Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-13 / 188. szám
Színházi évad 1993/94 1993. augusztus 13., péntek 7 A színházi mellékletet szerkesztette: Kátai Szilvia Egy vacsoravendég a n n ! ✓ • tűnődéséi Véleményt mondani egy színházi évad repertoárjáról valami olyasmi lehet, mint kritikát írni egy vendéglő étlapjáról. A repertoártervről nyilatkozó pedig nagyjából azon vacsoravendég helyzetében van, akinek megmutatják a ketrecben a pulykát és megkérdezik: milyennek találja majd a pulykasültet. Nos, a feladat enyhén groteszk és kockázatos, de nem teljesíthetetlen. A puszta étlap már mond valamit a lokál színvonaláról és a séf fantáziájáról; a pulyka súlya kiinduló pont lehet gesztenyével töltött állapotának megjósolá- sához. Nagy könyebbség az ilyenfajta madárjóslásban, ha az ember már ette a szóban forgó konyha főztjét. Van valami a konyhák levegőjében, az edények anyagában, a személyzet hangulatában, ami állandó, sajátos ízt ad a kosztnak, akkor is, ha remekbe sikerül a pácolt marhanyelv, s akkor is, ha odakoz- mál a töltött káposzta. Legalábbis, ha komolyan vehető konyháról van szó. Végigettük a tavalyi menüt, megnéztük a ketrecben a pulykát. Az éhes vacsoravendég, a dolgok természetéből fakadóan optimista. Nem ildomos a még fel-alá sétáló baromfi ketrece előtt azt feltételezni, hogy majd a szakács odaégeti a pecsenyét. Lássuk tehát az új szolnoki évad menüjét. Ami már első pillantásra szembetűnik, az a lokál különös vonzódása a pikáns és fanyar mártások, valamint a könnyedebb szuflék iránt. A hat tervezett bemutató közül öt grosso modo, abba a kategóriába utalható, amelyet mind közönségesen vígjátéknak szoktunk nevezni. Más kérdés, hogy ezen belül, fajsúly tekintetében, nagyon differenciált a lista. A groteszk világlátású darabok között kettő van, amelyet kiadósabb vacsorára vágyó vendég valódi főfogásnak tekinthet: Dürrenmatt Angyal szállt le Babilonban-ja és Weöres Kétfejű fenevadja. A világ erkölcseivel kapcsolatos illúziók tekintetében vélünk rokon Synge A nyugati világ bajnoka is, ám ez a bajnok más súlycsoport. Hogy ezen fogások után desszertnek a színház a Voskovec - Werich sajtos palacsintatortáját (A nehéz Barbarát), valamint Zá- gon-Harsányi-Eisemann ha- borsrolóját (XIV. Renét) kínálja, az nagy valószínűséggel arra utal, hogy intézményünk nagyon is osztja az évad jeles svájci szerzőjének vélekedését, mely szerint: „A groteszk csak eszköz..., hogy fizikailag is felfogjuk a paradoxint, a formátlanság e formáját, az arc nélküli világ arcát.” Vagy talán arról van szó, hogy - ugyancsak Dürrenmattal széttekintve a mai világban ők is úgy vélekednek: „...inkább szerencsétlenek vagyunk, mint bűnösök. A komédia illik tehát hozzánk.” Mindezt meglátjuk, megérezzük majd, az elkészült vacsorát ízlelgetve. De talán látni vélnek egyebet is, korunk arcvonásait fürkészve, a közelgő új évad repertoárjának összeállítói, hiszen műsorra szánják Miller Salemi boszorkányait is. Ha elfogadjuk az imént idézett szerző vélekedését, hogy a tragédia bűnt, kétségbeesést, fegyelmet, világos látást és a felelősség érzését feltételezi, ilyen szemmel pillantva a boszorkányper bűntudatot elfedni hivatott gyilkos hisztériakeltésének tanulságaira, ha mindezt összevetjük a ténnyel, hogy a repertoárkoncepció uralkodó eleme a fanyar groteszk, nem csak az dereng fel előttünk, hogy mit, hanem talán az is, hogy miért kínálja, amit kínál ez az étrend. Szívből drukkolunk, hogy e kényes, könnyen elrontható vacsora sikerüljön. Étvágyunkon - befogadó készségünkön - úgy érzem, nem fog múlni. Amire még érdekes figyel- mezni az évad tervezett bemutatóinak lajstromán az a sajátos idő- és térbeli megoszlása a színpadi műveknek. Ezek egy - és nem túl jelentős kivétellel (az operettről van szó) - századunk második harmadából valók. Hogy az apáink ifjúságának nosztalgiája-e, vagy annak a jele, hogy utóiért bennünket azon idők eszméledése, ugyancsak a majdani színpadi produkció alapján lesz megítélhető. Hogy a hat darabból kettő amerikai (egy dráma, egy komédia), kettő magyar (egy Weöres, - hadd álljon ez itt műfaji megjelölésként és egy operett), s ezeken kívül Európát egy nyugati, meg egy keleti szerző képviseli, az éppúgy lehet céltudatos válogatás eredménye, mint a repertoár-összeállítók Szondy-tesztje. Amire leginkább várok, az a Weöres-darab. Amire hiába várok, pedig nagyon hiányzik, az egy ősbemutató. (A színház talán akkor van hivatása magaslatán, ha színi-irodalmat generál.) Végezetül pedig, ha ez itt a reklám helye volna, kongenitá- lis okokból hiányzó eredetiség okán kénytelenek volnánk kölcsönvenni a Szerencsejáték Rt. bevált filmjét, új szereposztással. Önökre jutna a medve, aki diadalmasan kiemel egy jókora, gusztusos lazacot. Az én szerepem a majomé, aki sokat sejtető bájjal vigyorog, jóllehet szinte egyértelmű, hogy nem tud semmit. Meggyőző hang a háttérből: „A játék öröme már nyereség. A többi csak a szerencse dolga.” Mindenkinek sok szerencsét az új színházi évadhoz. Én is szeretem a lazacot. Éltető József Szigligeti Színház 1993/94 évad munkatársai Igazgató: Spiró György Színészek: Árva László, Bakos Éva, Bíró Krisztina, Czakó Jenő, Czákler Kálmán, Czibulás Péter, Császár Gyöngyi, Csendes Oliver, Gazsó György, Epres Attila, Illés Edit, Gombos Judit, Kákonyi Tibor, Kátay Endre, Kaszász Mihály, Kéner Gabriella, Kocsis Ágnes, Koós Olga, László Sándor, Lux Ádám, Magyar Tivadar, Mi- hályfi Balázs, Moldvai Kiss Andrea, Mocsi Zoltá, Bajcsai Mária, Nyakó Júlia, Sebestyén Éva, Szerémi Zoltán,Turza Irén, Újlaki László, Várnay Szilárd, Vasvári Csaba, Váry Károly. Színész II: Horváth Gábor, Szőllősi Zoltán. Rendezők: Fodor Tamás, Csiszár Imre. Dramaturg: Matuz János, Ungár Júlia. Csoportos szereplők: Varga Katalin, Berényi Tünde. Segédrendező: Ignácz Éva. Súgó: Hatvani Margit, Kertész Katalin. Ügyelő: Pintér Zsuzsa, Nagy Mátyásné, Szabó Csaba. Játékmester: Czeizel Gábor. Díszlettervezők: Szegő György, Csík György. Jelmeztervező: Német Ilona. Korrepetitor: Simon Erika. Zenei vezető: Verebélyi József. Művészeti titkár: Kiss Zsuzsanna. Manager igazgató:Vass Lajos. Gazdasági igazgató: Szu- romi Ferencné. Műszaki igazgató: Selmeci Tamás. Rinaldo Rinaldini az elmúlt évad sikerdarabja
