Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-05 / 154. szám

1993. július 5., hétfő Hazai tükör 3 Hitel és állampapírok A költségvetés adóssága a legnagyobb tétel Gyorsuló ütemben növekszik az államadósság Az utolsó simításokat végzik a szállítás előtt álló E-299 silókukorica-adapteren. A Me­zőgépnek ez a terméke a német Landtek Technik Maral 125 típusú kombájnjához ké- szül. (Fotó: Novák) Jászkunsági cellatitkok (4. rész) A kínvallatás tizenegy fokozata Pályakezdők Munkanélküliek Karcagon Az idei év végére az állam- adósság eléri a 2840 milliárd forintot. A belföldi államadós­ság 1992-ben és 1993-ban gyor­suló ütemben növekedett - de­rül ki a jövő év| költségvetés tervezetét tartalmazó dokumen­tumból. Az államadósságon belül a legnagyobb tételt' a központi költségvetés adóssága • teszi majd ki, amely eléri az 1741 milliárd forintot. Ebből mintegy 1063 milliárd forint úgy keletkezett, illetve jön létre, hogy a Magyar Nem­zeti Bank hitelt biztosított a költségvetés számára, illetve az Szerelmi és szeretkezési ügyekben a karcagi bíróság sem ismert kíméletet. Senkinek nem volt tanácsos, hogy házasságon kívül nőre vesse a szemét, még akkor sem, ha elhagyta őt a hi­tes felesége. Bizonyságul álljon itt egy jegyzőkönyvi részlet 1745-ből: .Jóllehet Katona Mártony az Egyházi és világi Törvényeknek megvetésével mint feleséges Ember bizonyos Debreczenyi Férjes Asszonnyal paráználkodott: Mindazonáltal bizonyos nem lévén Feleségé­nek élete, az is könnyebítvén rajta, hogy az felesége őtet ez előtt hét esztendővel el hagyta, a’ mellett másfél esztendőktől fogvást Tömlöczben Szenve­dett; ezek tekintetben vételvén, élete meg marad, hanem má­soknak példájára hogy 50 Pálcza ütéseket el szenvedjen és ezen Districtusokból proscibál- tassék (kifizettessék - a szerk.), ezen Törvény Szék által el vé­geztetett.” Bár a fejvesztésre ítéltek vagy a nagykun kerületből „hó­hér által ki söprőztetik” bünte­tést szenvedők vagyoni helyze­tét nem tükrözik a régi ítéletek, foglalkozásukból és más té­nyekből arra lehet következ­tetni, hogy a pénz az 1700-as években is „beszélt”. Magyarul: aki fizetni tudott, mások iszo­nyatos szenvedéséhez képest olcsón megúszta, még akkor is, ha a tanúk bizonyították bűnös­ségét. íme erre is egy példa: 1745-ben egy Görögné nevű karcagi asszony paráznaságáért került a karcagi bíróság elé. Az egyik tanú azt vallotta; látta, hogy az asszony szeretőjével bezárkózott a kamrába, de hiába leselkedett a kamra kis ablakán, nem tudja, mit csináltak oda­bent, mert a szúnyogháló alá bújtak. Egy másik tanúvallomás a bírósági jegyzőkönyv szerint így hangzott: „Asszonynak Fér­jétől hallotta az fatens, hogy mondotta: Isten Jesus úgysegél- jével fejezte, hogy látta a maga feleségét az Padláson hanyatláb le feküdvén, el terjeszkedett, és Aggod Péter az lába között fe- kütt.” A tanúvallomások elle­nére más ítéletektől eltérően így döntött a karcagi bíróság: Mivel „nem jővén semmi világosság Görögné ellen, a’miben utoljára vádoltatott, hogy tudniillik Ag­god Péterrel paráználkodott volna, mindazonáltal az előtti Gonoszságáért, mivel Nagy Pál nevű Bojtárral történt esete és paráznasága megvilágosodott... 50 forintokban convineáltatik.” Bár a szexuális „bűncselek­ményeket”, különösen az üzlet­szerű kéjelgést a XVIII. szá­zadban sokáig halálbüntetéssel sújtották Alföld-szerte, azok száma mégis vetélkedett a tol- vajlások, rablások számával. Mai szemmel nézve érthetetlen államháztartás állampapírokat dobott a piacra a deficit finan­szírozására. Az MNB-hitelek állománya 488 milliárd forintra tehető, egyéb pénzintézetek 5 milliárd forintot folyósítottak. Az 1991-től kibocsátott ál­lamkötvény-állomány 338 mil­liárd forintot ér el az év végére. Ebből 50 milliárd forintnyi pa­pír az 1991-es deficitet, 188 milliárd forintnyi kötvény a múlt évi hiányt, 100 milliárd fo­rintnyi értékpapír pedig az ez évi hiányt finanszírozza. A kincstárjegy-állomány 232 mil­liárd forintot ér el 1993 vé­gére. (MTI) volt ez a szigor, annál is inkább, mert már a XI-XII. században létesültek a tanácsok által ellen­őrzött bordélyházak. Klani- czay Gábor erről írva megem­líti, hogy a prostituáltak har­minc év felett férjhez mehettek. Ilyen intézmények a középkori fürdőházak voltak. A katonaság a XVIII. század végéig minden­féle szabad prédának tekintette a lakosságot, de ettől eltekintve a csapatokat mindig kísérték prostituáltak. A különböző bűnügyekben gyanúsítottak kínvallatását többnyire önkényesen rendelték el, aminek általában az lett a következménye, hogy a meg- kínzottak olyasmit is bevallot­tak, amit el sem követtek, s az ilyen „beismerés” alapján ítél­ték el őket. Bodó Mátyás XVIII. századi büntetőjogi irodalommal fog­lalkozó munkájában a tortúra „kínvallatás” 11 fokozatát em­líti. Ezek a következők: 1., Bíró általi kínvallatással fenyegetés (előbb szelíd, majd szigorú sza­vakkal és arckifejezéssel). 2., A hóhér általi fenyegetés. 3., A bakó előkészületei fenyegető szavak kíséretében a kínvallatás végrehajtására (a vádlott levet- kőztetése, végtagjainak össze- kötézése, a kínzóeszközök be­mutatása a gyanúsítottnak, égő tűznek a gyanúsított testéhez való közelítése. 4., A kezek és ujjak összeszorítása vékony zsineggel. 5., Létrára fektetés, a test és a végtagok erőszakos nyújtása. 6., Forró vassal ége­tés. 7., Az ujjak összepréselése, éles vas behelyezése a nyelv alá. 8., A test égetése gyertyá­val, szurokfáklyával vagy szal­mával. 9., A lenyírt és leborot­vált fejbőrre jéghideg víz lassú csepegtetése. 10., A test forró fémmel vagy szurokkal való égetése. 11., A lábszáraknak, a közönségesen spanyolcsizmá­nak nevezett, kivájt és éles vasszerszámokkal való égetése. Az 1700-as évek vége felé fordulat következett be az or­szág igazságszolgáltatásában. Mária Terézia 1775/76-ban adta ki a magyar nemesség szinte egyöntetű ellenállását kiváltó rendeletéit a kínvallatás korlá­tozására, majd megszünteté­sére: „...kegyesen úgy döntöt­tünk: a jövőben kínvallatást semmilyen esetben nem lehet alkalmazni, és tortúra (több más állam üdvös példájára) minden megszigorítás nélkül vala­mennyi örökös tartományunk­ban ezennel eltöröltetik.” Káromkodásért is első eset­ben csak testi fenyítést, illetve nemesek esetében pénzbünte­tést lehetett kiszabni ezután. II. József 1781. április 5-i rende­leté szerint: „...egyáltallyában pedig tiltatik, hogy az ollyan vi- selős állapotba esett szabad személyek közönséges helyen megvirgáltassának (megvesz- szőztessenek) vagy más tsufos büntetések alá húzattassonak, mivel az ilyen betstelenítő tsu­fos büntetésektől való irtózás okot adott a magzat ölésnek iszonyú gonoszságra.” 1785-ben az uralkodóház megszüntette az úriszék pallos­jogát. Főbenjáró ügyekben ez­után a megyei büntető törvény­székek, s rövid ideig a városi magisztrátusok ítélkeztek. A bagatell ügyeket igazgatási ha­táskörbe utalták. II. József 1786. november 30-i rendeletével megszüntette a megyei büntető törvényszéke­ket, állandóan ítélkező (első­fokú) alsó bíróságokat állított fel. A bíróságok 1787. szep­tember 1 -jén kezdték meg mun­kájukat. Korábban az ítélkezési ülésszakok ritkasága miatt néha csak fél óra jutott fontos ügyek tárgyalására, ami nem tette le­hetővé a széles körű mérlege­lést. Heves és Külső-Szolnok vármegye büntető törvényszéke például 1782. szeptember 6-án, tehát egyetlen nap alatt 22 ügy 27 vádlottja felett ítélkezett, pe­dig oda a legsúlyosabb bűn­ügyek tartoztak. Az 1776-os februári ülésszakon például öt halálos ítéletet hoztak, s hármat végre is hajtottak. (Lefejezték Létay János 54 éves abádi la­kost, aki fiát szándékosan meg­ölte. A kivégzés előtt karját is levágták. Ugyancsak lefejezték a 26 éves szentimrei Menyhárt Jánost emberölésért és Császár István novaji parasztot 13 éves lányával való vérfertőzésért. A másik két elítélt kegyelmi kér­vényt nyújthatott be az uralko­dóhoz.) A bűnügyek vizsgálatának megkezdését a XVIII. század utolsó harmadában is késleltette a menedékhelyre (asylum) való futás. Gyakran előfordult, hogy a különböző bűntettek elkövetői a bűnüldöző szervek elől temp­lomban kerestek menedéket. Az egyház köteles volt őket kiadni a bíróságnak, de ezekre a bűnö­zőkre halálbüntetést már nem lehetett kiszabni. A feleséggyil­kos kisújszállási Szántó Mihály így úszta meg négy évi börtön­nel. Heves és Külső-Szolnok tör­vényesen egyesült vármegyé­ben egyetlen félév alatt öten él­tek ezzel a lehetőséggel: két jó­szágtolvaj (egyikük 50, a másik 60 botütést kapott); egy apaverő (két részletben 160 botot vertek rá); egy kettős házasság bűnét elkövető férfi (ő is 160 botot kapott két részletben) és egy gyilkos, akit katonának adtak. Következik: „Elillantott személyek” Simon Béla Június mozgalmas hónap a munkaügyi központ karcagi ki- rendeltségén. A pályakezdő munkanélküliek ekkor jelent­keznek be a segély folyósítá­sára.- Az évek során bebizonyo­sodott, hogy abszolút tájékozat­lanok, nem ismerik a központ munkáját, szolgáltatásait - mondta Harangi Istvánná, a központ munkatársa. Ezért olyan foglalkozásokat szerveznek nekik, ahol ezt meg­ismerhetik. Arra törekszenek, hogy hosszú távú együttműkö­dést alakítsanak ki a fiatalokkal, hiszen ők lesznek azok, akik át­képzésen vesznek részt, elhe­lyezkedhetnek az ő segítségük­kel. Június végén a most végzett szakmunkástanulóknak, az érettségizetteknek tartottak tré­ninget. Domokos Gyula szolgálta­tásszervező vezette az elhelyez­kedést segítő tréninget, ahol megtanítják, hogyan kell „elad­nia magát” a pályakezdőnek. A munkaerőpiac átalakult, a szok­ványos önéletrajzot el kell felej­teni, a két nap alatt, az elmélet megtanulása után,kiizzadják” a mértéktartó, de sikeres önélet­rajzot. Ráébrednek, mennyire fontos a bemutatkozás, a tele­fonkapcsolat. Az öltözködés, viselkedés, a meggyőzés A kormány jövő évi prog­nózisa szerint 1994-ben már a gazdaság növekedésére lehet számítani. A bruttó hazai termék, a GDP kedvezőtlen esetben is 1 százalékkal, kedvező körül­mények között pedig 3 száza­lékkal haladja meg az ez évit, leszámítva az inflációs ténye­zőket. Mindez azt jelenti, hogy há­roméves csökkenés után meg­kezdődhet a gazdaság élénkü­lése. A legjelentősebb a visz- szaesés 1991-ben volt, mér­téke elérte a 11,9 százalékot. A múlt évben 4-6 százalékkal csökkent a GDP, s az idén 3 százalékos csökkenést prog­nosztizálnak a kormány szak­értői, de az is elképzelhető, hogy megáll a visszaesés. A kormány előrejelzése szerint a növekedés feltételét részben a hazai fogyasztás, a nemzetgazdasági beruházások bővülése, illetve az ismét megélénkülő külkereskede­mind-mind eldöntheti, hogy al­kalmaznak e valakit, de a sze­mélyiség és önismeret is fontos. Cseke Gabriella pszicholó­gus kis csoportokban foglalko­zott a résztvevőkkel. Közösen, szituációk segítségével megbe­szélték mit csinál egy sikeres ember olyan helyzetben, ahol sokan vannak, és meg kell szó­lalnia. Kézfogás, tartás, visel­kedés - mind fontos dolog, erre csak a foglalkozás végén döb­bentek rá a lányok, fiúk. A csoport másik fele addig az átképzési lehetőségekről, a központ szolgáltatásairól hall­gatott meg tájékoztatót. Varga József már nyugdíjas, legkisebb lányát kísérte el erre a foglalkozásra. A másik négy már férjhez ment, cukrász, pin­cér, pék, állattenyésztő szakmát tanultak, s abban is dolgoznak. Bízik abban, hogy utolsó gyer­mekének is sikerül valamilyen állást találni, aki közgazdaságit végzett, s ápolónőként dol­gozna, ha volna rá lehetősége. Az átképzést is vállalná. A félnapos foglalkozás végén mindenképpen tájékozottabban mentek haza a résztvevők, a jö­vőben tudni fogják, milyen jo­gok illetik meg őket a munkálta­tóval szemben, s megismerték a munkaügyi központ szolgálta­tásait is. D. E. lem teremti meg. A végső fo­gyasztás jövőre már nem csökken, igaz, még nem is nö­vekszik. Növekednek viszont a nemzetgazdasági beruházási ráfordítások, s a bővülés elér­heti az 5-10 százalékot. Az idén a külkereskede­lemben jelentős visszaesés alakul ki, főleg a kivitel csök­ken nagymértékben, 2-10 szá­zalékkal. Jövőre viszont a kormány szerint mind a kivi­tel, mind a behozatal legalább 3, de elképzelhető, hogy 6 százalékkal is meghaladja az ez évi, viszonylag alacsony szintet. A termelői és a fo­gyasztói árnövekedés tovább mérséklődik. Míg az idén 13-15 százalékkal emelked­nek a termelői árak, jövőre ez az érték már csak 12-14 száza­lék körül alakul. A fogyasztói árindexnél az ez évi 20-22 százalékos értéket jövőre 16-20 százalékos érték váltja fel. (MTI) A kormány prognózisa szerint Megkezdődik 1994-ben a gazdasági növekedés Tiszaug Ma harminc általános iskolás diák indul sátortá­borozásra Sátoraljaúj­helyre. A tiszaugi önkor­mányzat húszezer forinttal támogatta a diákok nyara­lását. * * * Fellendülőben van Ti- szug idegenforgalma. Egyre többen vesznek vagy építenek a községben nyaralót. Elsősorban Kecskemétről, Budapest­ről, Nagykovácsiból jön­nek a pihenni vágyók. A község legfőbb vonz­ereje a víz közelsége: a Tisza’ és a Holt-Tisza mintegy körülöleli a fa­lut, valóságos horgászpa­radicsomot kínálva a vizek kedvelőinek. * * * Megnővekedettt a TÜ- ZÉP-telepen a forgalom. A legtöbben gáz-, illetve olajjegy igénylése miatt keresik fel a telepet. * * A falu munkaképes la­kosságát tekintve meglehe­tősen magas a munkanél­küliek száma, az arány 30 százalék felett van. Égető probléma a mun­kahelyek felkutatása. Nagy várakozás előzi meg tehát az épülő fatelep átadását, amelyre azonban az idén - pénzhiány miatt - várha­tóan nem kerül sor. * * * Valószínűleg a hét vé­gén, július 10-e körül kezd tárgyalni érdemlegesen a földkiadó munkacsoport a részarány-tulajdonosok­kal. Ekkor vizsgálják meg a földek iránti igényeket, s ekkor döntenek a terület­kiosztásokról. Jászkisér A jászkiséri állami gaz­daság kerületvezetője, Ze- lei József elmondta, hogy az idén várhatóan ötven százalékos terméshiánnyal kell számolniuk. Múlt . hétfőn kezdték meg az aratást a község­ben, s a 400 hektáron ter­mesztett búzának jóval több mint a felét már le­aratták. Ha minden a terv szerint haladt volna, s nem szól közbe az aszály, akkor hektáronként 4,2 tonna bú­zát lehetett volna betakarí­tani. Ehelyett azonban a termésátlag 1,8-2,2 tonna lesz csupán hektáronként. A tavaszi árpával meg­közelítőleg ugyanez a helyzet: a 80 hektáron termesztett árpa termésát­laga 3 tonna helyett 1,5 tonna lesz hektáronként. Tiszaigar Az elnapolt testületi ülésen, amelyet június 30-án tartottak, a követ­kező eredmények szület­tek. A szociális rendeletet első olvasatban megtár­gyalták, s különböző ki­egészítésekkel bővítve a következő ülésen fogadják el. Megszavazták a tiszafü­redi tűzoltó-parancsnok­ságnak adandó célirányos támogatást, amelyet mű­szaki mentő gépjárművek vásárlására fordítanak. Hozzájárult a testületi ülés az általános iskolások számára a tankönyv- és fü­zetcsomagok költségeinek az átvállalásához. Az óvo­dások és napközibe járók pedig - családonként dif­ferenciáltan - térítési díj- kedvezményt kapnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom