Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

1993. szeptember 21., kedd 7 Jászsági körkép Portelek méltó nevéhez így is ki lehet rabolni az országot Gyilkosság a diófák ellen Önfeledt gyerekek labdáznak a szünetben A Jászberényhez közeli és közigazgatásilag hozzátartozó Portelek kicsiny település. La­kosainak száma körülbelül 380, a kiterjedt tanyavilággal együtt hozzávetőlegesen 600. Minden van benne, ami egy fa­luhoz kell: kocsma, cukrászda, óvoda, bolt, klubkönyvtár, or­vosi rendelő, iskola, temető - tudjuk meg Búzás Sándortól, az iskola igazgatójától. A külterületi általános iskola 100 évesre becsült régi, négy­tantermes épülete mellé pár éve épült a korszerű, ugyancsak négytantermes új szárny. Ösz- szesen hatvanhétén járnak ide a környező tanyavilágból. „Ható­ságilag” hozzátartozik még a 23 gyermeket ellátó óvoda és egy piciny iskola, az ide 12 kilomé­terre levő Öregerdei, ahol heten tanulnak. Hozzá hasonló koráb­ban volt vagy 10 is Jászberény környékén, de idővel persze megszűntek. Amikor az igazgató úrral be­szélgettünk, csendes volt az új épület, mert a felsősök a BNV-t mentek megtekinteni. Ahogy Búzás úr mondta, az iskola majdnem mindent tud, amit egy városi oktatási intézmény, csak a gyermekanyag sok mindenben hátrányosabb. Hiszen a tanyavi­lágban élő gyermekek több mindenben nem olyan tájéko­zottak, mint a városiak. A szü­lők anyagi helyzete is sok prob­lémától terhes. Némely helyen még villany sincs, viszont ép­pen ottjártunkkor kötötték be a villanyt a négygyerekes Mészá- rosékhoz. Napközibe huszon­nyolcán járnak. Háromszor kapnak étkezést. Ez nagyon fontos, hiszen van úgy, hogy egy gyermek a hét végén nem kap enni odahaza, olyan a szü­lői ház „gondoskodása”. A ta­nyavilágban ez nem ritka. Sikerrel zárult a jászsági na­pok tíznapos rendezvénye Bu­dapesten a Berlin Étteremben. Aki arra járt szeptember máso­dik felében, már az utcán fel­tűnhetett számára, valami egyedi történt ott. A jászapáti, a jászszentandrási, népviseletbe öltözött lányok asszonyok jó­féle pálinkával, friss pogácsával kínálták, csalogatták a vendé­geket. A folytatás is rendhagyó volt. Az étterem egy terme já­szapáti kékfestő kelmékkel, ke­rámiákkal volt díszítve. A szín­padon egy múlt századi paraszt szoba árasztotta a hagyomány- őrzés hangulatát. A szentand- rási, jászapáti énekkar, a jásza­páti néptáncegyüttes pedig a régi dalokkal, táncokai vará­zsolta oda a jász hagyományo­kat. Az asztalra került étkek is jász ételek voltak. Vágó Tibor fényszarusi szakács, Koha Csaba tanítványa mesteri ízeket varázsolt. A nagyhaluska leves, a szentandrási céklástúró, a jás­zsági kormos káposzta, a he- rőce, a tejfölös macok, a jás­zsági kacsasült nagy sikert ara­tott. Amihez természetesen Szentandrásról, Apátiból került ki az alapanyag a téeszek, s a Jásztej jóvoltából. A Mihály Béla keramikus, látványtervező által tervezett, rendezett, szer­vezett bemutatkozás osztatlan Hozzávetőlegesen 400 millió fo­rintos beruházás eredményeként egy éven belül négyszeresére bővíti termelését a jászfényszarui Sam- sung-gyár - tudtuk meg dr. Vitvera László tói, a gyár műszaki igazga­tójától. A jelenleg 100 ezer tévét előállító gyárban jövő év végére már 400 ezer készülék gördül le a szalagokról. A bővülés létszámnövekedéssel is jár majd, de leginkább automata gépsor beállításával kívánják a ter­vezett szintet elérni. A most 110 körüli létszámot foglalkoztató gyár a szalagon dolgozók létszámát a faluban még vezetékes ivó- vízhálózat sincs - tudtuk meg. Most állították fel a víztornyot, amiről a település majd a vizet kapja. Nagy könnyebbség lesz ez, hiszen az iskolának eddig csak saját fúrt kútja volt, ami az utóbbi időben már-már kiszá­radt. Búzás igazgató úr nagy büsz­keséggel említi, hogy az intéz­mény tanulóinak mindegyikét felvették középiskolákba, va­gyis a gyerekek zöme ott is megállja a helyét. Pedig nincse­nek nagyon elengedett pénzügyi helyzetben. Az iskola költség- vetése (az óvodával együtt) egy évre 9 millió forint. Emellett rengeteg olyan dolgot csinál­nak, ami pénzt hoz. A kertben fűszerpaprikát, gyümölcsöt termesztettek a gyerekekkel kö­zösen. Ezeket eladták, abból fe­dezték a legtöbb tanuló ingye­nes tankönyvellátását. Természetesen pályáznak is különböző helyekre, amiből a gyerekeket kirándulni vitték. Tavaly épült fel a bitumenes sikert aratott. Fővárosi művész­barátai Bajor Imre, Koós János, Faragó Vera, Szinetár Miklós mellett sok külföldi vendéget is elbűvült a Jászság bora, étke szokásai. Szőnyi Péter, a Berlin Étte­rem vezetőhelyettese nagy si­kerként jellemezte ezt a tíz na­pot. Új vendégkört vonzott ez az akció. Mintegy kétezerötszá- zan fordultak meg az étterem­ben. Előfordult, hogy nem tud­ták a vendégeket leültetni, a kerthelyiség is zsúfolásig tele volt. A fővárosra és a Balatonra koncentrált idegenforgalom he­lyett az ország más értékeinek megismertetését kell szorgal­mazni. Ehhez hasznosak a jás­zsági napok, (és más hasonló szervezések), hogy az idegen kedvet kapjon egy jászsági ki­ruccanáshoz is, vélte Szőnyi úr. Vasárnap nemcsak a jászsági étkek, énekkarok, és tánccso­port kápráztatták el a közönsé­get. Mihály Béla egy ráadással lepte meg őket. Jászberény szü­lötte Déryné Széppataki Rózsa. Hamarosan 200 éves születés­napját ünnepelhetjük. A fővá­rosban, a Berlin Étteremben Ti­boldi Mária személyesítette meg a magyar színjátszás úttö­rőjét. Csodálatos éneke megko­ronázta a jászságiak bemutatko­zását. - ke ­fogja körülbelül a duplájára nö­velni. A tévékészülékeknek már most megvan a piaca. A 400 ezer tévé nagy részét ugyanis exportálni szándékoznak. Európában egyéb­ként két Samsung tévégyár talál­ható. Az egyik Angliában, a másik hazánkban, Jászfényszaruban. Az elképzelések szerint a két gyár osz­taná meg maga között az európai Samsung-tévé eladásokat. A gyár­tókapacitás jelentős bővüléseként a jászfényszaruiak az európai tévé­termelés középvonalába fognak tar­tozni. kézilabdapálya, amihez nagy segítséget nyújtottak a szülők. Sajnos idén tavasszal az iskola sem kerülhette el a legújabb „járványt”. Májusban éjjeli hí­vatlan látogatók törtek be, és vittek el videomagnót, lemez­játszót, magnót, gázpalackokat. Megdöbbentő, hogy még ezeket a gyerekeket is meglopják - ré­ved maga elé az igazgató. Kimenve az udvarra éppen szünet van, a gyerekek önfeled­ten labdáznak. Munkához szo­kottak, sokkal tisztességtudób- bak, mint a városiak - említi meg az igazgató, miközben elé­gedetten, örömmel tekint „nyá­jára”. Szemben az iskola udva­rával, ház épül. Hárman is épít­keznek most a faluban - teszi hozzá Búzás Sándor. Szép vi­dék ez, nyugodt, csendes. Kifelé menet nagy tócsákat kell átugomunk a homokos tala­jon. Most jó, de amikor nagy szárazság van, akkor elég nagy a por - tudjuk meg. Mi is a falu neve? Hát persze. Portelek. ta Emléktáblát avatnak Salamon József (1923-1991) emléktábláját avatják fel szep­tember 23-án 9.30 órai kezdet­tel Porteleken a régi iskola fa­lán. Beszédet Telek Gyula nyugdíjas tanár mond. Az ese­ményt a Helytörténeti Szakkör szervezi. Salamon József a helyi álta­lános iskola tanítója, majd igaz­gató-helyettese volt. Több mint 30 éven át nevelte a gyerekeket. Többek között elévülhetetlen érdemeket szerzett a diáktűzol­tók oktatásában is. Vezénylete alatt sok szép sikert értek el a portelki gyerekek országos ver­senyeken. Darázs varázs Csodaszép épület készteti ámulásra a 32-es úton a városba érkezőt, az újjáépülő benzinkút- tal szemben. A Vásár tér 43. szám alatt alig pár hete nyílt meg a Darázs házaspár új autó­szalonja és autósboltja. A kor­szerű épület - amelyet egy év alatt húztak fel, rendeztek be - a Ford autóknak ad helyet. A házaspár 10 évig autósbol­tot üzemeltetett, ebből fejlődött, alakult ki a szalon. Tavaly már foglalkoztak Ford autók eladá­sával, ráadásul igen sikeresen, hiszen jó évet zártak. Az új épü­let mögött most épül a szerviz, amelyet reményeik szerint mie­lőbb átadhatnak. Az ünnepélyes megnyitót ok­tóber első felében tervezik meg­tartani, amelyre a Ford-képvise- letről érkeznek magasrangú meghívottak. A hivatalos átadás alkalmából 50 ezer forintos en­gedményt adnak majd az autói­kat náluk vásárlóknak. Az akció két hétig tart. Az oldalt írta Kiss Erika, Tóth András, a fotókat Mészáros János készítette Szívfacsaró látvány volt, amit Jászárokszállás és Jászágó közötti tanyákon mutattak ne­kem. A diófák hatalmas lomb­koronája a földön feküdt. Rajta a levelek, s zöld burokba bújt, már majdnem érett diók. A ko­rona letiporva, a fa törzse sehol. Csak a tönk, távolabb, árván. A távolság mutatja a fatörzs mére­tét. A kivágás szakszerűen tör­tént, láncfűrésszel. Elszállítot­ták a törzseket gépjárművel. A tulajdonosok csak később, né­hány nap múlva vették észre, hogy nincs meg a tanyában a diófa. Márpedig aki élő, termés­sel teli diófát kivág, az nemigen normális. Az gyilkos! Kis Jenő tanyájából gyönyörű a kilátás a környékre. Csány lát­szik jobbról, a Mátra balról. Igaz a szülői ház nincs már meg, az enyészeté lett. De a négy diófa, amit most elvittek a tolvajok, 65 évesek voltak. Pont annyi, amennyi Kis Jenő. A dióért, ami egy fán egy mázsa is volt, s 10-15 ezer forintnyi érté­ket jelentett, azért idejártak. A többi fa gyümölcsét is élvezték. Tóth Pál János, a Ballagó test­vérek se jártak jobban. Kinek egy, kinek két fája esett áldoza­tul.- Ma kivágják a fát, holnap a tanyát bontják le. Holnapután a fejünk felől viszik el a tetőt. Tarthatatlan, hogy ebben az or­szágban mindenki lop. Itt Árok- szálláson nem ez az első diófa­lopási ügy. Sajnos nem érzik biztonságban magukat az embe­rek. Erre jogos igényük van. Az 1991-es eset nem lett megnyug­tatóan rendezve, ezért vagyunk felháborodva - mondja Ballagó János, aki maga is károsult. Ugyanakkor önkormányzati képviselője Árokszállásnak, s úgy gondolja, az új demokráci­ának valamilyen rendet is kel­lene teremtenie. A tulajdont, a tisztességes állampolgárt vé­deni, a csibészt meg nyakon- csípni, s megfelelően elszámol­tatni tetteiért. Ám az 1991-es diófalopást a rendőrség „elal­tatta”, s lám itt a folytatás. A megtévesztett A régi ügy aktáit Jászberény­ben, a rendőrkapitányságon Rolkó István őrnagy tárja elém.- Emlékszem az esetre. Tet­ten értük azokat, akik kivágták a tanyavilágban a diófákat. Az elkövető azonban azzal védeke­zett, hogy őt megtévesztették. Egy motoros, bukósisakos férfi­tól egy farönköt 2 ezer forinton vett meg, ki is fizette. Erre ta­núk is voltak. Csak a motoros férfi, aki megmutatott több ta­nyát, hogy ott lehet diófákat ki­vágni, egyiknek sem az igazi tu­lajdonosa volt. A Btk. nem bün­teti azt, aki megtévesztés miatt követ el bűncselekményt. így ezt az ügyet le kellett zárnunk. A motoros megtévesztőt nem találtuk. Azt pedig, hogy rajta­kapott „favágó” hazudik, szin­tén nem tudtuk bizonyítani. Az ügyet tisztességgel, a rendőrség jogosítványaival élve lenyo­moztuk. Pápára, Székesfehér­várra vezettek a szálak. A jász­sági diófákat 15 ezer forintos köbméterenkénti áron egy kft. vette meg. Innentől kezdve pe­dig már minden gazdasági ügy­let legális volt. Házkutatás, foglalás Az árokszállási, jászágói ta­nyatulajdonosok, kik már régen a városban laknak, augusztus 20. körül vették észre, odalettek a diófák. Négy-öt tanyából 14 fa törzsét vitték el a tolvajok. Feljelentést tettek az árokszál­lási rendőrőrsön, ahol Képes András százados azóta is dolgo­zik ezen az ügyön.- Jelenleg tizennégy rönk itt Árokszálláson, 54 pedig Túrán van lefoglalva. A környéken máshol is történtek hasonló lo­pások. Csányban, Horton szin­tén kelendő a diófa. Lőrinciben van egy kft., amely felvásárolja a diófa rönköket. Ide kerülnek a kivágott fák. Sikerült egy ilyen szállítmányt „megcsípnünk”. Az illető nem tudott számot adni a szállítmány eredetéről. Sőt, később megzsarolt egy embert, hogy utólagosan szám­lával tudja magát igazolni. Házkutatást tartottunk, így .ju­tottunk” az 54 rönkhöz.- Kik keveredtek bele ebbe az ügybe?- Az elkövetők fához értő emberek. Jól felszerelve, szak­szerű munkát végeznek. Egy láncfűrészt is lefoglaltunk. Az elkövető - akit lopással gyanú­sítunk - elismerte egyébként tettét.- Cigányok a gyanúsítottak?- Igen. Nagyon szerteágazó az ügy. A hatvani, gödöllői ka­pitányság közreműködését is kértük. Jelenleg a lefoglalt rön­kök és a kivágás helyének „pá­rosítása” folyik. Meg kell álla­pítanunk, kit milyen kár ért. Akinek megvan a diófája, az később visszakapja majd.- Kivágva már semmit se ér.- Azt tudom, de az elkövető tettének súlyosságát az is meg­határozza, hogy az ellopott tár­gyat visszaadja vagy sem. Sza­kértőket is igénybe veszünk a bizonyítási eljárás során. A Kis család még szerencsés is. Ők megjelölték a fák törzsét, így azonosították a testvérek egy­más közt. Ám a többivel még dolgunk lesz. A károsultakat felkutatni is sok idő, hisz van aki a Dunántúlra származott. Meglehet az 54 rönk 20 családé. A jog és az erkölcs ellentmondása- Fehérlóért vettük az orszá­got, s bagóért adjuk - így jel­lemzi a helyzetet Horváth György őrnagy, az árokszállási őrs parancsnoka. - Ami itt tör­tént az országos jelenség. Mis­kolcon is volt hasonló. Ott 180 diófa lett áldozattá. Olasz felvá­sárló cégek járják az országot. Vagy azok megbízásából hazai kft.