Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-14 / 189. szám

1993. augusztus 14., szombat Hazai tükör 3 Pályázati pénzből, szövetségi támogatással Cigány gyerekek tábora a szabadidőközpontban •A túrkevei székhelyű, Új Ér­dekvédelmi Cigányszövetség az idén első ízben cigány gyerekek táboroztatását finanszírozta. Az egyhetes táborban harminc túr­kevei gyerek vett részt, akiknek szülei saját erőből nem tudták volna gyermekeiket táborba küldeni.- Tisztában voltunk azzal, hogy az itt élő cigányság nagy része számára a gyerekek tábo­roztatása megoldhatatlan - tud­tuk meg Ökrös Elektől, a szö­vetség gazdaságvezetőjétől. - Ezért pályázatot nyújtottunk be, még az év elején, az Etnikai Ki­sebbségi Hivatalhoz. Az elnyert hatvanezer forintból, melyet ki­egészítettünk a szövetség pén­zével, harminc gyereket, teljes ellátással egy héten keresztül táboroztattunk a túrkevei sza­Lánvok,korongozás közben badidőközpontban. Ottjártunk- kor Kiss Tamás és Takács At­tila, a két táborvezető, valamint Szebenszki Ildikó fazekas segít­ségével a korongozás fortélyait tanulták a gyerekek.- Miből állt az egy hét prog­ramja?- Próbáltuk minél színesebbé tenni, amihez sok segítséget kaptunk Debreceni Lászlónétól, a szabadidőközpont vezetőjétől és Kelemen Pálné tanárnőtől. Minden reggel lovagolni tanul­tak a gyerekek. Ezt követően népi gyermekjátékokat készítet­tek, gyógynövényt gyűjtöttek, volt lángossütés, fafaragás, Deák Lajos fafaragó segítségé­vel, ügyességi és sportvetélke­dők, beszélgetés a természetes életmódról, a tájházban régi használati eszközök megtekin­tése. Egy alkalommal pedig hin- tózás a városban. Vízibicikliz­tek, és délutánonként strandolás szerepelt a programban.- Úgy tudom, hogy a táboro­zás mellett úszásoktatást is szerveztek a cigány gyerekek­nek.- Szintén pályázati úton nyert, harmincezer forintból az idén első ízben tizenhat 6-14 éves korú gyerek számára indí­tottunk úszásoktatást. A gyere­kek nagyon vonzódnak a víz­hez, legalább annyira, mint a lovakhoz, de sokan nem tudnak úszni. Ezen kívántunk változ­tatni, amit a szülők örömmel fogadtak. A következő években is szeretné szövetségünk mind a tábort, mind pedig az úszásokta­tást megrendezni.-------------Czikkely Anna1 M agyarok a tűzhányók és a gejzírek országában 9. A Szolnok méretű főváros Ennek a templomnak szép zöld fű nő a tetején- Ezen a háztetőn akár birkák is legelészhetnének - jegyzi meg egyik társam, miközben a reykjavíki skanzen érdekesebb­nél érdekesebb házai között bámészkodunk. És valóban, az egykori izlandi építészetre oly jellemző házikó tetején a füvet akár kaszálni is lehetne. A sza­rufák faborítására és a szigete­lésére elhelyezett gyepszőnye­geket még ma is használják né­hány helyen a házak fedésére. Ez a viharálló és jó hőszigetelő eljárás igen praktikus ezen a vi­déken. A fesztáv csökkentése érdekében általában két külön szerkezettel fedett épület alkot egy egységet. Az egyik föld­szintjén a konyha és egy nap­pali, a másikban raktár és szer- számoskamra található. A háló­helyiségek a tetőtérben vannak. A közlekedők alacsonyak és szűkek, a tetőtérbe vezető lép­cső inkább létrának nevezhető. Az aprócska ablakokon csak szégyenlősen szűrődik be némi fény. Valamikor régen, a hosszú téli éjszakákon ehhez hasonló házakban születtek a szebbnél szebb sagák, az izlandi iroda­lom remekei. Reykjavik - ez a 70-80 ezer lakosú főváros - a sok zöldterü­let és családi ház miatt, lélek- számához képest elég nagy terü­letet foglal el a „Füstölgő öböl’' partján. Az öböl ma már nem füstölög, hiszen az itt található hőforrásokat régen befogták, megzabolázták, és most ezt az energiát használják a főváros egy részének fűtésére. Az egyik magaslaton kör alakban, egy­más mellett álló, hatalmas me­legvíz-tároló tartályokat üveg félgömbbel fedték le. Az így ki­alakított építmény neve Pearl. A gyöngyként csillogó és azt for­mázó acél és üveg „kompozí­ció” belsejében kiállításokat, koncerteket rendeznek. Az égbe törő pálmák alatti étteremben kellemesen lehet az időt eltöl­teni, miközben a pálmafák lom­bozatát időnként automatikus permetezőberendezés nedvesíti úgy, hogy az alatta ülőkre egy szemernyi víz sem jut. A presz- szóban, közvetlenül az üveg­gömb alatt, úgy 5-6 emelet ma­gasan izlandi módon főzött „forró vízzel leöntve” kávét szürcsölgetve gyönyörködhe­tünk a főváros panorámájában. Azonban számomra a hely leg­ötletesebb színfoltja, a valódit teljes mértékben mintázó, a „pincéből” tízpercenként vagy négy emelet magasra kitörő műgejzír. Mindez egyetlen ösz- szefüggő térben. A nemrég épült Hallgri- mur-templomot és a Parlament épületét még együtt nézzük meg, de utána rövid szabad programot engedélyez a „veze­tőség”. Lokálpatrióta lévén (no meg túlságosan sok pénzem sincs a vásárlásra) fölkeresem a város legnagyobb utazási irodá­jának igazgatónőjét, valamint a reykjavíki polgármestert, és Szolnokot, illetve a környéket bemutató videokazettát, ismer­tetőket adok át számukra. A romantikus Tisza-partnak, a csábító, kitűnő fürdőknek lát­ványával talán sikerül felkelte­nem az érdeklődést az Alföld iránt. A napot záró „hivatalos fo­gadáson” igyekszünk kitenni magunkért. Külön erre a célra tartogatott tiszta ingben, nad­rágban, ajándékba kapott Tisza cipőben feszít a csapat. Van, aki még nyakkendőt is kötött. Ven­déglátóink - Svavar Jónatansson konzul és felesége, Bragi Erid- riksson kanonok, valamint az Izlandi-Magyar Baráti Társaság - számunkra egzotikusnak szá­mító izlandi csemegékkel lep­nek meg bennünket. A „hivata­los” aktust és a falatozást kö­vető beszélgetésen sok újat tu­dunk meg az ország gazdaságá­ról, kultúrájáról, az itteni embe­rekről. Már 11 óra is elmúlt, mire az alacsonyan járó nap sápadt fé­nyénél álomra hajtjuk fejünket. (Folytatjuk) Szekeres Ferenc Mostanság A turulmadártól a naposcsibéig Égünk az expo lázában. 1996-ban, a honfog­lalás 1100. és a millenniumi ünnepségsorozat 100. évfordulóján kezdődik a budapesti világki­állítás. Azt, hogy mikor kezdődött és végződött az egykori honfoglalás, nagyon nehéz kideríteni, de a századforduló történészei szépen meg­egyeztek 895-96-ban, és ezzel elhárult minden nehézség. Büszke turulmadarakkal ékesítették az uralkodóról elnevezett Duna-hidat. A szá­zadfordulón a legkedveltebb szobormodell szárnyas a turul volt. A turul és a szarvas totemállatból szelídült címeralakká. A madarak többször előfordultak uralkodóházaink címerpajzsain. A Hunyadiak hollóját, a corvust már Titus Livius halhatat­lanná tette. A nagy termetű gall vitéz már kevés híján legyőzte a rómait, mikor a fejét egy holló kezdte csipkedni. így a római győzött, és lett sokak kedvelt őse, többek szerint a Kárpátok vidékén is. A Jagellók más madarat hoztak, fehér sast, a büszke tartású, nagyragadozó jelezte a dinasztia ősi litván származását. A Habsburgok madara roppant célszerűen lett kialakítva, egyszerre sztereóban tudta figyelni a birodalom nyugati és keleti felét. A monarchiát feldarabolták az első világhá­borúban győztes hatalmak, de néhány szívós madárfaj ezt is túlélte. Turul zárta le Prónay Pál operettországának, a Lajtabánságának a címe­rét. Nem egészen fél évszázada jelentősen rosz- szabbodni kezdett a magasan szárnyaló ragado­zómadarak sorsa. A címerállatokat mellőzni kezdték, felhány- torgatták vélt totemállati múltjukat. Néhány éve azonban megtört ajég, és rehabi­litáltak nagyon sok szárnyast az uhutól a réti­sasig. A rehabilitáltak közé persze néhány jó­madár is belekeveredett. Megszerettük a vere­bet is, mert ő is madár, és soha nem akart sasnak látszani. Tudom, hogy a bagoly nagyfejűnek tartja, de ameddig lócitrom lesz, lesz veréb is. A háziszámyasok közül a fiútyúk vívott ki nagy tekintélyt mint gall kakas. A liba és a ka­csa már kevésbé közkedveltek címerállatként, de kellemes ízű sülteket készítenek belőlük. A libának a máját jóval többször dicsérik, mint az eszét. A csirke vagy csibe húsvét tájékán kap szerepet mint a húsvéti nyúl asszisztense. Szob­rai tej- és nugátcsokoládéból készülnek. A közelmúltban bemutatták a ’96-os expo kabalafigura-pályázat díjnyertes alkotását, egy naposcsibét. Az Amerikában élő honfitársunk mintegy egymillió forintos díjért olyan állatkát készített, melynek állapota hasonló hazánké­hoz, mondta a tévé riportere. Ugye a naposcsibe is úgy eszmél a világra, mint mi a demokrácia lehetőségeire. De mi lesz a csibéből, ha megnő? Tyúk. A tyúknak közis­merten tyúkesze van, a fiútyúk, vagyis a kakas sem gyors észjárásáról híres. Megtanultam, hogy a veréb is madár, s most már belátom, a háziszámyasok csemetéi, a ba­romfiak is azok. De annyian néztek már engem is madárnak, hogy jobban szeretnék újra egy tu­rulmadarat. A turul nagy, erős, és tud magára vigyázni. Szellemi képességeit illetően sem hal­lani róla becsmérlő kiszólásokat. A csirkefo­gásra specializálódott szakemberek is elismerik, nehéz lépre csalni. Igaz a mondás, hogy madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni, de biztos vagyok abban is, hogy az emberre jellemző a madara is.-W­Egész évben Munka a diákoknak Felrobbant egy 120 kilovoltos feszültségváltó Az Országos Villamos Teherelosztótól kapott tájékoz­tatás szerint csütörtökön délután a zuglói alállomáson egy 120 kilovoltos feszültségváltó rob­banása áramkimaradást okozott a zuglói,, pestújhelyi és a rákos- falvai körzetekben. A robba­násnál keletkezett kisebb tüzet a helyi személyzet és a tűzoltóság eloltotta. Személyi sérülés nem történt. A robbanást követő 11. percben már megkezdték az em­lített területek visszakapcsolá­sát az áramszolgáltatásba. A fo­gyasztói áramkimaradás 25,1 megawattóra volt. (MTI) A bogárhátú Ismét kapható lesz? Amennyiben a Volkswagen újból bevezeti a bogárhátút a német piacra, akkor a magyar vezérképviselet, a Porshe Hun­gária is értékesíteni fogja azokat - közölte az MTI érdeklődésére Bognár Tamás, a vezérképvise­let marketingvezetője. A Reuter hírügynökség érte­sülése szerint ugyanis a végle­ges döntés még nem született, de napirenden van a korábban közkedvelt márka újbóli piaci bevezetése. A Reuter a Volkswagen szó­vivőjére hivatkozva közölte, hogy a világ egyetlen bogárhá- túautó-gyára a mexikói Pueblá- ban működik, de hamarosan be­indítanak egy korábban leállí­tott brazíliai Volkswagen-gyá- rat. Feltehetőleg innen származ­nának majd az immár katalizá­torral ellátott 1,6 literes és a környezetvédelmi szabályok­nak is megfelelő bogárhátúak. Mexikóból 1985-ben hajóz­tak be utoljára bogárhátú Volkswageneket Európába. Az újbóli forgalmazást felte­hetőleg nagy érdeklődés kísérné Magyarországon is, hiszen 13- 14 ezer embernek van bogár­hátú kocsija - mondta ifjú Bá­lint György, az ilyen gépkocsi­tulajdonosokat tömörítő Boga­rasok Klubja vezetője, a hírre reagálva. (MTI) A budapesti Közgazda­ság-tudományi Egyetemen ala­kult meg 1983-ban az Universi­tas Diákszövetkezeti Csoport, azzal a céllal, hogy' alkalman­ként munkát biztosítson a tizen­hatodik évüket betöltött diá­koknak. Néhány évvel később a miskolci egyetemen is létrejött egy hasonló szervezet, majd e kettő tapasztalatai alapján meg­alakult Meló-Diák néven az or­szágos hálózat. Mára tizenhá­rom helyi csoportja működik, többnyire valamelyik felsőokta­tási intézményhez kapcsolódva. Szolnokon két évvel ezelőtt, a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskola támogatásával jött létre a diákszövetkezeti csoport. Jelenleg közel három­száz közép- és főiskolással dol­goznak. Tagja lehet minden ti­zenhat évnél idősebb diák, aki vállalja az ezer forintos tagsági díj befizetését. Ezt az összeget a Meló-Diák kilépéskor visszaté­ríti, abban az esetben, ha a tag nem okozott kárt a szövetkezet­nek. Profiljuk meglehetősen szé­les. Bármilyen munkát vállalni tudnak, a takarítástól a titkárnői feladatokig. A megrendelő cé­geknek nem kell foglalkozniuk a szervezéssel, a papírmunká­val, mindent elvégeznek, s a nekik fizetett bért a vállalatok költségként elszámolhatják. Többnyire nyáron, sürgős al­kalmi munkák esetén keresik őket, de betegség vagy egyszerű létszámgond alkalmával is hív­hatók. Ezen a nyáron nyolcvan diák­juk dolgozik a jászberényi hű­tőgépgyárban. Sokan szóróla­pot, újságot vagy valamilyen termékmintát terítenek a me­gyében. Általában olyan mun­kákat bíznak rájuk, amelyre fel­nőtt munkavállaló nem nagyon jelentkezne, vagy bonyolult lenne a megszervezése. Előre kevésbé tudnak tervezni, de egész évben kereseti lehetősé­get biztosítanak a diákoknak. A Meló-Diák diákszövetke­zeti csoport nem törekszik nye­reségre. A vállalatok által kifi­zetett pénz egy részét visszatart­ják, ebből fedezik a reklámokat, az iroda kiadásait, a fennma­radó részt azonban év végén a tagoknak nyereségrészesedés­ként kiosztják. Tavaly nyolcvanezer forintot tudtak szétosztani azoknak, akik több mint tízezer forintot kerestek az elmúlt évben. -bazs­KERESKEDOK, VÁLLALKOZÓK, FIGYELEM! A jövedéki törvénnyel, az ÁFA-törvény módosításával kapcsolatos tájékoztatókat az alábbi helyeken tartjuk: SZOLNOK-on 1993. augusztus 16-án du. 13 - 15-ig a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság székházában (Szolnok, Kossuth tér 5/a) KARCAG-on 1993. augusztus 17-én du. 13 - 15-ig az Ipartestület székházában (Karcag, Bajcsy Zs. u. 2. I. e.) JÁSZBERÉNY-ben 1993. augusztus 18-án du. 13 - 15-ig az Ifjúsági és Művelődési Házban (Jászberény, Bercsényi út 1/a) A tájékoztató tagjaink részére ingyenes, nem tagok részére 500,- Ft. Minden érdeklődőt szeretettel vár a KERESKEDŐK MEGYEI SZERVEZETE.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom