Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-08 / 157. szám

6 Szolnoki Extra 1993. július 8., csütörtök Kárpát-medencéből a szolnoki iroda szervezésében Honismereti népfőiskola Erdélyben Az utazás előtti készülődés finiséhez érkezett az a mintegy tíz megyénkben és szolnoki közmű­velődési szakember, népfőiskola-vezető, -szervező, akik a közel negyven főt számláló csoporttal utaznak vasárnap reggel hazánkból az erdélyi Szovátára. Itt rendezik meg július 11-18. között azt a honismereti, népismereti találkozót, amelyre Szlovákiából, Kárpátaljáról, Kis-Jugoszláviából, Székelyföldről is érkeznek meghívottak. A rendezvény az újjáéledt mozgalom fontos mérföldkö­vének, a közép-európai magyarság szétsugárzó „szellemi táplálékának” ígérkezik. A szervezőmunkára való fel­kérést a szolnoki regionális iroda az Erdélyi Magyar Köz­művelődési Egyesülettől (EMKE), a Magyar Népfőisko­lái Társaságtól és a Honismereti Szövetségtől kapta. E rangos esemény időszerű­ségét az is indokolja, hogy hosszú évtizedek kényszerű hallgatása miatt úgy nőtt fel több nemzedék, hogy a Kár­pát-medence valóságos törté­nelmét nem ismerhette meg. A honismereti mozgalom ma­gyarországi múltja, a népfőisko­lái mozgalom eredményei, a ki­sebbségi magyarság élő népi kultúrája jó alapot nyújthatnak a nemzeti azonosságtudat kér­déskörének vizsgálatához. Az egyhetes rendezvényt Kötő József, az EMKE főjegy­zője nyitja meg vasárnap este a Szováta Szállóban. Ezt köve­tően előadás hangzik el „Hatá­ron túli magyar sorskérdése- ink" címmel Székely András Bertalantól, a Honismereti Szö­vetség alelnökétől. A hétfőtől kezdődő előadásokat kiscsopor­tos beszélgetések követik. A megvalósult programokról a ké­sőbbiekben beszámolunk. Simon Cs. József Hőguta Hány tragédia követke­zett már be abból, hogy va­laki felhevült testtel ugrott a hideg vízbe?! Miként a für­désnek, úgy a locsolásnak is vannak aranyszabályai, s ez utóbbihoz még kertészmér­nöki diploma sem kell. A forró napsütésben nem sza­bad öntözni, mert a virág „kiég” - egyszerűbben szólva megüti a guta. Döb­benten figyeltem egyik nap a déli harangszónál, rek- kenő hőségben a szolnoki parkgondozókat, amint a Kossuth téri virágágyásokat öntözték a lajtoskocsiból. Egy másik alkalommal, úgy délután fél 3 körül a Hild téri virágokat zuhanyoztat- ták. Lám, ahelyett, hogy örülnék, hogy egyáltalán locsolnak, azon meditálok: nem lehetne-é a nyári hóna­pokban a kertészeti dolgo­zók munkaidőbeosztásán változtatni. Talán korábban kezdhetnének... Ha javasla­tom nem tetszenék az ille­tékeseknek, ne kívánják, hogy a virágok helyett en­gem ...-rónai­Szolnokon, a Tisza-parton új szemetgyujtoket helyeztek el. A korábbiaknál nagyobbak, erősebbek - és talán ellenállóbbak is Kászonyi Kupa ’93 Kászonyi András fodrászmester közel húsz éven keresztül erősítette a magyar fodrászválogatottat, s egyben a trénere is volt. Számos nemzetközi és hazai verseny győz­tese, európai második helyezett. Egyik nemzetközi versenyről haza­jövet kollégáival kitalálták, hogy a legkedvesebb tanítványaival alapí­tanak egy kupát, és a versenyen az utánpótlás, azaz a Kászonyi-tanít- ványok tanulói, segédei vehetnek részt. A negyedik alkalommal meg­rendezett Kászonyi Kupa Szolno­kon volt, a MÓL Rt. üdülőjében. Nagy Dorottya európai harmadik helyezett, sok nemzetközi verseny és magyar bajnokság győztese na­gyon jól szervezte meg az összejö­vetelt (ő is Kászonyi-tanítvány). Nem beszélve arról, hogy szolnoki sikerrel zárult a verseny, hiszen Dóri tanulója, az országos bajnok­ság megnyerése után most sorozat­ban harmadszor nyerte el a kupát, s így felkerült a „profik” mezőnyébe. Érdekessége a versenynek, hogy a tanulók is zsűriznek, mind a ma­guk, mind társaik munkáját - így megtanulják a zsűrizés csínját-bín­ját is. A hivatalos verseny mellett mókás frizurák is készültek, mely szintén szolnoki sikert hozott. Ne­mes Annamária gyümölcsfrizurája bármely nagy versenyen megállta volna a helyét. Az idegenmo- dell-fésüléseken ugyancsak szol­noki siker született. Jóleső érzés volt látni a meghívottak között két régi szolnoki fodrászt, Horváth Ká- rolynét (Csöpike) és Móra János bácsit, aki már nyugdíjas. Mint megtudtam Dóritól, nagyon sokat köszönhet ennek a két embernek. Szakmailag nagyon sokat segítettek neki, amikor a szövetkezetnél dol­gozott. S most mint zsűrielnökök vettek részt a versenyen. N. Zs. Nemes Annamária, Kászonyi András és Nagy Dorottya Munkában a győztes Táncos Latin-Mix Szolnokiak a Ki mit tud?-on w W h m % Nem csak cha-cha-cha. A rumbát, a szambát és a standart táncokat is jól ismerik a Pelikán Tár­sastáncklub tagjai A televízió Ki mit tud? műso­rában hamarosan szurkolhatunk a Pelikán tánccsoport párosai­nak, ugyanis július 15-én este fél nyolc és fél tíz között a III. elődöntőn is láthatók lesznek: Latin-Mixet mutatnak be. Egy tehetséges táncos társa­ság cseperedett fel. A tapaszta­latoknak és a gyakorlásnak kö­szönhetően sikeres volt a ’93-as év. Eredményesen szerepeltek a nemzetközi versenyeken is. Molnár Anna tréner négy és fél éve tanítja a szolnokiakat. Korábban a Ságvári Művelődési Házban próbáltak, most a Hely­őrségi Művelődési Központ ad otthont nekik. A Pelikán tánccsoport hatvan tagot számlál, ők középiskolá­sok, felnőttek. Várhatóan har­minc fiatal lép majd a távozók helyére - ennyi az utánpótlás. Rendszeresen indítják a gyer- mektánc-tanfolyamokat.- Újra divatba jött a társas­tánc - mondja Molnár Anna. - Tanítása azon ritka szakmák - hivatások - közé tartozik, ahol tízévenként indítanak csak képzést. Az országban működő csoportok száma eléri a százat. Négy évvel ezelőtt kiderült, a megyeszékhelyen is nagy igény van a társastáncra. A párok kö­zül többen bekerültek az ország legjobbjai közé. Négyen az elő­kelő „A” kategóriában verse­nyeznek, ugyanennyien szerez­ték meg a „B” kategóriás minő­sítést, tizenkét pár a „C” kate­góriába került. Önmaguk szóra­koztatására és épülésére kéthe­tenként „Szombat esti láz” címmel szerveznek táncos ren­dezvényt a „Hemóban”. Az új otthon előnye, hogy nemcsak a művelődési ház, hanem a repü­lőtiszti főiskola is támogatja a csoportot. -sz­Az akció helyi „eredménye” Kilenc jogosítványt vontak be A hét végén tartott közleke­désbiztonsági akciót kevésbé lehetett volna jobban beharan­gozni, mint ahogy az megtör­tént. Ennek ellenére mind az országos, mind a megyei ta­pasztalatok lesújtóak. Sajnos a Szolnok Városi Rendőrkapi­tányság „eredményessége” is ehhez hasonlóan alakult - tud­tuk meg Szűcs Tibor rendőr századostól, a közlekedési osz­tály vezetőjétől. Az akció folyamán ötvenhét esetben történt szabálysértési feljelentés, ebből öt esetben kellett ittas járművezetővel szemben intézkedni. Vezetői engedély nélkül szintén öten ültek a volán mögé. És a bizto­sítás ha kötelező, ha nem - márpedig az mégis kilenc autó kötelező felelősségbizto­sítás nélkül közlekedett az uta­kon. „Felelőssége teljes tuda­tában” néhány sofőr érvényes forgalmi engedélyről megfe­ledkezve hajtott társai közé. Autójának rendszámtáblája „bánta” tettét. Mindeközben a rendőrség 155 ezer forinttal „gazdagodott”. Az akciót „hirdette” az ösz- szes média. „Ittas vezetőnek nem lett volna szabad kihajta­nia az utcára. Ennek ellenére hétfő reggelre kilenc(!) darab jogosítványt került az aszta­lomra” - mondta Szűcs száza­dos. Az ittas vezetés kivált­képpen súlyos vétség, hiszen nemcsak magát és utasainak épségét veszélyezteti, hanem a többi közlekedő társáét is, aki alkoholmámorban próbába ki vezetési tudományát. Mindeb­ben a legelszomorítóbb, hogy szinte minden hét végén két-három esetben jogosítvá­nyától megválik tulajdonosa az alkohol miatt. Talán kevésbé számít hajnalban ellen­őrzésre, viszont egy-egy autót könnyebb kiszűrni az éjjeli járőrnek, mint a nagy tömeg­ben nappal közlekedők közül. Egy biztos: a tetten ért ittas ve­zetőknél jóval többen ülhettek és ülhetnek naponta alkoholos állapotban a volán mögött. A rendőri intézkedéseket szigorítani kell, ez mindenki­nek érdeke. Viszont csak saj­nálkozásunkat tudjuk kife­jezni, hogy a közlekedési mo­rál még mindig ilyen alacsony színvonalon áll.- ez ­A riasztás sikerült, de... Jy^edden a délutáni órákban szólalt meg a Szolnok ispán körúti parkolóban álló Zsiguli nász­ig tója. Elviselhetetlen sivítása az ablakba csalta három tízemeletes ház lakóit - csak a tulajdo­nost nem -, akik nyitott ablakokkal próbálták elviselhetővé tenni a panellakásokba szorult fülledt levegőt. Öreg, fiatal, középkorú előbb érdeklődve, majd egyre ingerültebben várta, hogy történjen valami. Történt is! A riasztó kis időre abbahagyta, majd újra rákezdte. Mindez hosszú időn keresz­tül folytatódott, addig, míg az egyik hazatérő lakó nagyot csapott az autó elejéj e. Ekkor jelent meg (otthonkában) a felháborodott tulajdonos, kikérve magának, hogy járműjéhez nyúltak. Parázs vita után - többen álltak már odalenn; ki síró, alvásból felriasztott kisgyermeke, ki beteg édesanyja nyugalmáért aggódva - anélkül, hogy a zsigulis hölgy az immár csendes járműjével valamit csinált volna, visszavonult. Fél órai szünet után kezdődött az egész elölről. A tulajdonos, akinek nevét és lakcímét a többiek nem ismerték, többet nem jelentkezett, s több száz ember tehetetlenül, kétségbeesve gondolt az éj­szakára. Az eset ugyanis nem egyedi, elég gyakran megtörténik. Legutóbb egy nyugati autó csinálta éjjelenként ugyanezt, igaz, tülkölés helyett több dallamból, zeneszámból adott elő, s ha kifogyott a repertoárból, kezdte elölről - kifulladásig. V ajon mit tehetnek ilyenkor a hallgatók? A riasztó végül is kit riaszt? A rendőrséget nem, hiszen nem feladatuk rosszul beállított, ol­csó, silány vagy hibás készülékek gazdáinak rendre utasítása, bár a rendszám alapján, kérésre köz­ük a tulajdonos nevét, akit szintén nem riaszt a sivítás - ha ő nem hallja! A riasztó a környéken lakókat riasztja, akik pedig nem kérnek ebből. Mégis kénytelenek hall­gatni, mert nem tiltja semmi az ilyen készülékek beszerelését, és csendzavarásért sem büntetik hasz­nálóit. így nem érdekeltek abban, hogy másokat kímélve a drágább, csendben jelző rendszerekkel lássák el járműveiket, melyek zajonganak lakótelepeken, kórházak közelében. A szóban forgó esetet végül is két vállalkozó szellemű fétfi oldotta meg este nyolc óra körül: felnyitva a motorház tetejét, elhallgattatták az öreg „Zsigát". A vicc az egészben az, hogy ezért talán még őket lehetne megbüntetni? -korényi­Idegen modellen fésült haj, mókás frizura, nappali frizura

Next

/
Oldalképek
Tartalom