-k vásárolják fel a diófákat, s szállítják Olaszországba. Egy köbméter fáért 2 ezer forintot adnak amikor megveszik, ám valójában 18-20 ezer lenne az ára. Utána pedig neves és sokat reklámozott olasz bútorgyártó cég bútoraként jön vissza a ma­gyar diófa. Akkor már 200 ezerbe is kerül átszámítva az az egy köbméter. Ez az ország igazi kirablása.- Mit lehetne tenni? A diófa­tolvajokat hogy lehetne megállí­tani?- Nincs megfelelő szankció. Itt a cigányok is áldozatok. Ők néhány ezerrel térnek haza, hogy legyen ennivaló a család­nak. A lopásért, ha azt rá tudjuk bizonyítani, kap 1-2 évet fel­függesztve. Pénzbüntetés az reménytelen, úgyse tudnak fi­zetni. A visszaeső bűnözést újabban nem ismeri a Btk. A kft.-k pedig legálisan működ­nek. Szabályosan vesznek, ad­nak, szállítanak, forgalmaznak. Ők nem követnek el bűncse­lekményt. Csak éppen az ország kincsei távoznak külföldre.- A lopott fát megvenni or­gazdaság.- Csak akkor, ha tudja, hogy lopott. Mindenki úgy adja el, hogy az ő diófája volt! Ébben nyugodt lehet. S ezzel bezárult a kör. A rendőrségnek le kell zárni az ügyet. Holott tudjuk, nincs ez így jól. Bizony nincs. Csakhogy az erkölcsi érzékünk, meg a Btk. szabályai nincsenek szinkron­ban. Aki a magyar (lopott) dió­fával kereskedik, az legálisan teszi. Embereket foglalkoztat, adót fizet. Hasznot hoz az ál­lamnak. Közben a nemzet va­gyona, erdeink mennek tönkre, esnek áldozatul. Mátyás király megbüntette a hatalmaskodó kapzsi kolozsvári bírót, úgy hogy megjelölte a farönköket. Ma is ilyen furfang kellene az igazi bűnösök ellen! K.E. Villany nélkül Sose volt nagyigényű 35 év munka után mindössze 8200 forint nyugdí­jat kap Baranyi László. A Portelek egyik tanyáján élő férfinek ezen a „hatalmas” összegen kell osztoz­nia feleségével, aki háztartásbeli volt világ életében. Őmaga a vasúttól ment nemrégen nyugdíjba, 55 évesen, mert létszámcsökkentés volt. A porteleki vasútállomáson dolgozott, mint váltókezelő. Ami­kor egy rövid beszélgetés erejéig találkoztunk vele, éppen a vasútállomáshoz közeli földön dolgozott, kukoricát tört. Nem az övé a tábla, csak a MÁV megengedi neki, hogy művelje. Egyelőre, mert jövőre ki tudja, hogy lesz, lehet, már más kapja meg. A tengeri az aprójó­szágoknak kell. A tanya körül is van egy kicsinyke földjük, de ott csak a zöldségféléket termesztik. A ház, a tanya a saját tulajdona, szüleitől örökölte. Már nagyapja idejében is állott, legutóbb 1940-ben lett jelentősen felújítva, most erre nincs pénz. Ä ház körüli munkával telnek napjaik. Vil­lany a tanyában nincs, így tévé se. Rádiót hall­gatnak, és a Szabad Föld újságot járatják. A Nappal kelnek, fekszenek. Gyerekük nincs, leginkább Portelken élő testvéréékhez szoktak bejárni. Baranyi László sose vágyott nagyobbra, többre. Meg hát lehetősége sem volt, így mondja. Egyszerűen éltek, élnek. Csak az egészség meglegyen, mert az a legfontosabb. Bár már karja és dereka nem bírja annyira, de dolgozni kell, fenn kell tartaniuk magukat. Mert a munka az éltető ereje. „Arat” a vasutas Véget értek a jászsági napok Vendég-csalogató siker 400 ezer tévé

Next

/
Oldalképek
Tartalom