Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-08 / 157. szám

IV. évfolyam, 157. szám 1993. július 8., csütörtök Kilenc jogosítványt vontak be A riasztás sikerült, de... Szolnokiak a Ki mit tud?-on Nincs földje a magyar narancsfának Pernyével nem lehet edzeni (írásaink a 6-7. oldalon) Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap------------------------------------------"N Holnap Éhségsztrájk Pénteken éhségsztrájkba kezd a bodrogközi Pácin és a szlovákiai Nagykövesd pol­gármestere a két falu közötti határátkelőhely megnyitásá­ért - jelentette be szerdán Ba­ráti Attila Pácin és Jakus Pé­ter Nagykövesd polgármes­tere. Kampánytréning A holland D66 nevű liberá­lis párt kampánystábja előké­szítő tréninget tartott Veszp­rémben a dunántúli szabad- demokratáknak. Azokat hív­ták meg a kétnapos módszer­tani eszmecserére, akik az 1994-es választások idején aktívan részt vesznek majd az SZDSZ kampányában. Új elnök Dr. Beregi Edit professzor, a Magyar Gerontológiai Tár­saság elnöke lett a Nemzet­közi Gerontológiai Társaság új elnöke, a világszervezet fő­titkárának pedig dr. Gergely István professzort, a Magyar Gerontológiai Társaság el­nökhelyettesét választották.-í V- v $'-Í- ydfó * ­Kötvények Japánba A Magyar Nemzeti Bank újabb kötvényt bocsátott ki Japánban szerdán. Az MNB ezúttal 50 milliárd yen értékű papírt dobott a piacra. Erede­tileg 40 milliárd yenes kibo­csátást terveztek, ám az elő­zetes befektetőipiac-felmérés alapján jelentősebb igény mu­tatkozott, és így felemelték a keretösszeget. Esőre várva Az aszályos idő ellenére is jónak ígérkezik a termés napraforgóból - persze az eső még sokat segítene. Hűvös idő Eső nem várható. A leg­magasabb nappali hőmérsék­let 18, 22 fok között alakul. MÁV-átalakulás Egyszemélyes állami tulaj­donú részvénytársasággá ala­kult át a Magyar Államvasutak. Az átalakulás június 30-ával történt, a társaság működését jú­lius 1-jével kezdte meg. A tu­lajdonosi jogokat - a kormány döntése értelmében - a közleke­dési, hírközlési és vízügyi mi­niszter gyakorolja. A társaságot héttagú igazgatóság irányítja. Szerdán döntés született a rész­vénytársaság elnökének és első ügyvezető vezérigazgatójának személyéről. Az rt. elnöke Sik­lós Csaba, korábbi közlekedési miniszter lett. Az első ügyve­zető vezérigazgató pedig Csá- rádi János. (MTI) Új párt született A Magánvállalkozók Pártja elsősorban a kisvállalkozókat kívánja képviselni, terveik sze­rint az 1994-es választásokat követően már a törvényhozás­ban - hangzott el az új párt szer­dai bemutatkozó sajtótájékozta­tóján. A pártot a Pest Megyei Kereskedők Szövetsége hozta létre. Úgy vélték, a jelen körül­mények között csak pártként képviselhetik hatékonyan a ke­reskedők, vállakozók érdekeit. Túli Lajos elnök szerint azért is kell az új párt, mert a kisvállal­kozók nemcsak a kormánytól, de az ellenzéki pártoktól sem remélhetnek vállalkozásbarát gazdaságpolitikát. (MTI) Kistermelők: segíts magadon... Nem megy a meggy Jól halad Szolnokon a 442-es út fölött átívelő közúti felüljáró építése. Képünkön az első pillérek vasbetonszerelésén dolgoznak a munkások. (Fotó: Novák) Három évvel ezelőtt még a nagykörűi cseresznyéért 140- 150 forintot fizettek kilónként a felvásárlók, az idén már csak 44-50 forintot adtak a gyümöl­csért. A meggy piaca még tra- gikusabb volt az idén, 22 forint­ról indult a kilónkénti ár, amely lecsökkent néhány hét múlva 12,10-re. A legnagyobb felvásárló a Fortunátó Pelikánó német-ma­gyar közös kft. volt, akik tavaly 450 tonnát vásároltak fel a gyümölcsből, idén azonban már csak 80-at, mivel az Európai Közösség országai saját piacai­kat védve úgynevezett lefölö­zővámot léptettek életbe, amely azt jelenti, hogy beviteli tilalom Az Országgyűlés módosította az áfa-törvényt. Eszerint au­gusztus 1-jétől 25 és 10 száza­lékos adókulcsokat alkalmaz­nak, a 0 és a 6 százalékos kulcs megszűnik. Például a háztartási villamos energia eddigi 0 kulcsa 10 százalékos adómérték alá tartozik, 10 százalékos áfa ter­heli a gáz-, hő- és vízellátási szolgáltatást. Egyes 6 százalé­kos termékek adókulcsa, mint a bébiitalok, 25 százalékra emel­kedik. Az Országgyűlés elfogadta az áfa-emeléssel kapcsolatos nincs, de kilónként 1,42 márkát kell fizetnie az exportálóknak büntetővámként. Ezért tudtak a felvásárlók csak a termesztők szerint ilyen nevetséges árat fi­zetni a gyümölcsért. Az ilyen váratlan esemé­nyekre, illetve kereskedelmi húzásokra a kistermelőknek is fel kell készülniük, hiszen se­gítség ide, segítség oda, az üzlet az üzlet. Főleg a Lajtán túl. Ezért érdemel figyelmet a nagykörűi meggytermesztő Guth Sándor véleménye, illetve cselekedete, az, hogy ő és tíz társa önállóan kerestek és talál­tak piacot meggyüknek, aki haj­landó volt 12,10 helyett 20 fo­rintot fizetni kilónként. lakossági kompenzációról szóló határozati javaslatot. A szociá­lis bizottság indítványa nyomán a határozati javaslatot új mel­léklettel egészítették ki. Lé­nyege: a 10.000 forint havi bruttó munkabért el nem érők 1.500 forint, a 15.000 forintot el nem érő munkavállalók 1.000 forint egyszeri pótlékra jogosul­tak; a 10.000 forintnál alacso­nyabb nyugdíjjal rendelkezők 1.500 forint, a 10.000 és a 11.300 forint közöttivel 1.000 forint egyszeri támogatásra jo­gosultak. (MTI) Aratás Megyei körképünk a 9. oldalon Göncz Árpád újságírókkal Göncz Árpád köztársasági elnök aktuális kérdésekről - Szlovákia és Csehország európa tanácsi tagságáról, a délszláv válságról és nyár eleji oroszor­szági látogatásának tapasztala­tairól - tájékoztatta a Budapes­ten dolgozó külföldi újságírók egy csoportját szerdán a Parla­mentben.- Minden európai országnak az Európa Tanácsban van a he­lye, ezért örömmel fogadtam Szlovákia és Csehország felvé­telét a testületbe - jelentette ki Göncz Árpád. Az államfő re­ményét fejezte ki, hogy rende­ződnek a magyar-szlovák vi­szonyra árnyékot vető problé­mák. Az államfő úgy véleke­dett, hogy a szlovák államfő tervezett magyarországi látoga­tása - a küszöbönálló megálla­podások hatására - már „jó han­gulatú” lesz. A délszláv válság kapcsán rámutatott: hazánk kompenzációra számít a keres­kedelmi embargó betartása mi­att elszenvedett károkért. (MTI) A kompenzációról is döntöttek Módosították az áfa-törvényt Hogy ki lesz a gazda, még kérdéses Friss víz csobog a szajoli holtágban Életmentő (holtágmentő) feladatot lát el a Kötivízig vízrende­zési osztálya. Amíg a szajoli önkormányzat képviselő-testülete kis különbséggel ugyan, de leszavazta az új törvény szerinti tu- lajdonbavételét a holtágnak - félve a vízutánpótlással járó ese­tenkénti kétmilliós kiadás pénzügyi hátterének megteremthető- ségétől addig a vízügy határozott intézkedéseket hozott. Egyelőre megmenekült a holtág menti fauna és flóra a kipusztulástól. Vígan úszkálnak a halak az éltető vízben, örülnek a horgászok, a kiskerttulajdono­sok. Jóllehet ez utóbbiaknak is zsebbe kell majd nyúlniuk, amennyiben mégis az önkor­mányzat lesz a tulajdonos. Az állam bácsi levette kezét a holt­ágak további fenntartásáról. A szajoli holtág vízzel való feltöl­tésének korábbi gyakorlatáról, a jelenlegi helyzetről Mohácsi Ervin, a Kötivízig öntözési cso­portvezetője tájékoztatott. A vízutánpótlást éveken át a tíz kilométer hosszú tiszapüs- pöki öntöző főcsatorna biztosí­totta, a patkó alakú holtág északi nyúlványába szállítva a Szajol felett mintegy hat kilo­méterre kiszivattyúzott Ti- sza-vizet. Mire a víz a rendelte­tési helyére érkezett, nagy volt a veszteség, vagyis a szükséges mennyiség pótlása igen nagy költségbe került. Gond nem volt, a vízügy külön összeget tervezhetett (és kapott) évente e célra. Miután megszűnt a köz­ponti pénzforrás, ugyanakkor a tulajdonosváltozás még nem történt meg, ott lett volna az ügy ebben az aszály járta világban, ahol a part szakad, ha a vízügy (Folytatás a 2. oldalon) A közlekedésiek féléves mérlege Négymilliós „bevétel” A megye útjain az elmúlt fél évben csökkent a súlyos kime­netelű balesetek száma. Hogy ez minek tudható,be? A megyei rendőr-főkapitányság közleke­dési osztályának vezetője, Illés József szerint több összetevő játszik közre. így nagyon fon­tos, hogy a KRESZ módosítását követően a megyében számos helyen - a nagy járműparkkal rendelkező vállalatoknál - tar­tottak továbbképzéséket, okta­tásokat. Ugyanígy az általános és középiskoláknál szintén. Na­gyon sok kiadvány is napvilágot látott. Azonban mindettől füg­getlenül nincsenek megelé­gedve az elért eredményekkel. Még mindig nagyon sokan megszegik a szabályokat. így egyre többször szükség volt közlekedésbiztonsági akci­ókra. Országosan hat esetben, míg megyei szinten kétszer ren­deltek el ilyen akciót. Az elkö­vetkezendő időben még számos esetben lesz ilyen, sőt, általában intezívebb rendőri jelenlétre számíthatnak a közlekedők. Potenciális veszélyforrásként a következő - sorrendben - sza­bálytalanságok okozzák a bal­esetek többségét. Elsődlegesen a szabálytalan előzés, az előzést tiltó, az elsőbbséget biztosító jogok és szabályok figyelmen kívül hagyása, a gyorshajtás, majd az ittas vezetés következik a „rangsorban”. A halálos balesetekből - mely 22 volt 1993 első félévében - négy esetben volt ittas a jármű­vezető. Emellett figyelmeztető adat, hogy a legtöbb ilyen bal­eset lakott területen kívül kö­vetkezett be. Az elmúlt fél évben összesen 289 baleset volt - 17 százalék­kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Összességében min- (Folytatás a 2. oldalon) A lakástörvényről a városházán Látszatra bérlőbarát a jogszabály A kormány és az önkor­mányzatok közötti elhúzódó erőfelmérés legutóbbi lépése érzékenyen érintette a települé­sek gazdáit. A lakástörvény majdhogynem kilátástalan gaz­dálkodási körülményeket te­remtett számukra - fejtette ki a tegnapi sajtótájékoztatón Kéri József, Szolnok alpolgármes­tere. A legfrissebb fejlemény, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségének szándékában áll az Alkotmánybírósághoz for­dulni. A jogszabályalkotás kö­rülményeire jellemző - említette -, hogy az alig százoldalas tör­vénytervezethez ötszáz módo­sító indítvány érkezett. - A tör­vény az évtizede haldokló bér­lakásszektor számára akarja megadni a „végtisztességet”, viszont a számlát az önkor­mányzatoknak kell fizetni - je­gyezte meg. Tegnapi lapszámunkban már kitértünk arra, hogy az önkor­mányzat vezetői szűknek ítélik meg azt a mozgásteret, melyet a jogszabály enged számukra. Azt viszont az önkormányza­tokra bízták - ecsetelték -, hogy ki, hol, milyen feltételek mellett juthat bérlakáshoz. Meglehető­sen nehéz ugyanis ezzel a lehe­tőséggel élni, hisz egyáltalán nem, vagy pedig elvétve épül­nek ilyen lakások. A tisztségviselő szerint csak látszólag bérlőbarát a törvény. A valóságban azonban elfed olyan igazságokat, mint azt pél­dául, hogy munkából szerzett jövedelemből sokan képtelenek a lakbérüket fizetni, ezért sokan nagy összegekkel tartoznak az önkormányzatnak. Nehezen ne­vezhető bérlőbarátnak az a szándék, mely szerint adóköte­les a bérlőknek nyújtott támoga­tás - mondották tegnap a város­házi sajtótájékoztatón. 1991 januárjától öt évig mintegy 3600 szolnoki lakás bérlőjének lesz lehetősége, hogy megvásárolja ingatlanát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom