Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-03 / 179. szám
6 1993. augusztus 3., kedd Jászsági Extra Jászberény Belefulladunk-e saját szennyvizünkbe? Riport a kényszerről, a rendeletekről, meg a kibúvókról (I. rész) Itt valami belefolyik a Zagyvába. A kőhíd melletti csapadékbevezető körül is „zagyvás” a helyzet. A jászberényiek szeretik a Zagyvát, szeretik a tiszta környezetet. Ugyanakkor szennyezik is, a legkülönbözőbb módon. Amióta aszály van, s a főágban is alig van víz, a városi ág helyzetével egyre gyakrabban kell foglalkozniuk az illetékeseknek. A csapadékhiány, az illegális szennyezések nyílt szennycsatomává változtatták az egykor hangulatos folyót. Még a tanácsi időben kezdődött, hogy felkutatják, kik azok, akik a zárt csapadékvíz-elvezetőkön keresztül a folyóba juttatják szennyvizüket. Nagy disz- nóságokra derült fény. A tejüzem, a szociális otthon, a Kő- hidi vendéglő, a piactéren volt Volán-telep szennyvize a csapadék-csatornába volt bekötve. Ezeket sikerült megszüntetni azóta. A Zagyvába azonban továbbra is kerül szennyvíz. Ezt már a lakosság „követi el”. Ezeknek megszüntetése van most napirenden. Illegalitásban- Az önkormányzat márciusban hozott egy döntést a környezetvédelemről. Ebben benne van. hogy az illegális bekötéseket meg kell szüntetni - tájékoztat Bordás Anna, a polgármesteri hivatal főmunkatársa. - Természetesen tudjuk, hol folyik szennyvíz a Zagyvába. Az érintett lakosokat, ingatlantulajdonosokat megkerestük. Ám nem egyszerű a helyzet. Hihetetlen „rendetlenséggel” találjuk magunkat szemben, amely az elmúlt évtizedek alatt alakult ki. Például a Hunyadi utca 47. alatti 16 lakásos épület alatt, mögött van egy csapadékgyűjtő csatorna. A folyóba olajos, mosószeres víz folyik. Kiderítettük, hogy nem a lakótömb a „bűnös”, ők a szennyvízhálózatra rá vannak kötve. Ám a környéken valahol, valakik a csapadékcsatornát használják a szennycsatorna helyett. Az ott lakókat kérdeztük, de senki sem vállalta. Sajnos kénytelenek leszünk drasztikus módszert alkalmazni, a kifolyót lezárni, s várni. Egyszer valakinél fel fog jönni a szennyvíz!- Sajnos sok esetben tapasztaltuk az állampolgári felelőtlenséget. Vannak, akik panaszkodnak, be- és feljelentenek, általánosságban. Ám amikor konkrét nevet, címet, időpontot kérünk, akkor már nem segítenek - kapcsolódik beszélgetésünkbe Tóth Tihamérné is. - A Szent Pál utcában történt, hogy a csapadékelvezetőben szennyvíz jelent meg. Panaszbejelentés alapján próbáltuk kideríteni, hogy hol van illegális bekötés. Sajnos nem találtunk tettest: Pedig oda is bekopogtunk, ahol rákötöttek a csapadékcsatornára. Később, hónapok múltával derült rá fény, hogy a gázvezetés alkalmával, éjszaka, a nyitott árok lehetőségét kihasználva bekötötték a szennyvizet. A szomszédok tudták, mégsem mondták. A polgármesteri hivatalnak pedig nincs eszköze az ilyen esetek felkutatására, esetleges szankcionálására. Most van egy dátum, október 30-a. A felderített 19 szennyezőt köteleznünk kell, hogy megszüntesse a jelenlegi állapotot.- Ez csak egy szelete a munkának - veszi át a szót Bordás Anna. - Tulajdonképpen vizeink védelme érdekében három lépést kell tenni. A már említett 19 eseten kívül a második kategória az, hogy ahol az utcán van szennyvízcsatorna, s a telek is be van kötve ebbe, csak a tulajdonos nem kötött még rá erre. Ilyen 110 ingatlan van a városban. A harmadik csoport pedig az, ahol van szennyvízelvezető az utcában, de az ingatlan nincs bekötve. Ilyen 180 van. Ezeket a tulajdonosokat értesítettük. Tájékoztattuk őket az önkormányzat határozatáról, s arról is, hogy mit, hol kell intézniük. Elvből nem! Ha áttekintjük a város közműtérképét, szomorú dolgokat olvashatunk le. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége 40 százalék körüli, míg a vízhálózaté 90 fölött van. Az elfogyasztott vízmennyiség fele gyakorlatilag szennyezetten a földbe kerül. A talajvizet szennyezi, melyet a kiskertek növényei felszívnak. A káros anyagok bekerülhetnek a terményekbe, azt elfogyasztva saját magunknak okozunk kárt. Persze a szennyvíztéma súlyos anyagi kérdés is. Sokba kerül a csatornaépítés, de utána a csatornahasználati díjat is fizetni kell. A legtöbbe azonban jelenlegi szemléletmódunk kerül.- Az értesített állampolgárok sokféleképpen reagáltak - mondja Bordás Anna. - Az első csoportba tartozó 19 személlyel személyesen tárgyaltunk. Nem lesz egyszerű a megoldás, de meg kell csinálni. Van ahol ön- kormányzati ingatlanról derült ki, hogy nincs rákötve a szennyvízhálózatra! A másik két csoportnál az az alapvető gond, hogy a szennyvízhálózat használatát kötelezővé tenni nem lehet. Volt aki visszaírt levelünkre, hogy elvből nem köt rá a hálózatra. Hogy milyen elv alapján, azt nem részletezte. Többen jelezték, hogy már megcsináltatták a csatlakozást. Volt olyan idős, nyugdíjas néni, aki nem tudja a költséget vállalni. Sajnos elég sok ilyen van. Volt aki azt akarta kérni, hogy a csatornáról leköthessen, vissza az emésztőjére, mert a díjat nem tudja fizetni. (Ez jelenleg köbméterenként 22,80 forint.) Elmagyaráztuk, hogy az emésztő- jéből elszivárgó szennyvíz mit „követ” el a természettel. Nekem az a feladatom, hogy az önkormányzat határozatainak érvényt szerezzek. A szociális helyzetet nem az én dolgom értékelni ilyen esetekben. Kiss Erika ( A cikk 2. részét holnapi számunkban közöljük) Táborozás az egészséges életmódért A nyári táborozás a gyermekek testi-lelki-szellemi egészségét szolgálja. Idén azonban van egy tábor, mely kimondottan az egészséges életmódra nevelést, a dohányzás, a kábítószerezés káros következményeinek tudatosítására jött létre. Az Egészséges Légzésért Alapítvány hirdette meg a tábort, mely országos szervezésű. Ja- kabszállástól nem messze Ge- deon-tanyán augusztus 1-től 10-ig kerül sor a 7-16 éves korú gyermekek táborozására. Ide a jászberényi Nagyboldogaszszony Katolikus Általános Iskola 11 diákja, valamint Pecha Bertalanné és Gulyásné Dudás Valéria tanárnők is elutaztak. Az iskola diákjai már régóta jeleskednek a Cimbora-kör munkájában, az egészséges életmód propagálásában és gyakorlásában. A kiválasztásnál ezért élveztek előnyt a cimborások. A 11 gyermek táborozási költségeihez ezért 4 ezer forint támogatást kaptak. Egy kislány táborozási költségét (ez 10 ezer forint) viszont dr. Magyar Levente polgármester biztosítja, a rendelkezésére álló költségkeretből. A 10 nap alatt a tanyai élet titkaival, az állattartás-gondozás feladataival is megismerkednek a gyerekek. A bugaci puszta bejárása, a Kiskunsági Nemzeti Park flórájának és faunájának megcsodálása, a tanyasi gyerekek népi játékainak kipróbálása biztosan felejthetetlen élmény lesz számukra. Emellett orvosok, pszichológusok tartanak előadásokat az egészségmegőrzés különböző kérdéseiről. Diáksiker Sopronban A fizikabajnok Szép eredménnyel zárta a Lehel Vezér Gimnázium tanulóinak elmúlt tanévi sikersorozatát Szaszkó Sándor II. C osztályos tanuló. A középiskolások Mikola Sándor fizikai versenyének országos döntőjében, ahol elméleti és gyakorlati feladatok is voltak, az előkelő 10. helyet szerezte meg. A háromfordulós verseny zárása Sopronban volt, ahol érdekes szakmai rendezvények is dúsították a rangos eseményt. A szép eredmény eléréséhez nagyban segítettek Szaszkó Sándor felkészítő tanárai, Magyar Géza és Oltvölgyi Béla. A gyakorló általános iskola diákjai észak-magyarországi kerékpártúrára indultak. Útjuk során Kassára is ellátogatnak. Felvételünk az indulás perceiben készült. Anyakönyvi hírek Születések: Gulyás Bálint (07.11.), Bene Zsolt (07.11.), Kiss Szabina (07.16.), Varga Benjámin Alex (07.17.), Fodor Tímea (07.21.), Cserta Anita (07.21.), Tóth Ádám (07.23.), Rózsahegyi Nikoletta (07.23.), Kökény Sándor (07.23.), Tarjám Dorina (07.24.), Bóta Tímea (07.26), Tóth Bálint (07.27.), Pintér Judit (07.27.) Pozsonyi Enikő (07.28.), Mada- rasi Adrienn (a7.28.), Rafael Alexandra (07.29.) i Halálesetek: Almássy Vik- torné Kiss Mária (1902), Végh László (1903), Kohári Lászlóné Hájas Mária (1904), Gerőcs István (1910), Sziliczei István (1911), Szabó János (1914), Emődi Károlyné Szabó Erzsébet (1914), Sós Katalin (1921), Szabó József (1935), Szappanos Lajos (1938), Bérezi László (1951), Mizsei Pálné Tibrik Katalin (1954) Házasságkötések: dr. Büki Richárd és Gedei Hajnalka, Fecske Béla és Kemény Andrea, Gerőcs I stván és Csordás Tünde, Pesti József és Turjányi Erika, Zsótér József és Bugyi Tünde, Bobák Zoltán és Zom- bori Ibolya, Cs. Nagy József és Túri Márta. Az oldalt szerkesztette: Kiss Erika Fotók: Illyés Csaba Hét végén csángófesztivál Harmadik alkalommal kerül sor a csángó fesztivál és konferencia megrendezésére. A határokon túl élő magyarság találkozása, a kisebbségi lét. kérdései lesznek a fő témák az idei rendezvényen. Augusztus 6-án (pénteken) este a város főterén felvonulnak a Moldovából, Gyimesből, Erdélyből érkező hagyományőrző csoportok, velük tart a Barkóca, az Árendás, s a Jászság Népi Együttes. A háromnapos rendezvénysorozat este 20 órakor kezdődik. Dr. Fodor Gábor, ,a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője mond ünnepi köszöntőt. Érdekessége az idei rendezvénynek, hogy egy izraeli népi együttes is a városba érkezik, a csoportok bemutatkozásakor ők is fellépnek. A programból nem hiányzik az énekverseny Hodo- rog Luca emlékére, amit szintén pénteken tartanak. Vasárnap délelőtt pedig felkeresik sírját a Fehértói temetőben. Szombaton (7-én) délután 14 órától ökumenikus istentisztelet lesz a főtemplomban. Itt dr. Seregély István egri érsek, dr. Tőkés László Királyhágó melléki református püspök és Szőke János püspöki helynök (Németországban) fogja a misét celebrálni. Ezen a napon délelőtt és délután is sor kerül a csángó konferencia programjaira. Neves néprajzkutatók, történészek Benda Kálmán, Lükö Gábor, Felföldi László, Pozsony Ferenc (Kolozsvár), Pávai István (Marosvásárhely), Perka Mihály (Szabófalva), Péterbence Anikó, Benkő Lóránd, Pálóczy Horváth András, Tóth János előadásaira kerül sor. Szombaton este 20 órától a főtéren a csángó keservest láthatja a közönség. Tavaly a hagyományőrzők egy esküvő szokásait elevenítették fel. Most egy kicsit szomorúbb lesz a történet. Csángóföldön az a szokás, ha egy vőlegény meghal, az esküvőt azért megtartják. Egy ilyen évszázados szokást hoztak most el Jászberénybe a csángók, hogy zenében, táncban megmutassák a rituálét. Vasárnap a nemzetközi táncház és zenésztábor résztvevői, a hagyományőrző csoportok és a Jászság Népi Együttes közös záróműsora lesz délután 3-tól 5 óráig. Szombat, vasárnap kirakodóvásár, sörfesztivál is várja az érdeklődőket. Suszter a kaptafánál A mezőgazdaság sok bajáról Beszélgetés egy volt téeszelnökkel Nagy Kálmán meghatározó személyisége volt a jászberényi Kossuth téesznek. Ma már nem ő az elnök. Huszonhat év után elfogyott a bizalom, s ő sem akarta tovább vállalni a sorozatos harcot, a kudarcokat. A mezőgazdaságtól elszakadni azonban nem tud, nem is akar.- A családnak már e pillanatban van 30 hektár szántóföldje, és körülbelül ennyi várható még, mivel az Ausztráliában élő nagybátyám kárpótlási lehetőségeivel is mi rendelkezünk. Én nagyon szeretem a földet. Annál finomabb dolog nincs, mint a frissen szántott föld szaga, vagy a csend. A jól működő, összeszokott, a külföld által is elismert mezőgazdaságot sajnos, szétzilálták. Nehéz ma az újrakezdés a gazdaság minden területén. Elveszítettük a piacokat. Sőt érezzük negatív hatását a nyugati piacnak, kitiltanak megyéket a húsexportból. Az csak vágyálom, hogy valamelyik szövetkezet vagy magán- termelő meg tudja magának a piacot keresni. Ilyen a világon nincs. Nem tudok az én 20 tonna búzámmal elmenni, hogy vegyék meg, szóba sem állnak velem. A szakmai irányítás meg nem lép ebben az ügyben. Ha a régi piac tönkrement, újat kellett volna keresni!- Mégis, hogyan látja, milyen lehetőségek vannak a kilábalásra?- Az erősebb szövetkezeteket még viszi a lendület. Tulajdonképpen még nem volt igazi átalakulás. Az történt csupán, hogy a vagyont felosztották, fölértékelték a tagok meg a kívülállók között, de a működtetésben az egyéni érdekeltség még nincs meg. A régi rendszernek ez súlyos hibája volt. Az átalakulás akkor következett volna be, ha a munkavégzés teljesítményarányos. Emellett meg kellett volna hagyni egy szervezetet mellettük, s ez a kislét- számú csoport gondoskodott volna a korábban kialakult dolgokról: az értékesítésről, a beszerzésekről, a hitelek felvételéről, az adminisztrációról stb... A termelést viszont teljesen önállóan kellene csinálni. Ha nincs érdekeltség, akkor az egész nem ér semmit. Régebben is voltak bizonyos próbálkozások az egyéni érdekeltség megteremtésére, de azok rendre csődöt mondtak.- Hogyan lehetne az érdekeltséget érvényesíteni?- Meg lehet a tagokat győzni, hogy egy-egy egységet önállóan működtessenek. így meg lehet állapítani, hogy ki dolgozik jól, és ki rosszul, s aszerint bérezzék őket. Minden haszon az övék lenne, de a kockázat is. Addig a tőkebeáramlás szempontjából nem leszünk érdekeltségi területe a nyugatnak, míg az egyéni felelősség kialakulását nem látják. Olyan szervezeteket kell létrehozni, ahová biztonsággal befektet a tőkés. Ugyanakkor egy nagyon kemény, harcos, a kormány által elismert érdekvédelmi szervezetnek is létre kell jönni. Hiába vannak gazdakörök, ha a kormány figyelmen kívül hagyja azokat.- Mit gondol, milyen működési formák alakulnak ki ezután a mezőgazdaságban?- Lesznek szövetkezeti, és egyéni (paraszt, farmer) gazdaságok is, de ezek sokára érik utói a nyugati gazdaságokat. Főleg akkor, ha az 50 évvel ezelőtti módszereket alkalmazzák. A tőkehiány miatt nem tudnak gépesíteni, minőségi vetőmagot venni, tenyészállatot beszerezni, műtrágyát, növényvédő szereket megfelelő mennyiségben tárolni. Az indulásnál jobban kellene segíteni őket. Támogatni szükséges minden értelmes kezdeményezést, hiszen a magyar ember szívós, szorgalmas, leleményes. Akkor tud kilábalni a válságból a mező- gazdaság, ha az előállított termékeknek megfelelő ára és piaca lesz.- A kisgazdaságok jövője azonos a nagygazdaságokéval?- Más, hiszen kis költségekkel dolgoznak, s 750 ezer forintig adómentességet élveznek. TB-járulékot sem kell fizetni, ha nincs jövedelem, valamint nem kell eltartania improduktív létszámot (éjjeliőr, takarító, mázsás, adminisztrátor, írnok stb.) Ezek nem kis tételek, 30-40 százalékot is kitesznek a költségekből. Reméljük, hogy a kezdeti kudarcok után jobb feltételek alakulnak ki. Ne feledjük, történelmet formálunk, egy új típusú gazdaság alapjait rakjuk le. Nehéz lesz ez az út, sőt keserves. Ám ha nem munka- nélküli segélyből akarunk élni, hanem dolgozni szeretnénk minden áron, s a gyerekeinknek akarjuk a stabil jövőt megteremteni, akkor ez minden fáradságot megér. Itt, Európa közepén nem veszhet el egy régi, nagy kultúrájú nemzet. Ázt azonban látnunk kell, rajtunk kívül senki sem segít. S megszívlelendő az a mondás, melyszerint: nem elesni szégyen, hanem fekve maradni! Csömör Józsefné
