Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-19 / 193. szám

1993. augusztus 19., csütörtök Hazai tükör 3 A „Nagykunságért” díj idei kitüntetettje Elismerés dr. Örsi Juliannának „Azok a közösségek érdekelnek, ahol az ember él” Lesz magyar világszépség- királynő? Aki azt gondolná, hogy egy szépségverseny győztesének elegendő szépnek lenni - na­gyon téved. Egy-egy világszép­ségverseny koronáját annak a fejére illesztik, aki a legcsino- sabb és a legokosabb is. Aki nem hiszi, annak hadd álljanak itt tanulságul Párdy Zsannának, a tavalyi Miss Universe Hun­gary legszebbjének, a világver­seny 16. helyezettjének szavai:- Azt javaslom mindenkinek, aki a jövő évi versenyre bene­vez, hogy jó formája mellé az eszét is szedje össze! A ver­senyzőknek nemcsak bájosan kell tudniuk mosolyogni, kecse­sen járni és jól festeni a külön­féle ruhákban, hanem elvárják tőlük a műveltséget és a társal­gási készséget is. Nekünk Me­xikóban a 17 tagú zsűri minden tagjával öt-öt percet kellett be­szélgetnünk, és az egyik japán tanárnő még azt is kérte, hogy magyar altatódalokkal szóra­koztassam... Hogy a hazai szépeknek iga­zán legyen idejük felkészülni a világverseny döntőjére, az idén már augusztus végén megkez­dődnek az előkészületek. Régi­ókban - Debrecenben, Gyulán, Pécsett, Szombathelyen'és Bu­dapesten - szeptember vége és november 20-a között kerül sor az elődöntőkre, a döntőt pedig december 3-án Veszprémben tartják. A Miss Universe Hun­gary címre azok a lányok pá­lyázhatnak, akik 1994 február­jáig betöltik 18. életévüket, de 27 évesnél még nem idősebbek. Nem indulhatnak férjes vagy elvált asszonyok. Kizáró ok, ha valakiről akt- vagy pomófelvé- telek készültek, vagy erre szóló jogot bárkinek eladtak maguk­ról. (koós) (Ferenczy Europress) A nagykun városok által né­hány éve alapított díjat azok a személyek kaphatják, akik a Nagykunság kultúrájáért ki­emelkedően sokat tettek. Dr. Örsi Julianna 1950. ok­tóber 21-én született Karcagon. Általános iskoláit az abban .az időben legjelesebb karcagi le­ányiskolában, a Kálvin út 9.-ben végezte, majd a Gábor Áron Gimnázium diákjaként 1969-ben érettségizett. Ezt a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem történelem-nép­rajz szakja követte. Az egyetem befejezése után, 1974. július 1-től 1982 szeptemberéig a kar­cagi múzeum történész muzeos lógusa. Jelenleg a túrkevei Finta Múzeum történész igazga­tója. Doktori címét a karcagi társadalom néprajzából 1982-ben szerezte, majd kandi­dátusi dolgozatát, Karcag tár­sadalomszervezete a XVIII-XX. században címmel, 1992-ben védte meg. E mű könyv formá­ban is megjelent. A Nagykunság néprajzának jeles kutatója, dr. Örsi Julianna kapta az idei „Nagykunságért” kitüntetést. Ez alkalomból be­szélgetett vele munkatársunk.- Hogyan kezdődött a nagy­kunsági néprajzkutató pályája?- Lényegében 1970-től vé­geztem néprajzi gyűjtéseket Karcagon és környékén. Egye­temista koromban is voltam a karcagi múzeumban kutatáso­kat végezni, és ezután természe­tesnek tartottam, hogy szülővá­rosomba megyek vissza. Itt olyan néprajzkutatói témát talál­tam, amiben több tudományág módszerét felhasználhatom. így kezdtem el az életmódkutatással foglalkozni. A történeti muzeo- lógiában ez akkor új irányzat­nak számított. Ezt a tevékeny­ségemet sikeresnek tekinthe­tem, hiszen 1978-ban egy aka­démiai pályázaton, egy karcagi utcaközösség életét bemutató munkámért kiemelt első díjat kaptam. A szakirodalomban azóta sem sok ilyen írás van. A kar­cagi múzeumban eltöltött évek egy másik egyetemnek is fel­foghatók, hiszen nagyon nagy gyakorlatot szereztem terepen, múzeumban és olyan részisme­retekben is, mint a fotózás.- Úgy tudom, már az egyete­men is kiemelkedett a szak iránti szeretetével.- Első publikációm egyete­mista koromban jelent meg, az Ethnographiában, ami a legjele­sebb néprajzi szakfolyóirat. Lé­nyegében nagyon sokat kö­szönhetek professzoromnak, dr. Gunda Bélának, aki megtanított a kutatásnak és az írásnak a for­télyaira és a szakma szeretetére, alázatra a falusi nép iránt és a kutatási téma iránt.- Mit jelent ön számára ilyen ismert, híres néprajzi kutatónak lenni?- Néprajzosnak lenni lénye­gében egy életforma. Nagyon sok megpróbáltatást, kitartó munkát követel, nem is igazán nőnek való, padlásokon búj- kálni, porosodó tárgyak között kotorászni vagy a határban egyik tanyától a másikig gyalo­golni. Mind megannyi bizonyta­lanság, de ugyanakkor a felfe­dezés vágya és öröme.- Azon túl, hogy a legtöbb ku­tatása a Nagykunsághoz kap­csolódik, alig van Magyaror­szágnak olyan megyéje, nép­rajzi csoportja, ahol ne gyűjtöt­tek volna.- Valóban így van. Most leg­utoljára a békéscsabai monog­ráfia számára írtam egy tanul­mányt. Most van nyomdában.- Utánanéztem: két könyve jelent meg, két kötetet szerkesz­tett, most van szerkesztés alatt a harmadik. A túrkevei monográ­fián 1986 óta egész kutatócso­port dolgozik. Hogy lehet ezt bírni?- Ezt szeretem csinálni, és ráadásul 1991-től lehetőségem nyílott külföldi tudományos utakra is. Nagyon bízom abban, hogy Udmurtiában is belekezd­hetünk egy kutatásba.- Mi az, ami a néprajzkuta­tásban leginkább érdekli?- Általában a társadalommal, az emberekkel foglalkozom, a közösségekkel, ahol az ember él. A legszűkebb családtól egé­szen a faluközösségig. Emellett nagyon izgat az anyakönyvek kutatása is, még az egyetemen ebbe is úgy beleszerelmesed- tem, hogy máig foglalkozom vele.- Munkájának eredményes­ségét nemcsak a hazai vissz­hangja bizonyítja, hanem az is, hogy számtalan külföldi konfe­renciára meghívják.- Lényegében ezekkel a kül­földi utakkal tárult ki számomra a világ, az egyetemes kultúra. Tartottam előadást Norvégiá­ban, Észtországban, Ausztriá­ban, Bukarestben, Izraelben.- Gondolom, a jövőre vonat­kozó tervei is ugyanilyen gaz­dagok, mint eddigi életútja?- Nagy tervem, hogy megva­lósíthassak egy állandó Finta-kiállítást, egy korszerűt, amelyre az egész ország büszke lehetne. Emellett úgy gondo­lom, a mi kisvárosi múzeumunk alkalmas arra, hogy különböző népek kincseit gyűjtse. Dolgozom egy olyan köny­vön, ami a Nagykunság kézi­könyve lenne iskolák számára, ami segítené a szülőföldhöz kö­tődést. Az lenne a címe is, hogy Szülőföldünk a Nagykunság. Egy komplex szemléletű könyv lenne, bemutatva a Nagykunság földrajzát, néprajzát, történel­mét, növényzetét. Hasznos lenne a tanároknak is, hisz az nagyon fontos, hogy kik tanít­ják az embereket. Kátai Szilvia A kozmikus harmónia kutatása Szeptembertől csillagászklub Szolnokon TIT-emlékérmek Általában keveset hallunk a csillagokról. A közelmúltban lezajlott látványos meteorzápor azonban újra eszünkbe juttatta az égbolt fényes égitesteit és azok megszállott kutatóit. Új­laki Csabával, a Jubileum téri toronyház legfelső emeletén működő TIT-csillagászklub ve­zetőjével a szolnoki csillagász­mozgalomról beszélgettünk.- Érdekes - mondja az ama­tőr csillagász -, hogy régen a déli ipartelepek területén két csillagászati szakkör is létezett. Az egyik a cukorgyárban, a má­sik a Vegyiművek művelődési házában. Éz utóbbit dr. Dankó Sándor vezette. Kezei alatt nőt­tek fel Szolnok amatőr csillagá­szai. Sajnos a vegyi klub, a mű­velődési ház bezárásával a lehe­tőségek csaknem teljesen meg­szűntek. Az érdeklődők szá­mára már csak a TIT bemutató csillagvizsgálója maradt. De ez is hullámvölgybe került fő szer­vezőjének, Bíró Dávidnak a tá- voztával. Mi egy éve már itt működünk, de klubbá hivatalo­san csak szeptembertől szerve­ződünk. A tavaly decemberi csillagászati hét rendezvényei­nek sikere bátorított engem és Kaposvári Zoltán barátomat, aki a Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatója, hogy beindítsuk a Kopernikusz csillagászati klubot.- Milyen változásokat hoz ez az átalakulás?- A klubtagok érdeklődésé­nek megfelelően szakterülete­ket alakítunk ki. Ilyen témakör lehet például az észlelés, a fotó­zás és a napkutatás is. Nagy te­ret adunk az egyén kezdemé­nyezőkészségének, önállóságá­nak, egyfajta együttgondolko­dást tervezünk. Egyetlen köte­lezettség van csupán: a vállalt témából időről időre előadást kell tartani a klubtagoknak, A pénteki szakköri napon termé­szetesen csillagászati bemutató is lesz. Vangelis, Jean-Michel Jarre és mások zenéit háttérként felhasználva jó lenne, ha talál­kozóink feltöltődést is adnának az érdeklődőknek.- Kiket vonz manapság a csil­lagászat?- Régen ráértek foglalkozni az emberek az égbolt titkaival. Világunkban azonban életmód- váltás történt. Napjaink polgá­rának kevés energiája maradt a csillagok fürkészésére. Ma már Osztrák bérmunkát végeznek a martfűi Tisza Cipőgyár Rt.- ben. Itt gyártják az igen drága Salaman­der cipőket. Képün­kön a felsőrészeket készítik a tűzőnők. (Fotó: Novák) egy szenzáció, ufóláz, holdfo­gyatkozás vagy éppen meteor­zápor kell ahhoz, hogy az embe­rek az égboltra figyeljenek. Hozzánk persze minden korosz­tály jár, de érzékelhető az, hogy a csillagászati érdeklődés a fia­taloké lett.- Milyen meglepetéseket tar­togat még az égbolt ebben az évben?- A meteorhullást városi fényben nem lehet megfigyelni. Ezt ajánlom figyelmébe azok­nak, akik az augusztusi éjsza­kákon csillaghullást szeretné­nek látni. Kis csoportunk pél­dául a szandai réten figyelte az augusztus eleji nagy „csillagzá­port”. Nagyon hideg volt ekkor, ezért plédekbe burkolózva fi­gyeltük a hullócsillagok útját. Az ősz és a december szegé­nyes csillagászati események­ben. A Vénusz is mostoha ve­lünk, mert most hajnalcsillag. A Jupitert ebben a hónapban még meg lehet figyelni este 9 óráig. Fél tíztől pedig a Szaturnusz tű­nik fel. Napfogyatkozás csak 1999-ben, holdfogyatkozás vi­szont jövőre lesz. Vállaljuk, hogy mindezeket bemutatjuk a nagyközönségnek. - Sz.T. ­A TIT legnagyobb elismeré­sét, a Bugát Pál Emlékérmet Ir- landa Dezső, a kémiai tudomá­nyok népszerűsítője, Székely Gábor, a TIT audiovizuális nyelvoktatás szakmai megala­pozója és Horn Péter, a TIT tu­dományos kiadványainak szer­Két hónapja klimaxambulancia működik Szolnokon, a megyei kórház nővédelmi tanácsadójában. Az ambulancia nem egyedüli az országban, de nem sok hasonló egészségügyi szolgáltatás műkö­dik. Az ambulancia vezető főor­vosát, dr. Tóth Klárát kérdez­tem arról, hogy miért volt szük­ség az ambulancia létrehozá­sára.- A változókor nem beteg­ség, hanem az élet természetes velejárója. Ugyanakkor óriási mérföldkő egy nő életében, hi­szen hormonális változásokon esik át, amelyekhez pszichés panaszok is társulhatnak. Ez az állapot kihat a családi életre, a munkahelyi teherbírásra. A nők ebben az időszakban érzéke­nyebbek. Ha ehhez még komoly panaszok is társulnak, akkor or­vosi ellátásra van szükség. Ezt biztosítja az ambulancia.- Hogyan viselik a nők a vál­tozókor t?- Változóan. Van, aki szinte tünet- és panaszmentesen éli át, van, aki tüneti kezelésre szorul, másoknál viszont, akiknél ko­moly panaszokkal jár a klimax, hormonterápiát kell alkalmazni. Sokan úgy jönnek be az ambu­lanciára, hogy olvastak az újsá­gokban a klimax tapaszról, amelyet a csípőre kell ragasz­tani, és ők azt kérik. Ezt viszont nem lehet fölírni bárkinek, mert a tapasz hormont adagol a szer­vezetbe, és azt is meg kell nézni, hogy nincs-e méh- vagy melldaganata a páciensnek. Ha valaki felkeresi az ambu­zője kapták. Kiváló Ismeretter­jesztésért Emlékérmet kapott többek között Szurmay Ernő (TIT Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete). A kitüntetéseket Bőd Péter Ákos, a TIT ügyvezető elnöke adta át. lanciát, automatikusan elvégez­zük nála a rákszűrést is.- Milyen tünetei vannak an­nak, hogy valakinél megkezdő­dött a változás kora?- A klimax 40 és 55 év között várható. Ilyenkor lerövidül a menstruációs ciklus, kevesebb, bővebb vagy rendszertelen vér­zés jelentkezik. Vele járhat a csontritkulás és kialakulhatnak szívbetegségek is. A változó­korban lévő nők általában hő­hullámra, éjszakai izzadságra, álmatlanságra, szájszárazságra, bőrérzékenységre, vizelési za­varokra, hüvelyszárazságra pa­naszkodnak. Sokszor csökken a szexuális érdeklődés, és lelki változások történnek. Ez az idő­szak nem közömbös a fogam­zásgátlás szempontjából sem, hiszen már kevesebb az esélye annak, hogy a nő teherbe esik, mégis előfordulhat. Ezért a fo­gamzásgátlást is érdemes meg­beszélni az orvossal.- Amíg nem volt ambulancia, hová fordultak a nők a klimaxos panaszaikkal?- Sokan nem mentek sehová, hanem szenvedtek, és azt gon­dolták, hogy majdcsak elmúlik. A bátrabbak felkeresték a nő­gyógyászt. Ez is mutatja, hogy igény van az összefogott gon­dozásra. A klimaxambulanciát be­utaló nélkül is fölkereshetik az asszonyok. A megye egész terü­letéről hétfém, szerdán és csü­törtökön 12 órától 14 óráig vár- iák azokat, akiknek panaszuk van. P. É. Klimaxambulancia nyílt HÍREK Testületi ülés Jászszentandrás. Au­gusztus 19-én ül össze a képviselő-testület a köz­ségben. A legfontosabb napirendi pontok a követ- kezőek lesznek:- Az 1993. évi költség- vetés első féléves teljesíté­séről szóló beszámolót hallgatják meg, illetve fo­gadják el a képviselők.- Ezen a testületi ülésen adják át először a Jász- szentandrásért díjat, me­lyet Donkó László és neje vehet át.- A testület elismerésben részesíti az önkéntes tűz­oltó-egyesület héttagú, 14 éves lányokból álló csapa­tát, akik az elmúlt évben or­szágos bajnokságot nyertek kategóriájukban. Nótaszó Berekfürdő. Berekfür­dőn a Park étterem tera­szán minden héten pénte­ken este nyolc órától Kar­cagi Nagy Zoltánnak, a Magyar Rádió énekesének a műsorát tekinthetik meg a nótakedvelők. A műsor­ban közreműködik Farkas Rozália, a televízióból is­mert fiatal nótaénekesnő is. Zongorán kísér Kálmán Sándor. Gázpályázat Tiszaigar. Hét telepü­léssel közösen adta be a ti- szaigari önkormányzat a területi gázfejlesztési pá­lyázatot még az elmúlt év­ben. Válasz mind ez idáig nem érkezett. Ezzel kap­csolatban több gond is felmerül, például, hogy a lakosok az önkormányza­tot hibáztatják, hiszen ők csak azt látják, hogy a pénzük hiába van befi­zetve. A polgármester el­mondta, hogy sajnos az ügyintézés gyorsítása nem az önkormányzaton múlik. Forráshiány Nagyiván. Jelentős gondokkal küzd a községi önkormányzat, hiszen az 1993-as évet 4 milliós for­ráshiánnyal kezdték. (A 30 milliót meghaladó kiadás­hoz csak 26 millió bevéte­lük van.) Az önhibájukon kívül forráshiánnyal küsz­ködő önkormányzatok pá­lyázat útján ugyan vissza­kaphatnák ezt az összeget, de a nagyiváni önkor­mányzat eddig még nem kapott választ pályázatára. Az előzetes számítások alapján a forráshiány ösz- szege a 9 miiló forintot is elérheti az év végére. Nagyon sok pénzt kell kiadniuk a szociális tör­vény értelmében a munka- nélküliek jövedelempótló támogatására (közel százra tehető az erre jogosultak száma a községben). Jö­vőre várhatóan ez a kiadás megduplázódik, hiszen újabb száz embernek lete­lik a munkanélküli-se­gélyre való jogosultságá­nak az ideje, s ők is jöve­delempótló támogatásért fognak- fordulni az önkor­mányzathoz. Nyári felújítás Szászberek. A községi általános iskolában terve­zik a nyílászárók teljes cseréjét. Éz főleg azért je­lent komoly munkát, mert a csere után is meg szeret­nék tartani az épület mű­emlék jellegét; az osztott, boltíves ablakokat. A munkálatok folyamatosan történnek, s várhatóan az év végéig eltartanak. A felújítás 700 ezer forintba kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom