Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám

4 Gazdaság 1993. augusztus 24., kedd Színesedhet a magyar szövetkezeti paletta Raiffeisen-pályázatok A nemzetközi szövetkezeti mozgalom sokszínű, közéjük tartozik a Raiffeisen típusú szö­vetkezet is. Míg hazánkban az ismert módon „jöttek létre” ko­rábban a szövetkezetek, addig az átalakulás lehetőségével már szabad akaratukból választhat­tak a szövetkezők a működés feltételeiről. Az Európához való csatlako­zásunknak számos feltétele van. Éppen nem feltétele, hogy az ott megszokott szövetkezést való­sítsuk meg, ám tanulni lehet tő­lük. A Magyar Raiffeisen Ala­pítvány életre keltése is emiatt történt meg. Mint az alapítók hangoztatják, elő kívánják segí­teni a szabad szövetkezés elvén alapuló átalakulást, mely beleil­lik az európai rendbe. Egyben tradíciója is van hazánkban a II. világháború előtti időkből, hi­szen már akkor működtek me­zőgazdasági (értékesítő és be­szerző, valamint hitelszövetke­zetek) formájában. Ma Nyu- gat-Európában ez a legbefolyá­sosabb mozgalom, valamint a világból mintegy 150 millió taggal rendelkezik a Nemzet­közi Raiffeisen Unió. Az alapítvány kuratóriuma mind ez idáig kiadványokkal, valamint szakmai tanfolyamok megrendezésével népszerűsítet­ték ezt a gondolatot. Néhány szövetkezetnél már előkészüle­teket is tettek a mintaszövetke­zetek megszervezésére. Egyben az alapítvány kapcsolódik más. a magyar mezőgazdaság meg­segítését szolgáló akciókhoz is. Az alapítvány kuratóriuma meghirdetett két pályázatot is. melyből az első a Raiffeisen tí­pusú szövetkezetek alapításá­hoz kíván segítséget nyújtani. A pályázat célja a szövetkezeti át­alakulás elősegítése, valamint a Raiffeisen típusú szövetkezetek elterjedése. A második pályázati felhívá­sukat a Raiffeisen típusú szö­vetkezetek és vállalkozások tö­mörülésére hirdették meg. A pá­lyázat témája, hogy a piaci fel­tételek minél jobb kihasználása érdekében milyen típusú és jogi formájú közös vállalkozások jöjjenek létre, miként kapcso­lódjanak azok a tevékenységi kör érdekeit kifejező szakmai szövetségekhez. Érdeklődni, valamint további felvilágosítást az alábbi helyen lehet: Magyar Raiffeisen Alapítvány Kuratóriina Titkárság 1054 Budapest Akadémiai u. 1-3.1/103. Tel.: (06-1)1323-930 Fax.: (06-1)1532-552 A Vállákozásfejlesztési Iroda Is képviselteti magát Nemzetközi partnerekkel a vásáron Közvetlen kapcsolatot a megyei vállalkozókkal Mozognak a kulcsok, fizetni kell a juttatások után Változások várhatók az szja-ban Az adótábla módosítási ter­vezete kétféle változatban ké­szült el, csökkenés és emelke­dés mindkettőben egyaránt lesz. Annyi azonban már sejthető, hogy a szeptemberben Or­szággyűlés elé kerülő javaslat szerint a jelenlegi legalacso­nyabb 25 százalékos adókulcsot jövőre 20-ra kívánják csökken­teni, míg a mostani legm'aga- sabbat 40-ről 44 százalékra akarják emelni. Az egyik válto­zat szerint a legmagasabb adó­sávba az 500 ezer feletti, a má­sik szerint az 550 ezer forint feletti jövedelmek tartoznának. Mindkét tábla 110 ezer forintnál húzza meg az adómentesség ha­tárát, a mai 100 ezer forinttal szemben. A 100 és 150 ezer fo­rintot keresőktől mintegy 5 szá­zalékkal kevesebbet vonnak majd le, 150 és 300 ezer forint között gyakorlatilag az idei ter­hekkel számolnak, e fölött azonban mindenki többet fi­zetne. Háromszáz- vagy 380 ezer forintnál lépne be a 40 szá­zalékos kulcs. Jelentős változásra van kilá­tás az adóalap kiszámításánál: az idén még a ( gyermekek után járó és egyéb kedvezményekkel csökkentett) „bruttó” bevétel után, jövőre viszont a tb-járu- lékkal csökkened összeg után fizetnénk személyi jövedelem- adót. Az egészség- és nyug­díjbiztosítás címén levont 10 százalék „ellentételezéseként” megszűnik az alkalmazottak havi 200 forintos adócsökkentő kedvezménye. Módosul a természetbeni jut­tatások adóztatása is. A megha­tározott kivételektől eltekintve 1994-től ezek után is 44 száza­lékos - a maximális szjá-nak megfelelő mértékű - adót kell fizetniük a cégeknek. (A termé­szetbeni juttatásra fordított ki­adások a társasági adóban va­lószínűleg elszámolhatók lesz­nek.) A látra szóló forint- és devi­zabetétek után jövőre sem szá­mítanának adót, viszont a lekö­tött devizabetétek után 10 szá­zalékos forrásadó bevezetését tervezik. Az idén még 750 ezer forin­tos bevételig nem adóznak a mezőgazdasági kistermelők, jö­vőre viszont várhatóan 850 ezer forintra emelik az adómentes bevétel határát. Az adóköteles nyeremények- például a totó-lottó - eddigi 20 százalékos forrásadóját 10 százalékkal megemelnék. Szigorodnak a vállalkozók költségelszámolásának szabá­lyai is. Az úgynevezett amorti­zációs szabályok jövőre már csak az egyéni vállalkozókra és a tételes költségelszámolást al­kalmazó mezőgazdasági kis­termelőkre vonatkoznak. Mó­dosítják a személygépkocsik költségelszámolását is, megvál­tozik a kilométerenként felszá­molható költségnorma: a mos­tani 8 Ft/km-t csak a magánta­xisok számolhatják el, míg mindenki más - igazolás nélkül- 3 forintot számolhat el kilo­méterenként. A magáncélú használatba adott személygép­kocsi után annak, akinek a vál­lalat fizeti az üzemanyagköltsé­get - ez is szigorítás - évi 20 ezer kilométernyi üzem­anyag-térítést a személy adó­alapjához kell hozzá számolni. Ezzel szemben jövőre már nem az autó hivatalos új árát. hanem csak az átlagos forgalmi értékét veszik figyelembe, amikor azt a használójánál adóköteles jöve­delemként felszámítják.-sz- Ferenczy Europress Nem a víz a drága A mezőgazdasági kistermelők öntözési lehetőségei A Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány az elmúlt hónapban háromfázisú képzési programot szervezett a Bio­technology és Macon cégek szakértőivel együttműködésben az aktualizált mikrohitel-sza- bályzatra és -kézikönyvre építve. így a kísérleti helyi Vál- lakozói Központok mikrohitel- és pénzügyi menedzserei, va­lamint a bankfiókok munkatár­sai vettek részt a képzési prog­ramon. melynek célja a mikro- hitelprogram hatékony működ­tetéséhez szükséges készségek, tudás és attitűd megismertetése volt. Egyben a Danish Technolo­gical Institute munkatársai az A legfontosabb, hogy meg­alakult a Warner Wellcome Consumer Health Products, az amerikai Warner Lambert és a brit Wellcome konszern közös vállalata. A Warner Lambert „leágazott” a brit Glaxo irá­nyába is: a közös vállalkozá­soktól évi 140 milliárd (!) fo­rintnak megfelelő forgalmat várnak. A világon listavezető amerikai Merck gyakorlatilag pedig megszerezte a Medco Containmentet, az Egyesült Államok első számú gyógyszercsomagküldő szol­gálatát. Milyen következményekkel járhat mindez arra, aki valami­A gabonaipar privatizációja - amely idén márciusban kezdő­dött - az elmúlt félévben óriási viharokat kavart a magyar gaz­daságban. Sokan a hazai ma­lomipar kiárusítását, külföldi kézbe adását emlegetik a fo­lyamattal kapcsolatban. A hely­zet tisztázása végett az Állami Vagyonügynökség számvetést készített arról, hol tart, illetve hogyan megy végbe az állami vagyon lebontása ezen a terüle­ten. Az eredmények a követke­zők: eddig önálló egységként 71 malmot, 36 keverőt és 154 rak­tárt hirdetett meg az ÁVÜ. A pályázatok elbírálását követően 42 malom, 7 keverő és 47 raktár talált új gazdára. A tulajdono­sok között társaságok, szövet­alapítvány szervezésében is­mertető szemináriumot tartottak a helyi vállakozói központok és érdekképviseletek számára a Dániában kifejlesztett, Spa­nyolországban és Portugáliában már működő, több országban - Kanada. Egyesült Királyság - jelen pillanatban bevezetés alatt álló „Networking" projektről az esetlegs magyarországi adaptá­ció iránti érdeklődés felmérésé­nek céljából. Megyénkben. Mezőtúron, kezdő vállalkozók részére bein­dította a vállalkozói központ egy 90 órás videotréninget, amely négy blokkban megis­merteti a vállakozókkal a piac- gazdaság működésének alapel­lyen medicinát keres a nem­zetközi piacon? Az amerikai cégek már jelezték: főként a nem vényköteles gyógyszerek gyártására és fejlesztésére he­lyezik a hangsúlyt. Az Egye­sült Államokban ez jelenti ugyanis számukra a „gyors pénzt”: a rászoruló azonnal fi­zet, nem kell várni a társada­lombiztosítás vagy más intéz­mények hosszan tartó téríté­seire. Állami szempontból sem tartják mindegynek, hogy csökkenthetik-e a hozzájáru­lás mértékét, vagy sem. Az egyesült vagy együttműködő gyógyszeripari óriások pedig arra hivatkoznak, hogy a ké­kezetek és magánszemélyek egyaránt szerepelnek. Viszont a külföldi érdeklődők, illetve vá­sárlók aránya - a híresztelések­kel ellentétben - igen alacsony­nak bizonyult: négy malomra és egy raktárra nyújtottak be pá­lyázatot. míg keverő iránt egyetlen külföldi sem érdeklő­dött. A pályázatok elbírálása után csupán egyetlen malom ke­rült külföldi tulajdonba, a szent- lőrinci. amely 35 millió forin­tért kelt el. A malmok, raktárak és keve­rék megvásárlásához nem ve­hettek igénybe Egzisztencia-hi­telt a vásárlók. Erről azért dön­tött így az ÁVÜ Igazgató Taná­csa, mert az értékesítők maguk a gabonaipari vállalatok voltak, és a bevétélek is a vállalatoknál veit, valamint az új üzleti vál­lalkozásindítás főbb kérdéseit és marketingalapjait. A helyi iroda a nemzetközi üzleti kapcsolatok keretében felvette a kapcsolatot a Kijev megyei gazdasági kamarával és önkormányzattal együttműkö­dési megállapodás céljából. En­nek aláírása augusztus végén történik meg. A Vállalozásfejlesztési Iroda az I. szolnoki nemzetközi kiállítás és vásáron részt vesz, melyre nemzetközi part­nereit is meghívta. A vendégek - az iroda közreműködésével - helyi vállalkozókkal kívánnak közvetlen kapcsolatot terem­teni. sedelem nélkül folyósított pénzek lehetővé teszik a gyógyszerpiacok stabilizáló­dását, a korábbinál jelentősebb összegeket fordíthatnak beru- házhásokra, kutatásokra, az új, hatásosabb készítmények kikí­sérletezésére s kifejlesztésére. Ez pedig — állítják - a gyógy­szerfogyasztó érdeke, s az esetleges többletköltségek mindenképen visszatérülnek. A magyar gyógyszergyárak és -fogyasztók számára is fi­gyelmet érdemel, hogy az új felállásban jelentkező vállal­kozások máris bejelentették: az. eddiginél erőteljesebben megcélozzák az egész európai piacot. Ez éppúgy beleszólhat a magyar gyógyszeripar, mint a gyógyszervásárlók életébe. Ferenezy-Europress maradtak. Ezekből a bevételek­ből fizetik vissza a vállalatok a malmokat, raktárakat, keverő- ket terhelő adósságokat, hogy tehermentesen adhassák át az új tulajdonosoknak. S ha E-hitelt nem is, de kárpótlási jegyet fel­használhattak fizetőeszközként a pályázók. A gabonaipar priva­tizációjának első szakasza tehát lezárult. Az első körben el nem kelt üzemeket ősszel újra meg­hirdetik. immár maguk a válla­latok, illetve az azokból alakult társaságok. A tulajdonszerzésre tehát még van lehetőség! Összehasonlításként néhány adat: a pécsi villanymalom 45 millió 250 ezer forintért kelt el, a mórahalmi 14, a sárospataki 2 millióért, míg az apátfalvai rak­tár 600 ezerért. D. Zs. Még mindig csapadék után sóhajtozik a föld és a növényzet. Ha az éghajlat fukar is a Vízzel, pótolhatja azt a gazdálkodó. De vajon pótolja-e? Tavaly a Víz­ügyi Szolgálat kezelésében lévő főművekről 325 millió köbméter vizet használtak fel öntözésre. Az idén - az előzetes szerződések alapján - az öntö­zővíz-használat jelentősen meg fogja haladni a tavalyit. A me­zőgazdasági kistermelők öntö­zési lehetőségeiről kérdeztük Rémai Jánost, a Közlekedési. Hírközlési és Vízügyi Miniszté­rium főosztályvezetőjét.- A gazdálkodók választhat­nak: vagy a közüzemi ivóháló­zatról vételeznek vizet locso­lásra, vagy saját vízforrásból ön­töznek. De lehetőségük van az öntözővizet szolgáltató vállalat­tól is vásárolni. Ez azonban in­kább a nagygazdaságokra jel­lemző. A közüzemi ivóvízhálózat nem öntözésre létesült, ezért ön­tözésre. locsolásra nem is olcsó. A szolgáltatás díját ebben az esetben a vízmérőóra alapján fi­zeti a fogyasztó. (A közműves ívóvíz ára 19.40 - 79.20 forint köbméterenként.) A legtöbb kistermelő saját vízforrást - kutat - használ ön­tözésre. Ebben az esetben nem csupán az üzemeltetéssel kap­Az Európai Közösség tagál­lamainak koppenhágai csúcsér­tekezlete célként tűzte ki, hogy a belépni szándékozók - ha gazdasági, politikai érettségük alkalmassá teszi őket - helyet foglalhassanak a szervezetben. A folyamat közvetlenül a há­ború után Winston Churchill nevezetes zürichi beszédével kezdődött. Az angol politikus 1946 szeptemberében kijelen­tette: „Meg kell teremtenünk az Európai Egyesült Államokat, s ennek első lépéseként létre kell hoznunk az Európa Tanácsot. E sürgető feladat elvégzésében vezető szerep illeti meg Fran­ciaországot és Németországot.” A romba dőlt kontinensen az újjáépítés céljából hívta életre 16 nyugat-európai állam az eu­rópai gazdasági együttműködés szervezetét, amelyből 1961-ben az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália részvételével lét­rejött az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. Tíz alapítóval 1949 májusában megalakult Európa csolatos költségek terhelik, ha­nem az úgynevezett vízkészlet- járulék is. amelyet minden víz­jogi engedéllyel rendelkező víz­használó köteles megfizetni. ~ A fizetés alól azok a magán­kutat használók mentesülnek, akiknek a vízfelhasználása víz­jogi engedély szerint nem ha­ladja meg az évi 500 köbmétert. A vízkészletjárulék alapdíja köbméterenként 50 fillér. (Ta­valy 40 fillér volt). Áz öntözővizet szolgáltató társaságoktól a vásárolt és öntö­zőcsatornákon szállított felszíni víz után kétféle díjat kell fizetni: az öntözővíz díját - ennek mér­téke a szolgáltató és az igénybe­vevő közötti megállapodástól függ -, és a vízkészletjárulékot. Ez utóbbit engedte el a KHVM az aszályra való tekintettel jú­nius 5-től várhatóan augusztus végéig. A kedvezmény kizáró­lag a víz után fizetendő járulékra vonatkozik! A vízkészletjárulék alapdíja 50 fillér, amit a fel­használt víz fajtájától és a hasz­nálat céljától függő minőségi szorzóval megállapított járulék növel.- Mennyire élnek a gazdák ma Magyarországon az öntözés adta lehetőségekkel?- Az öntözőkapacitásoknak legfeljebb 50-60 százalékát használjuk ki még a legszára­Tanács, mely ma már 27 tagot számlál. A főként az emberi jo­gokkal és a demokráciával fog­lalkozó, Strasbourg székhelyű ET-nek másfél éve már Ma­gyarország is tagja. 1958. ja­nuár elsején lépett hatályba az előző évben kötött „Római Szerződés”. Hat ország - Bel­gium. Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németor- szág és Olaszország - elhatároz­ták az Európai Gazdasági Kö­zösség (EGK), valamint az Eu­rópai Atomenergia Bizottság (EURATOM) megalapítását. E két szervezet képezte a már 1951 óta létező Európai Szén­ás Acélközösséggel együtt a brüsszeli székhelyű „Európai Közösségeket”, amelynek nevét 1965-ben EK-ra, Európai Kö­zösségre rövidítették. A közösség Nagy-Britannia, Dánia. Írország 1971-ben tör­tént belépésével és Görögország felvételével (1981) tíztagúvá bővült. 1986. január elsejétől Spanyolország és Portugália is az EK tagja. Belépési kérelmet zabb időben is. Az évtizede tartó aszály okán már elgondol­kozhatnának a termelők, nem érné-e meg többet öntözni?- Talán drága mulatság az öntözés...- Nem az öntözővíz drága, hanem az öntözés működési költsége. Úgy látszik, hogy ez a költség már nem fér bele a ter­melési kiadásokba, ezért is ma­rad el. Tagadhatatlan azonban, hogy erősen befolyásoló ténye­zők a piaci viszonyok. A gaz­dálkodóknak részben nem térül meg az öntözésre befektetett költségük, részben nem tudják az öntözést finanszírozni. Bíz­nak abban, hogy a csapadék - az a kevés - akkor jön. amikor a legnagyobb szükség van rá.- Milyen beruházást ösztönző támogatásra számíthatnak a kistermelők?- Vízügyi beruházások - az öntözővíz-csatorna korszerűsí­tése. a takarékos megoldások kialakítása - esetén a beruházás 20 százalékára igényelhetnek a Vízügyi Alapból vissza nem té­rítendő támogatást. A pályázati kiírás szerint erre a célra az idén is 12 millió forint állt rendelke­zésre. Egyébként az öntözésfej­lesztési beruházásokat a Föld­művelésügyi Minisztérium hathatósan támogatja. Újvári Gizella (Ferenczy) terjesztettek be többek között a finnek, a svédek, az osztrákok és a törökök. Jellemző a szigorú feltételekre, hogy Görögor­szágnak, amellyel már 1961- ben aláírták a társult tagságról szóló szerződést, húsz évig kel­lett várni a teljes jogú tagságra. Új távlatot nyert az Európát megosztó vasfüggöny leomlá­sával a földrész egységesülésé­nek folyamata. Most már a volt szocialista országok is részesei lehetnek a gazdasági-politikai integrációnak. Ennek céljait vá­zolta fel az 1991 decemberében megkötött maastrichti szerző­dés, amely közös pénzt, össze­hangolt kül- és biztonságpoliti­kát, a jogszolgáltatás különbsé­geinek megszüntetését irá­nyozza elő. Az országok közötti belső vámok megszűnése, a „közös piac” létrejötte tizenkét tagország szántára 1993 január­jától máris megvalósult. Kér­dés, hogy Magyarország mi­korra éri el a bebocsátáshoz elő­írt feltételeket. Ferenczy Europress „Elefántnászok” a gyógyszeriparban Ki lesz az uralkodó az európai piacon? Jelentős mozgás van a legnagyobb gyógyszercégek piacán: „elefántnászok” születnek, szoros szálakkal kapcsolódnak egy­máshoz az óriások, ami nyilván megnehezíti a kívülállók dolgát: alighanem a magyar gyógyszeriparét is. Új tulajdonosok a gabonaiparban Az európai egység kronológiája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom