Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-11 / 186. szám

6 Kunsági Extra---Kenderes 19 93. augusztus 11., szerda Harminc kilométer naponta A tehéncsorda gazdái Tóth Erzsébet és Bajcsik Erzsébet Tóth Erzsébet és Bajcsik Er­zsébet már túl van a hatodik ik- szen. Nagyon el vannak kese­redve, mert nem szeretik őket a kenderesiek. Pedig ők kemény munkával keresik a kenyérre valót a kis nyugdíjuk mellé. Közel ötven éve foglalkoznak már állattartással. Korábban ta­nyán laktak, de amikor azt el­bontották, be kellett költözniük a községbe. A csordát naponta kihajtják a bérelt területükre, így a község egyik végéből a másikba terelik a jószágokat. Az öt bikát otthon tartják az istállóban, csak a teheneket s a szopósokat engedik ki az ut­cára. Egy híján kilencven> A hosszú élet titka Terveim már nincsenek Budai Jánosné 1904-ben Dé- vaványán született. Kenderesen él két özvegy gyermeke s fia, akinek már sajnos fél lába van. Bözsi néni az unokákat hirtelen nem is tudja összeszámolni, az­tán mégis sikerül: tizenhét déd­unoka és hét unoka alkotja a családot. A napjait a gondozási központban tölti. Nagyon szeret hímezni. Igaz, hogy a szemüveg már csak este kerül le a szemé­ről. Míg hímez, addig legalább Irigykednek az emberek. A virágos házak előtt ugrándoz­nak, terelik a teheneket, hogy ne tegyenek kárt. Ennek ellenére, ha mégis előfordul, akkor a tu­lajdonos acsarkodik, minek tar­tanak ennyi jószágot. Többször megtörtént már - így a napok­ban is -, hogy a két asszonynak az életéért is küzdenie kellett. Összekapott két fiastehén az utca kellős közepén, s hogy össze ne törjék a kerítést, Er­zsiké néni odaugrott közéjük. Szét akarta venni őket a nagy botjával, de alápenderedett az egyik tehénnek. - Ha a gyom­romra lépett- volna, biztos, hogy otthagytam volna a fogam - me­séli történteket. - Szerencsére nem gondolkodik, bánkódik. Szakácsként is megállta helyét, ma már csak magának főz al­kalmanként, mert a lánya el­látja. Ami kézimunka, mindent tu­dok - újságolja büszkén. A háziipamak kötött, horgolt, onnan ment nyugdíjba. A hímzés fortélyait édesany­jától tanulta, aki árván nőtt fel, s olyan háznál volt pesztra, ahol az asszony a Horthy családnak hímzett. Bözsi néni kézimunkái díszí­tik az oltárt. A papi palástot is ő készítette. A református temp­lomnak pedig prédikációs székre a kelyhet a pohárral, az úrvacsora-terítőt hímezte. Fiatalabb éveiben ágyneműt is hímzett, varrt Szolnokra, Debrecenbe is. Tervei már nincsenek. Azt se bánná, ha holnap befejezné. Mi a hosszú élet titka? Bözsi nénit harminc éve műtötték, ő azóta is betartja az orvosi utasí­tásokat. Neki bevált! A Fegyvernek és Vidéke Takarékszövetkezet kenderesi fiókja ta­valy költözött ebbe a szép épületbe. Igaz, tábla még nincs rajta, de mindenki megtalálja őket. Foglalkoznak betétgyűjtéssel, válla­lati, építési, vállalkozói, áruvásárlási kölcsön folyósításával. A helybeliek takarékosak, nőtt az elmúlt időszakban a betétállo­mány, ám építési kölcsönért az idén nem folyamodott senki. Hét­főn délután 6 óráig, hétközben 8-16 óráig várják az ügyfeleket. apróbb sebekkel, kisebb ütések­kel megúsztam. Az ember, ami­kor az életéért kapkod, menekül kifelé a bajból. Az itatásért is meg kell küz­deniük mindennap. A reptér nem engedi, hogy ott itassanak, el kell menniük az erdőhöz a te­henekkel. A két asszony nem szeretne megválni a jószágoktól, addig csinálják, amíg bírják. Csak a két kutyájukra s botjukra szá­míthatnak, más segítségük nincs. Be is kellett fejeznünk a be­szélgetést, mert a csorda már a sínekhez közeledett, s Bajcsik Erzsiké néni utánuk eredt kutyá­ival. Szép környezetben Ovisok lesznek Jelenleg az óvodások nyári szünetüket töltik, de a tavaly el­készült épületben most is dol­goznak a munkások, a lépcső­korlátokat készítik. Kuczeráné Sípos Judit, az óvodai egység vezetője arról számolt be, hogy jelenleg hét csoport s tizenhá­rom óvónő van az egységben. Egy állást korábban elvettek tő­lük, ezt szeretnék visszakapni az önkormányzattól, mert akkor nem kellene félnapos csoportot működtetni. Most ha valaki be­tegség miatt kiesik, akkor még nehezebb a helyettesítést meg­oldaniuk. A százhatvan helyre százki- lencven ovist vettek fel. Van egy csodálatos tornaszobájuk, ahol jókat játszanak. Újdonság, hogy a dajka nénik helyben ké­szítik a tízórait, uszonnát. Eh­hez a szükséges élelmiszereket az óvodatitkár szerzi be, mert ő az élelmezésvezető is. A hatvannyolc nagycsopor­tosból csak ötvenhatan kezdik az iskolai tanulmányokat, a többiek még egy évet az óvoda falai között töltenek el. A bán­halmai tagóvodájukból pedig heten iratkozhattak be az isko­lába, ott egy kisgyermek maradt vissza. A hatalmas udvart ottjár- tunkkor is locsolták, a talaj­munkákat a szülők segítségével, kölcsönkapott gépekkel végez­ték. Faanyagot a bánhalmai asz­talosüzemtől kaptak, így játé­kok is készülnek majd. Télen nádat fognak gyűjteni a felnőt­tek, hogy ebből is játékokat tud­janak készíteni a kicsiknek. A hatalmas udvar végében minden csoport kap egy kis konyhaker­tet, amit a dajkák és az óvónők segítségével művelnek meg. A szűkös költségvetésüket pályázatokon nyert pénzből próbálják kiegészíteni. A kicsik augusztus 30-tól jönnek, addig az óvó nénik feldíszítik a termeket, a kisebb javítások is elkészülnek. A tantermeket kimeszelték, a fo­lyosón régi használati tárgya­kat raktak ki, hogy megismer­hessék a község történetét is az apróságok. Az udvart most vetették be fűmaggal, a szülők ezt rendszeresen locsolják. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Novák Károly Van még tennivalónk A Kenderesi Mezőgazdasági Szolgáltató Szövetkezet gond­jairól kérdeztük Jámbor Mik­lóst, központi agronómust:- Az átalakulás után egy na­gyobb szövetkezet jött létre lét­számban, de a földvagyon, ami a mi használatunkban maradt, csökkent. Korábban kilenc- százharmincegyen voltunk, most ezerhatszázan.- Mekkora területen gazdál­kodnak?- A tavalyi 5800 hektárhoz képest 4500 hektáron. Az egyéni gazdálkodók száma há­romszáz. A tagság 94 százaléka a szövetkezet tulajdonában hagyta a földet. Jelenleg az egész területet hasznosítjuk. Sajnos az aszály minden idők legnagyobb veszteségét mérte ránk.- Mennyi lett az aratási ter­mésátlaguk?- Az őszi árpánál 25 mázsa hektáronként, a búzánál és a ta­vaszi árpánál 15 mázsa. Ezt részben értékesítettük, részben hasznosítottuk. Tagjainknak az értékesítésbe is besegítünk.- Milyen szolgáltatást végez a szövetkezet? Jámbor Miklós- Növénytermesztésit a külső részarány-tulajdonosoknak, tag­jainknak. A művelési költség el­lenében gépi munkákat is vég­zünk.- Megoldott a vetőmag-után­pótlásuk?- Igen, mivel mi is foglalko­zunk búza, hibridkukorica elő­állításával. Ehhez adottak a gazdasági feltételek is. A nö­vényvédelemre, műtrágyára mintegy 30 millió forintot fordí­tottunk az eltelt időszak alatt a gépi szolgáltatással együtt. A hagyományos szántóföldi nö­vények mellett fűszerhagymát, burgonyát is termeltek a tagja­ink.- Van-e pénzük gépvásár­lásra, vagy hitelt vettek fel?- Vettünk egy új gabonakom­bájnt, bővítettük a belső infra­struktúrát (telefon, számító- géppark). A talpon maradás azt diktálta, hogy ekkora kamat mellett hitelt ne vegyünk fel.- Hány dolgozója van a szö­vetkezetnek?- Az aktív létszám három­százhat. A nyugdíjasokkal, al­kalmazottakkal együtt közel hétszázan vagyunk. Jelenleg az adminisztratív létszám az öt százalékot sem éri el.- Készülnek-e már az őszi ve­tésre?- Igen. Folyamatosan készít­jük a vetési, üzleti, földhaszno­sítási tervünket. További lépé­seket csak az árverések, befeje­zése, a földtulajdon rendezése után tudunk tenni. Van még tennivalónk a piac keresésében is. A további gazdálkodáshoz szükséges, hogy a termékeink piacra találjanak. így jövőre is talpon tudunk maradni. Olcsó árakkal versenyképesek maradtak A Vasút út 5. szám alatti élelmiszerboltba betérőket két mosolygós eladó fogadja. Ju­hász Józsefné boltvezetőtől megtudtuk, hogy azért a ha­gyományos üzemelés, mert a lakosság összetétele ezt kívánta meg. A húsárut Szolnokról és Törökszentmiklósról, a pékárut a helyi maszek pékektől szerzik be. Igyekeznek olcsó árukat be­szerezni, mert kevés a pénze a lakosságnak. Forgalom-vissza­esést nem tapasztaltak, a tejter­méket, lisztet, cukrot ugyanúgy megveszik a vásárlók. Az áraik versenyképesek a magánkeres­kedőkével. Havi 750 ezer forin­tos forgalom, pedig kétszáz mé­terre van egy diszkont is. Sze­retnek idejönni a vásárlók. Van egy megszokott vevőkör, akiket a bolt dolgozói már ismernek. A dolgozók szeretnének zöldséget is árusítani, hogy azért se kell­jen az itt élőknek a község má­sik végébe elmenni. Napközis klub az idősekért A Területi Gondozási Köz­pontban jelenleg tizenkilenc nyugdíjas tölti napjait. 1990-ben kerültek a mostani he­lyükre. Idetartozik az idősek klubja, a házi szociális étkezte­tés, a házi gondozás is - mondta Mészáros Jenőné, a központ vezetője. Saját konyhájukon főznek a 146 idős embernek. Területileg Bánhalma is idetartozik. Ott csak napi egyszeri étkeztetést, itt tízórait, ebédet, vacsorát biz­tosítanak. Ezért napi 81 forintot kell fizetniük. A tíz szociális ét- keztetettnek és a tizenegy házi gondozottnak házhoz viszik a gondozónők az ebédet. Öröm, hogy a klubba azok is eljárnak, akik csak nemrég let­tek nyugdíjasok. Piaci napokon kimennek a piacra, megnézik az árakat. Jókat vitatkoznak a nyugdíjemelésről, az idősek helyzetéről. Korábban jó kap­csolatuk volt az óvodával. Az idősek mentek festeni, játékot mosni, s cserébe karácsonyra, anyák napjára a kicsik műsorral kedveskedtek nekik. A nap té­vénézéssel, kézimunkázással s olvasással telik. Az asszonyok kézimunkázással töltik az időt

Next

/
Oldalképek
Tartalom