Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-31 / 177. szám

2 1993. július 31., szombat Körkép Bosznia Belgrád. Ismeretlen fegyveresek tegnap reggel a boszniai Jablanica közelé­ben tüzet nyitottak a spa­nyol békefenntartók egysé­geire. A meglepetésszerű tüzérségi támadásban egy kéksisakos életét vesztette, 17-en pedig megsebesültek. A sebesültek közül többen életveszélyes állapotban vannak. Az ENSZ-béke- fenntartók tegnapi közle­ménye szerint a horvátok csütörtökön támadást intéz­tek Közép-Boszniában két segélyszállítmány ellen. A világszervezet jelentése szerint egy horvát katona Gomji Vakuf környékén megtámadott egy brit ENSZ-katonát, míg a Hor­vát Védelmi Tanács (HVO) egy másik egysége meg­próbált lefoglalni egy gyógyszerszállítmányt. A konvojt kísérő brit katonák megakadályozták a szállít­mány elkobzását, s az inci­densek során senki sem se­besült meg - áll a közle­ményben. Megszállás New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütör­tök esti ülésén egyhangúlag elfogadott határozatában el­ítélte Örményországot Ag- dam városának és más azer- bajdzsáni területek meg­szállásáért. A világszerve­zet vezető testületé azonnali tűzszünetre szólította fel a szemben álló feleket, s kö­vetelte a megszállt területek haladéktalan és feltétel nél­küli kiürítését Jerevántól. Izraeli támadás Nabatije. Az izraeli légi­erő tegnap regg4.Jíjmf>tv bombázta Dél-Libanoni. Biztonsági ték, hogy több harci gép Nabatije városát támadta, míg az izraeli tüzérség a környékbeli településeket lőtte. Izrael vasárnap indí­tott támadást a Hezbollah nevű iszlám szélsőséges szervezet állásai ellen Dél-Libanonban. 1982 óta ez a legnagyobb méretű ka­tonai akció, amit Izrael li­banoni célpontok ellen haj­tott végre. A bombázások­ban és tüzérségi támadá­sokban eddig 119-en vesz­tették életüket, és 500-an megsebesültek. Az Észak-Izrael elleni muzul­mán rakétatámadásoknak ugyanakkor két halálos ál­dozata és 30 sebesültje van^ Repülőtér Athén. A görög kormány közölte, hogy egy német konzorciumot bíztak meg az új athéni repülőtér felépí­tésével. A vállalkozás mint­egy kétmilliárd dollárba kerül. A munkálatokat el­nyert cégek: az esseni Hochtief Ag., a majna- frankfurti Flughafen Ag., a mannheimi ABB Schaltan­lagen GmbH és a H. Krantz-TKT GmbH. Dollárkölcsön London. A londoni Eu­rópai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank (EBRD) a héten több mint 250 millió dollár értékű kölcsönt és befekte­tést hagyott jóvá három magyar programnak. Az EBRD kibocsátja régóta tervezett forintkötvényét is, mely úttörő vállalkozás lesz Kelet-Európábán. Kuna Zágráb. A horvát parla­ment csütörtök este úgy ha­tározott, hogy a dinár he­lyett a nácik horvát báb- rendszerének pénzét, a ku- nát nyilvánítja az ország új fizetési eszközévé, és a di­nárról a kunára térnek át. Pályázat stúdióengedélyekre Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról)- Készfizető kezességet vál­lalt a kormány a Metrimpex Rt. brazil és ecuadori megállapodá­saihoz - tudatta a szóvivő. A részvénytársaság, mint el­mondta, 55 millió cl-(klíring-) dolláros keretszerződést kötött a brazil oktatási minisztérium­mal, s további 20,6 millió cl-dolláros szerződés feltételei­ben állapodott meg az ecuadori kultuszminisztériummal külön­böző oktatási berendezések szállításáról. A várhatóan jelen­tős bevétellel járó export nyo­mán a hét honi gyártó cégnél 1200 dolgozó foglalkoztatására is mód nyílik. Juhász Judit végezetül kö­zölte, hogy Antall József au­gusztus elsején megnyitja a Magyar Cserkészszövetség nemzetközi táborát Gödöllőn, majd 13-ig szabadságra megy. Addig Boross Péter belügymi­niszter helyettesíti. Újságírói kérdésre a szóvivő megerősí­tette: a miniszterelnök feljelen­tést tett Lengyel László ellen; az ügyészségi vizsgálat folyamat­ban van. A politológus - emlé­keztetett a szóvivő - egy beszé­dében megvásárolhatósággal vádolta meg a kormányzatot.- A kormányfő, miután a Ku­rír című lapból értesült a történ­tekről, megpróbálja érvényesí­teni azt a jogot, mely védelmet nyújt az alaptalan rágalmak el­len, a kormánytagoknak és a közszolgálati tisztviselőknek is - fűzte hozzá Juhász Ju­dit. (MTI) Az Úr ad bölcsességet (Olvasandó: Példabeszédek 2.) Az iskolaév elmúltával ér­demes végiggondolnunk, mit is jelentenek ezek a szavak: okos, művelt, bölcs. Első pil­lantásra talán úgy tűnik, hogy e három szó lényegileg egyet jelent. Ám ha komolyabban elgondolkodunk rajtuk, rögtön látjuk, hogy ez nem így van. Okosnak azt az embert szoktuk nevezni, aki könnyen megért és azonnal megjegyez mindent, mert „jól vág az esze”. Olyan adottság ez, amely nem egyformán adatik mindenkinek, és amellyel le­het jól is, meg rosszul is élni. Az okos emberből akkor lesz művelt ember, ha az eszéhez szorgalom is párosul, és tudá­sát állandóan gyarapítva, ma­gáévá teszi az emberiség kul­túrájának minél nagyobb ré­szét. Tanulás nélkül nincs böl­csesség sem, de a puszta tudás még nem azonos a bölcses­séggel. Nem nevezzük bölcs­nek azt az embert, aki bár so­kat tud, félreismeri a helyzete­ket, nem látja jól az összefüg­géseket, és ezért helytelen döntéseket hoz. Az olyan em­bert nem szoktuk bölcsnek ne­vezni, aki nincs tekintettel má­sokra, hanem csak „magának okos”. A bölcsesség, mint lát­juk, magában foglalja a való világ reális szemléletét, a dol­gok helyes értékelését és az erkölcsi ítélőképességet is. . Erről a bölcsességről szól a ^Példabeszédek könyve. Mind­járt a 2. fejezetből a követke­zőket tudhatjuk meg róla: /. Törekedni kell rá. Amint az eredményes tanuláshoz nagy segítség ugyan a jó tanár és a jó tankönyv, de a legfon­tosabb feltétel maga a tanulni akaró diák, úgy a bölcsesség is azoknak lesz osztályrésze, akik teljes szívvel keresik, mint a kincskeresők az elrej­tett kincset. Ezzel a megállapí­tással bizonyára vitába száll­nak azok, akik a bölcsességet alkati adottságnak tartják, vagy úgy vélekednek, hogy az előbb-utóbb mindenkinek osz­tályrésze lesz, csak meg kell érni a „bölcs öregkort”. Ebben feltétlenül van némi igazság - az általános emberi életböl­csességre nézve. A Példabe­szédek írója azonban nem er­ről beszél. 2. Az Ige szerint a bölcses­ség elválaszthatatlan Istentől. Hogyan is lehetne reális világ- szemlélete annak, aki figyel­men kívül hagyja az Alkotót, a Gazdát? Hogyan lehetne he­lyes emberismerete annak, aki nem számol az Isten képére te­remtett ember bűnbeesésével és kegyelemre szorultságával? Hogyan tudhatná helyükre tenni e múló világ dolgait az, aki nem lát túl a síron? És honnan veszi etikai normáit az, aki nem érzi szüntelenül, hogy Istennek tartozik szám­adással? Bizony, a bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek ismerete ruház föl értelemmel (Péld. 9., 10.). 3. Az Istentől tanított bölcs megmenekül az élet zsákutcái­tól. Nem esik bele az utópisták naiv optimizmusába, de a re­zignált „bölcsek” keserű pesz- szimizmusába sem. Nem lesz megszállottjává az éppen diva­tos koreszmének, és nem lesz áldozatává az ideig-óráig tartó gyönyörök csábításának. A felülről kapott bölcsesség megőrzi őt azon az úton, ame­lyen Isten áldásai kísérhetik, s amely az Életbe vezet. Hamar István református lelkész TURISZTIKAI KÖLCSÖNZŐ. Annak ellenére, hogy ta­valy megszűnt az Ezermester Ifjúsági Kölcsönző Leány- vállalat, a szolnoki Tisza-parton továbbra is kölcsönöz­hetők nyári ésÜéltsDórteázközökl'1 ' ^ (Fotó: I. L.) A lottó nyerőszámai: 33, 47, 64, 71,83 3333 kilométer megtétele után Ismét itthon! Az államtitkár válasza A községi legelők tulajdoni-használati viszonyairól A tiszasülyi önkormányzat fölvetése alapján Halász Ist­ván országgyűlési képviselő levelet intézett a Földműve­lésügyi Minisztériumhoz a községi legelők tulaj­doni-használati viszonyainak szabályozásáról. Levelére dr. Medgyasszay László, a mi­nisztérium politikai államtit­kára válaszolt. A választ, ame­lyet Halász István bocsátott lapunk rendelkezésére, az alábbiakban közöljük. „A községi legelők tulaj­doni-használati viszonyaival, annak szabályozásával kapcso­latos levelére az alábbiakról tá­jékoztatom. A községi legelők okszerű hasznosítását, az állattartó gaz­dák részére a legeltetés feltéte­leinek a megteremtését a föld­művelésügyi tárca továbbra is az agrárpolitika fontos céljának tekinti. A hatályos jogszabályok a legeltetési feladatok ellátására - az egyéni állattartók tekinteté­ben is - a mezőgazdasági nagy­üzemeket kötelezik. E feladat maradéktalan ellá­tását azonban ma már az átala­kuló mezőgazdasági szövetke­zetektől, állami gazdaságoktól nem lehet elvárni. A legeltetést, közösségi legelőgazdálkodást, az ezt szolgáló szabályozást a termőföldek megváltozott tu­lajdoni viszonyaira tekintettel teljesen új intézményi alapokra indokolt helyezni. Ä korszerű szabályozás előkészítését az FM már megkezdte. E munka keretében új tör­vényjavaslat-tervezetet készítet­tünk a legelőhasznosításról és a legelőgazdálkodási társulatok­ról. A szakmai vitára bocsátott (tárcán belüli egyeztetés alatt álló) tervezet rendező elvei a következők. a) A törvény hatálya alá tar­tozik minden olyan gyepterület, amely (kárpótlás, részaránytu­lajdon kiadása stb. folytán) ki­kerül a szövetkezetek és más gazdálkodószervezetek (állami gazdaság, erdőgazdaság stb.) használatából. b) A törvény hatálya alá tar­tozó legelőket a tulajdonosok csak közös gazdálkodással hasznosíthatják. c) A közös gazdálkodás cél­jából a tulajdonosok legelőgaz­dálkodási társulatot, szövetke­zetét, gazdasági társaságot ala­píthatnak. d) A legelőgazdálkodás fon­tosabb szervezési feladatait, ezek közül elsősorban a legelő- tulajdonnal nem rendelkező ál­lattartók számára legelőhaszná­lat biztosítását a helyi önkor­mányzat látja el. A rendező elvekből kitűnik, hogy a közösségi legelőgazdál­kodást az új szabályozás nem a gyepek közös (önkormányzati vagy társulati) tulajdonára ala­pozza, hanem a - kárpótlás, részaránytulajdon-kiadás stb. következtében - magántulaj­donná vált legelők közös hasz­nosítására. Erről, azaz a szövet­kezet használatából kikerült le­gelők (és erdők) közös haszno­sításának kötelezettségéről már az 1992. évi II. törvény (24. pa­ragrafus) rendelkezett. A szó­ban forgó törvényjavaslatot a tárca e rendelkezéssel, valamint a földtulajdon és -használat át­alakítását szabályozó más tör­vényekkel összhangban kívánja kidolgozni. A tiszasülyi önkormányzat felhívásában megfogalmazott indítványt, mely a kárpótlási törvény módosítása útján a tele­pülési önkormányzatokat árve­résen való földvásárlásra jogosí­taná fel, nem tartom indokolt­nak. A javasolt módosítás egy­részt a kárpótlási földárverés és a termőföldvásárlásra jogosító vételi jog hatályos szabályait alapvetően megváltoztatná, másrészt a kárpótlás egyes alapelveivel, sőt, feltehetően az alkotmánnyal is ellentétes lenne. Az e célból alkotott tör­vények egyik alapja az, hogy az állam csak természetes szemé­lyeket, állampolgárokat részesít kárpótlásban. Az önkormányza­tot is megillető vételi jog által a kárpótlás intézménye a termé­szetes személyeken kívül jogi személyre is kiterjedne, mely az említett (a kárpótlási törvények címében is megfogalmazott) alapelvvel nem egyeztethető össze. A hatályos szabályok, szerint a termőföld vásárlására jogosító vételi jogát a kárpótlásra jogo­sult az őt megillető kárpótlási jegy ellenében érvényesítheti, tehát vásárolt kárpótlási jeggyel nem árverezhet. A javasolt módosítás az ön- kormányzatot megkülönbözte­tett joggal ruházná fel, számot­tevő előnyt adva számára az ár­verésen a kárpótlásra jogosult állampolgárokkal szemben. A vételi jog önkormányza­tokra való kiterjesztése és a vá­sárolt kárpótlási jeggyel való li­citálás lehetővé tétele nemcsak a természetes személyek, ha­nem más jogi személyek (pl. a kárpótlási jeggyel rendelkező szövetkezetek) hátrányos meg­különböztetését is eredmé­nyezné. A tiszasülyi önkormányzat indítványával kapcsolatos, fen­tiekben vázolt körülményekre tekintettel a tárca előkészítés alatt álló törvényjavaslatát aján­lom Halász úr szíves figyel­mébe. Erről, a szakmai viták és a szükséges (tárcaközi) egyezte­tések lezárását követően szak­értő munkatársaim szívesen adnak Önnek további tájékozta­tást.” Pontosan ma egy hónapja öt szolnoki fiatal elindult Al- pok-hódító útjára - kerékpáron. A magukat „Ki mit tud brin- gások”-nak elnevező bátor kis társaság tegnap a déli órákban gurult vissza a magyar határon. A csapat vezetője - Ötvös Ferenc - Rajkáról telefonon tá­jékoztatott arról, hogy az eltelt 30 nap alatt hó és szakadó eső kísérte végig útjukat. Ez tette szükségessé a kis útvonal-mó­dosítást is. Svájc déli részét ki­hagyták, helyette Zürich és Ba­sel érintésével közeledtek visz- sza. Az utóbbi napokban azután már a nap is felragyogott nekik. A hátralévő távot napi 80-100 kilométeres szakaszok­kal teszik meg, immár nyolcán, hisz szüleik közül néhányan - elébük menve és további erő át­adva - velük együtt érkeznek Szolnokra, augusztus másodi­kén (hétfőn), előreláthatólag délután 2-3 óra között. A bringások 3333 kilométer teljesítése után a kiindulópontra visszatérve, Szolnokon a Szé- chenyi-lakótelepen lévő Bajor étteremnél köszönik meg az őket támogatók és nekik szurko­lók segítségét, és mondják el először röviden úti élményeiket. Szarvas Z. Magyar Üt Kör Megalakult a szolnoki vezetőség Az 1993. június 28-án meg­alakult szolnoki Magyar Út Kör ideiglenes vezetősége: Elnökség: Zsamai György, Csontos Sándor, dr. Somodi László, Ábel Gyula, Benson Vilmos, Hargitai László. Az anyatej világnapján Tízezer liter évente, plusz a feketepiac Az úgynevezett természeti népeknél a legkézenfekvőbb do­log, hogy az anya tejével táp­lálja újszülöttjét. Hazánkban sajnos más a helyzet. Áhogy azt dr. Rotyis György gyermekgyógyász vezető főor­vostól megtudtuk, a gyermek négy hónapos korában kizáró­lag szoptató anyák aránya mindössze 30 százalék. Ezzel szemben az anyák alig 1,5-3 százaléka nem képes va­lamilyen szervi vagy más oknál fogva a csecsemő természetes módon történő táplálására. Ezek az adatok az adott nem­zet kulturáltsági foka szerint változnak. Az anyatej mint élő szövet biztosítja a gyermek számára az alkotórészek opti­mális összetételét, megfelelő védelmi mechanizmust működ­tet, s az anya és gyermeke jó kapcsolatát tükrözi. A szolnoki anyatejgyűjtő ál­lomáson évente tízezer liter tej fordul meg. Naponta mintegy harmincán igényelnek a termé­szetes táplálékból, az adók száma tíz-tizenöt. Az igény néha indokolatlanul magas, így szakmai szempon­tok alapján súlyozzák azokat. A tejet adó anyáknak kétszáz forinttal honorálják a táplálék li­terjét. Ez az összeg tíz év óta nem változott, s szinte a donor költ­ségeit sem fedezi. Rotyis György véleménye szerint leg­alább háromszorosára kellene emelni a díjat. Az is fontos eredmény le­hetne, hogy visszafogná az anyatej feketepiacának terjedé­sét, amely az utóbbi időben csökkenti a tejgyűjtőbe érkező mennyiséget. A feketepiacon vizsgálat nélkül kerül az anyatej a babákhoz, ami egészségügyi szempontból nem biztonságos.- sóit ­Ügyvezető elnök: Lipták Sándor. Körzeti Bizottság: Posta Zsolt, Lévai Ferenc, Csala Sán­dor, Gerőcs János, Lipták Sán­dor. Szóvivő: dr. Somodi László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom