Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-24 / 171. szám
ICörkép 1993. július 24., szombat Nyugtató mikroklíma a Medve-tó partján Jászkunsági cellatitkok (21. rész) F ürdogy ógyászat Szovátán A tanyát is ellopták A nemrég befejeződött szová- tai honismereti népfőiskola egyik szolnoki résztvevője, Dénes Pál népművelő, hasznos tárgyalásokat folytatott a Szováta Fürdővállalat turisztikai cég igazgatójával, Fülöp Nagy Jánossal és dr. Bartha András fürdőgyógyász szakorvossal. A megbeszélés alapján - amennyiben igény lesz rá - akár az ősz folyamán is megszervezhető az első autóbuszos túra Erdély leghíresebb fürdővárosába. A teljes ellátást, szállást és kezelést, napi ezer forint körüli áron tudnák biztosítani személyenként. Mi is a varázsa a Marosvásárhelytől keletre, a sóbányászat egyik bölcsője mellé, a Medve-tó partjára települt Szováta fürdőnek? Elsősorban nyugtató mikroklímája révén népszerű. A szubalpin zóna alsó határán fekszik, 500-600 méter tengerszint feletti magasságban. Rendkívül ritkán fúj a szél. A légkör negatív ionizációja, a tiszta levegő, a buja növényzet, a színes madárvilág előnyösen befolyásolja az üdülők közérzetét. Az aluszékonysággal járó pihenés nagyfokú regenerálódást biztosít. Kinek javasolhatók a fürdőkúrák? Megelőző jelleggel bárkinek, aki egészséges. Ajánlott a krónikus nőgyógyászati, gyulladásos, mozgásszervi, reumás, idegrendszeri betegségek, a műtét utáni állapotok és a női hormonzavarok gyógyítására. A leglátványosabb eredményeket a női sterilitás kezelésében érték el. Nem gyógyíthatók a balneo- fizioterápiával az akut, heveny, anno Lízing lehetőségek a Levantox-től RESZLETFIZETÉSSEL használt FIAT UNO-k és TIPO-k kedvező áron. A Levantex Kft. forgalmazza közvetlenül a FIAT gyártól érkező, műszakilag átvizsgált, 1989-ben valamint 1990-ben gyártott kiváló állapotban lévő használt UNO-kat es TIPO-kat A Levantex Kereskedelmi Kft. a FIAT hivatalos márkakereskedője várja Ont a bemutatétemében Nyitvatartás: H-P: 8-18h, Szombaton 9-12h. 5000 Szolnok, Thököly út 83. Tel 06-56 425-200 Tel /Fax: 06-56 378-987 fertőző, rák, nemi és elme, illetve a súlyosabb szívbetegségek. Gyógyiszappal is folynak kezelések. Szováta fürdő a létét a Medve-tónak köszönheti, amelynek helyén az 1870-es évekig egy legelő volt, ahol két kis patak - az Aranyos és a Meleg - találkozott. Ezek vize oldotta fel a só talapzatot. A só- karszt jelenség következtében üregek keletkeztek, amelyek beomlottak, s vízzel feltöltődve alakult ki a medve kiterített bőrére emlékeztető tóforma. 1884-ben kapott Szováta hivatalos fürdői státuszt. Illyés Lajos földbirtokos jó üzleti érzékkel nyaralót építtetett a tó mellé. Ezt követően megépült a napozó, villasorok, kabinok létesülnek. 1937-től működik a strand, amely a mai napig megőrizte régi formáját. Négy gyógyszálló épül a hetvenes években, illetve a modem kezelési részleg, amely egyszerre 800 beteget képes ellátni. A Medve-tó különlegessége az a helioterm jelenség, ami Európában egyedül csak Szovátán fordul elő, sőt, nagy valószínűséggel a világ legnagyobb ilyen jellegű tava. A tó sós ásványvizet tartalmaz, a felületét azonban 10-15 cm vastag édesvíz réteg fedi, aminek hőizoláló szerepe van. A nap hőenergiája a másfél-két méteres mélységben A július a csodák hónapja a SULAK-szőnyegnél! Padlószőnyegek 20 + 5%-os árengedménnyel, egyes szőnyegek 50%-os árengedménnyel kaphatók. Cím: FÉSZEK Aruház Szolnok Piroskai út 8. Telefon: 56/325-310 Ne feledje! . gZONYEG SZOLNOKON, CSAK A FÉSZEK ÁRUHÁZBAN! Itt SZŐNYEG ÁRUHÁZLÁNC *30292/1H* ÁRUHÁZ Dr. Bartha András: „A szervezetten idelátogatók, napi 16 dollár helyett, tíz és fél dollárért is megkaphatják a teljes ellátást és a kezelést.” raktározódik el, ezért itt jóval melegebb a víz, mint a felszínen. Az időnként 40 fokos víz kiváló melegen tartja a végtagokat, a magas sótartalom miatti felhajtóerő pedig nagyon kellemes, lebegő úszást biztosít. Szovátát, mint fürdőhelyet legkorábban - jóval a Medve-tó keletkezése előtt - Komis Mihály 1597-ben írott levelében említi meg, amelyben Báthory István legyei királyt, Erdély és Litvánia fejedelmét hívja kezelésre. Bizonyság ez arra, hogy a környék sós vizeit már akkor is használták gyógyításra. A történelem során sok híres személyiség fordult meg ott, Ady Endre, Jászai Mari, Mária királynő, a román királyi család tagjai keresték fel Szovátát. Helybéliek emlegetik, hogy az 1944-et megelőző években a fürdő a kiváltságosokat szolgálta oly módon is, hogy sorompót állítottak a fürdőtelep bejáratához, amely útját állta a lakosságnak. A népfőiskolások újra felfedezték Szovátát, amelynek környéke rendkívül gazdag magyar vonatkozású irodalmi, történelmi, néprajzi, népművészeti emlékekben. Jól kiegészíthetik ezek az ide szervezett - nem csak népfőiskolái jellegű - táborok, kirándulások, fürdőkúrák programját. Kép-szöveg: Simon Cs. József 1946-tól kezdve egyre nagyobb gondot fordítottak a rendőrök, a nyomozók szakmai képzésére. Kellett a szakértelem, hiszen a rablásnak a spekulációnak se szeri, se száma nem volt. Sokan Csáki szalmájaként kezelték a vasúti szállítmányokat is. Egyre inkább ráfizettek erre. Megtörtént például, hogy a nyomozók előre elhelyezkedtek a vagonokban, s a fosztogatók majd hanyatt estek a meglepetéstől, amikor felfeszítették az ajtót. Persze, nem ment minden vígjátékszámba. Újszászon például tűzharcot vívtak a rendőrök egy betörővel. Abban az időben gyakori volt a fegyveresen elkövetett rablás és betörés. így vittek el például nagyobb mennyiségű terményt az újszászi malomból. A mezőtúri Juhász Jószefet, Márton Józsefet, Tímár Mátyást és Podmaniczki Jánost is azért ítélték negyvenhatban több évi börtönre, mert géppisztollyal és puskával felszerelve raboltak. Büntetésként a tisztességes életre nevelésnek rövid idő alatt kiveszett formáit is alkalmazták Szolnokon az 1940-es évek második felében. A feketézőkkel a város üzemeiben közhasznú munkát végeztettek. A rendőrség a szolnoki hetipiacon körülsétáltatta (nyakukban bűnüket soroló táblával) a mezei tolvajokat. 1946-ban a közélet ezernyi nyugtalansággal és változással volt tele. Kunmadarason országos felháborodást keltő pogra- mot rendeztek a helybeli zsidók ellen. A Tiszavidék 1946. június 6-i tudósítása szerint: „A vallomásokból kiderült, hogy férfi, nő, suhanc mintegy vezényszóra támadt a védtelen zsidóságra részint a piacon, részint a lakásaikban. Atvádlattak cinikus egykedvűséggel adják elő, hogyan ütöttek, mivel, hová. A férfiak vasdoronggal, bottal és tégladarabokkal, a nők csak úgy kézzel kentek le ütle- geket, pofonokat, egyikük pedig - saját bevallása szerint - cipőjével verte az áldozatot.” Szerencsére az ilyen jellegű ügyekben máskor nem volt dolga a megyei bíróságnak. A megyei rendőrséget nemcsak bűncselekmények kiderítésére használták fel abban az időben. 1946 tavaszán a svábok Budakesziről, Pomázról és Leányvárról való kitelepítésénél Szolnok megyei rendőrök is közreműködtek. Az ott szolgálatot teljesítő I. mozgó karhatalmi zászlóalj háromszázhetven tagja közül körülbelül száznegyven Szolnok megyei volt. Először Nyugat-Németországig kisérték a svábokat, később ezt a szerepet amerikai katonák vették át. A rendőrök másirányú elfoglaltsága kedvezett egyeseknek. A bűnözők ezernyi ötletet agyaltak ki. A zagyvarékasi Kókai István például reverendában szélhámoskodott. A szolnoki vasúti váróteremben egy elegáns nőt teába kevert altatóval elaltatott, majd kirabolt egy kisújszállási tanítónőt is. Úgy látszik, a nők sem voltak restek, mert újkécskei asszonyok tolvajbandájával is meggyűlt a baja a rendőrségnek. Sokan minden kezükbe kerülőt eltüntettek. A szolnoki Malomszögben a Berhóti tanyát teljesen elhordták, csak a falak és a gerendák maradtak. Ezt a tanyát a földigénylő bizottság Vidra Mátyás sokgyermekes munkásnak juttatta, de az nem költözhetett bele, mert a tolvajok elvitték a tetőt, a plafont, az ajtót, az ablakot. A köztörvényes bűncselekmények mellett az 1940-es évek vége felé a hatóságok figyelme mindinkább a politikai ügyekre irányult. Ezt jelzi az is, hogy 1948. októberében megalakult a Belügyminisztérium államvédelmi osztálya és ez az intézkedés szervezeti vonatkozásban elkülönítette a rendőrséget a politikai nyomozó szervektől. Szolnok megyében tömegeket felvonultató, látványos politikai megmozdulás - az 1956-os események kivételével - csupán az iskolák államosítása idején történt. Jászalsószentgyörgyön például 1948 tavaszán ezerötszáz főnyi tömeg tüntetett. A kiküldött járőrpárt a tömeg a községháza adóhivatalába szorította. A jászladányi Örsről érkező hat rendőr sem bírt a tömeggel. Riasztólövések után fegyverüket is használták. Volt sebesült is. A végén segítséget kértek a megyétől. A rendőr- tiszti akadémia hallgatói két teherautóval érkeztek a helyszínre, és raj vonalba fejlődve szétoszlatták a tömeget. A köztörvényes bűnözők] figyelme akkor sem a politikai eseményekre irányult. Erre Vallanak a megyei lap címei: „Fe- ketézett, hogy kifizethesse az uzsorabíróság által kirótt pénzbírságot.” - „Katonafegyverrel vadásztak.” - „Tüzelőanyag raktárt rendeztek be a vasút tolvajai." - „Szervezett cigány betörőbandát fogott el a rendőrség." Az 1950-es évek elejétől megkezdődött a mezőgazdaság erőltetett ütemű kollektivizálása, melynek legfőbb akadályát a gazdag parasztságban (a ku- lákságban) látta a hatóság. Megkezdődött internálásuk, kitelepítésük. A megyei lapban mindennaposak lettek a tartalomra is utaló, következő (és ehhez hasonló) címek: J'Ta- nácstitkárt, rendőrt akart gyilkolni az abádszalóki kulák. j” - „ Vasvillával fogadja a látogatót a kulák.” — „Kíméletlen harcot a kulákok ellen.” A gazdag parasztok meghurcolásával egyidőben kezdődött az egyházi rendek feloszlatása, amiben a belügyi szervek is közreműködtek. Az újszászi zárdában a főnökasszony nem akarta tudomásul venni a feloszlatást. Erre a rendőrök összehívták a harminckét apácát, és kötelezték őket arra, hogy 24 órán belül, polgári ruhában hagyják el a rendházat. Szolnokon a kórházi betegápoló rend huszonnégy tagjából csak három hagyta el a rendházat. A többiek kivetkőzve továbbra is ott dolgoztak. Az Államvédelmi Hatóság tisztjei szálltak ki minden területre, hogy felszámolják a rendeket. Szajolban, Kenderesen, Kunszentmártonban, Jászberényben, Törökszentmikló- son és Homokon a tanítórendet, Szolnokon és Jászberényben a Ferences rendet számolták fel. Homokra körülbelül nyolcvan-száz szerzetest telepítettek. Kijelölt tartózkodási helyéről sok szerzetes és apáca megszökött akkor. A közúti közlekedés meglehetősen gyér volt az 1950-es évek elején, a balesetet elkövetőket mégis példás szigorral büntették. Erre vall a megyei rendőrfőkapitányság 1952. február 29-én megjelent közleménye: „A megyei bíróság egy évi és két hónapi börtönbüntetésre, három évi, közügyektől való eltiltásra és három évi gépjármű- vezetéstől való eltiltásra ítélte ifj. Nemes József törökszentmiklósi lakos szerelőt, mert lámpa nélkül közlekedett este motorkerékpárral, és súlyos gázolást okozott. A gépjárművezetők ne közlekedjenek este lámpa nélkül, szeszesitalt ne fogyasszanak, és tartsák meg minden körülmények között a közlekedési szabályokat, mert meg nem tartásuk hasonló következménnyel járhat, s baleset következtében könnyen az életükkel is fizethetnek a könnyelmű gépjárművezetők." A sok tekintetben törvény- sértő politikai gyakorlattal szemben más utat jelölt ki Nagy Imre miniszterelnöknek az országgyűlésen 1953. nyarán elmondott beszéde, melynek során bejelentette, hogy megszüntetik az internálás intézményét, feloszlatják az intemálótáboro- kat, rendezik a kitelepítettek ügyét - lehetővé téve számukra, hogy maguk válasszák meg letelepedési helyüket, s megszüntetik a rendőrbíráskodást, ami lényegében azt jelentette, hogy a nyomozó szerv bíráskodik is. Ä Rákosi Mátyás által fémjelzett politikai vonal ellenlépései vezettek az 1956-os eseményekhez, melyek során Szolnok megyében véres atrocitások nem - csupán leváltások, őrizetbevételek - történtek. A Kádár-kormány fellépése után viszont a megtorlás kemény volt. Erről külön fejezetben szólunk. (Következik: Városi-járási börtönök) Simon Béla Államkötvény 1995/G MAGA O N S A G
