Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-03 / 205. szám

8 Gazdaság 1993. szeptember 3., péntek Ha péntek: üzleti ajánlatok! Kedves Olvasó! Mától minden pénteken két oldalon jelentkezünk gazdasági információinkkal. Továbbra is megtalálhatja benne a megszokott üzleti ajánlatokat, mely igen nagy érdeklődést váltott ki. Eredménye több üzleti szerződés. Emellett az államkötvények tőzsdei árfolyamát is kö­zöljük. Egyben új sorozattal is jelentkezünk, melyben a vállalkozások számára kívánunk ta­nácsokkal szolgálni a jogi, ügyintézési és adózást érintő kérdésekben. Megyei építőipar lakóingatlan szemszögből Félig kihalt iparág Hol laknak majd a következő generációk? A Statisztikai Hivatal adatai szerint az utóbbi 10 év alatt az újonnan épített lakások száma közel hetven százalékkal csök­kent. A megyében tavaly összesen 831 készült el, melyeknek építtetői kizárólag magánosok voltak. Az idén ez a szám még kevesebb lesz - vélik a hivatal munkatársai. Országos tendencia a lakás­piacon, hogy az épülő lakások száma fokozatosan, évről-évre csökken. Azonban még 1991-ben megyei szinten 1439 új lakás készült el, addig tavaly csak a fentebb említett mennyi­ségű. Segítség nincs Hogy mindezt mi váltotta ki? Talán mindenki tisztában van az építőipar - hasonlóan a többi ágazathoz - gyenge szereplésé­vel, a piacgazdaság beköszönte után. Megszűntek az állami tá­mogatások a nagyvállalatoknál, darabjaira hullottak vagy éppen felszámolás alatt állnak. A la­kásépítési megrendeléseiket az állam - nevezhetjük tanácsnak és/vagy OTP-nek is - megszün­tette. Az új helyzetben az önkor­mányzatok örülnek, ha a meg­lévő ingatlanaik fenntartását tudják finanszírozni, nem még újakat építeni. Az OTP is kivo­nult szinte teljes egészében a lakáspiacról. Már nem vesz, nem ad el, legfeljebb csak va­lamilyen közvetítői irodában vesz részt. Az újonnan alakult ingatlanközvetítői cégek pedig nem rendelkeznek annyi tőké­vel, hogy a közvetítésen kívül építéssel is foglalkozzanak. A magánépítőknek pedig egy sor problémával kell megküz­deni. Először is a jövedelmük nem engedi meg egy 25-30 ezer forintos négyzetméterenkénti árú lakás finanszírozását. Má­sodsorban az új áfa-rendelet is akadályozza az építkezések számának növekedését. Ha még ezek után valaki mégis belevág, és hitelt is kíván felvenni... nos, annak a legkülönbözőbb kezességi nyilatkozatokat kell beszerezni, a kamatok mértéké­ről nem is beszélve. Sajnos a gazdálkodók esetében is ez a helyzet, így nem is sokan vál­lalkoznak lakásépítésre. Hivatali gondok Az állam szinte minden tá­mogatást megvont a lakáspiac­tól. A polgármesteri hivatalok­nál rengetegen állnak sorba ön- kormányzati - régi szóhaszná­lattal élve tanácsi - lakásért. Szolnokon van 4800 lakás, melyre majd ötezren várnak, és majdnem mindben laknak is. A helyi hatalmi szervnek elég gondot okozott a fenntartásuk, ettől január elsejétől megszaba­dulhat, ám azonnal jelentkezik a várakozók tömege, melynek la­kásigényét még az eddig meg­szokott szint szerint sem tudják kielégíteni. Ugyanis 1994. ja­nuár elsejétől a szükséglakások, garzonok, nyugdíjasgarzonok, illetve a határozott időre kiutalt- vagy egyéb meghatározott kö­rülmények miatt nem értékésít- hető - lakások kivételével min­den önkormányzati tulajdonú lakás bérlője alanyi jogon vásá­rolhatja meg a lakását. Ez a tel­jes lakásállományból közel 3600 lakást jelent, melyeknek egyénként - átlagosan - egymil­lió forint az értéke. így a va­gyon érték 3,6 milliárd, ezzel szemben - ha mindenki megvá­sárolja - az önkormányzat csak 190 millió forint bevételhez jut. Ebből lakásokat építeni nem tud- esetleg maximum 80-90-et a támogatási rendszerét sem tudja feljavítani, hiszen az ösz- szeg egyszer elfogy. Várhegyi Attila polgármester szerint államunk arra számít, hogy az így magántulajdonba került lakások után rendelkezni fognak a polgárok annyi tőké­vel, amivel megindulhat egy la­kásépítési konjunktúra. Ám az előbbiekben már felvetett gon­dok miatt csak eladósodással vagy megfelelő anyagi háttérrel történhet meg mindez. Ha mégis megindulhat az építke­zés, akkor a felszabaduló laká­sok vevőre találhatnak. „Azon­ban egészen biztos, hogy az ön- kormányzat nem fogja tudni ke­zelni az ügyet.” Mindezt tetézi, hogy Szolnok lakosságának száma fokozatosan emelkedik, amihez hozzájárul a vidéki munkanélküliség növekedése, a városba áramlás is. Van megoldás? A polgármester véleménye az, hogy az államnak jobban kellett volna támogatnia a la­kásépítéseket. Az ügy mindenesetre elég bonyolult. A megoldás nem mu­tatkozik az ajtóban, bár egy-két cég - amely lakásokat kíván építeni - igen. Az egyik a Tisza Limes, mely a Széchenyi-lakó- telep szélén, a mentőállomás mellett kezdett lakásépítésbe. A másik cég a Fiat Klub, melyik szintén a lakótelepen, de a má­sik végén, a benzinkút és az utolsó tízemeletes házsor kö­zötti területet kívánja beépíteni. (Az építtetőnél a tervek már ké­szen állnak, bárki megtekint­heti.) És itt mutatkozik egy le­hetőség az önkormányzat szá­mára is. Ugyanis a telkekért cserébe adott esetben nem pénzt, hanem lakásokat fog kérni, mellyel saját maga gaz­dálkodhat. Mindenképpen eredmény, hogy az utóbbi években igen­csak megcsappant szervezett lakásépítések kaptak egy kis lendületet. Hiszen az utóbb em­lített cég - várhatóan - jövőre közel 70 lakást kíván átadni a fedélre várók részére. Azonban ezzel csak az igények egy részét tudja kielégíteni. E. Z. Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1993.09.03-án Kötvény típusa Eladást nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfotyam(%) Felhalmozott kamat 1993 szept. 3-án (%) 1894/A 98,60 96,00 14,84 1994'B 97,47 98,97 12,42 1995/A 94,21 93,61 19,10 1995/B 94,39 93,79 16,97 1995IC 97,34 96,74 10,26 1995/F 96,23 95,63 2,93 1995/G 99,90 99,30 1,28 1996/A 94,70 94,10 11,26 1995/B 96,44 95,84 10,74 1996/C 96,41 95,81 9,83 1996/F 96,47 95,87 5,23 1997/C 94,71 94,11 9.17 1998/A 100,10 99,50 8,29 Magyarázat: Nettó árfolyam: A felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfolyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfolyam alapján határoz meg az államkötvények vételére és eladására vonatkozóan. Az esedékesség napjáig felhalmozott kamat: Az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékesség - vétel vagy eladás - napjáig felhalmozott kamat, százalékban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfolyam : Nettó (eladási vagy vételi) árfolyam és az esedékesség napjáig fel­halmozott kamat együttesen. Megjegyzés: Az 1994/A államkötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza a Magyar Nemzeti Bank. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek hárommillió forint, a visszavásárlásnál pedig egymillió forint naponta. Szolnoki kiállítás jövőre újra... Sokak véleménye szerint si­keresen zajlott le az I. Szolnoki Nemzetközi Kiállítás és Vásár. Szolnok város polgármesteré­től, Várhegyi Attilától arról ér­deklődtünk, hogy számukra mi­lyen eredményt hozott, és - a lassan már közhelynek számító - hagyományt kívánnak-e te­remteni az eseménynek?- Az eredménye - a sajtóból tudom -, hogy negyvenezemél több látogató volt a négy nap alatt az idő ellenére, továbbá számos szakmai tanácskozás és a vásáron kötött üzlet is ide so­rolható. Mindezeken túl arra kaptunk referenciát, hogy a város képes megrendezni saját erejéből, sa­ját maga, saját embereivel egy ilyen eseménysorozatot. Ez né­hány embernek munkaalkalmat teremtett. Minden hibája elle­nére - véleményem szerint - ezek a legnagyobb értékei a vá­sárnak. A pályázati kiírásnál is döntő szempont volt a helyi pályázó, egyben megláthattuk, hogy mire képes a helyi tőke. Termé­szetesen az üzletből befizetendő helyi adó sem elhanyagolható. De ha két munkahely teremtő­dött a vásár által, már megérte.- A városnak van bevétele közvetlenül? Itt most a városon az önkormányzatot értem.- Ilyen szempontból nincs szó bevételről, nem is lehetett, hiszen teljes és kizárólagos kockázattal vállalta a Szolnok Projekt Rt. így nem is várhat­juk, hogy fizessen érte. Az vi­szont nem titok, hogy annyi megtérült, amennyit az önkor­mányzat fordított rá. Összesen 1,673 millió forintba került számunkra, aminek két összete­vője van. A Vasárnapi Turmix 2,5 órás adásának díjából egy­milliót az önkormányzat vállalt, a többi pedig a Művelődési Központ bérleti díja a vásár ide­jére. Igaz, hogy az önkormány­zat intézménye, de nem akartuk azt, hogy számukra a vásár ne hozzon bevételt. Az ellentételezés mindkét önkormányzat, a megyei és a városi részére is a megvan. Ugyanis közösen nyertünk a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériumától négy­millió forintot. Ha úgy tetszik, ennek fele, kettőmillió a városé.- Többször hangsúlyozta, hogy igaz ez volt az első, de nem az utolsó vásár.- A kiindulópont az 1996-os expo volt. Minden város készül erre, valamit meg kell mutatni az országból, a városból. Azt viszont nem lehet csinálni, hogy majd csak 1996-ban teszünk az ügy érdekében valamit. Ami most elkezdődött, azt tovább kell vinni, egyre professzionáli­sabb módon megrendezni úgy, hogy ’96-ban már hozza meg azt az üzleti nyereséget, hogy érdemes legyen valaki számára ezt koncessziós pályázaton el­nyerni.- Mindez azt jelenti, hogy a következő évire is kiírják a pá­lyázatot?- Egyelőre még csak az érté­kelésnél tartunk, de rövid időn belül meglesz a végleges ered­ménye. Meg kell vizsgálni, hogy mennyire alkalmas ez az időpont - mivel hátránya több­ször elhangzott. Meg kell nézni a helyszínt is, mennyire elég, és ha nem, akkor adott esetben egy másikat kell keresni. Szakmai szempontból vizs­gálni kell a szakkiállítás lehető­ségét, vagy éppen általános ki­állítás és vásár mellett kell dön­teni, mint amilyen a mostani is volt. Én ez utóbbit választanám, mivel elsősorban megyei cégek, vállalkozások jelennek meg, szakkiállítással azonban egy ré­szüket kizárnánk a részvételi lehetőségből. Ez pedig nem en­gedhető meg.- Végleges döntés?- Még nincs, de remélhetőleg - az idő is sürget - szeptember végére meglesz.-ez­Biztosított pénzintézeti biztosító Az ország legnagyobb bankja, az Országos Takarék- pénztár és Kereskedelmi Bank Rt. - a teljes körű pénzügyi szolgáltatásra törekvő üzletpoli­tikája jegyében - ez év első fe­lében megvásárolta az éppen öt éve alapított Garancia Biztosító Rt. teljes részvénymennyiségét, és így a pénzintézet százszáza­lékos tulajdonosa lett. Az intézet az elmúlt években - bár teljes körű felhatalmazás­sal rendelkezett valamennyi biz­tosítási üzlet végzésére - meg­lehetősen féloldalas tevékeny­séget végzett. Szerződéseinek 85-87 százaléka lakás- és kezesi biztosítás, 10 százaléka pedig kötelező gépjármű-biztosítás volt. Legfontosabb feladatuknak ezen egysíkúság felszámolását tekintik - tudtuk meg Miskolczi Lászlótól a cég megyei vezér­képviselőjétől. A kibontakozás fő irányának a mostanában di­vatossá váló kifejezés szerint az úgynevezett bankbiztosítás megvalósítását tartják. Ez a meghatározás esetükben az OTP és az intézet szoros együttműködését jelenti, amelynek keretében kombinált szolgáltatásokat nyújtanak az ügyfelek részére. Egyértelműen az ügyfelek kényelmét szol­gálja, hogy egyidejűleg, egy he­lyen van lehetőségük bankügy­leteik intézésére és az azokhoz kapcsolódó biztosítások megkö­tésére, valamint az, hogy az OTP Rt. széles hálózata köze­lebb viszi az ügyintézést a la­kossághoz és a vállalkozókhoz. Maga a bankbiztosítás kifeje­zés többirányú tevékenység végzését jelenti. Közülük egyik leggyakoribb, legfontosabb a bankműveletekhez kapcsolódó biztosítások értékesítése. Ilyenek a hite't felvevők köl­csön- vagy hitelfedezeti életbiz­tosítása; az ut ancsak hitelügy­letekkel összefüggő - de önál­lóan is köthető - vagyonbiztosí­tások, gépjármű-biztosítások; az egyes betéti ajtókhoz kapcso­lódó biztosítási szerződések; a folyószámla-tulajdonosok biz­tonságát szolgáló csekk-, illető­leg hitelkártya-biztosítások. A másik, egyre nagyobb je­lentőségre szert tevő terület a megtakarítás jellegű, vagyon- képző biztosítások - elsősorban életbiztosítások - kötése, amely a befektetési kínálatot szélesíti, és egyidejűleg a bank rendelke­zésére álló tőkéjét növeli. A vezető befejezésül megem­lítette, hogy az intézet képvise­leti irodáin és üzletkötő, vala­mint kárrendező apparátusán kívül immár a megye vala­mennyi OTP-egységében (ez ti­zenkilencet jelent) is jelen van­nak megbízottaik, akiknek je­lenleg a következő típusú bizto­sítási szerződések megkötésére vagy közvetítésére van felha­talmazásuk: kötelező gép­jármű-felelősségbiztosítás; la­kásbiztosítás; vállalkozók va­gyonbiztosítása; hitelfedezeti életbiztosítás; kölcsönfedezeti életbiztosítás; balesetbiztosítás. A közejövőben még újabb biz­tosítási módozatokat kívánnak kidolgozni és fokozatosan be­vezetni. A szerződéskötésen túlmenően az egyszerűbb, ki­sebb összegű károk esetében a takarékpénztári fiókok saját ha­táskörben rendezhetik az ügyfe­lek követeléseit. Egyébként a kárbejelentésre, díjfizetésre, va­lamint a kártérítési összeg felvé­telére minden OTP-fióknál le­hetőség nyílik. T. A. Még ez évben új tulajdonosok kellenek Privatizálásra váró vízműtelepek Számos jogi, működtetést érintő kérdés tisztázatlan Keddi lapszámunkban már szóltunk a Vízügyi Igazgatóság öntözési telepeinek eladásáról. Az értékesítés azonban igen kö­rülményesnek látszik, erről Barcs Sándorné osztályvezető adott további felvilágosítást. Ezeknek a bizonyos ac. tele­peknek az értékesítését a fenn­tartásuk finanszírozási problé­mái teszik szükségessé. A fo­lyamat feltételeiről az ügyben érdekeltek bizottságot alakítot­tak, mely előirányozta a feltéte­leket. így az ac. telepek értékesítése - privatizálása - során a vízki­vétel tápcsatorna, a nyomás­központ és a csőhálózat, vala­mint a kapcsolódó infrastruk­túra és a telephez tartozó készle­tek kerülnek értékesítésre. A másodlagos főmű - ez maga a telep és a csatornahálózat - te­rületén gazdálkodók elővásár­lási joggal rendelkeznek, de csak abban az esetben, ha a vá­sárlási szándékot a terület tulaj­donosainak minimum 51%-a jelzi. Ekkor az üzleti érték a ki­indulási alap a vételárat ille­tően, ami 3-6 ezer forintot jelent hektáronként. Az esetleges vá­sárlás az új tulajdonosoknak kö­telezettséget is jelent, ami a rendeltetésszerű üzemeltetésre vonatkozik. Az értékesítés nagy kérdése a tulajdonosok száma. Hiszen még ma sem tudható, hogy egy-egy öntözőtelep hány föld- tulajdonos számára válik elér­hetővé, s melyiknek van szük­sége egyáltalán rá. Alapvető fel­tétele ezen műveknek, hogy nagyüzemi gazdálkodáshoz épí­tették meg, így nem kifezetten alkalmazható kisüzemi gazda­ságokban. Ezzel azonban még nem ért véget a problémák sora. Az öntözőcsatoma-hálózat adott esetben több száz tulajdo­nos telkén húzódik, azonban szolgalmi bejegyzés nincs, il­letve nem is lehetséges (egye­lőre). így egyből felvetődik a kérdés: ki vásárol tulajdonosi jogosítványok gyakorlása nél­kül? Hiszen ma bármelyik föld- tulajdonos felszedheti a saját földjébe fektetett csőrendszert. Ennek elkerülésére kellene lét­rehozni társulásokat, véli Barcs Sándorné osztályvezető. Az értékesítésnek elsődleges haszonélvezői a földtulajdono­sok lennének, azonban az el­képzelések szerint, ha nem sike­rül számukra eladni az ac. tele­peket, akkor versenytárgyalá­son értékesítik. Ez pedig azon­nal magával vonja a monopol­helyzet kialakulását, hiszen a majdani tulajdonos határozná meg az öntözési szolgáltatásnak az árát. Jelenleg az illetékes minisz­térium elfogadta a kidolgozott értékesítési irányelveket, vi­szont a nagy kérdés, a tulajdo­nosi jogosítványok gyakorlásá­nak megoldása továbbra is hát­ravan. Az államnak - mint el­adónak - biztosítékokat kell adni a majadani tulajdonosok számára, hogy a működtetés biztosítva legyen. Másképp vevő sem lesz. ami egyben ezen öntözőművek végét is jelenti, mivel tovább pénzek nincsenek a fenntartásra. Az értékesítés kiírása még ez évben megtörténik, várhatóan október tájékán. Addig a felme­rült kérdésekben dönteni kell.- végi -

Next

/
Oldalképek
Tartalom