Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-29 / 175. szám

6 Szolnoki Extra 1993. július 29., csütörtök Szőkefalva lelkipásztora városunkban „Hitbeli közömbösséget tapasztaltam” Krízis, drog, gyógyítás Beszélgetés Csősz Lászlóval Gacsári Kis Sándor, kano­nok, esperes - a Vártemplom plébánosának - meghívására töltött két hetet városunkban Papp Antal r. kát. lelkész, aki Erdélyből, Szökefalváról - egy Dicsőszentmárton melletti kis faluból - érkezett és Ga­csári atyának segített be az egyházi munkában. Szolnoki benyomásairól kérdeztük ha­zautazása előtt.- Szolnok furcsa-vegyes vá­ros. Ha a hit prizmáján keresz­tül nézi az ember, nagyfokú kö­zömbösséget tapasztal, nagyón kevés elkötelezett hívő van. Gyökértelen társaságnak tűnik ez a város ilyen szempontból. Úgy érzékelem ettől függetle­nül, hogy a szolnoki jelenlegi egyházi feladatok ellátásához még legalább öt-hat papra lenne szükség. Még Marx parknak nevezték a mindannyiunk által jó ismert te­rületet, amikor a környék lakói kéréssel fordultak a polgármes­teri hivatalhoz és a városi rend­őrkapitánysághoz, hogy vizs­gálják felül az előttük kanya­rodó közút forgalmi rendjét. Már 1990-ben panaszkodtak a Tisza Szálló felől érkező jár­művek sebességére, esti nyu­galmukat lehetetlenné tevő za­jukra, mely a sarki óvoda kicsi­nyeit nappal is zavarja. Baleset- veszélyenek tartották ezt az út­szakaszt, többek között azért is, mert a park felől, parkoló gép­kocsik akadályozták a forgal­mat. Javasolták forgalomcsök­kentő bukkanok építését. A szerkesztőségünket felke­reső lakó kezében lévő levelek egyikében - beadványára vála­szolva - a hivatal műszaki osz­tálya ígéretet tett arra, hogy a parkon átvezető kerékpárúiról majd kitiltják a motorosokat, a színházi építkezés befejezését követően pedig a Táncsics út sarkától megszűnik az átmenő forgalom. Közútról van szó zaj- csökkentésre, bukkanok építé­sére nincs lehetőség - fogal­mazták meg a válaszban. Hosszú türelmi idő után, 1992. júniusában újabb levelett írtak az itteniek. Az aláírások kétséget nem hagynak afelől, hogy a környék — Tisza-park, Verseghy- park, Kellner Gyula Gyermekkorom legszebb em­lékei közé tartozik, mikor a Bíró kocsma környékén (ki em­lékszik már rá) lévő pékműhely ablakából reggelente orrunkba szökött a frissen sülő kenyér ínycsiklandó illata. Ugyanez az érzés ragadott el, amikor a Ke­rek-perec Kft. Széchenyi lakó­telepi péküzletébe beléptem.- Két éve, hogy működünk - mondja Kirják László, a kft. ügyvezetője. — Eredeti szak­mám szobafestő-mázoló, vál­lalkozó voltam, a lakossági megrendelések nagyon meg­csappantak, a közületi munkák pedig nem mindenki számára voltak hozzáférhetők - teszi hozzá sejtelmes mosollyal az arcán.- Ezért döntöttünk úgy, egy szobafestő, egy bádogos és egy fogtechnikus, hogy pékműhelyt építünk a ^főtelepen. Erre az időszakra tehető, hogy az állam levette a támogatást a kenyér­ről, így jobb minőséggel és ha­sonló árral versenyképesek va­gyunk a kenyérgyárral. Az itt készülő termékek minőségére jellemző - mutat ki az üzlet elé az ügyveztő -, hogy reggelente és ilyenkor délután hosszú sor áll várva a frissen sült kenyérre.- Egyszerű dolog volt szak­mát váltani?- Nem ment egyik napról a- Mi az, ami dicsérhető?- Pozitív, hogy nagyon sok fiatal szülő jön belső indítékból kereszteltetni. Ez a nyitottság arra mutat, hogy formálható a nép, csak sok türelem és idő kell hozzá. Erősíteni kellene az egy­háznak is a hívőkkel a kapcso­lattartást. Én odahaza a gyere­keket az otthonukban is meglá­togatom. Humánus kapcsolatra van szükség ember és pap kö­zött, el kell dobni az előítélete­ket.- Gyakorlati tapasztalatok beszélnek Önből.- Én odahaza állandóan úton vagyok. Tíz falu, szórvány kato­likus vidék tartozik hozzám. 460 lélek összesen, ebből* 200 lakik az 1700 lelkes Szőkefal­ván. A többi református, orto­dox román és unitárius. Nálunk évtizedeken át a templom tar­utca - nyugalma, rendje többek szívügye. A Hotel Tisza Kft, az Apeh, az óvoda és még hét tár­sasház képviselői nem csak megismételték korábbi kérésü­ket, de újabb érvekkel álltak elő. Ebből a protestálásból kide­rül: a korábbi állapothoz képest semmi sem változott. Sőt: for­galmi dugók keletkeznek, az út­test több helyen megsüllyedt, a szálló vendégeit is zavarja ez a forgalom, a parkoló gépjármű­vektől a nyomvonal gyakran a felére szűkül. Tapasztalatuk szerint a városnak nincs ilyen szűk keresztmetszetű, fele rész­ben kétirányú utcája, ahol, ek­kora forgalom lenne. A városüzemeltetési iroda pontosan egy évvel ezelőtt kel­tezett válaszában elismerték a panaszos levélben foglaltakat. Megfogalmazták: csak az út­burkolat, a víznyelők javítására, a gyalogátkelőhely ismételt fel­festésére, a tisztítási munkák elvégzésére vállalkozhatnak. A csend megőrzésére, a száguldo­zok megfékezésére nincs lehe­tőség. Miután elemezik a forgalom­szabályozási lehetőségeket, „behajtani tilos, kivéve célfor- galom”táblákat helyeznek majd el a Szapáry úttól a Kellner Gy. útig - ígérték. Úgy ítélték meg, célszerű a megváltozó forgalom hatásait megvárni és értékelni. másikra, a vállalkozásunk meg­kezdése előtt egy hathónapos tanfolyamot végeztem el, majd már a vállalkozás közben egy­hetes tanulmányúton voltam Olaszországban és Németor­szágban, volt rá anyagi lehető­ségem - teszi hozzá - és így mostanra már le tudtuk cserélni a tapasztalatok alapján a leg­jobbnak ítélt gépekre a korábbi magyar gyártmányú berendezé­seket. Most Winkler kemencé­vel sütünk, amelynek 15 év az élettartama, de a többi gépünk is minőségi árut biztosít.- Huszonöt-harminc évvel ezelőtt a pékek egy kiló lisztért egy kiló kenyeret adtak . ..- Jó régen volt - vág közbe Kirják László -, a mai energia és szállítási költségek, valamint munkabér, illetve annak közter­hei emelkedése miatt az ilyen arány ma már elképzelhetetlen. Ha szóba is kerülne ilyen csere­akció, na nem egy az egyben - emeli fel a kezéj -, adminisztratí­van szinte kivitelezhetetlen lenne a liszt bevétel és kenyérkiadás le- bizonylatolása. Egyébként lisztet a törökszentmiklósi malomból vásárolunk, ők gyártják ma a me­gyében a legjobb minőséget. Megkerestek már más üzletkötők is, de a folyamatos és egyenlően jó minőségű liszt beszerzése csak a GMV-től biztosított, -span­totta a lelket az emberekben. Más a szemlélet.- A vallási megosztottság nem gond?- Most nem. Mindenkinek egyéni szabadságától függ, hogy hová tartozik. Amit na­gyon fontosnak tartok, hogy az egyház ne legyen eszköze a po­litikának. A közösségi tudatot, a kultúrát kell ápolnia, őriznie. Nagy tervem, hogy alapítványi meghirdetéssel Abosfalván egy kultúrális centrumot hívjak életre, egy olyan épületegyüt­test, ahol akár száz fölötti lét­számú csoportokat is el tudnék helyezni, teljes ellátást bizto­sítva. Kultúrális rendezvénye­ket, népfőiskolái kurzusokat le­hetne ide szervezni.- Kísérje szerencse terveit! Kérték a lakókat, hogy a felada­tokat 1993. első negyedévében közösen értékeljék ki. Ezidáig nem találkoztak az érdekeltek, az ígéret sem vált valóra. * * * Az egyik lakó minap befáradt szerkesztőségünkbe, és mint a levelekben három évvel ezelőtt megfogalmazták, elmondta, hogy... panaszkodnak a szálló felől érkező járművek sebessé­gére, a nyugalmukat zavaró zajra, balesetveszélyenek tartot­ták ezt az útszakaszt, többek kö­zött azért is, mert a zöldterület felől a parkoló gépkocsik aka­dályozzák közlekedést, és nem történt forgalomszervezési vál­tozás. Megkerestük a polgármes­teri hivatal Városüzemeltetési Irodáját is. Az említett határ­időcsúszással kapcsolatban Orgovány László az iroda munkatársa elmondta, hogy a városban folyamatosan javít­ják a kátyúkat. Több terüle­ten kell dolgozniuk, a Kellner Gyula utcába augusztus ele­Még kölök voltam, amikor világraszóló ünnepséggel megnyitották a tiszaligeti KRESZ-parkot. Én is ott vol­tam, mint a Kun Béla raj ke­rékpár-ügyességi csapatának oszlopa. Akkoriban gyakran jártunk ki, lehetett ott bica- jozni, motorozni, de igazi él­vezet a Simson motoros go-kart volt. Azóta eltelt pár év, a KRESZ-park táblái megkoptak, az aszfalt itt-ott megrepedezett, de a gyepet nyírják, a virágok virulnak, a gyerekek pedig ren­dületlenül bicikliznek. A gazda a megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedési Osztálya és a Bal­eset-megelőzési Bizottság. Csőke István, rendőrségi közal­kalmazott a park felelőse:- A parkot elsősorban a gyermekek KRESZ-oktatására tartjuk fenn - tájékoztat. - Isko­lai, vagy bármilyen felnőtt kísé­rővel érkező csoportnak kerék­párokat kölcsönzünk. Aki saját kerékpárral érkezik, bármikor használhatja az utakat. A moto­rozást leállítottuk, egyrészt a Biokultúra lap 1991-től jelenik meg Kolozs­váron havi-, illetve kétheti fo­lyóiratként a „Kertbarátok lapja” c. kiadvány. A lap főszerkesztője Tóthfa- lussy V. Béla. Munkatársai kö­zött van többek között dr. Pap István ny. egy. tanár, az MTA kültagja, Veress István ny. egy. tanár, a Budapesti Kertészeti Egyetem gyémántdiplomása. A lap a környezetkímélő, egészségvédő és bioorientált kertészkedésért száll síkra. Gyakorlati tanácsadás mellett többek között teret szentel a bo­rászatnak, virág- és balkon ker­tészetnek, a szobanövények ápolásának is. A lap példányai - hivatalos terjesztés híján - megtekint­hetők Szolnokon, Vereb Dér Ferencnénél, a Biokultúra Egyesület vezetőjénél.S. Cs. J. jén jutnak el. Ekkor festik fel a gyalogátkelőhelyet. A kö­vetkező hónapra ígérték a víznyelők rendbehozatalát és a hiányolt KRESZ táblák fel- lállítását is. A lakók, az intézmények kérték a forgalmi rend meg­változtatását. Ezzel kapcso­latban megtudtuk, hogy a forgalomszabályozási mun­kák a 4-es főút tehermentesí­tésével függnek össze. Több csatlakozó utca forgalmi rendje változik majd. A terv véleményeze előreláthatóan augusztus elején lesz, melyről az érdekelteket értesítik. Az autósok figyelmébe ajánlják, hogy augusztus második fel­étől tehergépjárművel - ki­véve az áruszállítókat - tilos a Sóház utcára behajtani a Táncsics Mihály, a Magyyar és a Szapáry utcákról. Mint elmondták, a város több ré­szén alakult ki hasonló for­galmi helyzet, ezért a levélí­rók és az érintettek megérté­sét kérik. Sz.Z. balesetveszély miatt, másrészt azért mert országosan megszün­tették az ügyességi versenyeket. Hétköznapokon 8-tól 16 óráig tart nyitva a park, használata természetesen ingyenes. Egy a lényeg: A KRESZ betartása! Kiss Sándor gondnok lelke­sen meséli:-Éppen ma(1993. július 23.) számoltam össze, hogy a nyári szünet kezdete óta pontosan 1851 gyerek látogatott meg minket. Volt már ebben a sze­zonban tiszafüredi, sőt még bu­dapesti csoportunk is. A napkö­zisek meg a sporttáborosok jár­nak ide a legtöbbet. Az a fontos, hogy a felnőtt együtt kerekez­zen a gyerekekkel és megmu­tassa, mit kell csinálni.Hát igen, szép a park, igyekszünk karban­tartani, még a füvet is kikapál­tam az útszegélynél, nehogy va­laki elessen. Hanem uram, a vandálok itt is dúlnak minden nap! A lovaspálya felől autóval keresztülhajtanak a parkon, mo­torral száguldoznak, a táblákat pedig betonalapjuknál fogva huzigálják ki. Ha nem enged, A drogfogyasztás napjaink­ban részint új problémamegol­dási „lehetőségként”, részint káros mintaként terjedt el főként a fiatalok között. Hogyan szem­besül a jelenséggel az egész­ségügy? - kérdeztem Csősz Lászlót a Hetényi Géza Kór­ház-Rendelőintézet Serdülő Pszichiátria Osztályának főor­vosát.- A drog nem egészségügyi, rendőri vagy szociális kérdés: mindez együtt. Sokan szednek orvosi felügyelet nélkül altató­kat, nyugtátokat. Az alkohol és a gyógyszer együttes fogyasz­tása, vagy a kemény drogok rendszeres használata a legna­gyobb probléma, bár tudni kell, hogy sok szempontból vizsgál­ható a kérdés. A cigaretta is egyfajta drog.- Az önök osztályán tapasz­talható-e a kábítószerfogyasz­tók létszámának növekedése?- Az itt megfigyelhető minta nem reprezentálja ezt a problé­mát, a pszichiátria nem foglal­kozik célzottan a drogfogyasz­tással és nem is kezelheti csu­pán azt. A mögötte álló össze­tett okok felderítése és orvos­lása a feladat.- Milyen problémákkal, ho­gyan jutnak el önökhöz a fiata­lok?- Különböző tünetekkel, dep­resszióval, esetleg öngyilkos- sági szándék után. Gyakran elő­fordul, hogy krízishelyzetekben pótszerhez fordulnak. Legin­kább ilyen formában találko­zunk a drogfogyasztással. Saj­nos gyakori, hogy az alapellá­tásban nem ismerik fel például a depressziót a tünetek alapján, vagy rosszul kezelik, így a helyzet csak súlyosbodik. S ami még nagyobb gond: a legtöbben nem is jutnak el hozzánk, s ezt leginkább a felnőtt esetek bizo­nyítják. Elhúzódó gyermekkori, serdülőkori problémák az okok.- Említette, hogy szülők se­gítségével jutnak el önökhöz a fiatalok. Mekkora a család sze­repe a kezelés során?- Sűrűn állunk szembe olyan helyzettel, hogy maga a szülő is beteg. Gyakori a hárítás, a szemlélet, miszerint „vigye el a akkor letörik. A kitördelt táblá­val eltorlaszolják az utat, meg néha letördelt ágakkal is. Nézze meg, a WC ajtaját is összetör­ték. A legtöbb energiám arra megy el, hogy a károkat próbá­lom helyreállítani. Amikor el­indulok hazafelé, már ott gyü­lekeznek a „banditák” az gyerek a balhét”. A családterá­pia természetesen nem mindig a leghatékonyabb kezelési mód, de alkalmazása mindenképp fel­tételezné a szülői együttműkö­dést. Ami viszont igazán akadá­lyozó e téren, a szakemberek hiánya. Jelenleg egyedül va­gyok az osztályon, aki végzett­sége szerint vezethetne család- terápiát. Dolgozik viszont két szociális munkás nálunk, dr. Hanesné Dér Klára és Rontó Zsuzsanna, akik a legnagyobb tapasztalattal rendelkeznek a megyében.- Van-e kezdeményezés a megelőzés érdekében?- Főként harmadlagos pre­venciót végzünk, ami maga a gyógyítás. Kísérleti jelleggel indult 12-13 éves egészséges, de különböző okok miatt nehe­zen beilleszkedő gyerekekkel csoportos foglalkozás egy szol­noki általános iskolában. Az igazság az, hogy a gyógyításra is kevés a szakember, nem hogy egy átfogó megelőzés gyakor­lati kivitelezésére.- Mi ennek az oka?- A pénz. Nem tudunk vonzó perspektívát adni egy kezdő fia­talnak. Nem tudjuk biztosítani azt sem, hogy legalább a to­vábbképzéseit ne maga fizesse. A kezdő orvosok fizetése hihe­tetlenül alacsony. Az egészsé­ges az lenne, ha odamenne az orvos és az egészségügy, ahol a beteg van. Ez elsősorban anyagi feltételek kérdése. A magyar fiatalok mentális egészsége nagyon rossz álla­potban van. Nem érzik ennek a súlyát, nem fektetnek rá hang­súlyt, pedig ez leginkább a kormány és a helyi önkormány­zatok felelőssége. Mi kerül nekünk többe? Egy hatékony, jól működő egészség- ügyi és megelőzési rendszer egyszeri, alapos kidolgozása és létrehozása, vagy a tbz (társa­dalmi beilleszkedési zavarok) és tünetei felszámolására irányuló próbálkozások végeláthatatlan és talán sikertelen sorozata. Lesz megtakarított pénzünk... és elkölthetjük a társadalom se­beinek vérzéscsillapítására. Báli Erzsébet Aranyiakat mögött. Mert ugye nem nehéz elképzelni, hogy a KRESZ-parkot törő-zúzó van­dálok zöme vakációzó gyerek. Talán jó lenne odafigyelni rá­juk, hiszen nem lehet a park minden sarkára egy-egy rendőrt állítani. Kép és szöveg: Imre Lajos Simon Cs. József Itt a szolnokiak beszélnek Forgalmi rend a Kellner utcában Szobafestőből pék A park él, virul, csak tönkreteszik

Next

/
Oldalképek
Tartalom