Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-15 / 215. szám
4 Gazdaság 1993. szeptember 15., szerda Kitekintés a nagyvilágba Argentína az élre tör Példa értékű gazdaságélénkülés - számunkra is! A peronista Partido Justicia- lista 1989-es választási győzelme és Carlos Menem elnök beiktatása óta Argentína politikai és gazdasági helyzete fokozatosan stabilizálódott. Nemzetközi tekintélye külpolitikai és gazdasági téren növekedett. 1992-ben Argentína fokozta külpolitikai aktivitását és vezető szerepre pályázik a latin-amerikai térség országai között. Az ország stabil bel- és külpolitikai helyzete biztos hátteret teremt az argentin-magyar gazdasági kapcsolatok szélesedéséhez. Az 1992-ben liberalizált piac- és gazdaságpolitika segítette az argentin gazdaság további élénkülését. A sikeres tárgyalások az államadósság csökkentésére, illetve átütemezésére nemzetközi szinten is bizalmat ébresztettek az argentin gazdaság iránt, melynek eredményeképpen fokozódott az országba irányuló tőkebeáramlás. Az állami vállalatok privatizációjából a legjelentősebb bevételek a telefontársaság, a vasúttársaságok, az áramszolgáltató vállalat és a gáztársaság privatizációjából származtak. A közvetlen bevételeken kívül az állam jelentős mennyiségű adósságrészvénytől is megszabadult a privatizáció során, az új tulajdonosoknak pedig szigorú fejlesztési és beruházási kötelezettségeket is teljesíteniük kell. Az ipari termelés két év alatt 13,8 százalékkal nőtt, ezen belül 1992-ben 7,8 százalékkal. Argentína az elmúlt évben főbb gazdasági célkitűzéseit teljesítette, bár a liberális gazdaságpolitika eredményeként rendkívüli módon megélénkült import beáramlásának nem tudott gátat szabni. Az import további növekedésének lassítására hozott intézkedések, mint például a vámstatisztikai illeték 10 százalékra történő emelése, kevés eredményt hozott, ugyanakkor jelentős tiltakozást váltott ki a MERCOSUR (dél-amerikai országok közös piaca) tagországai részéről. 1993 első felében a gazdasági kormányzat újabb szigorító intézkedéseket vezetett be egyes, az import által leginkább sújtott, iparágak védelmére. Megnőtt a döm- pingeljárások száma, illetve a papír- és textilipar területén importaktívákat vezettek be. Az argentin ipar helyzetét vizsgálva egyértelműen az autóipar tekinthető az utóbbi évek sikerágazatának. Gyakorlatilag mindhárom nagy autógyáruk teljes kapacitásssal termel és 1992-ben közel 260 ezer személyautót állított elő. Az elmúlt három évben Argentína exportja lényegében stagnál. Az import ugyanakkor évről évre szinte megduplázódott, és 1992-ben elérte a 14,5 Md USD-t. 1993 első négy-öt hónapjának adatait figyelembe véve megállapítható, hogy az export elkezdett lassú mértékben növekedni, főleg az ipari termékek terén, míg az import némiképp csökkent. Ez évben kisebb kiigazításokkal folytatódott az 1991 óta töretlenül vitt liberális gazdaságpolitika, az állami vállalatok privatizációja, mely át fog nyúlni az 1994-es esztendőre is. A Brady-tervhez történő csatlakozással a nemzetközi pénzpiacon ismét egyenrangú partnerként tud fellépni az ország, mely jelentős mértékben fokozhatja friss hitelek bevonását az argentin ipari és gazdasági élet élénkítésébe. A gazdaság élénkülése az életszínvonal változását is jelentette. Ennek egyik része a turizmus, melyet jól szemléltet az 1992/93-as szezon, amiben szinte mindén repülőjegy elkelt az USA és Európa felé. Mintegy 1 millió argentin ment külföldre nyári szabadságát eltölteni. Munkahelyünkről nem „lóghatunk” A KSH jelentései szerint az utóbbi másfél évtizedben a kötelezően ledolgozandó munkaidő folyamatosan csökkent, 1982 óta a munkavállalók döntő többsége heti öt napot dolgozik. Itt a jelentés arra nem tér ki, hogy csak a hivatalos munkaidőt vagy éppen a másodgazdaság munkaidejét is figyelembe vették. Inkább csak az előbbi lehet, mivel míg 1984-ben a munkahét hossza 42 óra volt, addig mára 40 órára változott, az 1992. július 1-jén életbe lépett új munkajogi szabályozás pedig a szabadságon eltölthető napok számát növelte. Tavaly - hivatalosan - kevesebbet dolgoztunk, mivel a munkarend szerint ledolgozható munkanapok számánál a ténylegesen teljesített munkanapoké 17,5 százalékkal alacsonyabb volt, ami mintegy 1 százalék- pontos változást jelent 1989-hez képest. Az egész napos munkaidő-kiesésen belül a két legnagyobb súlyú tényezőt a szabadság, illetve a betegség miatti távoliét képviseli. 1992-ben egy munkavállaló átlagosan közel 24 napot volt szabadság és 17 napot betegség miatt távol munkahelyétől. A korábbi évekhez képest csökkent az egyéb nem fizetett távoliét, de mindenekelőtt az igazolatlan- mulasztások súlya. A munkaerő-piaci helyzet romlásával ugyanis a megbízhatatlan munkavállaló a korábbinál sokkal hamarabb utcára kerülhet. (Adatok: KSH) Harc az illegális munkaerő ellen Az Osztrák Szociáldemokrata Párt - a kormánykoalíció erősebb pártja - a korábbinál is erélyesebben lép fel az illegális munkavállalók ellen. A párt hét végi vezetőségi tanácskozása után Franz Vranitzky kancellár bejelentette, hogy az üzemeknél bejelentési könyvet tesznek kötelezővé, amelybe minden - bel- és külföldi - munkavállalót az első pillanttól kezdve be kell majd jegyezni. Hasonló nyilvántartás eddig is volt, ám három nap állt a rendelkezésre a bejegyzésig: az ellenőröknek be kellett érniök a magyarázattal, hogy az üzemben talált és a nyilvántartásban nem szereplő dolgozó e háromnapos határidőn belül állt be. A jövőben a szövetség - egyes tartományok meglévő gyakorlatának mintájára - nem ad állami fnegrendelést azon cégeknek, amelyeket illegális munkaerő foglalkoztatásán kaptak rajta. Ugyanakkor a külföldiek rugalmasabb munkába állításának érdekében azt tervezik, hogy a jövőben személyre szólóan - és nem az üzemneknek - adják ki a munkavállalási engedélyt, így a mostani gyakorlattal ellentétben a dolgozó válthat munkahelyet. (MTI) Déli szomszédainkból 10 millióan jöttek Félévi helyzetjelentés az idegenforgalomról Magyarországra 1993 első hét hónapjában 20,5 millióan látogattak, mely 24 százalékkal volt több az előző év azonos időszakához képest. A legtöbben a jugoszláv utódállamokból és Romániából érkeztek, összesen 10 millióan. Ez a forgalom azonban nem tekinthető valódi idegenforgalomnak. A szovjet utódállamokból közel háromszorosára emelkedett a „látogatók” száma. Nyugat-Európából és a tengerentúlról is többen jöttek, így Németországból 36, míg az Amerikai Egyesült Államokból közel 20 százalékkal. Az év első hét hónapjában 6,7 millió alkalommal lépték át honfitársaink a határt, s ez 2%-kal kevesebb az előző évinél. A legnagyobb forgalmú osztrák határszakaszon 10%-os, míg a kisebb forgalmú szlovén, horvát és ukrán szakaszon több mint 2-2,5 szeres volt a forgalomnövekedés. Ezzel szemben egyharmadára esett vissza a háborús események következtében a szerb és több mint 10%-kal a szlovák és román határszakaszon is. Az országunkba érkezőket 1993. július 31-én 386 szálloda és 576 egyéb szálláshely várta, a szervezett fizetővendéglátás keretében szobát kiadók száma több mint 13 ezer volt. Ez ösz- szesen 256 ezer férőhelyet jelentett, mely 7 százalékkal kevesebb, mint tavaly júliusban. A csökkenés egyrészt a fizető-vendéglátóhelyek folyamatos visszaeséséből adódik, másrészt a privatizációt követő tatarozások miatt a szálláshelyek egy része nem üzemel.' A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a tavalyi szinten maradt, a forgalom ösz- szetétele azonban változott. „Megélénkült” a belföldi turizmus, ami 6%-os növekedést jelentett, ezzel szemben 5%-kal csökkent a külföldi vendégek száma. A vendégéjszakák is 4%-os csökkenést mutatnak, és a csökkenés elsősorban a szervezett fizetővendéglátás forgalmának jelentős, 30%-os visszaeséséből adódik. A magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó szállodák és panziók forgalma viszont emelkedett. A vendégforgalom-csökkenés annak következménye, hogy elsősorban adózási megfontolások miatt egyre több vendéglátó nem szerződik utazási irodákkal, így forgalmuk statisztikailag nem követhető. A szállodai szobaárak átlagosan a tavalyival azonosak, ezen belül azonban az 5 és 4 csillagos szállodáknál kismértékben csökkentek, az alacsonyabb kategóriájú szállodákban emelkedtek. (Adatok: KSH) Az oldalt írta és szerkesztette : Vági E. Zoltán Képek a BNV-ről Továbbra is az élvonalban Megyénk nagyvállalatai közül már csak a Lehel Hűtőgépgyár Kft.-t lehetett megtalálni az idei BNV-n. Igaz, elsősorban Zanussi és Elektrolux termékek felvonultatásával vett részt, azonban ezeket a minőségi termékeket Magyarországon gyártják. így a BNV-nagydíjas Elektrolux márkajelzésű MIO 911 E típusú porszívó is Jászberényben készül. Mint Somogyi Cs. Zsolt vezérigazgató elmondta, a porszívó alaptípusát Svédországban fejlesztették ki. A magyarországi gyártás beindítását követően a fejlesztés folytatódott, mára szinte tiszta magyar termékké alakult a tisztítóberendezés. így hazánkban készül az összes alkatrész is. Somogyi Cs. Zsolt vezérigazgató a nagydíjas termék mellett A szolnoki Varrógép Kft. már törzsvendég a BNV-n. Több éve foglalkoznak a varrógépek kereskedelmével, elsősorban országos nagykereskedelmi vállalkozásként, bár Szolnokon van mintaboltjuk is. A cégvezető Kiss János elmondta, hogy sikerült kiépíteniük egy szervizhálózatot is. Jelenleg folynak tárgyalások a külföldi partnerekkel a vállalkozás bővítéséről. (Fotó: Mészáros János) A VOSZ standján megyénkből a törökszentmiklósi Hoppál Ferenc vállalkozó állította ki saját készítésű táskáit. A kis stand ottjártunkkor nagy forgalmat bonyolított. Készre sütés a vevő előtt A szolnoki Közép-alföldi Sü- gatók kiszolgálását tűzte célul tödék Vállalata a BNV-re látó- maga elé, ami egyben mind a Mindenkinek ízlik a szolnoki péksütemény fogyasztók, mind a kereskedők előtti bemutatkozást jelenti. Mint Sárossy Józseftől megtudtuk, a kiváló francia eljárás honosításával eddig is szép eredményeket értek már el. Az eljárás lényege, hogy a sütőipari termékek gyártása helyileg két elkülönülő folyamatra, a tésztakészítésre és a sütésre oszlik. A készítés a termelő üzemben folyik, majd a félkész terméket mínusz 20 C-fokon lefagyasztják. A sütés a vevő előtt - a BNV-n egy 25 négyzetméteren berendezett kis pékségben — zajlik. így a vásárló a szó szoros értelmében frissen sütött péksüteményt ropogtathat. Á termékcsalád 1992-ben elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma védjegyet.
