Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-17 / 217. szám

1993. szeptember 17., péntek Hazai körkép 5 Kertes ház ■ nagykapu nélkül A bíróság döntött, az ügy még sincs lezárva A tolvajok, betörők ideje lejárt Miben utaznak ma a nagymenők? Tudják, milyen a vidéki ker­tes ház nagykapu nélkül? Már elnézést a hasonlatért: olyan, akár egy emeletes otthon vécé nélkül. Itt is hiányzik valami fontos, ott is. Ez jutott eszembe, amikor Kisújszálláson, a Mó­ricz Zsigmond utcában - egy panaszos levél alapján - elláto­gattam a járdás oldalban ahhoz a hosszan elnyúló épülethez, ahol a nagykapu hiányzik. Ügye már megjárta a városi és megyei bíróságot is. A történet valamikor 1917-ben kezdődött: az iratok szerint akkor épült ez a hosszú lakóház. Nagyon spórolhattak a korabeli tulajdonosok, kellett a porta, mert fura módon a ház egyik végétől nyolcvan (!) cen­tire egy újabb épült, a másik ol­dal valamivel „szellősebb”, mert itt a két vályogfal távol­sága meghaladja a száznegyven centit is. Hogy a város akkori elöljárósága miképpen engedte ennyire közel építeni ezeket a házakat, az indokokat mára le­hetetlen kibogozni. Egy tény, ott virított, virít a három épület lihegésnyire egymástól ma is. Igen ám, de az udvart akkoriban egy másik útról, a Kurucz utcá­ból, egy kapubejárón át zavarta­lanul megközelíthették. így ro­hant el néhány évtized, majd az épületeket a Rákosi-rendszer- ben államosították. Cserélődtek a lakók, bár a jelenlegiek közül Gál Zsuzsanna tíz, Dávid Fe- rencné tizennyolc és Rácz Jó- zsefné pedig harminchét éve te­kinti otthonának ezt a lakást. Sokáig megvolt a nagykapu be­járó, és ahogyan a szűkszavú iratokból kiderült, a hatvanas esztendők végén ezt a bejárót megvette az egyik szomszéd. Állítólag azon, az mellett egy romos, rossz épület is volt, azt lebontották. Hogy miért vásá­rolta meg? Mert keskeny, kicsi volt a portája és ezt hozzá­csapva megnagyobbodott a te­rület. Az is rejtély, erről miért nem értesítették az udvarban la­kókat, és szintén talány: a helyi tanács illetékes osztálya milyen alapon-jogon adta áldását erre a szerencsétlen vásárlásra? Melynek révén egy család jól, három meg pórul járt. Ráadásul az egész annyira titokban tör­tént, hogy az ott élők mindezt csak 1990-ben tudták meg. Mégpedig azt követően, hogy a lakásaikat valamennyien meg­vásárolták. Van, aki állítja: ha tudta volna, hogy a belső porta, udvar járművel megközelíthetetlen, eláll a szándékától. Elmondásuk szerint a jelenlegi tulajdonos néhányszor felszedte a kerítést, bejöhetett egy-egy kocsi, autó, de legújabban elzárkózik ettől, mert a járművek állítólag kárát okozták. így azután az itt élők­nek, közöttük egy hetven-egy- néhány éves asszonynak is ma­rad a keskeny út: vagy itt hor- datja be a tüzelőjét, ki a szeme­tet, vagy ha nem bírja, fogad, fi­zet valakit a kevés nyugdíjából. Arról nem beszélve, hogy a vé­céket ennyire hosszú csövön nem bírják tisztítani, így ezek olyannyira telítettek, hogy már a sokadikat ássák. Ritka udvar, amelyik több kinti űrgödrös ár­nyékszékkel rendelkezik, mint az ott élő családok száma, de ez olyan. Annyit még a történtek­hez, hogy a korábbi nagykapu eltűnt, és már kerítés feszül a porták határán. Nem csoda, hogy per lett a dologból, nem is kicsi. Az ügyet első fokon a Karcagi Városi Bí­róság tárgyalta. Az ítélet szerint a szomszédnak volt igaza, ez már az ő területe, és ezt erősí­tette meg a másodfokú megyei határozat is. Ugyanakkor a Szolnokon született végzés arra is utal, hogy a három, nagykapu bejáró nélküli lakó a beadvá­nyában nem terjesztett elő kere­seti lehetőséget szolgalmi útra. Magyarul nem kérte a bíróságot arra, hogy ha már a tanács húsz-egynéhány esztendeje sze­rencsétlen módon eladta a ko­rábbi, közös kapubejárót, leg­alább olyan határozat szülessen, hogy ezt évente egyszer-kétszer vagy ki tudja hányszor, hasz­nálhassák ők is. Mondjuk, ha szenet, fát hoznak nekik, vagy az udvari vécéket tisztítja a szippantós kocsi. Ezt még elő lehet terjeszteni, és ahogy tu­domásom van róla, a három lakó élt is vele. Szerettem volna megszólal­tam a szomszédot is, de ő kerek perec elhatárolta magát az ügytől. Nem nyilatkozott, mondván, a bíróság neki adott igazat. Igen ám, de azóta újabb határozat várható az úgyneve­zett szolgalmi út sorsáról. A né­hai kapubejáró pedig mára szalmával, szénával, tűzifával úgy be van rakva, hogy azon nemhogy lovaskocsival, de taligával is nehéz lenne keresz- tülküszködnie magát az ember­nek. Még egyet említek: nem tu­dom, mit szól ehhez a színültig teli ámyékszékekhez a Köjál? És a tűzoltók, mert ne adj’ isten, hogy a vörös kakas belekapjon bármibe, hiszen be se tudnak jutni az udvarra! Igaz, slag van. Az viszont tény, hogy akad Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond utcában egy hosszú, kertes ház, amely udvarába nem vezet kocsibejáró. Vagy ha eset­leg majd vezet is, ez csak újabb határozat után, révén lehetsé­ges... D. Szabó Miklós A rendszerváltást követően a gazdasági bűnözés struktú­rája is átformálódott. Válto­zott az elkövetők köre, de má­sok lettek az elkövetett bűn­cselekmények is. A bűnözés - mostanában igen sokat emle­getett - területén zajló válto­zásokról, új jelenségeiről Sonkoly Gábor rendőr alez­redes, a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Rendőr-főkapi­tányság Gazdaságvédelmi Osztályának vezetője adott tá­jékoztatást. A gazdasági bűnözés átren­deződésének egyik fő oka ma­gában a tulajdonban bekövetke­zett változásokban rejlik. A pri­vatizációs folyamat során jelen­tőssé vált a magántulajdon. A megváltozott viszonyokkal új elkövetési magatartások váltak ismertté a rendőrség előtt. Az új jelenségeket, a konkrét módsze­rek kialakulását azonban a Bün­tető törvénykönyv nem mindig követte kellő gyorsasággal. Az 1992. áprilisi, valamint az ez évi májusi törvénymódosítások is ezt a problémát igyekeztek megoldani. A jelenlegi, még az előkészítési stádiumban levő új elképzelések is ezt a célt szol­gálják. Egyszerűen arról van szó, hogy az újonnan megjelenő cse­lekményekhez új törvényhelye­ket kell megalkotni. így például a múlt évtől létezik a csődbűn­tett, a számviteli fegyelem meg­sértése, ez évben jöttek be új büntetőjogi kategóriaként a jo­gosulatlan gazdasági előny megszerzése, a társadalombiz­tosítási csalás és más bűncse­lekmények. Az állami monopóliumok megszűnésével ma több olyan területen tapasztalható vissza­élés, ahol korábban jóval keve­Új tv-műsorok „A jognak asztalánál...” címmel új jogi ismeretterjesztő műsort indít a Magyar Televízió Művelődési Műsorok Stúdiója. A bemutatkozó adás szombaton látható, azt követően október­ben két alkalommal, november­től pedig hetente jelentkezik a műsor. Széchenyi három alapművé­nek címét kölcsönözték a hama­rosan hetente jelentkező új gaz­dasági magazin a „Hitel, világ, stádium” alkotói. A műsor a ha­zai és nemzetközi gazdaság leg­fontosabb kérdéseit elemzi majd, és egyben lehetőséget kí­ván biztosítani, hogy a gazda­sági élet szereplői a képernyőn is kifejthessék véleményüket. „Magyar félmúlt: a törvénytelen szocializmus” címmel doku­mentumsorozat készül hazánk elmúlt 50 évének történetéről. A 30 részes film 50 perces epi­zódokból áll majd. (MTI) Segítenek abban, hogy ki-ki önmagán tudjon segíteni Vannak családok, amelyek nem tudnak egyedül megbir­kózni a nehézségeikkel, feszítő gondjaikkal. Hová fordulhatnak segítségért? Szolnokon a Sza­badság tér 7. alatt működik a Humán Szolgáltató Központ. Tevékenységükről kérdeztük Mohácsi Andrea pszichológust, a Humán Szolgáltató Központ szakmai igazgatóhelyettesét, és Lakatos Ferencnét, a családse­gítő csoport vezetőjét.- Mióta működik ez a köz­pont?- Először Családsegítő Köz­pont néven tevékenykedtünk, 1991 szeptemberében alakul­tunk át Humán Szolgáltató Központtá, ami egyben azt is je­lentette, hogy feladataink kibő­vültek. A családsegítő szolgálaton belül működik a családsegítők csoportja, ezenkívül van egy if­júsági csoportunk; most próbá­lunk kialakítani egy cigánycsa­ládokkal foglalkozó csoportot, ez azt jelenti, hogy telepgondo­zókat is foglalkoztatunk. Másik nagy szolgáltatásunk a hajlékta­lanszolgálat tevékenysége, eh­hez a szociális segítőkön kívül hozzátartoznak az éjjeli mene­dékhely és az átmeneti szállás dolgozói. Van egy közhasznú munkásokból álló építő-javító szolgálatunk, az a feladatuk, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű családoknak a munka­díj felszámolását mellőzve, te­hát ingyen építő és javító mun­kákat végezzenek. Ezenkívül van jogi tanácsadás, orvosi és pszichológiai tanácsadás.- Elsősorban kik keresik fel a központot?- Elég sok munka nélküli családdal találkozunk, de felke­resnek minket csonka családok, cigánycsaládok, hajléktalanok is. Van, hogy egész család jön segítséget kérni, van, hogy egy ember jön a családból. Fiatalko­rúak is felkeresnek bennünket, ők leginkább pszichológiai ta­nácsadásra jönnek. A családse­gítő csoport elsősorban abban tud segíteni - fontos hangsú­lyozni, hogy segíteni -, hogy az emberek a problémáikat képe­sek legyenek maguk megoldani. Mi tehát nem kínálunk megol­dásokat, hanem segítséget nyúj­tunk ahhoz, hogy a családok sa­ját maguk találjanak rá a meg­oldásra. Ez egy komplex segít­ségnyújtást jelent, szociális és mentálhigiénés segítséget egy­aránt.- Tudnak-e anyagi támoga­tást nyújtani?- Lehetőségünk van ugyan anyagi segítségnyújtásra, de nem elsősorban segélyezési formában. Megismertetjük a családokat azokkal a lehetősé­gekkel, ahonnan támogatást kaphatnak. Az anyagi segítség- nyújtási lehetőségünket csak krízishelyzet esetén használjuk.- Hány családsegítő dolgozik a központban?- Jelenleg nyolc. Egy napon ketten fogadják az ügyfeleket, egy-egy segítőre átlagban húsz ember jut naponta. Bár pontos számadatot nem igazán lehet meghatározni, mivel folyama­tosan változik. Vannak olyan családok, akik csak egyszer fordulnak meg nálunk, de olya­nok is, akikkel többször talál­kozunk.- Aki szeretné felkeresni Önöket, milyen papírokat hoz­zon magával?- Nem olyan intézmény va­gyunk, ahol mindenféle papírok és kellékek szükségesek. Bárki felkereshet minket, akár az ut­cáról betérve is, sőt akár névte­lenül is, de nagyon fontos, hogy személyesen. Csak személyes találkozás esetén tudunk segítséget nyúj­tani. Kovács Berta sebb volt. Megszaporodtak azok a jogsértések, melyek az állami jövedékeket, azaz a do­hányárut, a szeszipari terméke­ket, valamint a háztartási tüze­lőolajat érintik. Ez utóbbival már régebben is találkoztunk, nem új problémá­val állunk szemben. Korábban a színezett tüzelőolajat - minden további nélkül - dízelüzem- anyagként tankolták. A magánkézben lévő üzem­anyagtöltő állomások elszapo­rodásával aztán változtak a módszerek. A külföldről beho­zott gázolajat úgy vámkezelték, mintha az fűtőolaj lett volna. Mivel így adó nem terhelte az árut, az importőr busás ha­szonra - literenként mintegy 30 forintra - tehetett szert. Ez év januárjától válaszlépésként kötelezővé tették az országba beérkező tüzelőolaj megfesté­sét. A visszaélők erre is találtak megoldást. Annak érdekében, hogy az olaj színezékét közöm­bösítsék, újabb eljárásokat eszeltek ki. Kezdetben sav ázás­sal, később lúgozással sikerült eredményre jutniuk. Az ilyen módon „előállított” terméket az előbb említett profittal mint gázolajat értékesítették. Ez esetben azonban nemcsak az ál­lam, hanem az autótulajdono­sok is kárt szenvedtek. A manipulált üzemanyag tönkreteheti a dízel-adagolóbe­rendezéseket. A palotási és a törökszent­miklósi állami gazdaságok gép- járműparkját 300, illetve 400 ezer forint kár érte emiatt. Az „olajos” visszaélések leg­inkább a magánkutaknál for­dultak elő. Több konkrét ügy vizsgálata folyik a megyében. Egyre több jelét tapasztaljuk a pénzhamisításnak is. A leg­több esetben az történik, hogy a külföldiek hoznak be hamis pénzt. Többnyire ők maguk sem tudják, hogy nem valódi bank­jegyekkel indultak útnak. Csak megérkezve Magyarországra, pénzváltás során a bankban éri őket a meglepetés. Nem egy esetben fordult már elő ez Szol­nokon is, főként a román turis­ták jártak nálunk így. Persze olyanok is akadnak, akik kifejezetten azzal a céllal érkeznek az országba, hogy hamis pénzüket értékesítsék, felhasználják. A pénzhamisítás a hazai fizetőeszközök körében is jelen van. A nagyobb címletek, az ezres és az ötezres bankjegyek része­sülnek előnyben. Tapasztala­tunk szerint Szolnokon nem működnek pénzhamisító „mű­helyek”. Az esetlegesen előfor­duló hamisítványok Budapesten vagy inkább külföldön készül­nek. A gazdasági bűnözés tekinte­tében általánosságként megál­lapítható, hogy nőtt a csalások száma. Ezt nagyrészt az olajjal kapcsolatos bűncselekmények elterjedése idézte elő. Figye­lemre méltó a biztosítási csalá­sok ugrásszerű emelkedése is. Ezt főként gépjánnűvekkel kö­vetik el, de előfordult már állat­tartással kapcsolatban is. A gazdasági bűnözés elleni küzdelem rendkívül szerte­ágazó feledatkört jelent. Éppen ezért ez nem kizárólag a rendőr­ség ügye. A visszaélések ellenőrzése az országos és a megyei felügye­leti szervekkel együttműködve lehet csak eredményes. H. Gy. • • • egyszerűen mindé • Kovács Ádám: millióból milliárd? • (El)térítés Dabas-Sári-módra? • Ki van az álnevek mögött? • Palesztin-izraeli eljegyzés? A hajdani bejáró helye, ma zsúfolásig bepakolva

Next

/
Oldalképek
Tartalom