Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-06 / 155. szám
2 1993. július 6., kedd Belgrádi tüntetés Csaknem tízezren tüntettek vasárnap este Belgrád- ban Vük Draskovic bebörtönzött szerb ellenzéki vezető szabadon bocsátását követelve - jelentette a Reuter. A tüntetésen számos értelmiségi, író, színész, lelkész vett részt, a szónokok Slobodan Milosevic szerb elnököt zsarnoknak nevezték. A rendőrség nem avatkozott közbe. A vasárnapi megmozdulás volt a legnagyobb szabású ellenzéki akció június 2-ika, Draskovic - a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője - és felesége letartóztatása óta. Kozirev Grúziáról- Grúziának és a szaka- dár Abháziénak nagyon gyorsan békemegállapodást kell aláírnia, különben a legszigorúbb gazdasági nyomással szembesülnek Moszkva részéről - figyelmeztetett vasárnap este az államközösségi televízióban Andrej Kozirev orosz külügyminiszter. Mint a Reuter jelentette, Kozirev elmondta, hogy a moszkvai tárgyalásokon kidolgoztak nagy vonalakban egy békekötés feltételeit, s amelyik fél ezt nem lesz hajlandó aláírni egy-két napon belül, arra Moszkva a legkeményebb gazdasági nyomást fogja gyakorolni. Izraeli merénylet Jeruzsálemben hétfőn reggel ismeretlenek megkéseltek egy izraeli nőt. Az 55 éves asszony súlyosan megsebesült és kórházba szállították. A rendőrség szóvivője szerint valószínűleg terrorista merénylet történt. Az AFP értesülése szerint a merénylők Jeruzsálem nyugati részében, nem messze az óváros falától három késszúrással súlyosan megsebesítették áldozatukat, majd elmenekültek. A helyszínre érkező rendőrök több gyanús személyt letartóztattak. • Brzezinski nem jön- Most nem utazom Magyarországra, márcsak azért sem, mert a mai napon Bécsben vannak találkozóim, emellett délután előadást tartok az amerikai külpolitikáról - cáfolta a hírt maga Zbigniew Brzezinski az MTI tudósítójának adott bécsi telefoninterjújában hétfő reggel. Brzezinski Pozsonyból tért vissza az osztrák fővárosba. Nyilatkozatában szlovákiai tárgyalásairól elmondta, hogy Pozsonyban meghallgatta a szlovák álláspontot Bősről, s az a véleménye, hogy az erőmű - és a vita - megítéléséhez előbb meg kell ismernie a magyar álláspontot, közvetítők nélkül, egyenesen az érintettektől. Ennek érdekében valóban célszerű lenne Magyarországra utaznia, de egy szóval sem mondta, hogy ezt most, hétfőre tervezi. Gázrobbanás Robbanás történt hétfő hajnalban a szöuli Hyatt Szállodában, amely a tervek szerint Bili Clinton amerikai elnök szálláshelyéül szolgált volna a hétvégén, szombaton kezdődő kétnapos dél-koreai látogatása idején. Az első jelentések szerint a földszinti japán étteremben következett be a robbanás, amelyet valószínűleg gázszivárgás okozott. A Fehér Ház munkatársa szerint „semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy robbanóanyag lett volna”. A robbanás károkat az épületben, és három ember is megsebesült. ICörkép Szövetkezetek ultimátuma a kormánynak A türelem mára elfogyott (Folytatás az 1. oldalról) ekben felvetett kérdésre „sem a kormány sem egyetlen tagja még csak válaszra sem méltatta a termelő segélykiáltását. Ehelyett az Országgyűlésben -* a szövetkezetek tiltakozása ellenére és a kormány támogatásával - az agrárágazat lerombolásában eddig is élenjáró felelőtlen politikai csoport kierőszakolta a szövetkezeti gazdaságok végleges tönkretételét jelentő törvénymódosítási javaslat tárgyalását.” Az ultimátum szerint szövetkezetek tagsága utoljára fordult kéréssel a kormányhoz. Kérik, adjon határozott választ, tárgyalják meg a felhozott igényeket, s a válság súlyához mérten tegyék meg az intézkedéseket. „A termelőkre ma a mező- gazdaság legnagyobb és legszebb feladata, az aratás vár és ezt az elkeserítő körülmények ellenére is mindennél fontosabbnak tartjuk. Nem lehet azonban ok arra, hogy a kormány is halogassa a maga állásfoglalását. A hónap közepéig határozott és nyílt választ várunk követeléseinkre. Amennyiben ez nem történik meg, a mezőgazdasági szövetkezetek országos figyelmeztető demonstrációt szerveznek a követeléseik érvényesítésére. Kijelentjük, hogy az ebből keletkező minden gazdasági és egyéb kárért a kormányt és a mögötte álló politikai erőket tartjuk felelősnek. Kijelentjük, hogy amennyiben sor kerül a szövetkezeti törvénynek a szövetkezetek szét- hordását célzó módosításra, a mezőgazdasági szövetkezetek vezetői nem vállalják ennek a végrehajtását és a törvény minden következményéért a kormánynak is viselnie kell a felelősséget.” A mezőgazdasági szövetkezetek tagjai bíznak abban, hogy érdekeiket nem kell drasztikus, ellenérzést kiváltó módon érvényesíteni.- vági ÖNKORMÁNYZATOK AJÁNDÉKA.A tiszafüredi rendőrkapitánysághoz kilenc település tartozik. A helyi önkormányzatok éves költségvetésükből - az ideiből is - támogatják a kapitányságot. Tegnap Tiszafüreden hivatalosan is átadták a kapitányság számára azt az új rendőrségi gépkocsit, amelyet a tiszafüredi és a tiszaburai önkormányzat vásárolt számukra és alakíttatott ki bűnügyi technikai kocsinak. Képünkön Baila Ferenc rendőrkapitány átveszi Kovács István tiszafüredi és Szekeres János tiszaburai polgármestertől az új autót. (fotó: Illyés Cs.) Szolnoki képviselő javaslata a parlamentben Módosuljon az Akadémia szerepe Feltupírozták a tószegi lépfene-ügyet? Rendkívül fontos, hogy a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény a felsőoktatási törvénnyel együtt került az Országgyűlés elé, ugyanis így lehetőség van arra, hogy e két törvényt az európai normáknak megfelelően összehangoljuk. Az akadémiai törvénytervezet alaposan rászorul erre az összehangolásra, hiszen jelenlegi formájában több olyan kritikus pontot tartalmaz, amely akadályozza a tudomány intézményrendszerének a modem társadalmaknak megfelelő, korszerű integrációját. Ettől a felismeréstől indíttatva tett módosító javaslatokat a törvénytervezet parlamenti vitájában Petronyák László szolnoki országgyűlési képviselő, melynek lényegét a következőkben foglalta össze lapunk részére: A Magyar Tudományos Akadémia létrehozása vitathatatlanul a polgári fejlődés útján elinduló magyar nemzet korszakos jelentőségű vívmánya volt. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy ha Széchenyi István szellemében akarjuk az Akadémia szerepét újrafogalmazni, akkor nem a túlhaladott, archaikus vonásokat kell megerősítenünk, - és különösen nem az elmúlt negyven év torzult intézményi és szervezeti struktúráját -, hanem azokat a törekvéseket, amelyek a modem polgári állam korszerű tudományos szerveződései, és intézmény- rendszere felé mutatnak. A törvény jelenlegi formája sajnos sok olyan elemet hordoz, amely az Akadémia e túlhaladott szerepkörét igyekszik átmenteni. Az egyik ilyen elem a hazai tudomány képviseletének és irányításának teljes kisajátítására - de legalábbis elkülönült és meghatározó tulajdonosi, kezelői, elosztó szerepre - való törekvése, amely a tudományban és a kutatásban legalább ilyen, vagy ennél nagyobb szerepet játszó felsőoktatási szférát maga alá igyekszik rendelni. Pedig az Akadémia kiemelkedő tudósok közössége kell legyen, és nem a kutatást szolgáló javak jórész.ének egyesítése. Olyan tudósok közössége, akik tekintélyüknél fogva rendelkeznek azzal a befolyással, hogy beleszóljanak a tudományfejlődésbe, a tudományszervezésbe és finanszírozásba, s nem a törvényben biztosított elosztó szerepük révén. Ha az Akadémiáról leválasztjuk ezt az elmúlt negyven évben kapott elosztó, hatalmi irányító szerepkört azonnal megszűnik az az ellentmondás - sőt esetenként ellentét -, amely az akadémiai kutatóhelyek, a felsőoktatás és az egyéb kutatóhelyek között fennáll. Hiszen a kutatási intézményeknek oda kell tartozni, ahol tevékenységük eredménye leginkább hasznosul a társadalom részére. Ennek megfelelően javasoltam, hogy a jelenlegi akadémiai kutatóintézetek egy részét - a nagy infrastruktúrát igénylő, alapkutatást folytató intézeteket - önálló nemzeti kutatóintézetekké kell nyilvánítani, amelyek- a felsőoktatási intézményekhez hasonlóan - önállóak, az Akadémiától függetlenek. Az állami költségvetéshez kapcsolódásukat a Művelődési és Közoktatási Minisztériumon, annak a felsőoktatási törvényben létrehozott testületén, a Felsőoktatási Tanácson keresztül lehet megteremteni. A jelenlegi akadémiai kutató- intézetek másik, alighanem legnagyobb részét a felsőoktatási intézményekhez - elsősorban a kialakult egyetemi szövetségekhez - kell integrálni. Hiszen az alapkutatás hasznosulásának legalapvetőbb útja az oktatási anyagként történő megjelenés, és a felnövekvő értelmiségnek, a kinevelődő új tudományos minősítetteknek bekapcsolása a kutatómunkába. A jelenlegi akadémiai kutató- intézetek harmadik csoportját, - a jórészt alkalmazott kutatásokkal és műszaki fejlesztéssel foglalkozó intézeteket - költségvetési intézményként az OMFB-hez kell rendelni, vagy privatizálni kell mint innovációs vállalatokat. Azt is javasoltam továbbá, hogy az Akadémia mint a legjelentősebb magyar tudósok testületé, a tudományos közélet szervezője a budapesti székházat, a könyvtárat, a regionális székházakat, a vendégházat és az alkotóházat kapja meg tulajdonba. Állami támogatása az akadémiai testület, a tudományos közélet legfontosabb rendezvényeinek és ezeknek az épületeknek a fenntartására terjedjen ki. L.GY. (Folytatás az 1. oldalról) szóródásos terület és a szállítási útvonal fertőtlenítésének kérdése körül kialakult, dr. Nagy Attila azt felelte, hogy szakmai szempontból nonszensz lenne az utólagos fertőtlenítés, hiszen ha valóban szétszóródott volna az a trágya - amit kizártnak gondol az alul-felül dupla fóliás szállítás miatt -, akkor azt rögtön, de legkésőbb másnap kellett volna fertőtleníteni. Megerősítette: nem is biztos, hogy lépfenegóc van Tószegen. Ennek ellenkezőjét sem lehet állítani, ezért nem árt az elővigyázatosság. A lépfene-bakté- rium csak állati hullában, a bélsárban mutatható ki, trágyában nem. Előfordul, hogy belégzés- sel alakul ki a toroklépfene, ez esetben az emésztőcsatorna steril marad. A nagy mennyiségű trágyautaztatásra elővigyázatossági okból került sor, mivel szinte lehetetlen behatárolni a fertőződést, illetve állandó a trágyakeveredés a már fertőzött és a többi jószág ürüléke között. Ez egy nehezen felismerhető betegség, szerencsére nagyon ritka a lépfene-baktériumok között a szívós, veszélyes törzs - fejezte be tájékoztatóját az FM főosztályvezetője, aki az Állatorvostudományi Egyetem munkatársa és tíz éve infektológus, a fertőző állatbetegségek szakértője. Simon Cs. József Tegnap délután ünnepélyes keretek között, szépszámú vendégsereg előtt nyitották meg a Szolnok, Petőfi út 6. szám alatti RISTORANTE DA MICHELE éttermet. Képünkön az étterem tulajdonosa, Nádas Mihály köszönti a megjelenteket. (Fotó: Novák) Önprivatizációs helyzetkép Az önprivatizáció első és második ütemében eddig 203 vállalatot értékesítettek. A program első részében 6,5 milliárd forintot, második részében 3,3 milliárd forintot fizettek ki vételárként. Az önprivatizációs modell 1991 májusában indult, elsősorban kis és közepes állami vállalatok részére. Célja, hogy az átalakulás és a private zációs tranzakciókat az ÁVÜ nélkül szakértők bevonásával hajtsák végre. Csak a végső döntést kell a vagyonügynökségnek meghoznia. Az első ütemet 1993. december 31-éig hosszabbították meg. Ebbe a programba 420 állami vállalatot soroltak, ebből 356 kötött szerződést. A második ütemben 207 ügylet most is folyamatban van, 20 vállalat megszűnt. (MTI) A Magyar Út szolnoki csoportja vallja: Szélsőségektől mentesen 1993. Június 28-án Szolnokon megalakult a Magyar Út Kör helyi csoportja. Célja: a magyarság védelme a nemzeti értékek lebecsülése elleni határozott kiállás. A szolnoki Magyar Út Kör mint mozgalom, csakis mozgalomként működik! A szolnoki Magyar Út Kör nem társa semmiféle demagógiának, és nem támogatja a szélsőséges csoportosulásokat. Határozottan fellép minden magyarellenes megnyilvánulással szemben! Elutasítja az ellenzék nemzetrontó politikáját! Végezetül: a szolnoki Magyar Út Kör - még mindig bízva - támogatni fogja az MDF centruma által vezetett kormányt -, azzal a megjegyzéssel hogy számunkra is első az ország működőképessége! De nem minden áron!- A múlt évben alakultak meg a Magyar Út Körök. A napokban alakult meg a szolnoki csoport. Kik támogatják e mozgalmat - kérdeztük Lipták Sándortól, megyei szervezőtől, akitől a nyilatkozatot kaptuk.- Sokan csatlakoztak hozzánk, és máris, nagyon sokan szimpatizálnak velünk. Az országban már kétszázötven szervezetünk él, és saját zsebünkből tartjuk fenn magunkat.- Van-e választóvonal a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Út között?- A magyarság megtartására törekszünk. Őrizzük a népi-nemzeti gondolatot. Ezt vallja a félévvel ezelőtt megalakult Hunnia Kör is. MDF- tagok, pártonkívü- liek és kisgazdák jelezték csatlakozási szándékukat.- Kik a támogatóik?- Akik az MDF-re szavaztak, de később érezték, hogy jelöltjeik nem váltották be ígéretüket. sz.z.
