Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-10 / 211. szám

8 Gazdaság 1993. szeptember 10., péntek Ha péntek: üzleti ajánlatok! Kedves Olvasó! Minden pénteken két oldalon jelentkezünk gazdasági információinkkal. Továbbra is meg­találhatja közöttük a megszokott üzleti ajánlatokat, melyek eddig is igen nagy érdeklődést váltottak ki, és több üzleti szerződést eredményeztek. Emellett az államkötvények tőzsdei ár­folyamát is közöljük. Egyben új sorozattal is jelentkezünk, melyben a vállalkozások számára kívánunk tanácsokkal szolgálni jogi, ügyintézési és adózást érintő kérdésekben. Kereslet és kínálat határozza meg a turizmust (is!) Ne csak rövidnadrágosokat váljunk! Az idegenforgalom a leggyorsabban növekvő és a legtöbb embert foglalkoztató ágazat a világon. A fejlett nyugati orszá­gok közül például Nagy-Britanniában a foglalkoztatottak 8 szá­zaléka dolgozik az iparágban, szemben a mezőgazdaság 2 száza­lékával. Talán mindez szemlélteti, hogy a turizmus piacán a ver­seny egyre élesebb, így nem mindegy, hogy milyen színvonalon és mit tud nyújtani egy-egy térség, adott esetben megyénk. A turizmus a szakemberek számára több, mint amire a kormányzat vagy az átlagpolgár becsüli. Míg az utóbbi szolgál­tatásait, addig az előbbi a jöve­delmeit veszi igénybe. Ám ha egy ipari ágazatot csak fejőste­hénnek tekintenek, abból ko­moly bajok származhatnak. Pe­dig az utazni, pihenni vágyók­nak nem csak egy-egy üdülőhe­lyet, kempinget vagy strandot, várromot vagy Hortobágyot kell adni. Ezek környezete orszá­gunk, megyénk vagy még sző­kébb régiónk. Segítség van? A Surrey Research Group a dél-angliai Surrey Egyetem Idegenforgalmi és Szállodaipari Management Tanszékének ré­sze. A Group és a tanszék ugyan két különálló szervezetként működik, azonban szorosan összefügg. így a Surrey Researc Group a profitorientált cégekkel szemben a technológiai tudás átadására helyezi a hangsúlyt, és a tanulmánymunka elkészí­tése után a helyi szakemberek folytatják az általuk elkezdett fejlesztést, építést. A csoportból Alan L. Godsave több éve ha­zánkban tartózkodik, a Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány ké­résére készítette el a megye ide­genforgalmi fejlesztésének ter­vét. A szolnoki vásárról elsősor­ban azt hangsúlyozta, hogy a régió számára mindenképpen fontos egy ilyen esemény. így kívánatos lenne egy konferenci­aszálló megépítése Szolnokon. A kiállítás ezt igazolta is. Rövidnadrág vagy nyakkendő? A földrajzi elhelyezkedés mindenképpen egy természetes üzleti csomópontot határoz meg a megyeszékhelynek. Egyben az idegenforgalom hazánkban - megyénk sem kivétel alóla - té­ves következtetéseken alapul. Ha turistáról esik szó, minden­kinek az alábbi kép villan be: „Rövidnadrágos emberek fagy­laltot esznek.” Ezzel azonban nem merül ki az idegenforga­lom! Sőt! Újabban egyre na­gyobb forgalmú az üzleti turiz­mus, ami a különböző konfe­renciákat, üzleti tárgyalásokat jelenti. Mindemellett nem hanyagol­ható el a hagyományos értelem­ben vett turizmus sem. Me­gyénk több szempontból is al­kalmas az úgynevezett zöld tu­rizmus bevezetésére, ami első­sorban a folyóvizekhez kon­centrálódik. Ám vigyázni kell arra - a fejlesztéseket úgy kell végrehajtani -, hogy elkerüljük a Balaton esetét. Es a fejlesztés sem egyértelmű! Mert mit ér­tünk alatta? Mivel tudjuk a tu­ristát ide csábítani? Alan God­save számos csapdára hívja fel figyelmünket. (Be)Fürödni? „Statisztikákból tudjuk, hogy Magyarország igen gazdag gyógyvizekben. Ä több ezer gyógyforrásra több száz gyógy­fürdő települt, azonban csak néhány nyereséges. Ez azt je­lenti, hogy valami rosszul mű­ködik. Mégpedig a következők miatt: Attól, ha egy településen gyógyvíz tör fel, még nem kell feltétlenül és azonnal strandot építeni. Fel kell előtte mérni a keresletet és a kínálatot. Sajnos jelenleg nagy a kínálat és kicsi a kereslet. Ehhez járul, hogy megfelelő színvonalat sem tud­nak nyújtani a fürdőhelyek.” így nem lehet csodálkozni azon, ha egy-egy fürdő lassan Alan L. Godsave eltűnik a piacról vagy éppen létre sem jön. Ráadásul God­save úr szerint a világ idegen- forgalma állandóan változik, és ehhez kell igazítani a kínálatot. Három fontos piacot lehet elkü­löníteni: vannak a családos va­kációzok, a fiatalos - sportot kedvelő - üdülők, valamint a gyógyturizmust kedvelők. Fon­tos szabály, hogy a három igényt egy helyen kielégíteni nem szabad. Minden egyes üdü­lőhelynek identitást kell adni, azaz ha a családosokat célozza meg egy strand, akkor az ehhez szükséges összes szolgáltatással rendelkeznie kell. A csoport mindezekre fel­hívta a figyelmet, kidolgozott több kisebb projektet. Ebben szerepel megyénk potenciális előnye és hátránya is. Erősség­ként és erényként a folyókat, a kézműipart, a népművészetet, valamint a környezetet emelték ki. Alapvető hátránya - melyre van megoldás - a struktúra és infrastruktúra hiánya. Lehető­ségünk viszont a turizmus de­mográfiai változásának kihasz­nálása. Sajnos régiónk veszé­lyeket is rejt magában. Ez pedig az egyre emelkedő árakban, va­lamint a délszláv háborúban tes­tesül meg, bár közvetlenül ép­pen semmi közünk az utóbb em­lített dologhoz. Mindezek figye­lembe vételével lehet tervezni a megye turizmusát. Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1993.09.10-én Kötvény tipusa • Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam(%) Felhalmozott kamat 1993 szept. 10-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) 1994/A 98,60 98,00 15,15 _ 1994/B 97,61 97,01 12,75 19,50 1995/A 94,19 93,59 19,50 19,44 1995/B 94,37 93,77 17,38 19,39 1995/C 97,37 96,77 10,60 19,50 1995/F 96,24 95,64 3,26 19,50 1995/G 99,87 99,27 1,66 19,50 1996/A 94,73 94,13 11,57 18,65 1996/B 96,47 95,87 11,08 19,29 1996/C 96,43 95,83 10,16 19,27 1996/F 96,48 95,88 5,56 19,13 1997/C 94,70 94,10 9,52 18,48 1998/A 100,10 99,50 8,63­Magyarázat: Nettó árfolyam: A felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfo­lyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfo­lyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vo­natkozóan. Az. esedékesség napjáig felhal­mozott kamat: Az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékes­ség - vétel/eladás - napjáig felhal­mozott kamat, %-ban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfo­lyam: Nettó (eladási vagy vételi) árfolyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: Amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vá­sárolja meg a kötvényt és azt lejára­tig a birtokában tartja, akkor szá­mára a közölt évi hozamot bizto­sítja. (Hozam: az értékpapír birtok­lásból vagy forgalmazásból szár­mazó jövedelem a névérték %-ában.) Megjegyzés: Az 1994/A állam- kötvény esetében maximum^ egy­millió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfél­nek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. Egy vállalkozást tervezni kell! Az üzleti terv állandó információ a döntésekhez Minden vállalkozás számára létfontosságú, hogy át tudja te­kinteni gazdálkodásának min­den szegmensét, váratlan ese­mények esetén a kellő módon tudjon beavatkozni, és megala­pozott stratégiai döntéseket le­gyen képes hozni. Ehhez egy mindenre kiterjedő üzleti terv kell, amelyet könnyen lehet a mindenkori feltételekhez igazí­tani és segítségével megvizs- gálhatóak különböző döntési al­ternatívák és hipotézisek. Az üzleti tervet leggyakrab­ban a hitelkérelem tartozékának tekintik, azonban jelentősége ennél sokkal nagyobb. Miért is van szüksége a vál­lalkozásnak üzleti tervre? /. Segít eladni a vállalkozást a potenciális befektetőknek. 2. Megállapítja, hogy a pro­jekt alapvetően megvalósít- ható-e? 3. Meggyőzi a támogatást vagy hitelt nyújtó szeyezeteket arról, hogy segítséget hell nyúj­taniuk a vállalkozásnak. 4. Fontos segédeszköz a veze­tés kezében a vállalkozás üzleti stratégiájának és részletes ter­veinek kidolgozásához. 5. Alapot teremt a vállalko­zás jövőbeni teljesítményének méréséhez és nyomon követésé­hez. Az üzleti terv elkészítése, fő­leg induló vállalkozás esetében sokszor segítséget igényel, amit célszerű is igénybe venni. Megjegyzendő, hogy számos kiadvány áll már a vállalkozá­sok rendelkezésére ilyen terv elkészítéséhez. Többek között egyik a Dr. Telkes Tanácsadó gondozásában megjelent „Üz­leti terv készítése - egyszerűen” című szakértői tanulmány. Nagyon fontos, hogy a vál­lalkozás tervezői be tudják bi­zonyítani: az elkészülő vagy már kész terv a sajátjuk, és nem a tanácsadóik műve. Csak olyan ember tudja igazán éreztetni a tervben a sikerhez fűzött re­ményt és elkötelezettséget, aki része a vállalat vezetésének. Ehhez kapcsolódik az a köve­telmény is, hogy a tervet lehető­leg egy ember készítse. Ennek ellentmond némileg az a tény, hogy aki műszaki területen szakértő, az a pénzügyi részle­tek kidolgozásával nem feltét­lenül boldogul segítség nélkül. Ezért úgy kell módosítani ezt a feltételt, hogy a végső változa­tot készítse egy személy. Az üz­leti tervhez minden részletes statisztikakimutatást és egyéb kapcsolódó információt szük­séges mellékelni, melyek közül a legfontosab adatokat tartal­mazó táblázatokat a fő részben kell közölni. Az üzleti terv egyik legfonto­sabb része: saját maga miként értékeli piacát? Ebből kiderül, mennyit foglalkozott saját ter­mékének és annak piaci helyze­tének elemzésével. Be tudja bi­zonyítani, hogy tisztában van a piaci lehetőségekkel. Ahhoz, hogy képessé legyen célja elérésére, ki kell dolgoz­zon egy készpénzforgalmi (cash flow) előrejelzést, jövedelem- és költségkimutatást. Könnyű alábecsülni az ösz- szeget, amire szüksége lesz a kezdéshez. A pénzügyek terüle­tén ez az egyik leggyakoribb „betegsége” a kisvállalkozá­soknak, és ennek végzetes kö­vetkezményei lehetnek. A készpénzforgalmi előrejelzés gondos elkészítése a legjobb módszer annak felméréséhez, hogy mire mennyi pénzre lesz szüksége. Mindezek után talán kár hangsúlyozni az üzleti terv fon­tosságát. Információt ad a vál­lalkozás mindenkori helyzeté­ről, de egyszerűen tesztelhető vele a lehetséges piaci és gazda­sági döntéseinek hatásai is. És adott esetben vajon mennyi ösz- szeg takarítható meg, ha vala­mibe nem kezd bele?! Kisvállalkozások lehetősége Épül a jövő áruháza Új kereskedelmi rendszer a piacon Egy budapesti vállalkozás - a Krystaltech Kft. - egy teljesen új kiskereskedelmi rendszerrel jelent meg a magyar piacon. Vállakózásuknak lényege, hogy nagy háttérkapacitással kiépített számítógépeken képi és szöve­ges - multimédia - adatbázist működtetnek, mely áruk és szolgáltatások bemutatására használható. Elnevezésként a Market Box fantázianevet vá­lasztották. Miben új mindez? Egy or­szágos áruházláncként működő értékesítési forma, mely a kis­vállalkozásoktól nem igényel nagy befektetést annak érdeké­ben, hogy egy-egy bolt az áru­kínálatát növelni tudja. Nem függ az üzlet méretétől sem, hi­szen nem kell bemutatótermet építeni, működtetni ahhoz, hogy például bútorokat vagy egyéb nagy helyigényű árucikkeket tudjon kínálni vásárlóinak. Mindez a számítógép árukata­lógusán keresztül megoldott. Működtetése hasonlít a cso­magküldő szolgálatokéhoz, at­tól azonban mégis jelentősen el­tér. Igaz, katalógusból választ a vevő, ám az árut nem házhoz szállítják, hanem a boltban ve­heti át. Kipróbálhatja, megfog­hatja. Enélkül pedig ma keve­sen vásárolnak, főleg nagy ér­tékű berendezéseket, aminek oka talán az, hogy a csomag­küldő szolgálatok egy része ezt a kereskedelmi területet igen le­járatta. A vevő hihetetlen nagy áru­kínálatból választhat. Szinte a teljes a háztartási gépekből, a szórakoztató elektronikából, va­lamint a számítástechnikából. Példának a jelenleg már mű­ködő rendszer gyártói közül né­hányat említve: Elektrolux, Za- nussi-Lehel, Videoton, Orion, FÉG, Hajdúsági Iparművek, Philips, Samsung, Daewo, ITT Nokia, Blaupunkt, Tefal - és még sorolható. A termékek száma több mint 3000, így talán a válogatás még nehezebb, mint néhány kiállított közül. Viszont a vásárló teljes képet kaphat a kínálati palettáról, megismer­kedhet egy-egy gyártó teljes árukínálatával, és nem utolsó­sorban az árakkal is. A hagyo­mányos árukatalógusokkal szemben mindenképpen előny, hogy a számítógépes háttértárat akár naponta, jelenleg azonban hetente felfrissítik. így szinte mindig a napi információk áll­nak rendelkezésre. További előnye a technikának, hogy a válogatás gyors, több szempont szerint történhet. A megrende­lés pedig telefonvonalon fut a központba, melyet maga a gép végez el. A kiválasztott árut a vevő egy héten belül megkapja, amit a szállítási lánc biztosít. így egy-egy termék ára az átlagos üzleti fogyasztói árak alatt van, nem terheli külön szállítási, ügyintézési, raktározási és egyéb költség. A rendszer júniusban indult, jelenleg több mint hetven he­lyen üzemel országszerte. Megyénkben eddig Szolno­kon az Infotech Kft.-nél, vala­mint Jászberényben a Barkács Centeméi található meg a kata­lógus.- vági ­Cementgyártás és környezetvédelem A gyárak hulladékmegsemmisítők lehetnek? A cementet, amely az építő­ipar legfontosabb kötőanyaga, már több mint egy évszázada alkalmazzák szinte az egész vi­lágon, így Magyarországon is. Ez a fontos, korszerű anyag, úgy tűnik, nélkülözhetetlen ma­rad a következő néhány évti­zedben is. A cementgyártás rendkívül anyagigényes folya­mat, és mint porszerű anyagnak az előállítása, óhatatlanul hatás­sal van a környezetre. Az ötve­nes évekig nem sokat tettek a cementgyárak kömyezetszeny- nyező hatása, a porkiszórás el­len, amelynek jól látható ered­ménye biztosan mutatta a ce­mentgyár közelségét. Hazánkban az első korszerű­nek számító cementgyárat, a Dunai Cement- és Mészműve- ket (DCM) 1963-an helyezték üzembe. A gyár tervezésénél már teljes körű portalanítást vet­tek figyelembe, azonban a por­leválasztó berendezések gyenge minősége miatt néhány év alatt a környék és a Dunakanyar „botrányos” porforrásává lett. Ezt követően, a hazai ce­mentipar gyors ütemű fejlesz­tése során korszerű portalanító berendezések felszerelésével, azok folyamatos karbantartásá­val, valamint az elavult, régi cementgyárak leállításával a cementipar a környezetet csak elenyésző mértékben szennyező iparággá alakult át. A hazai cementipar a ’90-es évekre tehát ebben a tekintetben is felzárkózott az európai élvo­nalhoz. Az ipar 1988 óta közel 5 millárd forintot költött környe­zetvédelmi beruházásokra. 1992-ben például a mintegy 813 millió forintos beruházási költ­ség 57%-a kimondottan kör­nyezetvédelmi célokat szolgált. Ez azt eredményezte, hogy amíg az ötvenes években a por­kiszórás a termelt cementmeny- nyiség 6-8 százaléka volt, addig ez az arány 1992-ben 0,06%-os érték alá csökkent, többszörös kapacitásbővítés mellett. A cementipar közvetett mó­don is alkalmas bizonyos kör­nyezetvédelmi feladatok ellátá­sára azzal, hogy a cementgyári klinkerégető forgókemencék a nemzetközi szakirodalom tanú­sága szerint is a legalkalmasab­bak egyes, a környezetünkben keletkező hulladékok meg­semmisítésére. Ezeknek az egyre nagyobb mennyiségben képződő anyagoknak a tárolása, kezelése gondot jelent, de a ce­mentipari égetőberendezések kellő felkészítéssel, fokozott gondosság mellett biztonságos módon tudják ezeket az anya­gokat megsemmisíteni. A ce­mentipar gyárai lényegében fel­készültek a hasonló feladatok ellátására is, de a lakosság ellenérzése miatt ilyen tevé­kenységet nem végeznek. A cementipár az elkövetkező években is kiemelkedő feladat­ként kezeli a környezetvédel­met, mélyen az anyagi lehető­ségeket figyelembe véve tesz lépéseket a területen. A követ­kező évben mintegy 500 millió forintot terveznek a cementgyá­rak a további koncentrált kör­nyezetvédelemére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom