Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

1993. augusztus 2., hétfő Sportextra 9 San Francisco. Az olimpiai bajnok műkorcsolyázó Kristi Yamaguchi a visszatérés gondo­latával foglalkozik. A huszonkét éves amerikai sportolónő 1992-ben vonult vissza, miután második világbajnoki címét is megszerezte. Yamaguchi az 1998-as téli olimpián szeretne újra indulni. Rio de Janeiro. Carlos Alberto Parreira, a brazil láb-, darúgó-válogatott szövetségi kapitánya a Bolívia elleni vi­lágbajnoki selejtező mérkő­zésen elszenvedett 2-0-ás ve­reség ellenére is biztos a to­vábbjutásban. Parreira az új­ságírókkal közölte, hogy minden megtakarított pénzé­vel hajlandó lenne fogadni a világbajnoki döntőbe kerü­lésre. Brazília még hat mér­kőzést játszik a dél-amerikai B-csoportban, ebből négy ta­lálkozót hazai pályán vívnak, talán nem túlzott hát a re­ménykedés. London. A Stuttgartban ren­dezendő augusztusi atlétikai vi­lágbajnokságon két sportolónak adatik meg a lehetőség, hogy egymás után negyedik alkalom­mal is aranyérmet nyerjen. Az IAAF negyedik szabadtéri Vb-jén az amerikai Carl Lewis és az ukrán Szergej Bubka folytat­hatja eddig töretlen sorozatát. Lewis a 100 méteres síkfutásban lehet negyedszer első 1983-as helsinki, 1987-es római és 1991-es tokiói győzelme után. Bubka, aki tizenkilenc esztendő­sen nyerte tíz évvel ezelőtt a finn fővárosban első világbajnoki címét, eddig harmincnégyszeres világcsúcstartóként várhatja a stuttgarti fellépést. Rajtuk kívül még egy atléta, az amerikai gát­futó Greg Foster büszkélkedhet hasonló világbajnoki titulusok­kal, ám neki a negyedik vb-arany megszerzésére nem lesz módja, mivel hiányozni fog a stuttgarti mezőnyből. Brooklyn. A Willi- ams-csapat egykori pilótája, Nigel Mansell először 371.941 km/órás sebességgel új körrekordot állított fel a brooklyni Indycar versenypá-. lyán, majd kritizálta a rende­zőket. ,A pálya tele van ki- sebb-nagyobb buckákkal, a legrosszabb, amin valaha is autóztam, egyszerűen életve­szélyes" - mondta a Forma-l-ből „átnyergelt” pi­lóta. Mansell szerint mind­képpen változtatni kell a pá­lya talaján, mert ha baleset történik, már késő lesz. Régi idők ökölvívója Egykoron végigverte fél Európát Kung-fu edzőtábor Tiszaroffon Este csak összeesni volt erő A tiszaroffiak már réges-rég megszokták, inkább az átutazók lepődtek meg a látványtól, amely a komplejárónál fogadta őket július 23. óta. Komá- rom-Esztergom megyéből érke­zett kung-fus gyerekek és fiata­lok edzőtáboroztak a parton Ráduly László kung-fu mester hívószavát követve. A tábor ve­zetője Márta János 9 chunos mesterjelölt volt. Mint elmondta, a harminc gyereknek rendkívüli terhelést jelentett a tábor. Nem is vágha­tott bele akárki, csak azok, akik részt vettek az egyhetes ráké­szítő táborok valamelyikében. A tiszaroffi felkészülés kétna­pos vizsgával zárult szombaton és vasárnap. A „kung-fus csemeték” sá­torban aludtak, és az edzések is szabadban folytak. Napi három­szori étkezést a vendéglőben biztosítottak számukra, „kalóriapótlékot” pedig az esti szalonnasütés jelentett annak, akinek még volt rá ereje. A na­pirend ugyanis nagyon szigorú volt. Reggel hatkor, negyed hétkor 7-8 kilométeres futással kezdődött az edzések sora. Utána kézerősítő gyakorlatok következtek, fán és zsákon két-három százas szériákban. Ezt meditációs gyakorlatok (figyelemösszpontosítás, tár­gyak nézése, hőkeltés stb.) kö­vették, majd a reggeli. Tíz óra tájban jött minden küzdősport alapja, a fekvőtámasz. Termé­szetesen időre, negyvenszer hu­szonötöt (igen, ez pont ezer!) kellett negyven perc alatt meg­csinálni. Ezután üdítő felülések következtek, hatszáz és ezeröt­száz között. Kettőkor megebé­deltek, utána egy óra szabadidőt kaptak levélírásra, telefoná­lásra, heverészésre. A délutáni „inkvizíció” négykor kezdődött, egyórás bemelegítés és lazítás után páros technikákat (védése­ket, ütéseket, rúgásokat) gyako­roltak a fiúk. Mindennap fél hétkor vacsoráztak, utána zuha­nyoztak, hála a helybéli sport­pálya gondnokának, aki been­gedte őket az öltözőbe. Ezután dinamikus küzdelem jött váltott ellenfelekkel, és persze szigo­rúan védőfelszerelésben. Ha még ezek után volt ereje valaki­nek szalonnát sütni vagy videót nézni, az megtehette. Volt ezenkívül éjszakai edzés, ami leginkább csak játék. Sajnos a Tiszában való fürdés nem fért bele a programba, nem annyira a feszített tempó miatt, hanem azért, mert voltak 6-8 évesek is, akik nemigen ismerik ezt a vizet. Márta János a wai-chia tech­nikát oktatta növendékeinek, ami északi stílus, iskolaalapító mestere Wan-Ting yin-lung-si-fu-ce. Nagymeste­rük Kovács György (3 dan 1 yang), aki jelenleg Kanadában él. Az iskolába öt állatstílus fért bele, a leopárd, tigris, medve, sas és a daru. Imre Lajos Bizony nem gyerekjáték a kung-fu edzés Kis ember nagy kihívás előtt Az április végi erőemelő ma­gyar bajnokságon tudta meg az örömteli hírt Kapás István, hogy beválogatták a Magyar Mestercsapatba, mely a kanadai Hamiltonban sorra kerülő vi­lágbajnokságra készül. Az alig 167 centiméteres sportoló három és fél éve kez­dett versenyszerűen foglalkozni az erőemeléssel. Persze nem ez a sportág volt az első, amit ki­próbált. Korábban kacérkodott a súlyemeléssel és az evezéssel. Almait 44 éves korára érte el, magyar válogatott lett.- Hogy érzi, minek köszön­heti élete eddigi legnagyobb si­kerét?- A kemény, kitartó munká­nak, amely idővel eredmények­ben is megmutatkozik. A tava­szi magyar bajnokságon sikerült két országos csúcsot javítanom. Ezek után jelezte a szövetség, hogy indítani szándékoznak ok­tóber 27-31. között a világbaj­nokságon.- Hogyan készül a vb-re?- Májusban részt vettem Bu­dapesten a Magyar Mesterek Tornáján. Megnyertem, majd két hét pihenő után elkezdtem az alapozást.- Ez mit jelent?- Kevésbé látványos része ez a felkészülésemnek. Nem nagy súlyok egyszeri mozgatásáról van szó, mint a versenyek alatt. Viszonylag kisebb súlyokkal, többször végzem el a gyakorla­tokat. A csúcsteljesítményem­nek a 70-80 százalékát teljesí­tem heti öt alkalommal. Ezen­kívül rengeteg a kiegészítő gya­korlat, amelyek a segéd, illetve támasztóizmokat erősítik. Emellett rendkívül fontos a megfelelő táplálkozás és a pi­henés.- A vb előtt milyen versenyt tervez még?- Nem indulok már sehol. Teljes erővel erre a megmérette­tésre koncentrálok. Ebben a sportágban egy-egy torna ko­moly szellemi és fizikai ráhan­golódást jelent. A tapasztaltabb, rutinosabb nemzetközi ver­senyzők is évente négy-öt via­dalon indulnak csak.- Az utazás költségeit a szö­vetség állja?- Hogy beválogattak, még nem jelenti azt, hogy fizeti a szövetség a kiutazásunk költsé­geit. Úgy tudom, a Masters kor­osztályra nincs állami támoga­Kapás István akár dobogón is végezhet tás, meg a szövetségünk anyagi helyzete sem valami rózsás. Az utazó öt „mesterjelöltnek” gya­korlatilag önerőből kellene az utat állnia.- Keresett már segítőket, szponzorokat?- Az útra személyenként 150.000 forint kellene, ebben a repülőjegytől a szállásig min­den benne van. Eddig nem ke­restem meg senkit, mert a hiva­talos meghívót még nem kap­tam meg a szövetségből. Vég­eredményben időm sem nagyon engedné, hogy kalapoljak, mert a munkám és a felkészülés min­den percemet leköti.-Szőkébb környezetünk nem sok élsportolóval büszkélked­het, olyanokkal, akik országos csúcsokat állítanak fel, és válo­gatottak. Ha kijut Kanadába, mit vár magától?- Rettentő nehéz kérdés! Nem szívesen vállalkozom esélylatolgatásra, ugyanis előre lefutott verseny tapasztalatom szerint nincs. Bármi megtörtén­het fenn a dobogón. Ennek elle­nére a papírforma, az utolsó há­rom évben megtartott világver­senyek eredménylistái alapján az idei csúcsokkal a vb-n (a me­zőny erősségétől függően), akár a 2-5 helyen is végezhettek.- A leendő ellenfeleket is­meri?- Kimondottan „fekete ló­nak” fogok számítani, nem is­merem a légkört a versenyző­ket, bármi megtörténhet. De a powerlifting őshazája Amerika, innen indult, itt találták ki. El­képzelhető, hogy átruccan né­hány „nagymenő” a szom­szédos államokból versenyezni. Tapasztalatszerzésre jó út lenne ez a kanadai, mert úgy érzem, korom ellenére van még ben­nem tartalék. Képes vagyok a fejlődésre, és így talán feljutha­tok a legjobbak közé. Itt él köztünk, csendesen, de rettentő nagy hittel, a leendő si­ker kapujában a nem egészen tini korú Kapás Ist\>án. Negyven felett már minden olyan lehető­séget meg kell ragadnia az em­bernek, amit az élet kínál. Neki ezt a világbajnokságot. Másnak talán egy jó üzlet lehetőségét, amit a sikeres erőemelő szpon­zorálása rejt magában. Ebben az esetben biztos, hogy talál­koznának az érdekek! Sz. L. PEPIT A Miriszlay Endre trófeáival „Üsd ki, Cica! Üsd ki, Cica!"- harsogta a nézőtér, amikor Miriszlay Endre lépett a szorí- tóba. Bandi pedig nem sokat te­ketóriázott. Ellenfelére gyorsan tízet számoltak. Fénykorában az újságok címeiben kiemelten, vastag betűkkel szerepelt a neve, az ellenfelei rettegtek tőle, róla beszéltek a sportág hí­vei, súlycsoportjában a szorítok koronázatlan királya volt. Az egykori Vásártéri Általá­nos Iskola alig tízesztendős ta­nulója elment a Városi Szín­házba (ma Szigligeti Színház) egy bokszmeccsre, és annyira megtetszett neki az ökölvívás, hogy elhatározta, ő is ezt vá­lasztja. Lelátogatott a Levente Otthon edzésére, de elzavarták, mondván, mit keres itt ez a kö­lyök. Ezután persze későn ért haza, az édesapja jól elpüfölte. Bandi azonban nem tágított, s mikor legközelebb megjelent, megengedték neki, hogy az ak­kori neves versenyzőknek - Csapó, Karakas, Szilágyi, Tasi- hordja a vizet a mosakodás­hoz. Aztán Kézér Ferenc edző kézbe vette, tanította. Ettől kezdve kapta a pofonokat a szo- rítóban, meg a papától is, mert elcsavargott. Talán tizenöt éves volt, amikor ifjúsági bajnoksá­got nyert, és egy serleggel tért haza. Édesanyja tudott arról, hogy mit csinál a fia, de a papa nem. Jöttek az újabb atyai po­fonok, az egyiket a papa adta, a másikat az ajtó. Ám amikor édesapja másnap a Miriszlay nevet olvasta az újságban, bo- csánatkérően szólt Bandinak: „Miért nem mondtad, fiam?” - „Mert nem kérdezte, édesa­pám" - hangzott a válasz. És Miriszlay elindult a siker útján. Elsősorban légsúlyban (51 kg) bokszolt, de a harmat és a pehely sem volt idegen a szá­mára. Megnyerte Kelet-Ma- gyarország, aztán Budapest bajnokságát, majd amikor lég­súlyban magyar bajnok lett, meghívták a válogatott keretbe. Mindenhol győzött, ahol elin­dult, már ifjúsági korában fel­nőttekkel edzett, a válogatott keretben pedig három Torma testvérrel is gyakorolt. Azokat is rendre helybenhagyta, s mi­vel egyedüli vidéki volt, talán bosszúból, kis parasztnak csú­folták. Sportágában a Cica becene­vet kapta, de a fővárosban Cilá­nak szólították. Már nem em­lékszik, ki ragasztotta rá, de vé­leménye szerint azért kapta, mert a mozgékonysága miatt egyszerűen nem tudták meg­ütni. Ehhez fűződik egy bizarr emléke is. Olaszországban versenyez­tek, amikor egyik nap ebédelni mentek, a felszolgáló az ételt hordva nyávogott. Torma oda­szólt Miriszlaynak: Mi van, kis paraszt, már itt is ismer­nek?" Ezután megkérdezték a felszolgálót, hogy miért nyá­vog? - „Azért, mert macska­húsból készült vagdaltat hoztam ebédre” - válaszolt. Bandi és néhány társa jóízűen elfogyasz­totta a finomságot, de volt, aki enyhén szólva köpködött. Miriszlay légsúlyban három­szor nyert magyar bajnokságot, 34 alkalommal volt magyar vá­logatott, s egyik legeredménye­sebb éve 1942 volt, amikor Éu- rópa-bajnokságot nyert. Idehaza a legnagyobb ellen­feli közé tartozott Podány Sanyi (még ma sem szól hozzá, úgy megverte), a makói Erdei és Szántó L. a fővárosból. A leven­tében pedig kialakult egy olyan csapat - Miriszlay, Bak, Molnár P., Retkes, Csapó, Mihályi, Csontos -, amely végigverte az országot, és háromszor nyert magyar bajnokságot. Egyedüli szolnoki ökölvívó, aki Európa- és magyar bajnok. A mérkőzéseinek 75 százalékát kiütéssel nyerte. Pedig senki nem tudta, hogy fájós háttal versenyez. Tízéves korában két vagon között az ütközőre esett. Egy év után mondta meg az édesanyjának, aki orvoshoz vitte, és nyaktól térdig hat hétig gipszben feküdt, mert törött volt a csigolyája. Csík Tibor olimpiai bajnokot is ő hozta Szolnokra. Megtet­szett neki a mozgása, a stílusa, így Karkecz Jánossal gyalog mentek érte Jászberénybe. Ak­kor már a Szolnoki MÁV-ban versenyeztek. Csík egy ideig Miriszlayéknál lakott, de a Ma­gyar Pamutba igazolt. A lon­doni olimpia előtt Miriszlay Kaposvárott kézfejtörtést szen­vedett, így Csík utazott helyette az olimpiára. Bajnok is lett. Mi­riszlay pedig edző és versenyző volt a Vegyiműveknél, a Légi­erőben, 1956-ban a tiszti isko­lás növendékek bajnokságán második lett, dolgozott Török- szentmiklóson és az MTE-nél. A versenyzést és az edzőskö- dést 1958-ban fejezte be. Mun­kahelye a Forgalom, a Fűtőház, végül a Járműjavító volt. Délig dolgozott, utána utazott a fővá­rosba edzésre. Most jeles évfordulóhoz ér­kezett. Miriszlay Endre az idén tölti be 70. évét, s hamarosan ünnepük házasságkötésük 50. évfordulóját. Gratulálunk! (pi) London. Paul Gascoigne, az angol labdarúgó-válogatott kö­zéppályása úgy döntött, hogy ezentúl nemcsak az olasz sajtó­val, hanem a világ többi újság­írójával sem áll szóba. Az olasz Lazioban játszó irányító egy saj­tótájékoztató előtt egyszerűen elhagyta a termet, ezekkel a sza­vakkal: En most megyek enni' -, és nem is tért vissza. Dino Zoff, a Lazio edzője vé­delmébe vette a játékost, mert, mint mondta, „Gázzá” túlsúlya miatt állandó támadásnak van ki­téve, és sérülése után egyelőre még nem nyerte vissza jó formá­ját. Gijon. „A lovassport a jö­vőben is olimpiai sportág marad” - jelentette ki Juan Antonio Samaranch, a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság elnöke a 22. díjugrató Eu- rópa-bajnokságon tett látoga­tásakor. Az elnök elmondta, hogy mivel a lovaglásnak nagy hagyományai vannak az ötkarikás játékok történeté­ben, így nemcsak Atlantában, de a távolabbi jövőben is sze­repelni fog az olimpiák prog­ramjában. Zermatt. Három svájci hegymászó lelte halálát a Wal- lisi-Alpokban. A három alpinis­tát csaknem négyezer méter ma­gasságban lavina sodorta el egy háromszáz méter mély szaka­dékba, ahonnan még tovább zu­hantak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom