Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-09 / 184. szám

2 Körkép 1993. augusztus 9., hétfő Szól a rádiónk 1953. augusztus 9-e vasárnapra esett. Forró, nyár végi va­sárnap volt, amikor a szolnoki Mária utcában, az egykori kato­likus legényegyletből kiskultúrházzá előlépettben megszólalt a rádió. Vezetékesnek mondták akkor, mert valóban vezetéken szállt műsora. A korabeli néprádiók, a tízforintos hangosdobo­zok a postákon arra az egy órára nem a Kossuth hangját - a szolnokiét vezették el az otthonokba. Becézték is ezért, falun leginkább csak „madzagosnak" hívták. Csak később - 1955- ben - épült fel a rádióház, a Kolozsvári utcában, ahol ma is műsorszerkesztők, hangmérnökök, riporterek dolgoznak - mint a Magyar Rádió körzeti stúdiói bármelyikében az országban. A szolnoki akkor, 1953-ban az ötödik volt, s jó sokáig ennyi is ma­radt a vidéki stúdiók száma hazánkban. Két rangos alföldi vá­rosban, Debrecenben és Szegeden létesített már a hetvenes, nyolcvanas években körzeti stúdiót azóta a Magyar Rádió. A kezdő rádiósok, a negyven év előttiek közül már csak egy él, a sors és a politika szeszélyéből azonban nem itt. Mert a sors és a politika mindig, minden évtizedben közbeszólt. Adott dicső­séget - s ugyanabból kifolyólag kétes hírnevet a forradalomban és utána, adott azonban annál több értéket: rádiós egyénisége­ket, olyan Szolnokon indult embereket, akik ma is, előbb is meghatározói (voltak) a magyar rádiózásnak. Aki e tájon élt a szolnoki rádió történetének negyven esztendeje alatt, tudja: a Magyar Rádió krónika műsoraitól kezdve a Falurádióig, a tévé híradójáig, az Egyenlegig szinte mindig „beszélt”, beszél Szol­nokon indult ember. És a beavatottak azt is tudják: az ország hét körzeti stúdiója közül háromban most is innét indult ember a vezető. Volt ennek a mi rádiónknak még egy neve, szinte pillanatok alatt kapott s nehezen felejthető e tájon. 1956 őszén Damjanich rádiónak nevezték el - s évtized is kevés volt ahhoz, hogy ezt a legendás nevet lemossák róla... 1953 rég volt, negyven éve már, hogy rádiónk van. Sokáig nem tisztelte a megyehatárokat, krónika műsora is, mindmáig Alföldi Krónika. Emberei sem mind szolnokiak voltak, a stúdió fogadta, tanította Csongrád és Pest, Szabolcs és Somogy, Ba­ranya és Borsod tehetséges ifjait. S mindig, mindenkor tudomá­sul vette, ha jött a hívás, a kérés: a „nagy rádió” elvisz egy-egy kitanult tehetséget. Az alapítás negyvenedik évfordulójára ma nem emlékeznek az egykori és mai szolnoki rádiósok. Az augusztus nem alkalmas ilyetén ünneplésre. Csak műsort adnak, mint mindennap. A negyven éve megszokott hullámhosszon fölcsendül Behár György ötvenes években komponált, régi nóta motívumát idéző szignálja, s szól a rádió - szól a rádiónk. Magunkénak érezzük, már négy évtizede. (SJ) Kitágult a világ A drótnélküli hírközlő fel­találója, az első „amatőr rá­diós”, az olasz Marconi Gugliemo. 1895-ben, amikor sikerült neki vezeték nélküli összeköttetést létesítenie, vagyis egy kilométeres távol­ságra rádiójeleket továbbíta­nia, álmában sem gondol­hatta, milyen kinccsel gazda­gítja az emberiséget. Ma már rádiós szakemberek tömkelegé: bemondók, riporte­rek, műsorvezetők, hangtechni­kusok, műszerészek dolgoznak a hírközlés területén. A rádiós technika felhaszná­lása széles körben elterjedt. Al­kalmazzák mint vezeték nélküli telefont szárazföldön, levegő­ben és vízen egyaránt, de au­tókban, hajókon és repülőgépe­ken is. Napjainkra hatósugarát kiterjesztette az egész univer­zumra. A földünkön kívül ke­ringve mesterséges holdak segí­tik a nagy távolságú összekötte­tést. A verbális (szóbeli) kommu­nikáció (gondolattovábbítás) már nem egy-egy emberhez vagy kisebb csoportokhoz szól - a rádió mint hírközlő beren­dezés segítségével -, hanem óriási tömegekhez. Hírekre mindannyiunknak szükségünk van. A rádió segítségével kitá­gul a világ, és bekopogtat ott­honainkba. Nemcsak a lakókör­nyezetünkről, de a föld bármely tájékáról kaphatunk híreket. Szinte együtt gondolkodunk a rádióval, befolyásolja életünket. Vele a történelmet, az emberiség mindennapi drámáit élhetjük át. Sz. I. 1953 óta naponta... Negyvenéves a szolnoki adó Négy évtizeddel ezelőtt, 1953. augusztus 9-én, vasárnap este kezdte meg műsorszolgáltatását - vezetéken - a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója. Szolnok megye 8 településének 8 ezer lakásába jutott el a napi egyórás műsor, amely terme­lési híradó és kultúragitáció volt, de üdvözölték a begyűj­tésben élen járó dolgozókat is. A történelmi viharokat is át­élt szolnoki rádió, a Magyar Rádió szolnoki körzeti szer­kesztőségeként ma 17 belső és 50 külső munkatárssal, az „Alföld rádiója”-ként öt megyét érintő adókörzettel, a 222 méteres középhullámon, naponta 3,5-4 órában sugároz közszolgálati és kereskedelmi műsort. A szokásos reggeli napindító megbeszélés egy pillanata „A környezetünkről tárgyila­gosan tájékoztatni - ezzel az örök érvényű elhivatottsággal kezdte meg műsorszolgáltatását vezetéken a szolnoki rádió - Damjanich rádió - négy évti­zeddel ezelőtt. Az aznap megje­lent Szolnok Megyei Néplap így ír az eseményről: „Szolnok megye dolgozói újabb ajándé­kot kapnak pártunk és kor­mányzatunk jóvoltából. Jó lenne, ha az egyórás saját műsor kevésnek bizonyulna dolgozó­ink jó eredményeinek hirdeté­sére.” A megye 17 ezer „dolgo­zójához” jutottak el a kis dobo­zos hangszórókon keresztül a térség aktuális és nem aktuális politikai életéről szóló műso­rok. Az első sugárzó adó 1954. április 4-én állt szolgálatba 400 wattos teljesítménnyel. 1961-ben 2 ezer wattra erősö­dött, majd 1970-ben ötezer wattra nőtt az új adóval a telje­sítmény. Ez az 5 „villanyvasa- lónyi”, önsugárzó adó szórja a műsort azóta is, immár naponta 3,5-4 óra időtartamban. A szolnoki rádió az elmúlt idők történelemkönyvébe is be­került: „1956. november 4-én hajnali 3 óra 30 perckor a szol­noki rádióból adta hírül - ország és világ számára - a Forra­dalmi...” az igazság az, hogy a Kolozsvári úti épületbe csak egy magnetofonszalag érkezett harckocsikísérettel - minden va­lószínűség szerint Ungvárról. Negyven év egy emberöltő, a szolnoki rádió életében csupán egy hosszú pillanat: a rádiós új­ságírói munka soha nincs befe­jezve, csak elkezdve. És ott az örök dilemma, hallottak-e ben­nünket, értik-e a szavunkat? Az elmúlt 40 év során sokan megfordultak a szolnoki rádiós műhelyben, kezdték itt a pályá­jukat: Vass István Zoltán, Forró Tamás, Peták István, Győri Béla, Sóskúti Júlia, Tiszai La­jos, Pfeiffer Júlia, Földvári Géza, Bayer Ilona... A sor messze nem teljes. Egy rádiós szerkesztőségben persze mindig azok a legfonto­sabbak, akik most is itt vannak és naponta hozzák-mondják a hangos híreket: Pálréti Ágoston, Tamási László, Bálint Erika, Turcsányi János, Pólyák Adri­enn, Tóth Andrea, Varga Sán­dor és a többiek. A tudósítók, a „külsősök” - legalább ötvenen - Szolnokról, Karcagról, Jászbe­rényből, Túrkevéről, Kisújszál­lásról, Abonyból, Kecskemét­ről, Nagykőrösről és Ceglédről. A szolnoki rádió szakmai érettségét az is jelzi, hogy az 1989-es rendszerváltás is elfo­gadta a szerkesztőség munkáját. A napi másfél órás adásidőt az 1988-ban indított Rádió Szolnok kereskedelmi műsorá­val sikerült megduplázni. A Magyar Rádió központi szerkesztőségei egyre jobban igénylik a vidék hangját. A szolnoki munkatársak szinte naponta hallhatók a Kossuth, a Petőfi és a Bartók rádió műso­raiban megjelenítve Szolnokot és környékét. A szolnoki szerkesztőség munkatársai bíznak abban, hogy a Magyar Rádió biztosítja számukra az esélyegyenlőséget, a verseny lehetőségét, techni­kában és anyagiakban egyaránt az új, rövidesen megjelenő he­lyi rádiókkal: ennek jelei a szte­reó program indításával már ér­zékelhetők. A szolnoki rádió hi­szi és akarja, hogy a jövőben a műsorai még hallhatóbbak és hallgathatóbbak lesznek - leg­alább újabb 40 évig. A Magyar Rádió szolnoki körzeti szerkesztőségének köz- szolgálati és kereskedelmi mű­sora - kisujjnyira a Petőfi mel­lett - az 1350 kHz-es, 222 méte­res középhullámon, valamint - csakúgy, mint 4 évtizeddel ez­előtt - Szolnokon vezetéken, a 102.8 MHz-es frekvencián fog­ható és remélhetőleg rövidesen URH-sztereó minőségben az éteren át. Benkő Imre szerkesztőségvezető A csángók mellett az élet érdekében emeljük fel szavunkat Három napig tartott a Jászság fővárosában a csángó fesztivál és konferencia. A program leglát­ványosabb része az együttesek felvonulása volt. (Fotó: I. L.) (Folytatás az 1. oldalról) éjszakába még forróbb hangula­tot varázsoljanak. A magyar szent benedeki, a nyárársellyei, a moldvai, a gyimesi táncsosok, énekesek és zenészek most is elkápráztatták a közönséget kü­lönleges produkcióikkal. Nagy meglepetés volt a Jászberény­ben most először látott izraeli Gvanim táncegyüttes műsora. Az esztrád jellegű programot hatásos színpadi tánccal vará­zsolták felejthetetlenné. A zsidó lányok szépsége pedig csak fo­kozta a sikert. Mellettük nagy várakozás előzte meg a cigány Romane Cserhaja együttes színpadra lépését. Ekkora kö­zönség - közel háromezer fő - előtt még nem szerepeltek. A város összes cigány lakosa ott tapsolt a lelátón á nagy sikerű produkciónak. A sorból nem szabad ki­hagyni a házigazdát, a Jászság Népi Együttes műsorát sem, a megszokott magas színvonal most is jelen volt minden moz­dulatuknál. A csángók léte, különlegesen őrzött nyelvük, balladáik, ze­néik, táncaik egész sor kutatót vonz. Ők a konferencián adtak számot egy-egy előadás kereté­ben. A sokszínű világot egy mondatba összegezni nem le­het. Benda Kálmán akadémikus Pénteken este Jászberény polgármestere, dr. Magyar Levente nyitotta meg a műsort, majd Fodor Gábor, az Országgyűlés emberi jogi és kisebbségi bizottságának elnöke szólt a jelenlévőkhöz. gondolata világít rá a kisebbségi szombaton és vasárnap. Jászbe­magyarság problémáinak meg­oldási lehetőségére: gazdasági kapcsolatokat is kell teremteni a más országokban élőkkel, hogy életmódjuk javulása révén könnyebbedjen sorsuk. Szombaton a főtemplom telt meg zsúfolásig, ahol Seregély István egri érsek, Szőke János, a nyugati magyarság püspöki helynöke, Tőkés László refor­mátus püspök, Tempfli József katolikus püspök celebrálta az ökumenikus istentiszteletet. A kirakodóvásár, a sörfesztivál, a tánccsoportok ismételt szín­padra lépései,a nemzetközi tán­cháztábor résztvevőinek bemu­tatkozása egyvégtében tartott rénybe Amerikából, Kanadából, Szlovákiából és Burgenlandiról is érkeztek vendégek, hogy reszt vegyenek a népek nagy ta­lálkozóján. Ezzel is bizonyítva azt, hogy felelősek vagyunk egymásért, hogy csak az össze­fogás teremt békét. Kiss Erika AMEDDIG A KÉSZLET TART! > A Palotást Kacsafarm Kft. Palotási és Tiszasüly-Görbei telepén kacsákat árusít 150 Ft/db-os egységáron. Árusítás: munkanapokon 7-12 óráig, t Vásár- és ünnepnapokon az árusítás szünetel. I Az árusítás 1993. augusztus 13-tól kezdődik. F Cím: Besenyszög-Palotás 5072 Palotási Kacsafarm KFT. Tel: 56/375-292. Telex: 23-367. Szolnokon, csillagpontos kábeltévé házhálózatok kiépítéséhez keresünk alvállalkozókat. Alkalmazás feltétele: minimálisan 200 lakás/hó átépítéséhez szükséges kapacitás megléte. Jelentkezés: KÁBELKOM-SZOLNOK Kft. c Fülöp Tibor műszaki vezetőnél 5 Szolnok, Sebestyén krt. 2. ü Telefon: 423-555, 421-555. kJ JÁSZSÁGI HIRDETŐINK FIGYELMÉBE! Az Új Néplap jászberényi HIRDETÉSFELVÉTEL! IRODÁJÁBAN (szabadság miatt) augusztus 9-27-ig csak ÜGYELETI NAPOKAT TARTUNK. augusztus 11-én, 18-án, 25-én 8-12 óráig. Cím: Jászberény, Bercsényi út 3. Telefon/fax: (57) 312-564. Szíves megértésüket kérve: Kiadóhivatal n. *31427/1H* ____________________________r Cé gfeliratok, épületfeliratozási rendszerek műanyagból, plexiből, rézből, fémből. PLEXI- és KÖMMERLING lemezek különböző színben ás vastagságban iiiÄm 1064 Budapest Izabella utca 80. Telefon: 131-2114 Telefon/fax: 131-5347-ZAKAR IDE JÖJJÖN# HA JÓ KOCSIT AKAR! CEGLÉD 4-es főút 69 km-nél Tel./Fax53/313-133 315-099 márkakereskedés-szervíz GYŐZŐDJÖN MEG RÓLA , HOGY A LEGJOBBAT KÍNÁLJUK ÖNNEK I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom