Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám

1993. szeptember 16., csütörtök 5 Körkép----hirdetés A tévé képernyője előtt Bár már jócskán mögöttünk van, mégis az öröm, a lelkese­dés fogja toliamat, amikor visszaemlékezem azokra a csodálatos percekre, amelye­ket szombat este a szolnoki táncosok szereztek-nyújtottak. Bravó, fiúk! Öt Remény legény, vagy ahogy a minden táncok tudója, Vásárhelyi László jellemezte - öt kemény fickó - járta-ropta a Ki mit tud?-ban, s amire eleddig nem volt példa, a leg­magasabb pontszámmal jutot­tak a döntőbe. (A nyolc zsűri­tagból hatan adtak tízest, a leg­többet, a Tiszából alakult ka­maraegyüttesnek.) Bravo, fiúk! Csak ezt mondhatom. Nemcsak azért, mert bravúro­san jártak a lábak, hanem főleg mert lélek volt abban, amit csináltak: íz, csín, tűz, miként a jó versben, a férfias tánc köl­tészete jelent meg az öt legény robusztus produkciójában. Ami nem születhetett volna meg természetesen Csík Jó­zsef kifejező zenéje és Mihályi Gábor ízes koreográfiája nél­kül. Bármi is történjék ezután a döntőben, a Tisza válogatott népitáncosai beírták magukat a nézők „emlékezetébe.” És talán itt illenék megemlí­teni a közvetítés módját, szín­vonalát, a képi tálalás miként­jét - rendező Szőnyi G. Sán­dor -, amely amellett, hogy a tárgyilagosságból veszítene, egy-egy részlet finom kieme­lésével szubjektív hangokat is üt meg - egy-egy ellopott, el­lesett pillanattal. Bizony nem könnyű egyszerre távolságot tartani, elkerülvén a részrehaj­lás vétségét, ugyanakkor kife­jezni, megéreztetni azt is, hogy a kameráknak sem közömbös, ami előttük történik; nem könnyű jó ritmusban megte­remteni a részek és az egész kiegyenlítődő arányát, ami ed­dig dicsérettel többnyire sike­rült. Sikerült, hisz aki dirigálja a közvetítéseket, Szőnyi G. Sándor nemcsak a leggyakor­lottabb rendezője a televízió­nak, de egyike a legkiválóbb művészeinek is. Nevéhez nagysikerű tévéjátékok fűződ­nek, az egyiket épp most hét­főn este láthattuk viszont, a Mocorgót, mellyel a hetven­éves írót, Fejes Endrét kö­szöntötte a tévé. Több mint húsz éve született már ez a té­véfilm, és még csak fekete-fe­hérben, de ma is elevenebb, élvezetesebb, uram bocsá’ szí­nesebb, mint sok mai színes társa. Ráadásul micsoda sze­reposztás! Még a kisebb sze­repekben is óriási színészek: Kiss Manyi, Őze Lajos, Rajz János, Latinovits Zoltán - saj­nos, már mind „elmentek” - és Garas Dezső, aki Mocorgó­ként egyszerűen zseniális. Fe­jes Mocorgója Szőnyi G. meg­filmesítésében a televíziós művészet maradandó értéke. Az ismétlés újból megerősí­tette. Rímfaragók Maradjunk még a művé­szetnél, a szavak művészeté­nél. Képviselői, gyakorlói, írók, költők ugyanis egybe­gyűltek Tokajban, hogy meg- hányják-vessék az irodalom dolgait. Az egri televízió munkatársai pedig szorgalma­san rögzítették is az elhangzot­takat, s a Magyarország ma című sorozatban vasárnap dél­után látható is volt a 2-esen a belőle készült összefoglaló. Hallhattuk: bajban van az iro­dalom, de főleg a költészet, el­árvult, sem olvasója, sem párt­fogója - elég. Tenni kellene valamit, hogy közelebb kerül­hessen ismét közösségéhez. Talán tanítani kellene szabá­lyait az iskolákban, ma is, hisz’ hajdan működtek kifeje­zetten poétikai osztályok is a középfokú intézetekben - em­lítette Mészöly Dezső, aki mellesleg a népszerű televíziós Lyukasóra szellemi gazdája. Nos, mintha csak meghal­lotta volna e sóhajt-óhajt a te­levízió, s máris iskolát nyitott az 1-esen a verstanulóknak, azoknak, akik a rímfaragásra adják fejüket. Vagy csupán ér­deklődnek a mesterség titkai iránt. Erre alig találhatott volne alkalmasabbat a televí­zió, mint a költő Lator László, aki igazán otthon van a poétái szakmában. A Rímfaragó hét­főn este gyermekeknek is elér­hető időben, este 6-kor be is mutatkozott, amiből világossá vált: nem költőket akarnak gyártani (van abból, úgyis elég), hanem a költői mester­séget kívánják megismertetni a nézőkkel. Főleg gyermekek­kel, hisz közöttük akad a leg­több rímfaragó (ki nem pró­bálkozik meg egyszer életé­ben, hogy maga is verset ír­jon), de szól a felnőtteknek is, hisz nem lakik-e ott mindany- nyiunkban, felnőttekben is egy-egy költő; nincsenek-e nap mint nap érzéseink, gon­dolataink, melyek versbe ille- nének, avagy kívánnák a for­mát. Nos, játékosan a verselés csínja-bínjával ismerkedhe­tünk meg Lator László termé­szetbe ültetett leckeóráin. Be­vezetésül hallhattunk okos szavakat a költészet eredeté­ről, arról például, hogy a rit­mus fajtái hogyan kapcsolód­nak az élet bizonyos munka­mozgásához, s arról is, hogy gyökerei milyen messzire nyúlnak az időben. A Rímfa­ragóval tehát szaporodott az irodalomnépszerűsítő progra­mok száma, bizonyára sokunk örömére. Vallomások ’56-ról Miként megelégedéssel nyugtázhatjuk azt is, hogy a megújulni akaró televízió mű­során „új hajtások” jelennek meg, különösen, ha azok érté­kesek, a fontos és lényeges dolgokról beszélnek szép em­beri hangon. így említendő az az új sorozat, amely történel­münk egy kivételes pillanatait idézi, 1956-ot, a forradalmat, de nem dokumentumok meg­szokott montázsával, hanem emberi vallomások közvetlen formájával. Olyanok szólalnak meg benne, akik ’56 részesei voltak, de többnyire névtelen résztvevői, katonái, akik a for­radalmi cselekvés humánumát tudják megéreztetni azokkal is, akik a történtekről csak hal­lomásból tudnak, vagy köny­vekben olvastak róluk. 56 perc ’56-ról — ezt a címet adták készítői a sorozatnak, mely nem túl szerencsés, kissé kere­sett, ötleteskedő, modor bújik meg benne, nem jelzi azt a bensőséges tartalmat, amely megszólal benne. Legalábbis az első epizódban ezt tapasz­talhattuk, amikor három volt soproni férfi idézte a forra­dalmi múltat. Persze egy-egy ritkaság, eddig soha nem látott fdmrészlet vagy riport színe­sítheti a vallomásokat, ahogy első alkalommal is történt, bemutatván egy dokumentum­ritkaságot, de hangsúlyozom, a megszólalók őszintesége és szerénysége avatja igazán ihle­tedé a történelemmel való ta­lálkozást a képernyőn. Röviden Az emberi sors általában véve is mindig szórakoztatóbb a képernyőn. Nemes értelem­ben. Ha olyan embert ismerhe­tünk meg, mint például az ezer tálentumú Tegzes Lajos, akit Vitray Tamás invitált a képer­nyőre Töltsön velem egy órát műsorában. Meghívta, hogy benne felmutassa a tehetség különböző oldalait, a sokolda­lúság gyönyörűségét, a zsenia­litás varázsát. Mert a mi embe­rünk volt válogatott labdarúgó, most széphangú kántor, de Ady-rajongó, verseit fejből tudja, s mellesleg ügyes gaz­dálkodó - egymagában egy va­lóságos világ. Küzdelmes élete példa arra, hogy a tehetség nemcsak keresi, de meg is ta­lálja kifejeződésének módját. Mindezt látni: jó érzés. Valkó Mihály Önvédelem a tanyában A képen látható meghök­kentő tartalmú táblára egy Mezőhékhez közeli tanya be­járójánál bukkantunk. Arra a kérdésre, hogy a felirat és a drótra kifüggesztett csontok morbid együttese mi célt szol­gál, maga az ott élő Monoki József adta meg a választ. — Nehéz itt. Még ha nem egyedül lennék .. . Mióta egye­dül vagyok a tanyában, nem na­gyon merek elmenni sehová. Itt marad minden, és az jön ide, aki akar. Visznek már mindent, de nagyon könnyedén ám. Koráb­ban a gazdaságban dolgoztam, de négy éve munkanélküli va­gyok. Azóta elvállalok mindent, ami akad, ezt is - azt is. Gazdálkodni is kellene, de jószágot sem tartok. Ha reggel kikötném a birkát, biztos, hogy este nem lenne mit behozni. A tyúkjaimat is összeszedték már. Volt egy permetezőm, azt sem hagyták nálam elkopni. Már kétszer törtek be ide, legutóbb egy hónapja. Hazajöttem, mit láttam: az ajtó tárva-nyitva, a szekrényből kihajigálva min­den. Szóltam a rendőröknek, jöt­tek is. A szekrényajtót bemasza- tolták valamivel, azt mondták, ujjlenyomatot keresnek. Azóta még nem került meg semmi. Azt gondoltam, csinálok egy ilyen kiírást. Hoztam a vágóhíd- ról marhacsontokat, azokat is kiaggattam. Hátha megijednek a tolvajok és nem mernek majd bejönni. * Mi tagadás, a látvány való­ban ijesztő. Hatása mégis kétes. A tények azt mondják, szükség van erre is, bár nem állíthatjuk, hogy hosszú távon ez jelentheti a megoldást. H. Gy. (Fotó: Mészáros J.) Ki mondta, hogy befektetni bonyolult? magyar Állam által az 1002. CM LXXX. törvény alapján kibocsátón LAKOSSÁGI KINCSTÁRJEGY 2 630414 ÍOOOO,- Ft, azaz tízezer forint névértékról száki, a módosított |»B7. óvt 23. számú törvényerejű rendel« szerint kibocsá­tott lakossá«! kincstárjegy az állami költségvetés rövid lejáratú hitelszükségletének fedezetére szolgál és az államadósság része. E lakossági kincstárjegy lejárata: I év. azaz 363 nap. A névérték után Járó bruttó kamat mértéke lejáratkor: évi 10». azaz tizenkilenc százalék. Ezen lakossági kincstárjegyet legkorábban a vásárlástól számított 2 hónap elteltével a vásárlás naptári napjával megegyező naptól lehet visszaváltani. A második hónap után történő visszaváltás esetén a kincstárjegy birtokosát az alábbi, az eladástól a visszaváltásig naponta kiszámított, alábbi mértékű kamat Illeti meg. 2. Itónaptól no. naplgévl 10%. 01. naptól 180. napig évi 11« 181. naptól 270. napig évi 13«. Amennyiben a visszaváltás napja munkaszüneti napra esik. ügy a visszaváltás a kővetkező munkanapon történik. Ezen lakossági kincstárjegy által megtestesített államadósságot az állam a visszaváltás napján a fenti mértékű kamudul együtt az ország I símrely. lakossági kincstárjegyet forgal­mazó pénzintézete, énékpapfr-forgalmazó társasága útján visszafizeti. Ezen kincstárjegy bemutatóra szóló, forgatható értékpapír, amelyet Ix-lföktl magánszemé­lyek vásárolhatnak meg és egymás közöli Is átruházhatnak. dr. Szabó Iván pénzügyminiszter A Lakossági Kincstárjegy ma az egyik leg­biztonságosabb befektetés. Mivel állami érték­papír, a kamatfizetésre és a törlesztésre maga az állam vállal garanciát. Nemcsak biztonságos, de igen kedvező kamatozású értékpapír is. 1 éves, rövid távú futamideje könnyen belátható időtartam az Ön számára. Ha Ön egy évre leköti pénzét, akkor a futamidő lejártával 19% kamatot kap. Ha idő­közben mégis váratlanul pénzre lesz szüksége, a Lakossági Kincstárjegyet már 2 hónap elteltével is visszaválthatja. És ami a legfontosabb, akkor is kamatozik! A Lakossági Kincstárjegy 1993. augusztus 23-tól az országban közel 500 helyen kapható. Később pedig a forgalmazó hálózat bármely tagjánál visszaválthatja Lakossági Kincstárjegyét. Ha tehát egyszerű, rövidtávú és kedvező hozamú befektetést keres, fektesse pénzét Lakossági Kincstárjegybe! A Lakossági Kincstárjegy a legegyszerűbb befektetési megoldás és 1993. augusztus 23-tól már On is megvásárolhatja. A Lakossági Kincstárjegy folyamatosan kapható az alábbi forgalmazóknál: Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. 1052 Budapest, Deák F. u. 5. • Budapest Bank Rt. valamennyi fiókja • OTP Bank Rt. kijelölt fiókjai • Budapest Bank Rt. Szolnok, Jubileum tér 5. • Budapest Bank Rt. Tiszafüred, Fő u. 36. • Budapest Bank Rt. Mezőtúr, Dózsa Gy. u. 42^44. • OTP Bank Rt. Szolnok, Szapáry u. 31. £

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom