Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-13 / 213. szám

1993. szeptember 13., hétfő Húszon innen — tízen túl 5 Kocza Anita verse: Óda a kukoricához Mi szép a földön? A szerelem, a csók, a halál? Az ital, a mámor, a gyönyör? Mi az, mi mindig melletted áll? Csak egyedül ő, az a zöld levelű, Oly kecses, mint egy istennő. Címered a szélben lobog, Mily gyönyörű: csak ámuldodozok. Tavaly nyár óta terád várok, Nincs senki más, kit így imádok. Gyenge szárad hajlítja a szél, S néha majdnem a földig ér. De néha címered oly magasra nyúlik, Hogy a szegény diák menten kinyúlik. Nyújtózkodom érted, míg el nem érlek. Drága istennő, imádkozom érted. Ó, azok a fattyak és az idegenek, Ó, milyen gyönyörű: az ember belégebed. Imádom a címert, mit otthagyok, Utánam az agronómus; szitkozódhat nagyon. Gyönyörű zöld színed engem is megigéz, Kérlek, szeress úgy, mint ahogyan én. Imádom leveled, mikor a szemembe csap. Jövőre ugyanitt, én szerencsétlen. Könyvmoly Egy nőies regény Volt már szó férfiasán meg­fogalmazott háborús, mégis emberi regényről. Következzen a párja egy igazán női szem­szögből íródott regény formájá­ban. Az írónő talán nem isme­retlen előttetek: Dymphna Cusack. Az ausztrál írónőnek több regényét lefordították ma­gyarra is, sőt a legtöbb több­szöri kiadást is megért. A Hőhullám Berlinben című regényének hősnője a háború után érkezik Nyugat-Németor­szágba, hogy német származású férje szüleit meglátogassák. A fiatal nőt eddig elkerülték az élet borzalmai, s csak itt, a hő­ségtől lihegő Berlinben jön rá, mennyi embertelenséget követ­tek el a nácik a világháború alatt, többek között az ő szere­tett zongoratanárával is. De amíg minderre ráébred, majd­nem elveszíti férjét, aki mind­ezeket a borzalmakat fiatalon átélte - náci családja elnyomása alatt. Játék a listánkon Múltkori kérdéseinkre Vizdák Mártától (Mező­túr) kaptunk helyes megfej­téseket. Következzenek az ő kedvencei: * * * A külföldiek: 1. CULTURE BEAT: Mr. Vain 2. ROXETTE: Almost un­real 3. ACE of BASE: Happy nation 4. UB 40: Can’t help fallin in love with you 5. HADDAWAY: Life 6. BON JOVI: In these arms 7. 2 UNLIMITED: Tribal dance 8. TAKE THAT: Pray 9. 4 NON BLONDES: What’s up? 10. U 96: Love sees no co­lour * * * És a magyarok: 1. ALVAJÁRÓK: Crazy dance 2. RAPÜLŐK: Zúg a Volga 3. MANHATTAN: Hosszú az út 4. ÁKOS: Helló 5. DIGITAL SCREAM: Hé, várj 6. RAPÜLŐK: Piti wo­man 7. SZULÁK ANDREA: Nem harap a néni 8. PIERROT: Tegnap ösz- szetört egy álom 9. LADANYBENE 27: Szedegetem 10. MANHATTAN: Haj­nali tengernél * * * Márta kérdései pedig: 1. Kik énekelték eredetileg az EAST 17 Westend girls című dalát? 2. Mi Edge (U2) polgári neve? 3. Ki volt az az újságírónő, aki hosszú idő után először készített interjút Michael Jacksonnal? Várom válaszaitokat; remélem a sok tanulás köz­ben lesz erre is időtök! Be­küldési határidő: szeptem­ber 9. Az oldalt szerkesztette: Cs. Csáti Réka Furfangos fejtörő A börtönben van egy rab. Két börtönőr vigyáz rá: az egyik mindig igazat mond, a másik mindig hamisat. (A rab nem tudja: melyik melyik.) Két ajtaja van a börtöncellának: az egyik a szabadságba vezet, a másik a halálba. Az elítélt egyetlen kérdést tehet föl az egyik őrnek. Hajói kérdez: szabad. Hogy hangzik a kérdés? Szolnoki Ezzel a körképpel két célt kí­vánok elérni. Az egyik, hogy minden leendő középiskolás (tehát a jelenlegi hetedikes és nyolcadikos tanulók) fel tudja mérni a várható feladatokat, a másik pedig, hogy bemutassam a szolnoki középiskolák felvé­teli rendszerét és továbbtanulási lehetőségeit. A következő kérdésekre vár­tam választ:- Az 1993-ban érettségizettek közül mennyien adták be jelent­kezési lapjukat valamely felső­fokú iskolába, és közülük meny­nyit vettek föl?- A most induló első évfolyamra milyen volt a jelentkezés: volt-e túljelentkezés, illetve mi alapján vették föl a tanulókat: az általá­nos iskolában elért tanulmányi átlag vagy felvételi vizsga-alap­ján? Széchenyi István Gimná­zium: A hat évfolyamos gimnázi­umban 1,8-szeres, a négyéves gimnáziumban pedig 1,5-szeres volt a túljelentkezés. A hatéves gimnáziumba felvételi alapján lehetett bejutni (magyar, mate­matika tárgyakból vizsgáztak és pszichológiai tesztet végeztek a felvételizők), a négyévesre pe­dig tanulmányi átlag alapján, amelynél körülbelül 4,4 volt a határ. Továbbtanulni 100 gyerek akart, közülük 69-et vettek föl, tehát 69 százalékukat. Varga Katalin Gimnázium: 186 jelentkező közül 101 ta­nulót vettek föl. A felvételibe 50-50 százalékban számított a tanulmányi átlag és a felvételi vizsgán elért eredmény. 111 fő végzett 1993-ban a gimnáziumban, 107-en akartak tovább tanulni. A felvételi arány 75 százalékos volt. A két tannyelvű osztályokban ez az arány 80 százalék. Verseghy Ferenc Gimná­zium: Négy első osztályt indítottak az idén: két speciális (angol és matematika) és két „sima” osz­tályt. A speciális osztályokba felvételi vizsgával lehetett be­kerülni, a sima osztályokba pe­dig tanulmányi átlag alapján (4,8 fölött). A sima osztályok­ban nem volt, az angolban 2,5-szeres, a matekban pedig 2-szeres volt a túljelentkezés. 1993-ban 112-en érettségiz­tek, és mindenki beadta a je­lentkezési lapját valamely felső­fokú iskolába. 81 főt fölvettek (72 százalék), 6 tanulóról pedig még nem érkezett visszajelzés. Kereskedelmi és Vendég­látó-ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola: Az 1993-94-es tanévre 516 tanuló jelentkezett, felvételt nyert 302 fő (1,7-szeres túlje­lentkezés). Mindez szakokra le­középiskolai körkép bontva: kereskedelmi szakra 1.5- szeres, vendéglátó-ipari szakra 2-szeres, a tömbösített kereskedelmi szakmunkás- képző osztályba 2-szeres, a jászberényi kihelyezett élelmi­szer-eladó szakra 1,2-szeres volt a túljelentkezés. Az integ­rált képzésbe csak a központilag előírt alkalmassági vizsga alap­ján kerülhettek be tanulók az el­ért pontszámok rangsora sze­rint. Az itt elért pontok 50-50 százalékban az itt teljesített és az általános iskolából hozott ta­nulmányi eredmények alapján alakultak ki. A tömbösített és a hagyományos szakmunkás- képző osztályba az általános is­kolában elért tanulmányi átlagot vették figyelembe. Az 1993-ban érettségizettek száma 64 fő (kereskedelmi osz­tályból 33, vendéglátó szakon 31). A kereskedelmi osztályból 12-en jelentkeztek* tovább ta­nulni, felvételt nyertek 10-en. A vendéglátó-ipari szakon 6-ból 3-at vettek föl. Jendrassik György Gép­ipari Műszaki Szakközépis­kola: Az idén nem volt túljelentke­zés az iskolában. Három osz­tályt indítottak. A számítás- technikai szakra 4,5 volt a fel­vételt jelentő tanulmányi átlag alsó határa, a gépgyártás-tech­nológiai szakra 4,0 és a világ­banki képzés keretében oktatott gépész szakmára is 4,0 fölött lehetett bejutni. A negyedik évfolyamban végzett fiatalok 30 százaléka tanul tovább, az ötödik évfo­lyam (technikusi képzés) vég­zőseinek pedig 50 százaléka. Ami azonban új, hogy az érett­ségi után (tehát a 4. év végén), akiket felvesznek valamely fel­sőfokú iskolába, azok halaszta- nak ott egy évet, és maradnak a középiskolában, hogy elvégez­zék a technikusi végzettséget adó 5. osztályt is. Tiszaparti Gimnázium: A gimnáziumba 2-2,5-szeres volt a túljelentkezés, az egész­ségügyi osztályokba pedig 2-szeres. A felvételi követel­mények a különböző speciális osztályokhoz alkalmazkodott: az ének és az angol szakon ké­pességvizsgálat volt, a matema­tika szakon nincs felvételi; a ta­nulmányi átlag alapján döntöt­tek: 4,0 alatt nincs esélye az ide jelentkezőknek; a társadalom- tudományi szakon ez a határ 4.5- 4,7 volt. Az 1993-ban érettségizettek közül: a gimnáziumi tanulók 50 százalékát, az egészségügyi szakon végzettek közül pedig 30 százalékot vettek fel egye­temre, főiskolára. Közgazdasági és Postafor­galmi Szakközépiskola: A felvételin 100 pontot lehe­tett elérni: 70-et az alkalmassági vizsgán, 30-at pedig a hozott tanulmányi átlagból. A sikeres felvételi határa 70 pontnál volt meghúzva. A szakközépiskolába 366-an jelenkezetk az idén, 144-et vet­tek föl. 5 első osztályt indítot­tak; a postaforgalmi szakra 3- szoros volt a túljelentkezés. A gépíróiskolában 1,5-sze­res, az idegenforgalmi szakon 4- szeres, a világbanki képzésen 3-szoros volt túljelentkezés. 1993-ban 169-en érettségiz­tek, 70-en akartak tovább ta­nulni. 25 tanuló felvételt nyert, 10-ről nincs visszajelzés. Pálfy János Műszaki és .Vegyipari Szakközépiskola: A számítástechnikai szakra 2-szeres volt a túljelentkezés, a tanulmányi átlag alsó határa 4,5 volt. A világbanki elektronikusi képzésre 1,5-szeres volt a túlje­lentkezés, a határ 4,3. A többi szakra pedig jellemző: néhány hármas még lehetett a bizonyít­ványban. Az 1993-ban érettségizettek száma: 186 (4. után 104, 5. után 82 fő). Az érettségizettek 40 százaléka akart tovább tanulni, 90 százalékuknak sikerült is. (Öten közgazdasági egyetemre illetve főiskolára jelentkezetek; mindannyian felvételt nyertek.) Környezetgazdálkodási és Építőipari Műszaki Szakkö­zépiskola: 172 jelentkezőből 116-an ke­rültek be az iskolába. 1-3 köze­pessel még be lehetett jutni, de ha matematikából és fizikából volt ilyen az osztályzat, akkor nem. Az éretségizettek 32 szá­zalékát felvették tovább tanulni. (Az 5. évben végzett diákok egyharmada tovább tanul, egy- harmada a szakmában helyez­kedik el, egyharmada viszont munkanélküliként kezdi az éle­tet.) Baross Gábor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola: Nem volt túljelentkezés, minden jelentkezőt fölvettek. Három osztályt indítottak, a ho­zott pontok alapján lehetett be­jutni. A szakmunkások szakközép- iskolájába viszont egy 45 perces magyar és egy 60 perces ma­tek-fizika felmérő eredményei alapján lehetett felvételt nyerni. Ide közel 2-szeres volt a túlje­lentkezés. 1993-ban 54-en érettségizet­tek közül 9-en akartak tovább tanulni. 5-öt felvettek, 2-t nem, 2 tanulóról pedig még nincs visszajelzés. Remélem, elgondolkodtató tényeket sikerült elmondanom. Egy azonban már biztos: ta­nulni kell, mert többszörös a túljelentkezés, és a tanulmányi átlag nagyon számít. Cs. Csáti Réka Kisújszállás - Strasbourg - Nancy Egy francia vízi túra emlékei - képekben Július derekán harmincfős kis csapat indult el Kisújszállásról. Úti céljuk Strasbourg volt, hiszen innen indult az az egyhetes vízi túra, amely a Rajna-Majna-csatornán vezetett egészen Nancyig. A csapat segítségére egy tolmács és egy túravezető volt, csomagjaik egy részét (a nagyobbikat!) pedig egy kisbusz szállította a kijelölt táborhelyekre. Az út szebbnél szebb meglepetéseket tartogatott a számukra. Napi tíz-tizenöt zsilipen kellett átjutniuk; egy négy kilométer hosszú alag- úton átevezniük; egy 40 méter magas víziliften felemelkedniük. A túra strasbourgi városnézéssel kezdődött, és egy nancyival fejeződött be. A francia emberek segítőkészségét, vendégszeretetét pedig nehéz elmondani. A kis csapat ezúton is szeretné megköszönni Szénási tanár úrnak és feleségének, hogy segítettek a szervezésben, az előkészületekben, s hogy lehetővé tették számukra ezeknek a csodálatos élményeknek a megszerzését. De beszéljenek inkább a képek! Kovács Ágnes A negyven méter magas vízilift Nancy belvárosa az elmaradhatatlan virágokkal A strasbourgi katedrális éjszakai pompájában

Next

/
Oldalképek
Tartalom