Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-08 / 157. szám
1993. július 8., csütörtök Aratási körkép Papp László, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei TESZÖV titkárhelyettese: - Megyénkben a szövetkezetek az őszi kalászos gabonájuk körülbelül felét vágták már le, sajnálatos, hogy a hektáronkénti termésátlag jó esetben is alig haladja majd meg a három tonnát. A korábbi években megszokott aratás előtti ünnepi hangulat ma már megszűnt, hiszen az egész ágazat kilátásai nem adnak okot örömre, illetve derűlátásra. Véleményem szerint az országban az őszi búza össztermése 3 millió tonna lesz, ilyen kevés még nem volt az elmúlt húsz évben. A Dunántúlon sem lesz kimagasló termésátlag. Pesti Gyula tsz-elnök szerint az alacsony termés nem a gazdák hibája A jászberényi Kossuth Termelőszövetkezet azon kevés gazdaságok közé tartozott, amely nyereséggel zárta az 1992-es évet. Mint minden szövetkezet életében, a fizetőképesség illetve nyereség meghatározója itt is az őszi kalászosok hozama. Az aszály a Jászságot, így a Kossuth Szövetkezet tábláit is súlytotta, a kalászosok te- nyészidőszakában számottevő eső nem hullott.- Kétezeregyszáz hektáron vetettünk őszi gabonát - mondja Pesti Gyula a szövetkezet elnöke -, ebből őszi búza 870 hektár, a többi tátikáié, amely a búza és a rozs hibridje, jól tűri a szárazságot - közben nyeljük a port a határban, bár tegnap esett mintegy 10 milliméter eső a környéken, de ez mostanra már felszáradt. - Már mintegy 80 vagont szállítottunk be a magtárba, a minősége meglepően jó az őszi búzának.- Elkeserítő - mondja egy kicsit dühösen -, hogy az aszály ellen védtelenek vagyunk, mert ha azért kevés a termés, mert nem szántunk rendesen, nem jó vetőmagot használunk vagy nem vegyszerezünk, akkor az érthető lenne, de mindent megtettünk annak érdekében, hogy elfogadható termést hozzanak az ősziek. Tavasszal csodálatosak voltak a táblák, ha megázott volna májusban legalább egyszer, de úgy jó alaposan - teszi hozzá akkor a fejünk se fájna. A betakarítandó területhez közeledve feltűnnek a „búzatáblafaló” kombájnok, messziről látni, hogy gyors haladásuk nem sok jót ígér a termesztőjének. Mert ugyanis a kombájn minél gyorsabban halad, annál kevesebb terményt enged át „gyomrán”, nagy utat kell megtennie, hogy magládája megteljen. - Nagyon gyorsan haladunk az aratással - magyarázza az elnök -, hiszen kicsi a szalma, kevés a szem, gyorsan falják a gépek a hektárakat. Talán abban reménykedhetünk, hogy az őszi kalászosokra nem fizetünk rá az idén. A műszakiaknak mindig készültségben kell lenniük Az aratás körül az országos ünnepi hangulat Vas János szerint megszűnt, ami elkedvetlenítheti az itt dolgozókat Tizedik aratásomat érem meg, téesz tag vagyok - mondja Vas János, aki kedvünkért kiszáll a kombájnból.- Az aratás körüli munkák már csak a nehézségükben ugyanolyanok mint régen, ma már nem veszi körül olyan várakozás, illetve „ünnepi” hangulat, mint néhány évvel ezelőtt. A hétköznapok robotjává változott. Régebben nagyobb becsnek számított az új búza vágásának megkezdése, illetve az új kenyér ünnepe, az aratás belesüppedt a hétköznapok mindennaposságába.- A gazdaság hozzáállása is változott?- Az nem, ellátásunk a gondoskodás rólunk ugyanolyan mint régebben, csak országos szinten a mezőgazdaság megbecsülése valahogy lesüllyedt, úgy érzem lenézik a mezőgazdaságot, ami eléggé fájdalmas. A pénzügyi megbecsülésünk is rosszabb, hiszen ha a gazdaság padlón van, akkor fizetni sem tud. A tábla szélén álló műhelykocsihoz egy kombájn érkezik gyorsjavításra. A műhelykocsi főnöke Deme József, aki azonnal hozzálát az arató-cséplő gép javításához, amelyben segít a kombájn pilótája is.- így ránézésre a kombájnok már elég öregek. Megfelelő-e az alkatrészellátás, illetve bír- ják-e a javításokat?- Hát a géppark elég koros, a legöregebb gép már 12 éves, de többségük öregebb mint nyolc év, az az egy zöld - mutat a távolba -, az a legfiatalabb, csak három éves. Nagyon sok az apró meghibásodás, amelyek kijavításához van elég alkatrész, az azonban szomorú, hogy az alkatrészek árai megtöbbszöröződtek az elmúlt két évben, mintegy 3-4-szeresébe kerülnek mint korábban, ugyanakkor minőségük lényegesen rosszabb, mivel ezek már nem az eredeti német gyártóműtől származnak.- Egyébként mint az aratásban résztvevő valamennyi dolgozónak, nekünk is reggel 5-kor kezdődik a műszak gépkarbantartással és a sötétség űz minket haza. A kisújszállási Tisza II. Mezőgazdasági Szövetkezetben bár még csak 20 százaléknál tartanak az őszi kalászosok aratásában, az azonbn már biztos, hogy több mint 40 mázsa szemet takarítanak be hektáronként az őszi kalászos táblákon. Az igaz, hogy már jónéhány éve a gazdaság a rossz területeket kihagyta az őszi vetésű kalászosok termesztéséből, lecsökkentette területét 1800-ról 1200 hektárra, valamint - bár a búzát nem öntözik -, az elővetemények vízigényét öntözéssel pótolják, így a talajok vízhiánya kevesebb mint a megyében máshol. A szövetkezetben agrotechnikára is elegendő pénz volt, így az aszály kevesebb kárt okozott, mint azokon a területeken, ahol az agrotechnikai hiányosságok - ami pénzkérdés - is csökkentették a termést. Az elmúlt évtizedekben a téeszek és állami gazdaságok vezetőik alkalmasságát aszerint állapították meg, illetve rátermettségüket a mezőgazdaság irányítására, hogy hány mázsa búza, kukorica termett hektáronként. Gyakran pénztárcájuk vastagsága is attól függött, hogy^milyen volt a termésátlag ezekből a terményekből. Éppen ezért az úgynevezett gumitáblák fogalma is ekkor terjedt el, vagyis több hektáron termesztettek búzát, mint ahogy azt lejelentették a statisztikai hivatalnak. Így a fajlagos hozam több volt, mint a tényleges. Ä bürokrácia útvesztőiben az arra kényszerített mezőgazdasági üzemek most is keresik és meg is találják a kiskaput, hiszen az ősziek talaj munkálataihoz kedvezményes hitelt vehettek fel a bankoktól, de mivel a pénzügyi helyzetük rákényszerítette őket, nem minden esetben az őszi kalászosok termesztésére fordították. Jászalsószentgyörgy határában találkoztunk Kátai Lajossal, aki saját kis árpaföldjén várta a kombájnt, amely levágja terményét.- Kiléptem a téeszből - magyarázza a magyar parasztembert jellemző akkurátussal -, már koros vagyok, így jó a család mögött ennyi föld. Adtam a fiamnak is három holdat, a család biztonságát is ez határozza meg.- Az idei év nem nagyon kedvezett - itt félbeszakítja mondandóját, mert megérkezett a kombájn, amely levágja a kalászost. Beállítja a táblába a gépet, az első „kaszavágásokat” szemmel követi, majd visszajön - a gép dúrja a földet, mert a tegnapi eső miatt még puha a teteje. Nem tudja a kombájnos leengedni tövig az asztalt.- Mennyiért jönnek levágni?- Holdanként 1500-1600 forintért. A gazdaság is ennyiért vágja, de ott ütemezik. Ez pedig egy maszek kombájn, szóltam neki, és rögtön tudott jönni. De visszatérve a korábbi témánkra, ez egy jó árpa, későn mérték ki a földet, így nem tudtam búzát vetni, különben is az a lényeg, hogy az otthon tartott jószágoknak legyen mit enniük következő termésig, ezért van itt rögtön mellettem, ez is az én földem, kukorica. Kilenc hektárt kértem ki a gazdaságtól, az apámé volt. Most a családnak egy biztos anyagi hátteret nyújthat ebben a fene tudja milyen világban. A lányomnak is adtam, ők hagymát vetettek, bíznak benne, abban pénz lesz. Kátai Lajos bá’ azt tartja megnyugtatónak, ha a család mögött föld van, így jut ennivaló az állatnak is
