Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-05 / 181. szám

4 1993. augusztus 5., csütörtök A nyugdíjasok kulturális életének támogatására Aki tud, segítsen „.. .Adjon az Isten fénye­ket, Temetők helyett életet, Nekem a kérés nagy szé­gyen, Adjon úgy is, ha nem kérem ...” (Nagy László) A világ eseményei, törté­nelmi múltunk és a szép tájak iránt érdeklődő ember kíváncsi­sága megmarad nyugdíjas ko­rára is. A Jász-Nagykun-Szol- nok megyei Nyugdíjasok Kultu­rális Egyesülete erre is gondolt, amikor a közelmúltban létre hozta az idősek népfőiskoláját. Ennek keretében, július 19-23 között harmadízben jöttek össze azok a klubvezetők, szervezők, akik egyhetes, bentlakásos tan­folyamon gyarapíthatták isme­reteiket, hogy „élesztői” legye­nek a csaknem kétszázötvene­zer nyugdíjasnak, akik 300 szervezetben keresik és találják meg azt a formát, amivel életü­ket színesebbé, tartalmasabbá, gazdagabbá tehetik. Sajnos egyre nehezebb körülmények között tudunk működni, tervün­ket teljesíteni, s az anyagi ne­hézségekkel már oda jutottunk, hogy segítség nélkül nem lesz folytatása. Hiába fordultunk támogatásért a legkülönfélébb illetékesekhez, eddig süket fü­lekre találtunk. De amíg csak lé­tezni tudunk, önzetlenül látjuk el feladatainkat; követjük a nép­főiskolái hagyományokat, és bátran állíthatjuk, hogy az or­szág minden tájáról résztvevő • emberek között jó munkakap­csolat, meleg barátság született. Emlékezetes programjaink kö­zött említjük a rendszeres szín­házlátogatást (három alkalom­mal gyönyörködhettünk a kecs­keméti művészek színvonalas előadásában); megrendeztük az idősek országos szavalóverse­nyét; kirándulások sora, klubta­lálkozók bizonyítják eredmé­nyes tevékenységünket. Ezúton is a segíteni tudó és akaró közösségek támogatását kérjük, hogy megkezdett mun­kánkat folytathassuk, s majdan átadhassuk a jövő nyugdíjasai­nak a tapasztalatainkat. Népfőiskolái mozgalmunk nem ismer országhatárokat. Az a célunk, hogy összekapcsoljuk azokat a nyugdíjasokat - bár­honnan a világból -, akik a ma­gyar kultúra ápolását maguké­nak vallják. Címünk: Jász-Nagy­kun-Szolnok megyei Nyugdí­jasok Kulturális Egyesülete, 5001. Szolnok, Szapáry u. 19. Egyszámla: OTP Szolnok, Baross úti fiók - 459-98142-837004481-5. A segítséget előre is köszön- jük. Az egyesület vezetősége és az idősek népfőiskolájának hallgatói Nem lehetne udvariasabban- egymás munkáját segítve? Egy megrázó esemény színhelyén A „jöttmentek” megmutatják Az önkormányzat kitesz magáért A szerkesztőség postájából A feleimben szereplő jelzőt András János Karcag képvise­lője ragasztotta ránk amiatti te­hetetlen dühében, hogy nem si­került megkadályozni Berek­fürdő kiválását, önállósodását az anyavárostól. A négyszáz házból álló Berekfürdő lakosá­nak a nyolcvan százaléka - becslések szerint - valóban „jött”, de nem ment. Jöttek, lát­tak, lakásokat építettek és lete­lepedtek. A több mint négyszáz magánüdülő tulajdonosára sem illik a jöttment jelző, mert ők is - a több mint háromszáz ide te­lepedett és közel száz „bennszü­lött” családdal összefogva - magukénak érzik, tudják a tele­pülésünket; tőlük telhetőén mindent elkövetnek a fejlesz­tése érdekében. A villany, járda, vízvezeték - itt-ott földgáz - és szennyvíz­csatorna megépítése után hoz­záfogtak a szilárd burkolatú utak építéséhez. Lakossági költ­ségen már az előző években megalapozták a Radnóti Mik­lós, Rajk László utcákban a be- reki sárban járművel járhatatlan utakat; ebben az évben már megépítették a Fürdő utcán, s befejezés előtt áll a Darázs utca műútjának alapozása. Hallomá­som szerint a zsebbenyúlást is csak néhányan tagadták meg. Közöttük jócskán akad sze­mélygépkocsi-tulajdonos, akik leginkább haszálják az utakat. Nekik nemhogy közösségi érze­tük, de szégyenérzetük sincs ... Az önkormányzat kitesz ma­gáért - ellentétben az önállósá­gunk feletti irigyeink állításá­val. A közös kasszából jut pénz az útépítésre is. A közelmúltban tartott falu­gyűlésen dr.Hajdú Lajos pol­gármesterünk arról tájékoztatta a lakosságot, hogy bármelyik utcában az útépítés alapozási költségeinek húsz százalékát, vagyis a portalanítás, bitumene- zés összes költségeit a közös kasszából fizetik. Polgármesterünk a már emlí­tett falugyűlésen többek között még arról is tájékoztatta a la­kosságot, hogy a község üze­meltetési költségein felül ez év első felében, önállóságunk első szakaszában négymillió forint készpénzünk maradt! Úgy gon­dolom, ez komoly figyelmezte­tés például a volt anyavárosunk polgármesterének, aki tavaly jú­liusban azt nyilatkozta, hogy Karcagnak évente nagy össze­get kell tartalékolni Berekfürdő üzemeltetésére ... E kijelenté­séért nem rovom meg a főpol­gármester urat, mégcsak „haza- beszélésnek” sem veszem. Egy­szerűen úgy gondolom, hogy tá­jékozatlansága következmé­nyeképpen mondta ki a fenti félretájékoztató mondatot. Id. Kanta Gyula Berekfürdő „Célunk: a közjó szolgálata, a közakarat megvalósítása! Tisztességesen, demokratikusan Kedves ismeretlen, rendőr hadnagy úr! Nem hinném, hogy emlékszik rám, a múlt szomba­ton találkoztunk Törökszent- miklós határában, amikor az az idős néni a teherautó alá vetette magát. Én már javában dolgoz­tam a helyszínen, amikor önök megérkeztek. Ön kiszállt az au­tóból, s nem az volt az első dolga, hogy az összetorlódott autókat irányítsa, hanem velem kiabált, hogy miért fényképe­zek. Nos, hadnagy úr, nekem ez a munkám. És miután megmu­tattam az igazolványomat, még akkor is ugyanolyan hangnem­ben közölte, hogy majd szól, ha fényképezhetek. Úgy gondolom, ha nem zava­rom az önök - és a mentősök - munkáját, elvárhatom, hogy ön se akadályozza az. én munká­mat. Ha akkor - megszeppenve - arra vártam volna, hogy ön, mint a helyzet ura engedélyezze a fotózást, az újság olvasói csak egy becsukott ajtajú mentőautót láthattak volna a képen, ami nem lett volna arányban az esemény megrázó erejével. Mindezt a helyszínen sajnos nem mondhattam el önnek, mert akkor tényleg zavartam volna a munkáját. Mint ahogy a számát sem volt időm meg­nézni, megjegyezni, pedig ta­nulságos lett volna. Ezúton kérem: ha legköze­lebb - hasonló eseményeknél - feltűnik egy fotós, valamivel udvariasabban igazoltassa, és azután hagyja dolgozni őt is! Tisztelettel: Imre Lajos fotoriporter A Tisza-parti sétány végén... Elvadult telek A képen látható terület a szolnoki vízirendőrség és a gázfogadó állomás között „díszeleg”. Feltehetőleg van gazdája, hiszen valaha szép kaput tett rá, kerítést már nem. A telket egyébként elborította a dudva, a szemét és a törmelék. A közelben szórakozóhelyek van­nak, és tulajdonképpen itt ér véget a Tisza-parti sétány. Talán mon­dani se kell, hogy a látvány bizony nem emeli az idegenforgalmi szolgáltatásaink színvonalát. (Fotó: I. L.) Füle István úr, a Magyar Szocialista Párt megyei elnöke, Varga László dr„ a KDNP or­szágos elnökhelyettesének szolnoki gyűlésén mondott be­szédéről azt írja, hogy az sajátos értékelés az MSZP-ről. A mi értékelési szempon­tunk, hogy mindenki múltbeli és jelen cselekedetei által érté­keli önmagát! A mi demokráciánkat is ma­gunk értékeljük, és abbén kel­lett volna a politikai pártoknak segíteniük, hogy az állampolgá­rok tartsák erkölcsi kötelessé­güknek a részvételt, - ezért ösz- szességében felelős minden po­litikai párt. Abból még nincs demokrá­cia, hogy néhányan megcéloz­zák a legmagasabb bársonyszé­keket, és hatalmi éhségükben - a pártpolitika tisztességtelen módszerével élve - kihasznál­ják a sokaság igazságtalan szo­ciális helyzetét, noha sem ma, sem a mútban nem törődtek a nép nyomorával, hiszen egyi­kük sem osztozott soha sorsá­ban? v Jelenleg egy pártban sincsen számarányának megfelelő de­mokratikus képviselete a mun­kásságnak, hacsak a fiskálisok, orvosok, történészek nem kép­viselik érdekeiket, - nem a saját érdekeiket - lelkiismeretesen! Ebben az esetben az a tisztessé­ges, törvényes, demokratikus, hogy maguk képviselhessék magukat a törvényhozásban, a hatalomban! Füle István úr, MSZP megyei elnök egyik helyen azt mondja, hogy semmi közük a múlthoz! Másik helyen védelmébe veszi a kommunizmust! Legtöbben még ma is úgy íté­lik, - magam jóhiszemű leszek -, hogy első volt a Magyaror­szági Kommunisták Pártja, amely nemzé a Magyar Kom­munista Pártot, majd tovább a Magyar Dolgozók Pártját, a Magyar Szocialista Munkáspár­tot, a Magyar Szocialista Pár­tot.Tehát a múltunkat nem is kell letagadni, sem megtagadni, hanem a káros részeitől kell magunkat elhihetően megsza­badítani! A nyilvánosságot meg kell győzni arról, hogy mi valóban mások vagyunk; szabadítsuk meg magunkat a hatalmi téboly­tól, és ebben másokat is segít­sünk. Politikánk, pártpolitikánk valóban a közjó szolgálata, a közakarat megvalósítása le­gyen! Deák András m.szervező Szolnok A különdíj: tíznapos tengerparti üdülés volt A könyvelők sikere Nagyon örültünk, amikor a Mikro Volán Elektronika Kft. által rendezett országos számí­tógépes könyvelői versenyen elsők lettünk, és a Munkaügyi Minisztérium különdíjaként tíznapos tengerparti utat kap­tunk. Hogy ezt a helyezést elér­hettük, nagyon sokat köszönhe­tünk szaktanámőnknek, Szabó Lászlónénak, aki felkészített bennünket a versenyre, vala­mint igazgatónőnknek, dr.Borosné dr.Kalicz Évá­nak, aki mindenben segítette a munkánkat. A csapat tagjai: Alapi Edina, Rózsa Zoltán, Szűcs István, Fábián Ildikó - a Szolnoki Vásárhelyi Pál Köz- gazdasági Szakközépiskola volt diákjai. Tehát a közelmúltban munkánk eredményeként jutot­tunk el a mesésen szép spanyol- országi Calellában. Utazásunk során többek kö­zött megismerhettük Montserrát kolostorát, Barcelona neveze­tességeit, de részt vettünk egy emlékezetes, costa-bravai hajó- kiránduláson. Felejthetetlen em­lékekkel gazdagodva tértünk haza, s elmondhatjuk, hogy a ki­tartó munkánk meghozta a gyümölcsét. Megérte! Fábián Ildikó Szolnok Küldjön egy képet! Óvodások az állatkertben Egy kiránduláson, 1953-ban készült, a repülőtiszti iskola óvodájába járó gyerekek kis csoportjáról ez a kép, amikor neve­lőik és néhány szülő kíséretében a fővárosi állatkertbe látogat­tak. Szerkezetlakatosok A szolnoki 633. sz. Petőfi Sndor Ipari Szakmunkásképző Is­kola tanulóinak egy csoportja mesterükkel, Kovács Károllyal - 1962-ben. A kép beküldője: Kovács Károlyné Szolnok Üdvözlet az új tagszervezetnek Az együttműködés reményében A Lungo Drom tiszabői tag- szervezete üdvözli a Phralipe szolnoki független tagszerveze­tét, mely július 16-án alakult. Bár létrejöttük kissé érthetetlen számunkra, mégpedig azért, mert maguk sem tudják, hogy az országos szervezethez, vagy a szolnoki tagszervezethez tar­toznak. Ha az utóbbihoz, akkor nagyon szomorú az a tény, hogy Tiszbőn is toborozzák a tagsá­gukat. Őszintén szólva, nem volt nehéz dolguk, mivel az egyik vezetőjük Tiszabőről nő­sült .. . Az a véleményem, hogy minden tagszervezet vezetője maradjon a saját „vizein”, és ott álljon ki tisztességesen a ci­gányság érdekeiért. A hiszé­keny emberek figyelmét pedig arra szeretném felhívni, hogy ha egy kis községben három szer­vezet működik, és mindegyik csak a saját önös érdekéit tartja szem előtt, annak előbb-utóbb a cigányság látja majd kárát. .. A szervezetek vezetőit arra kérem, hogy egymást segítve, jó együttműködésre törekedjenek, mert a cigányság összérdeke ezt kívánja. (A levélből részletet adtunk közre. A szerk.) Az együttműködés reményé­ben: Nagy Rudolf, a Lungo Drom tagszervezet elnöke Tiszabő Szerkesztői üzenetek Kiss Jánosné, Karcag: Kérésére közöljük, hogy a Mozgássértültek Egyesületének lap­jára, a Humanitásra a helyi postahivatal hírlapkézbesítő irodáján tud előfizetni. * S. A.-né, Martfű, és több olvasónk kérdésére az alábbiakban vá­laszolunk: A munkanélküli-járadékra való jogosultság elbírálása és annak folyósítása - a pontos adatok, körülmények ismeretében - a megyei munkaügyi központ, illetve a lakóhely szerint illetékes ki- rendeltségeinek hatáskörébe tartozik. A kedvezőtlen határozat ellen jogorvoslattal élhet, fellebbezésé­vel az Országos Munkaügyi Központhoz fordulhat. Címük: 1089 Budapest, Reguly A. u. 57-59. * Ny. Istvánná, Kunszentmártoni Tájékoztatására közöljük, hogy az ápolási díj megállapítása iránti kérelmét a helyi polgármesteri hivatalhoz kell benyújtania. Az ösz- szeg mértékét is az önkormányzat határozza meg. Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné

Next

/
Oldalképek
Tartalom