Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-17 / 191. szám

1993. augusztus 17., kedd Hazai tükör 3 ÁTADÁS ELŐTT. Végéhez közeledik a karcagi Kálvária-domb felújítása. Balogh Imre kőművesmester és segítőtársai végzik a kőművesmunkát, míg a fafaragásokat Szele- kovszki István készíti. Augusztus 19-én átadják a felújtott műemlék Kálvária-dom­bot. (Fotó: Mészáros) A demonstráció nem old meg semmit Interjú dr. Medgyasszay Lászlóval A mezőgazdaságban dolgo­zók országos demonstrációt tar­tanak, ha nem kapnak sérelme­ikre megfelelő gyógyírt, vagyis a kormányzat költségvetési pénzből nem nyújt annyi támo­gatást az ágazatban dolgozók­nak, amennyi megakadályozza a mezőgazdaság ellehetetlenü­lését, illetve nem biztosít meg­felelő jövedelmet az ott dolgo­zók megélhetéséhez. Az érdek-képviseleti szerve­zetek és a kormány tárgyalásain a földművelési tárcát dr. Med­gyasszay László, a miniszté­rium politikai államtitkára ve­zeti.- Államtitkár úr, a mezőgaz­daságban dolgozók elkesere­dettségében mennyire játszik szerepet az idei év rendkívüli szárazsága?- A több éve tartó aszály csak tetézi a bajt - kezdi vállaszát Medgyasszay László. - Az ag­rárolló nyílása csökkentette a mezőgazdasági termelés jöve­delmezőségét, ez önmagában is elegendő ok az elégedetlenke­déshez, de növeli az elkesere­dettséget, hogy az idén egyes országrészekben még 100 mil­liméter csapadék sem hullott.- Az érdek-képviseleti szerve­zetek akkor jogossan kérnek az államkasszától pént, hogy az idei évet átvészeljék...- A kormányzat is elismeri, hogy az idei év kiesését valami­lyen formában és mértékben té­ríteni kell, de a miként és a mér­ték már vitatott...- Joggal követelnek a mező­gazdaságban dolgozók, hiszen például a közalkalmazottak bé­rét emelik, annak ellenére, hogy a kormányzat ezt csak 1995. ja­nuár elsejére tervezte. Sztráj­kolnak, ezért teljesítik a követe­léseiket.- Ez azért nem egészen így van, bár van benne igazság. Csakhogy ezek a bérkövetelé­sek megoldhatók pár milliárd forintból, míg az agrárágazat je­lenlegi követelése mintegy 70 milliárd forint. Ennyi pedig nincs. Ez az összeg mondjuk le­alkudható 40 milliárdra, de ennyi sincs. Most csak arra lenne pénz, hogy az életben ma­radást biztosítani tudjuk- Melyek azok a főbb pénz­ügyi követelések, amelyekben a legkevésbé ért egyet a MOSZ és a kormányzat?- Például a búza garantált felvásárlási ára. Az érdekképvi­selet 8500 forintot követel ton­nánként, a kormányzat viszont csak 8200 forintot lát indokolt­nak. A képviseletek nem mutat­nak hajlandóságot az alkura. Néha úgy tűnik, hogy egysze­rűen meg sem akarnak egyezni, és kenyértörésre törekszenek, azaz mindenáron erőltetik a demonstrációt. Például abba is belementünk, hogy az őszi munkákhoz előre kapják meg a pénzt, az állami garanciájú, a gabonatermesztéshez felvett hi­telek visszafizetésének határ­idejét is prolongáltuk, de az adósságállomány egy részének eltörlését is kérik, és ez már banki ügy. Egyébként találkoz­tunk olyan esettel is, hogy fize­tőképes nagyüzem nem fizeti a hiteltörlesztést, mert abban bí­zik, hogy a tárgyalásokon eltör­lik adósságának egy részét.- A demonstrációt ezek sze­rint mindenképpen megtartják...- Igen, úgy néz ki, legalábbis a „felszállt” hírek szerint. Nem tudjuk milyen politikai erők kényszerítik ki és milyen célzat­tal..- Az agrárágazat joggal fél az ipari Jobbytól. Információim szerint újra tartozásaik elenge­dését tervezik jó néhány ipar- vállalatnál...- Erről nem tudok, de az új­ságírók információikkal már okoztak meglepetést. Egyéb­ként az agrárlobby is erős, ezt bizonyítják a mostani tárgyalá­sok is.- Ha sor kerül a demonstrá­cióra, milyen eredményre szá­míthatnak a szervezők?- Azzal nem lesz több pénz az államkasszában, hogy tünte­tünk. Bár joguk van hozzá, de sok eredményre nem számíthat­nak. Egyébként szeretném megje­gyezni, hogy nem a segítő szándék, hanem a kívánságok és lehetőségek ellentétéről van szó, s az országot járva sok he­lyen a nehézségek ellenére és azokat tudomásul véve, azokkal együtt élve dolgoznak. Azt mi is tudjuk, hogy a mezőgazdaság válságban van, de kezelésére csak annyi pénz van, amennyit most a tárgyalásokon ajánlani tudunk. -span­Gyógyszerforgalom Gedeon Richer Ukfarma el­nevezéssel vegyes vállalatot alapított Ukrajnában a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Bogsch Erik, a Richer Rt. ve­zetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a kijevi köz­pontú társaságban a magyar gyógyszergyár 49 százalékkal részesedik. A vegyes vállalat feladata a Richter termékeinek, gyógysze­reinek az ukrán piacon való el­osztása. A gyors kiszolgálás érdeké­ben az értékesítést a kijevi kon­szignációs raktárból oldják meg. Ettől a lépéstől a Richter piaci pozícióinak megtartását, sőt bővítését reméli. A konkurens nyugati gyógy­szergyárak ugyanis az utóbbi időben sorra jelennek meg a FÁK országaiban, s ezek is közvetlen értékesítési módsze­rekkel működnek. (MTI) Mit ér a nevem? Díszes levelet hozott a postás. Örömmel tudósítanak, hogy a világ egyik legszerencsésebb embere vagyok. Nyertem egy autót, egy luxusüdülést és két kiló aranyat. Az elmúlt egy évben ez az ötödik ilyen levél. De még nincs autóm, nem nyaraltam óceánjárón és egy deka ara­nyat sem kaptam. Talán mert „igénytelen” vagyok. Nincs szükségem szőrtelenítőre, üdülőre, csodás kar­órára és ki tudja még mire. Mert ajánlottak már ily mó­don szinte mindent és néha úgy tűnik, szinte mindenki­nek. Névre szólóan, lakásra kézbesítve. Pedig nem ad­tam meg semmiféle cégnek a címemet azzal, hogy ilyen lehetőségekről értesítsenek. Lehet, hogy csak azért, mert jobban tetszik üzletben garanciával vásárolni. De úgy látszik, az épülő kapitalizmus farkastörvényei közepette ez senkit sem érdekel. Ám egy dologra kíváncsi vagyok. Ezek a sűrűn leve­lező cégek honnan tudják, hogy egyáltalán én élek? Honnan szerezték meg a címemet? Úgy érzem, e mögött elég jó üzlet húzódhat. Egyszer egy ilyen cég rosszul írta a nevemet, és azóta mindegyik ezt teszi. Csak nem eladtak ? Arra nem vagyok kíváncsi, mennyit érek, de arra igen, hogy mit ér a nevem. Ha jó ára van, talán én is eladhat­nám.-bazs­Falusi turisták irodája Keddi jegyzet A haj hosszú - a szabadság rövid? Néhány évvel ezelőtt az angol feminista mozgalom képvise­lője hazánkban járva a következőt nyilatkozta a Nők Lapjának: Magyarszágon megalázzák a nőket. Bevallom, akkor egyszerűen nem értettem, miről van szó, mit is akar mondani a nyilatkozó hölgy, de mostanában egyre töb­bet gondolok rá, hogy igaza volt. Néhány nappal ezelőtt megint eszembe jutott ez a mondat. Egy társaságban ugyanis az egyik hölgy életéről, házasságáról esett szó. Az asszony szeretne tanulni, továbbképezni magát, ám ez elképzelhetetlen, mert a férj nem járul hozzá. Nemrégen egy kétnapos továbbképzésen vett részt, azért is hallgathatott eleget... Nagyon sokszor találkozunk hasonló szituációkkal. Úgy be­szélünk róla, mintha természetes volna, holott egész egyszerűen döbbenetes. Döbbenetes, hogy honnan veszi a bátorságot az egyik ember, hogy a másikat alapvető jogaiban korlátozza. Mi az az „eszme”, kötődés, amelynek nevében meg lehetne fosztani egy embert at­tól, hogy fejlődjön, hogy rálásson a világra, tudását gyarapítsa, ezáltal okosabb, bölcsebb, talpraesettebb legyen. Döbbenetes az is, ahogyan az asszony belenyugszik ebbe (te­het mást?). Mintha az ő számára nem is lehetne más alternatíva, mint a konyhában főzni, a fürdőszobában mosni a család szeny- nyesét, no meg hazahozni a munkahelyről a keresetét. A férj viselkedése pedig - akárhogy nézzük is - diktatórikus. Amolyan „langyos diktatúrával” egyenértékű. (Reméljük ugyanis, hogy céljai elérése érdekében csupán lelki terrort al­kalmaz, és nem veri az asszonyt.) Furcsa, és meglehetősen ellentmondásos érzelmeket vált ki egy-egy ilyen eset az emberből. Hiszen deklaráltan demokráci­ában élünk, ahol az emberi szabadságjogok igen nagy hangsúlyt kapnak. Igaz, hogy az úgynevezett „nőpolitika” ma már a múlté, merthogy a demokráciában az egyenjogúság abszolút logikus, magától értetődő volna. Ahhoz azonban, hogy ez az emberi kapcsolatokban is érződ­jék és természetes legyen, még évtizedek vagy nemzedékek kel­lenek. Addig az oly áhított demokrácia és szabadság, egymás tiszte­letének eszméje csak átsuhan fölöttünk, de valójában nem érint bennünket. Paulina Éva Ki kap érdekegyeztetési jogot? A közeljövőben várhatóan megnyitják a Magyar Falusi Tanyai Vendégfogadók Szövet­ségének központi információs irodáját - jelentették be Buda­pesten a szervezet hétfői sajtótá­jékoztatóján. A Magyar Falusi Tanyai Nyaralóhelyek Központi Iro­dája azoknak az érdeklődőknek kíván hasznos információkat nyújtani, akik a magyar falusi turizmus szolgáltatásait szeret­nék igénybe venni országunk határain belül, illetv’e azokon kívülről is. A sajtótájékoztatón bemutat­ták azt az aktualizált füzetet is, amely a Jöjjön falura címet vi­seli, és 61 évvel ezelőtt, 1932— ben jelent meg első ízben. E füzet azoknak a települé­seknek az üdülési, pihenési ajánlatait adja közre, amelyek már az első füzetben is szerepel­tek. Természetesen nem vala­mennyit, csak azokat a koráb­biak közül, amelyek újra jelent­keztek a részvételre. Az árajánlatok egy éjszakára maximum 600 forintos fejen­kénti költséget jelentenek. Ismertették továbbá azt is, hogy a szövetség teljes kínálati listája még az ősz folyamán újra megjelenik, az érdeklődők ok­tóber 15-ig kérhetik a szerepel­tetésüket. A Magyar Falusi Tanyai Nyaralóhelyek Központi Iro­dája Budapesten, a Szoboszlai utcában kezdi meg működését, ugyanott, ahol a szövetség köz­pontja van. (MTI) Könnyen előfordulhat az az eset, hogy az erre igényt tartó közalkalmazotti szakszerveze­tek közül nem mindegyik nyeri el az országos érdekegyeztetés­ben való részvétel jogát. A Munkaügyi Minisztérium­ban elmondták: jelenleg össze­sítik a közalkalmazotti- tanács-választások eredmé­nyeit. Kormányrendelet rögzíti, milyen választási eredmények esetén vehetnek részt az egyes közalkalmazotti szakszervezeti konföderációk, szakszervezeti szövetségek, szakszervezetek az országos, az ágazati, illetve a helyi érdekegyeztetésben. Ä különféle csoportosítás szerint összesített választási eredményeket a tervek szerint augusztus 30-án tekinti át az Országos Szavazatösszesítő Bi­zottság. Ebben a bizottságban azok a szakszervezetek kaptak képvi­seleti jogot, amelyek a kor­mányrendeletben megjelölt ta­vaszi, május 14—i határidőig je­lezték, hogy részt kívánnak venni az országos érdekegyezte­tésben. A szavazatösszesítő bizottság tagja továbbá a kormányzat ré­széről a Munkaügyi Miniszté­rium. valamint az önkormány­zatok képviselője. A szavazatok összesítése alapján országosan reprezenta­tív az a szakszervezeti konföde­ráció, szövetség vagy szakszer­vezet, amelyik a jelöltjeire le­adott szavazatok, illetve a megválasztható köz­alkalmazottitanács-tagok arányát tekintve az érvényes szavazatok országosan számí­tott 10 százalékát megszerezte. Országos reprezentativitást ér el továbbá az a szakszerve­zeti szövetség vagy szakszerve­zet is (itt már az országos szak- szervezeti konföderáció nincs megjelölve), amelyik a főcso­portok egyikében, tehát az okta­tás, az egészségügy és szociális ellátás, valamint a vegyes fő­csoportnál éri el az érvényes szavazatok 10 százalékát. (MTI) „Határtalanul” „Határtalanul” címmel lapot indít a Jákó Vera Alapítvány és a Dunasat Alapítvány, várha­tóan szeptember közepén - tá­jékoztatta az MTI-t Ábrahám Dezső, a Dunasat Alapítvány ügyvivője. Az újság kiadásáról az au­gusztus elején, Budapesten megrendezett határon túli ma­gyar lapok szemléjén határoz­tak, s a lapot a tervek szerint zömében a határon túl élő ma­gyarok szerkesztik majd. A cik­kek így egy időben jelenhetnek meg a „Határtalanul” hasábjain és a szomszédos országok napi­lapjaiban. Az új lap - amelynek jövőjé­ről három próbaszám megjele­nése után döntenek majd - párt­semleges lesz, nem kíván fog­lalkozni a magyarországi vá­lasztásokkal, és tiszteletben tartja más nemzetek és nemzeti­ségek érdekeit, kultúráját, va­lamint bizonyos írásokkal szembeni érzékenységét - kö­zölte Ábrahám Dezső. (MTI) Két évet várt egy papírra A gerendák koromfeketék, még látszik rajtuk a tűz nyoma. Hogy hogyan tartják az épüle­tet, az rejtély, mint ahogy az is titok, hogy meddig bírják még. A tűz nyoma leginkább a tetőn látszik, de az épület falai is őr­zik. Hogy miért érdemes szóvá tenni mindezt? Mitől említésre méltó egy lángok pusztította hátsó épület? Azért, mert két éve így áll. Két éve bármikor összedől­hetne, ráomolhatna valakire, aki éppen belép oda. A tulajdonos sem érti az ese­tet. Egy őszi este volt, amikor tűz keletkezett a hátsó épületben. Munkagépek égtek bent, a szőlő-, a krumplitermés meg a hordók. A kár több mint 800 ezer fo­rint volt. Kijöttek a tűzoltók. Szerintük elektromos tűz keletkezett. A tulajdonos ebben kételkedik, mert abban a sarokban, ahonnan a tűz elindult, semmi elektro­mosság, vezeték vagy ilyesmi nem volt. De mindegy, bele­nyugodott abba, hogy az ok az elektromosságban keresendő. A tűzoltók azt mondták - meséli -, hogy az épületben nem szabad semmihez se nyúlni, amíg az ügyet le nem zárják.- Azóta is arra várok, hogy zárják le már végre az ügyet, és akkor rendbe hozatom az épüle­tet - érvel a tulajdonos. - De még csak egy jegyzőkönyvet sem kaptam tőlük, hogy tulaj­donképpen mi is történt itt. Jó volna, ha lezárnák már ezt az ügyet, és értesítenének, mert már két éve így áll ez az épület, az égett gerendák tartják a tetőt, de nem tudom, hogy meddig... A megyei tűzoltó-parancs­nokságon Jámbor Ferenc pa­rancsnokhelyettes nézett utána az ügynek.- Ez a tűzeset 1991. szep­tember 3-án volt. A tűz keletke­zésének oka ismeretlen, vélel­meztük azt, hogy az eletromos- ság hibája volt. A helyszínen három elektromos biztosítékot kicseréltettünk. Az igaz. hogy ilyen esetben a károsult köteles a helyszínt megőrizni és rendel­kezésre bocsátani az eljárás vé­géig. De olyan papírt nem írat­tunk alá a tulajdonossal, amely­nek értelmében nem nyúlhat semmihez, nem hozhatja rendbe az épületet.- De ő arra várt, hogy önök értesítik, hogy lezárult a vizsgá­lat.- Ő nem kért hatósági bizo­nyítványt vagy más iratot az üggyel kapcsolatban. Nem ka­pott tehát értesítést az ügy lezá­rásáról, mert ilyen esetekben nem szoktunk küldeni, csak a károsult kérésére. A magyarázat érthető. Csak az az elgondolkodtató, hogy miből adódhatott a félreértés, amiért a tulajdonos két éve várja a tűzoltóság értesítését. És ami miatt összeégve, a belépők testi épségét kockáztatva áll egy épület, amelyet már rég rendbe lehetett volna tenni...-pé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom