Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-16 / 216. szám
1993. szeptember 16., csütörtök Szolnoki Extra 7 Séta a városban Vannak olyan elvetemült gazfickók, akik azt merik állítani, hogy Szolnokon nem érdemes sétálni, ez a város nem kínál semmiféle nevezetességet a látnivalókra éhes turistáknak. Hát kérem, itt az ellenpélda! Jöjjenek velem, kedves olvasók, egy rövid túrára, és álmélkodjanak! Első képünk a II. Poutri korából fennmaradt, romjaiban is impozáns épületet ábrázolja, nem messze ama saroktól, ahol a Pozsonyi út kiszájadzik az Ady Endre nevét viselő utcából. Sajnos a fotó készítése idején még szabadon látogatható műemléket azóta kerítéssel zárták le. Második és harmadik képünk a Bajnok utca két díszkertjét ábrázolja. Szinte hihetetlen, hogy a Belvárosban hogy tudott fennmaradni az ősvegetáció. A képen sajnos nem látszik, hogy a két parknak nemcsak a flórája, a faunája is igen gazdag: háborítatlanul élnek itt olyan nagyvadak, mint például a kóbor kutya (Canis bolyongus rühii). A következő látnivaló az utca végén tárul elénk. Ez egy helyi népszokás, a kettős jelentésű tábla, a népi ötletességet dicséri. Az ötödik kép a Bajnok , a Hold és az Üstökös utcák ölelkezésénél található érdekes természeti képződményt ábrázolja. A geoló- giailag meghatározhatatlan, amorf betontömbök teljesen elzárják az egyetlen járható gyalogutat, amely lehetővé hivatott tenni a Csokonai úti sorházak kerülőmentes megközelítését. A hatodik fotó az előbb leírt sziklaképződmény közvetlen közelében található - még feltáratlan - paleo-bakeíit-kori lelőhelyet mutatja. Tanulságos sétánk utolsó állomása a hetedik képen szereplő ipari műemlék. Eredete a balladák homályába vész. Történelmi tény viszont, hogy hat évvel ezelőtt már ott auf a Csokonai úti sorház garázsai előtt. Talán érdemes lenni megmenteni, hiszen hamarosan végleg belesüpped a környezetbe, a kerekei mindenesetre már úgy bele gyógyultak az útba, hogy nem lehet tudni, hol végződik az egyik, és hol kezdődik a másik. Mint látható, néhány száz méteres könnyű gyalogtúra ennyi látnivalót tartogat, hát induljunk, fedezzük fel a többit is, bizonyára akad. Végigjárta és közreadja: Imre Lajos Folytatódik játékunk, melyben kedves olvasóink feladatául szabtuk, találják ki, mely régi vagy valamikori épületet, épületegyüttest ábrázolnak a Kardos Tamás fotóművész gyűjteményéből származó felvételek. Legutóbbi feladványunk helyes megfejtése: az égő Nerfeld-palota, amely akkor már Centrum Áruházként üzemelt. A tűz 1969. április 11 -én hajnalban keletkezett, valószínűleg egy hősugárzótól, benn az olajos fapadló csak élesztette a lángokat. Az épületet évtizedeken keresztül nem újították fel, végül a ’80-as évek közepe táján harckocsikkal döntötték romba. A szerencsések, akik szerkesztőségünkben átvehetik a Szolnoki Mozaik című kiadványt és a bele való képecské- ket: Pásztor László, Kucsera Károly, P. Nagy Piroska, Sinka Judit és Molnár Katalin. A változatlan erő helye Tibeti buddhista közösség Szolnokon Nemrégiben megalakult Szolnokon az a buddhista közösség, melynek tagja zömmel 20 és 30 közötti fiatalok, s ami összehozta őket, a buddhizmus iránti érdeklődés. Ennek a világvallásnak legalább olyan sokféle irányzata van, mint a kereszténységnek. A frissen alakult szolnoki közösség a tibeti utat, azon belül is a „ka- gyü” vonalat kívánja követni. Ez az, amely Európában talán a legtöbb centrummal rendelkezik. Vezetőjük a „karmapa”, az európai közösségek szellemi irányítója pedig egy dán férfi, Öle Nydahl phowa láma. A buddhizmus - nemcsak a tibeti - több, mint vallás, több, mint filozófia és több, mint pszichológia. A vallásalapító, mikor megkérdezték, mit tanít, így válaszolt: Azt tanítom, ahogy a dolgok vannak. A közösség tagjainak - a tanítóknak is - van civil foglalkozása, és nem tilos számukra más vallás gyakorlása sem. Elvük, hogy mindenki csinálja a saját életét, legyen „professzora” annak, amit csinál, ismerje meg önmagát, és képességei szerint segítsen másokon - tájékoztatta lapunkat Bakos Kornél, a szolnoki gyülekezet egyik vezetője. Azt is elmondta, még csak annyi biztos, hogy hetente ösz- szejönnek, de hogy hol, azt még nem tudják biztosan. A szolnoki közösség neve „Karma gyurme ling”, azaz magyarul: a változatlan erő helye. I. L. Az oldalt szerkesztette: Blahó Gabriella
