Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-29 / 175. szám
1993. július 29., csütörtök Hirdetés----körkép 9 Kem ény szavak a hazáról Kilenc év után újra itthon Boros Péter a határok biztonságáról Csencselők, illegális átlépők Nagyon nehéz kemény szavakat mondani az embernek saját otthonáról, de ha már megteszi, bizonyára komoly oka van rá. Csalódottság, kiábrándultság - kezdenek általános életérzéssé válni Magyarországon. Ilyen ,jól” állunk? Ilyesmiről beszélgetünk Lukács László Svédországba szakadt hazánkfiával, akit a rendszerváltás szele kilenc év után hazacsalogatott.- Svédországban töltött kilenc esztendő után hazatérve mi a legszembetűnőbb változás?- Kemény szavak, amit mondani fogok, de azt hiszem, jobb őszintén. Jobban esne könnyedén beszélni a mai Magyarországról, de sajnos nem tudok. Mást találtam, mint amit vártam. Először is: én úgy látom, hogy az egész ország prostituá- lódott. Nemcsak az utcákon jelentkező klasszikus értelemben vett prostitúcióra gondolok, hanem úgy általában. Minden eladó. Az emberi jóérzés is. Egy külföldi kedvéért arra is képesek, hogy alázatoskodjanak. Konkrétan egy példa: szolnoki ismerősöm lakása iránt érdeklődtem. Válasz: közöny, elutasítás. Azután mondtam, csak azért kérdezem, mert kilenc év óta Svédországból most vagyok itt először. Erre emberünk megváltozott, elkísért egészen az utcáig úgy, hogy alázatoskodását szinte én szégyelltem. Magyar létemre ezt nagyon nehéz lenyelni. Azután: minden, ami nyugatról jön, az szent. Behoztak sok mocskot, a nyílt szexet, pornográfiát, a lehetetlen, nyugatról már kiszorulóban levő keleti vallásokat. Nekünk most ez kell? Ez lesz a megoldás? Ezek megint olyan dolgok, ami miatt felfordult a gyomrom. Vagy más: amikor meghallottam, hogy Magyarországon vér nélkül győzött a forradalom, röhögőgörcsöt kaptam. A magyarok besöpörték a szemetet a szőnyeg alá. A vezetés ugyanaz, csak éppen nevet változtattak. Összegezve: itt lett volna végre a lehetőség, hogy megvalósítsuk a szabadságot, ezzel szemben mit valósítottunk meg? A szabadosságot. Kinek volt ez igénye, amikor a létminimummal küszködünk? Az embereket figyelem elsősorban, amióta itthon vagyok. Hogy lehet ilyen hajszában élni, nem is tudom, hogy nevelődnek ilyen körülmények között a gyerekek? Nincs sem anyagi, sem erkölcsi biztonság. Az ember felteszi a kérdést: érdemes egyáltalán hazajönni? Azt hiszem, nem. Már csak azért sem, mert akik ma szidják a kommunistákat, tegnap maguk is nekik dolgoztak, vagy ők maguk voltak a legnagyobb kommunisták. Ma is nekik van a legtöbb lehetőségük, és éppúgy ki van szolgáltatva a nép, mint eddig... Hallgatom ezt a kemény embert, hallagatom a kemény szavakat, majd nézem, nézem a hazánkról készült szép nyugati prospektusokat, közben amint elmerengve kibámulok az ablakon, a szemközti kukában turkál egy férfi.. . K.SZ. Sohasem volt nagyobb biztonságban Államkötvény 1995/G A Magyar Államkötvény rendszeresen kibocsátásra kerülő értékpapír. Tehát erre a befektetésre ön mindig számíthat. Mint most is, hiszen itt az Államkötvény 1995/G. Az Államkötvény 1995/G 1993. augusztus ío-én 2 év futamidővel kerül kibocsátásra. Fix kamatozású értékpapír, melynek kamata évi bruttó 19,5%. A kamatok minden év augusztus io- től esedékesek. A kötvény 1995. augusztus ío-én jár le, tehát ezután már nem kamatozik tovább és ekkor névértéken felvehető. A futamidő azonban nem jelent szigorú lekötést. Pénze a forgalmazóhelyeken ismertetett feltételekkel, a futamidő alatt is mobilizálható. A Magyar Államkötvény 1995/G-t a jegyzési időszakban deviza- belföldi, jogi- és természetes személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vásárolhatják a felsorolt forgalmazóhelyeken. A jegyzés kezdőnapja: 1993. július 26. A jegyzés zárónapja: 1993 augusztus 6. Kibocsátási árfolyam: 100%, azaz száz százalék. Az államkötvény bármely belföldi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra bármilyen korlátozás nélkül átruházható. Mint minden állampapírra, az Államkötvény 1995/G-re is állami garancia érvényes, tehát mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. A Magyar Államkötvény sohasem évül el, tehát lejárta után is bármikor visszaváltható. Forgalmazóhelyek: Az MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága (5000 Szolnok, Magyar u. 8.) és az MNB főpénztára. Országos Takarékpénztár Értékpapír Ügynökség Rt., 1051 Budapest V.,Vigyázó F. u. 6. • Budapest Értékpapír és Befektetési Rt., 1052 Budapest V., Deák F. u. 5. • Corvinbróker Kft., 1054 Budapest V., Hold u. 25. • Creditanstalt Értékpapír Rt., 1051 Budapest j V., Nagysándor J. u. 10. • Daiwa-MKB (Magyarország) Befektetési és Értékpapírforgalmi Rt., 1088 Budapest Vili., Rákóczi út 3. • Kulturvest Befektetési Kft., 1137 Budapest XIII., Újpesti rkp. 7. • K & H Brókerház Kft., 1054 Budapest V., Alkotmány u. 21. • Postabank Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt., 1051 Budapest V., József nádor tér 1. • Quaestor Értékpapír Kft., 1015 Budapest I., Donáti u. 18. • Talentum Értékpapír és Befektetési Ügynökség Rt., 1057 Budapest V., Akadémia u. 7. • Aranybróker Értékpapír Ügynökség Kft. 1054 Budapest V., Nagysándor J. u. 8.- A nálunk jóval gazdagabb és nagyobb országoknak is komoly gazdasági, politikai gondot jelentenek azok a külföldi állampolgárok, akik - foként anyagi, egzisztenciális okokból- új hazát keresnek maguknak. Milyen feszültségforrást jelent számunkra ez a "mozgó tömeg"? - kérdeztük Boros Péter belügyminisztertől.- Ma már egyértelműen befogadó és nem kibocsájtó ország vagyunk. Geopolitikai helyzetünkből adódóan azonban bizonyos veszélyhelyzetekkel folyamatosan számolnunk kell. A jugoszláviai háború, a romániai emigrációs hajlam, Ukrajna állapota - megannyi tényező, amelynek változása, alakulása pontosan nem prognosztizálható. Hazánkon kívül nincs még egy ország Európában, amelyet - több mint félkörívben - ilyen veszélyeztetett térség venne körül. Erre reagálva a belső intézkedéseken kívül szervezetet is létre kellett hoznunk, amely megítélésem szerint jól működik. Hozzáteszem: a közvélemény nem érzékel eféle veszélyt, hiszen rendszerint csak magának a bajnak a bekövetkeztét szokás regisztrálni - ez pedig szerencsére nincs. Talán nem is hiba, hogy a lakosság veszélytudatát sikerült minimálisra csökkenteni!- Milyen intézkedésekkel védekezünk a nem kívánatos vendé gjár ás ellen?- Bizonyos feltételeket természetesen támasztottunk, támasztunk a beutazókkal szemben. Rendelkezniük kell például- a szükséges okmányokon túl - megfelelő pénzösszeggel; gépkocsijuknak pedig kellő műszaki állapotban kell lenniök. Meghívólevél,vagy itteni rokon természetesen előnyt jelent, viszont kizáró ok a „kereskedelmi batyu”. Szelekciónk tehát kifejezi, hogy szívesen várjuk a turistákat, de nem a csencselőket vagy az illegális letelepedőket. Ehhez csak annyit: jó napnak számít, ha kétezer alatt marad a határainkon be nem engedett utasok száma...- Határaink biztonságának fokozása jegyében gyorsan mozgó akcióegységeket is életre hívtak.- Nem titok: a határőrségen belül szerveztünk ilyen jellegű fegyveres alakulatokat. Felszerelésük a kisebb határmenti csetepaték, betörések elhárítására alkalmas. Ahogy utaltam rá: környezetünkben olyanok a viszonyok, hogy egy-egy kisebb katonai, esetleg irreguláris egységnek bármikor támadhat valamilyen „kóbor gondolata”. Ennek az alakulatnak vannak feladatai a határmenti csempészet elleni küzdelemben, s jelentős szerepet tölthet be egy esetleges menekült-hullám kapcsán fölmerülő ellátási gondok megoldásában is. Méretét tekintve az alakulat kisebb, mint kellene, de hatásos eszköze lehet a védekezésnek: 25 perc alatt a határ bármelyik pontján kész a parancs teljesítésére.- A tapasztalatok szerint merről jönnek legnagyobb számban illegális turisták?- Legtöbben Románia felől, de persze nem mind román állampolgár, az összetételben úgyszólván a Közel- és Távolkelet minden országa képviselve van. Mintha a történelmi szerep ismétlődne: minél stabilabb hazánk határvédelmi rendszere, annál kevesebb az ilyen természetű gondja Ausztriának, Németországnak és a többi nyugati államnak. Voltak tárgyalásaink velük, bíztató ígéreteket is kaptunk bizonyos anyagi támogatásokra - ezek azonban jobbára a megértő bó- logatás és az egyetértés szintjén maradtak. Úgy tetszik, meg kell szoknunk, hogy Nyugat-Euró- pában sokszor a hangzatos ígéretek dominálnak, s nem a konkrét, hathatós lépések. Koós Tamás Ferenczy Europress Jót nem tesz a környezetnek, de... Lőgyakorlat a Hortobágyon Élnek még az emlékek A közelmúltban adtuk hírül, hogy több hónapos csend után ismét hangos lett a volt szovjet katonai bombázótér Karcag-Nagyiván határában. A közvéleményt erősen foglalkoztató magyar katonai gyakorlat jellegéről és környezeti hatásáról kérdezte a Ferenczi-Europress munkatársa a szakértőt. Már a rövid előzetes bejelentés felbolygatta a kedélyeket, s ahogy közeledett a kitűzött időpont, erősödtek a tiltakozás hangjai. Olyannyira, hogy a Hortobágyon, a Nemzeti Park közelében tervezett légvédelmi lövészeti gyakorlat ellen parlamenti interpelláció is elhangzott. Katonai szakértőnktől, dr. Damó László nyugalmazott vezérkari főnök-helyettestől azt kérdeztük: miért váltott ki ez a szinte rutinszerű katonai gyakorlat ekkora ellenérzést a közvéleményben?- Az okok minden bizonnyal a néhány évvel, évtizeddel ezelőtti nyomasztó ' emlékekben rejlenek. A környékbeliek annak idején megtapasztalhatták, hogy a hazánkban állomásozó szovjet csapatok - elsősorban a vadászbombázó repülők - gyakorlatozásaik során az erre kijelölt tereprészeken „élesben” hajtották végre a bombázásokat. Része volt a hortobágyi gyakorlatoknak a magyar honvédségi egységek és a szovjet alakulatok 70 km-es hatótávolságú föld-föld (4 UNA-M, Tocskaja jelzésű) rakétákkal végrehajtott lövészete is. S noha, ilyen, szinte a valódi katonai konfliktus körülményeit idéző gyakorlásra minden hadseregnek szüksége van, ezek a gyakorló akciók roppant pusztító- és tűzerő bevetésével jártak.- Azt azonban civil körökben talán kevesen tudják, hogy hazánk területén már nincsenek az előbbiekben említett harci eszközök. Vadászbombázók akkor is csak a Szovjet Déli Hadseregcsoport kötelékében voltak, a mi honvédségünk ezzel a Szu-7-B, illetve Szu-27 típussal nem rendelkezett. A föld-föld rakéták pedig már 1991-ben kikerültek a hadrendből, a szovjet rakéták robbanófejéit, kilövő állomásait és rakétahordozóit pedig elszállították az ország területéről.- A hortobágyi gyakorlat „arzenáljába” minden bizonynyal csak olyan kisteljesítményű kézi légvédelmi rakéták kerülhettek be (SZTRELA-1, SZTRELA-2), amelyekkel alacsonyan, 30-200 méter magas- sában szálló gépekre, illetve kicsinyített repülő célpontokra lehet tüzelni. Ezeken „igazi” robbanófej helyett úgynevezett INERT-fej használatos, amelyben az eredetivel megegyező súlyú, de nem pusztító anyag (sok esetben egyszerű homok) van. Mindehhez persze a kézi fegyverek -géppisztoly, géppuska, golyószóró - és helikopterre szerelt kis űrméretű gépágyú tüzelése adja a „hátteret” - de ezek együttesen megközelítőleg sem okozhatnak a hortobágyi tájban és környezetében annyi kárt, mint a 70-es, 80-as években lezajlott bombázások és légvédelmi lövészetek. Ferenczy Europress