Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-13 / 188. szám

^ (/(lÁö/'ép/i ^1^. Időszerű teendők a kertben Zöldségesben: Másodvetés­ként még vethető a zöldborsó. Reménykedve a kedvezőbb idő­járásban, hosszú ősz esetén kö­zepes termést kaphatunk. Itt az ideje a kínai kel vetésének. A leendő palánták hamar felnő­nek. Már vethető az áttelelő sa­láta is. Mind három növény ve­tésénél gondoskodni kell a gya­kori öntözésről, és a bolhák el­leni védelemről. A hosszantartó száraz időjárás kedvezett a le­vélbolhák elszaporodásának. Ezért javaslom az uborka, ká­posztafélék, őszi retek figyelé­sét, mert szükség esetén azon­nal védekezni kell. Gyümölcsösben: A gyomta­lanítást folyamatosan végezzük, ezzel is az öntözés során adott csapadékkal takarékoskodunk. Az öntözést a hónap második felében ajánlatos befejezni, mert a vegetációt meghosszab­bítjuk, ami fagykárhoz vezethet. A szilva intenzív öntözése je­lenleg igen fontos, mert a ter­mést vízhiány miatt elrúgja. Több helyen a körtefákon a da­razsak megjelentek. Ez esetben a körtebolha ellen a védekezés indokolt, ugyanis a keletkező mézharmatot keresik fel a dara­zsak. Szőlőben: Folyamatosan vé­gezzük a csonkázást, a hónalj­hajtások visszacsípését. Sűrű lombozató tőkéknél a fürtök kö­rül a levelek eltávolítását is megkezdhetjük. Vigyázzunk arra, hogy a fürt felett 5-7 levél maradjon, csak ez esetben szá­míthatunk rendes érésre és „édes” szőlőre. Szerencsénkre az aszályos időjárás nem ked­vezett a darazsak felszaporodá­sának. Amennyiben a „szagos”, muskotályos szőlőtőkéken meg­jelennek, úgy a csapdázással eredményesen védekezhetünk. A csapda saját készítésű is le­het. Műanyagba vagy üvegbe (0,5 1, 0,7 1) 1,5 deciliter vizet, egy evőkanál cukrot, egy ká­véskanál ecetet, 0,5 deciliter sört és egy evőkenál dinnyelét teszünk. Jól felrázzuk és a fürt magasságába helyezzük el. Borászat: A szüret előkészí­tésének a szakaszába jutottunk. A szüreti felkészülés legelső te­endője a bortároló helyiség, pince kitakarítása, meszelése. A szüreti munkáknál szükséges edények, kádak, prések, darálók javítása, karbantartása is szük­ségszerű. B.I. A szemzés mesterfogásai Napjainkban - amikor terje­dőben van a csináld magad mozgalom - egyre többen szán­dékoznak a kertészkedők közül saját kertjükben szemezni, ol­tani. Igen hasznosnak tartom e törekvést, mert ez a művelet már a kertészkedés mesterfogá­sai közé sorolható. Ha saját ma­gunk állítjuk elő a szaporító anyagot, több előnyhöz is ju­tunk:- régi, kedvenc, hagyomá­nyos fajtákat tudnánk átmenteni az utókor számára,- kis kertben nagy jelentő­ségű, ha 1 fán több fajta terem,- nem fordul elő, hogy a kivá­lasztott fajta helyett más terem. Itt ugyanis az ismert fáról vesz- szük le a rügyeket. Mindezen kedvező tényezők mellett, fel kell hívjam a fi­gyelmet arra, hogy csak saját célra szabad szemezni és oltani, vagy bármely szaporító anyagot előállítani. Rendelet szabá­lyozza ugyanis ezt a műveletet, nem indok nélkül. Kereske­delmi forgalomba csak növény- egészségügyileg ellenőrzött anyagok kerülhetnek. Ez nem jelenti azt, hogy a kis, saját ker­tünkben ne tartsuk be azokat a fontos előírásokat, melyek a szemzésnél is szükségesek. Ezek az alábbiak:- Csak termő és teljesen egészséges fáról szedjünk szemző hajtást.- A szemző hajtás legyen be­érett, rügyei kifejlettek (a fa na­pos oldaláról szedjük).- A munka csak akkor lesz eredményes, ha az alany növe­kedésben van. A „héját” a fa­testről könnyedén . feladja. Ugyanakkor a szemet adó fa is nedvkeringésben kell, hogy le­gyen. Ez évben ajánlatos alapo­san beöntözni mindkét fát előző napokban.- Az időpont megválasztása is fontos. Általában augusztus első dekádjától szeptember kö­zepéig ajánlatos elvégezni a műveletet. A munkát szélcsen­des, csapadékmentes, lehetőleg reggeli vagy délutáni órákban végezzük.- Az időponttól függően van hajtó és alvó szemzés. A gya­korlat szerint a kiskertekben is az alvó szemzés a gyakoribb.- Csak szemzéssel szaporít­ható az őszibarack, az orgona és a rózsa.- Ügyeljünk arra, hogy ne vi­rágrügyet, hanem hajtórügyet szemezzünk (az őszibarakc ese­tében kiemelten fontos). A szemzés menete: Első teendőnk a szemzőhaj­tás megszedése. Csak érett rü­gyeket szedjünk. A leveleket éles késsel, ollóval 1-2 centi- méteres levélszélre visszavág­juk. Szemzésig tiszta, nedves ruhába tegyük. Szükség esetén 1-2 napig nedves ruhában, a hűtőben tá­rolhatók a rügyek. Szemzés­kor vigyázzunk arra, hogy a szemet közel a föld színéhez, a sarok irányába, északi ol­dalra, a széljárással szembe rakjuk. Következő lépés a rügy le­választása a hajtásról. Ez két­féle képpen történhet. Pattin­tással, amikor csak a héjrészt választjuk le a rüggyel. A fás­résszel történő rügy leválasz­tásnál is utólag kiemeljük a rügy mögött maradt fásrészt. Könyebb a szemzés, ha a rügy mellett a levélnyelecske megmarad. A következő mozzanat a T alakú vágás el­készítése a föld felszínétől 3-5 centiméterre. A vízszintes vágás hossza az alany kerüle­tének kb. 1/4-e legyen. A le­szedett szemet (rügyet) mie­lőbb az alany felfeszített héja alá toljuk. Ha a kéreg nem vá­lik el könnyen, azt piszkálni, vakarni kell, a munkánk nem lesz eredményes. A rügypajzs hegyes oldalát toljuk1 á'T vá­gásba. Az a helyes, ha a szem saját magának feszít utat, és a szempajzs teljesen a héj alá kerül. A kötözést végezhetjük raffiával vagy oltószalaggal. Mindkettő jó, lényeg az, hogy légmentesen zárjuk le a paj­zsot, ügyelve arra, hogy a rü­gyet szabadon hagyjuk. A szemzés sikere 10-14 nap múlva megállapítható. Az eredés arról ismerhető fel, hogy a szem lapja a színét megtartja és nem ráncosodik össze. A levél nyele megbar- nul és finom érintésre lepattan a rügylapról. Pótszemzést vé­gezhetünk 15-18 nap múlva ugyanazon az alanyon (ha a héját feladja), a korábbi szemzés alatt vagy fölött né­hány centiméterre. Amennyi­ben a pótszemzés sem sike­rülne, úgy tavasszal oltással kísérletezzünk. A szemzést gondozni szük­séges. Az alanyt ne csípjük vissza, mert a rügyet kihaj­tásra kényszerítenénk, az pe­dig fagykárt szenvedne, mert beérése nem biztosított. Következő tavaszon a. fiatal hajtást 8-10 cm-es nagyságnál, nyolcas kötéssel az alanyhoz kö­tözzük. Június hónapban a csap- ravágás következik. A szemzés felett közvetlenül az alanyt sré- gen elvágjuk. A seb őszig befor- rad. Szakszerűen végrehajtott szemzéssel 80-90 százalékos eredményt érhetünk el. Bindics A szemzés menete: a szem levágása, a T-vágás, a szem behelye­zése, a szemzés bekötése Milyen kártevőkre, betegségekre számíthatunk? Aktuális növényvédelem Az elmúlt években rendszeressé váló, nö­vényvédelmi jellegű cikkeink megjelentetésé­ben július hónapban egy kis zavar támadt. Jú­lius 16-án írt cikkünk július 29-én jelent meg, annak is csak az első fele. A hibáért - melyért nem a növényvédő állomás okolható - cikkeink után érdeklődő olvasóinktól szíves elnézést ké­rünk. Van egy kártevő, amely megjelenéséről, kár­tételéről minden esetben a rendelkezésünkre álló valamennyi adatot részletesen közöljük, ez pedig az amerikai fehér szövőlepke. így történt ez ebben az évben is, amikor az első nemzedék megjelent, illetve károsított. Az első nemzedék szokatlanul alacsony egyedszámot és kártételt produkált, ami nem jelenti azt, hogy a most rajzó (július 15 óta) második nemzedék lárvái is hasonló kártételt tesznek. Az imágórajzás elhú­zódó, tehát a tojásrakás és lárvakelés is hasonló lesz. Ezért a folyamatos megfigyelésük indo­kolt. Szükség esetén alkalmazni kell a környe­zetkímélő és gazdaságos módszert, mechanikai úton (kézzel) leszedni a hemyófészket és meg­semmisíteni. A hernyók kártételükkel tarrá rág­hatják a gyümölcsfákat. A kártevő ellen minden mezőgazdasági terület tulajdonosának, illetve használójának kötelessége eredményesen véde­kezni. Aki ezt elmulasztja, szabálysértést követ el! Várhatóan azokon a helyeken, ahol lehető­ség van párás mikroklíma kialakulására - itt a tojáscsomók beszáradásának kicsi az esélye - jelentős kártétel kialakulására lehet számolni. A mezőgazdasági termelés fokozatos átala­kulásával a különböző termelési technológiák­ban is érzékelhető változások mennek végbe, pozitív és negatív irányban egyaránt. Utóbbiból ragadok ki egy példát, amely jelentős mérték­ben fogja meghatározni a következő évek ga­bonatermését. Ez a tevékenység a csávázás. A növényvédelmi munkák közül az egyik legfon­tosabb, leggazdaságosabb és környezetbarát el­járások egyike. Ugyanakkor egyes kórokozók ellen csak így lehet védekezni. Tapasztaltuk, hogy már az elmúlt két év vegetációs időszaká­ban - főként pénzhiány miatt - az üzemek és egyéni gazdálkodók egyre többen csávázatlan magot vetettek. Ennek hatására az állomás dol­gozói olyan betegségekkel is találkoztak, ame­lyek a vetőmagvak felületén és belső fertőzött- séggel terjednek. Ezek a betegségek csávázással megszüntethetők. Felhívjuk minden gabonatermesztő gazdaság és egyéni gazdálkodó figyelmét, hogy őszi és tavaszi gabona vetőmagvaikat csávázás nélkül ne vessék el! Ha valaki meg akar bizonyosodni a vetőmag fertőzöttségéről, a Szolnok Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állo­másra behozott minta alapján, térítés ellenében laboratóriumi vizsgálat után korrekt csávázási javaslatot, szaktanácsot adunk. Úgy gondoljuk, még időben hívjuk fel a figyelmét minden gaz­dálkodónak, hiszen még jóval előtte vagyunk a vetésnek, mégis indokolt, hiszen a vetőmagvak előkészítése, beszerzése rövidesen megkezdő­dik. Indokolt aggódásunk is, mert feltételezése­ink és tapasztalataink ezt bizonyítják. A megye mezőgazdasági és ruderáliás (árok­part) területét vizsgálva megállapítható és ta­pasztalható, hogy erős aranka fertőzés alakult ki. Ez a károsító is veszélyes - akárcsak az ame­rikai fehér szövőlepke - az ellene való eredmé­nyes védekezés minden mezőgazdasági terület tulajdonosának és használójnak kötelessége, aki ezt elmulasztja, szabálysértést követ el. A fentiekben említett mindkét károsító ex­portkizáró ok is lehet. Az aranka elleni védeke­zésnél kis üzemekben, árokpartokon a mecha­nikai védelmet kell előnyben részesíteni. Kasza Imre megyei NT A Egy madárról nevezték el kiwi karrierje Még bő két-három évtizede is csak előkelő társaságok asz­talán fordult elő, az utóbbi egy-két évben viszont már ná­lunk is elérhető áron kaphatók korunk sikergyümölcse, a kiwi. Hírnevét új-zélandi termesztői alapozták meg, amiből sokan úgy gondolják, maga a gyü­mölcs is onnan származik. Valójában kínai eredetű, a Jangce-folyó völgyben terem vadon, s a helybeliek már év­századok óta fogyasztják, bort is készítenek belőle. Számos helyi elnevezése van; nyugaton kezdetben kínai egresnek vagy majombarack­nak hívták, míg aztán az ötve­nes években egy amerikai im­portőr kívánságára valami sza­lonképesebb nevet kellett vá­lasztani. így kapta az Új-Zé- land nemzeti madara, a röpü- lésképtelen, óriási tojásokat tojó, hosszúcsőrű madár után a kiwi nevet, (mi több, már az új-zélandiak is kiwiknek csú­folják saját magukat). Európai botanikusok 1847-ben írták le először a ki- wit, amely egy szétterjedő, lombhullató kúszónövény: akár 9 méter magasra is meg­nőhet, vadon kilencven évig is elél. Az első töveket 1904-ben hozták be Angliába, majd Amerikába, ám termést nem sikerült érlelniük, mert a nö­vény kétlaki, azaz a porzós és a termős virágok nem ugyanazon az egyeden vannak, s az első importszállítmányokba csupa porzós növény került. Szerencsésebbek voltak az új-zélandiak, ahol - az északi sziget keleti, szubtrópusi klí- májú felén, termékeny vulka­nikus talajon - 1910-ben ter­mést hozott az első kiwifa. A kétlaki növények nemesí­tése igen nehéz és hosszadal­mas feladat, mert a véletlen beporzódásnál mindig, generá­cióról generációra változik a növény génállománya. Új-zé- landi botanikusoknak azonban sikerült több, igen kedvező ge­netikai állományú fajtát kine­mesíteniük. A nagybani ter­mesztés az ötvenes években indult be. Manapság Új-Zéland, mint vezető termesztő, évi 300 ezer tonnát exportál. Mindez persze eltörpül a világ legelterjedtebb gyümölcsének, az almának az évi 37-40 millió tonnás világ- termelése mellett, de vegyük figyelembe, hogy a kiwi kul- túmövény-múltja alig pár évti­zedes. Kiváló tulajdonságai közé tartozik magas C-vitamin-tar- talma, amely 100 grammon­ként a 200 milligrammot is el­éri (a citromé csupán 50 mg/ 100 gramm). Nagy távolságra is jól szállítható. Új-Zéland a véletlennek kö­szönheti, hogy nagy kiwiexpor- tőrré vált. 1952-ben egy hajó­rakomány citromot rendeltek tőlük Angliából, ám a dokk­munkások sztrájkja miatt késett a kirakodás. Mivel a berakodáskor még maradt hely a hajón, azt kiwi- vel töltötték ki. Amikor végre partra tehették a szállítmányt, kiderült, hogy a citrom mind megromlott, ám a kiwi baj nél­kül vészelte át a kényszerű vá­rakozást. Ezenkívül szállítják konzer­vált és fagyasztott állapotban is, vagy hűtőházakban tárolják 0 Celsius-fokos hőmérsékleten. Akárcsak a régi kínaiak, az új-zélandiak is készítenek be­lőle bort. Nem mondhatni, hogy vetekszik a Szürkebarát­tal, de egészen kellemes. Időközben a kiwitermesztés egyre több országban honoso­dott meg. A világpiac mintegy 70 százalékát uraló Új-Zéland mellett nagy termelőnek számít még Japán, az Egyesült Álla­mok (Kalifornia), Olaszország és Franciaország. Sokan a ki- wit tartják a XXI. század gyü­mölcsének. MTI-Press Receptajánlat Görögdinnye savanyítása. A kis- és közepes méretű diny- nyéket alaposan megmossuk, gerezdekre vágjuk és kimosott, tiszta (ötliteres) üvegbe rakjuk, ízletesebb és érdekesebb lesz a savanyúság, ha fiatal cukkini meghámozott gerezdeket ra­kunk közé. Küllemre mutató- sabb lesz, ha 1-2 piros csöves paprikát is közé teszünk, vi­gyázva arra, hogy az üveg falá­hoz kerüljenek. Ä felöltőié lehet saját készítésű és gyári. Jól be­vált a Rekord elnevezésű tartó­sító. Egy csomag 5 literes üveghez elegendő. A házikészí­tésű felöntőlé összetétele, amely 5 liter űrtartalmú üveg­hez elegendő, az alábbi: fél liter 20 százalékos ecet, 25 dekag­ramm cukor, 10 dekagramm só, 1 kávéskanál borkősav, 7-8 gramm benzoesavas nátrium. Nagyon fontos, hogy a felön­tőlevelet kihűlés után öntsük a tartósítandó anyagra. Egy-két napos pihentetés, esetleges utántöltés után jól lezárjuk, és száraz, hűvös helyen tároljuk. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán A A szempajzs levágása

Next

/
Oldalképek
Tartalom