Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-22 / 169. szám
„A fekete gazdaság termelési értéke 500 milliárd” Gyertek ti is színházat játszani Reggeli imádság „Egy fiam van, de tíz jánnyal felér” Nemcsak buborék kell Felemás házak (írásaink a 6-7. oldalon) EK-enyhítések Az Európai Közösség Bizottsága tovább enyhítette a sertéspestis miatt a három kelet-magyarországi megyére vonatkozó beviteli korlátozó intézkedését. Az FM tájékoztatása szerint az enyhítés a száj- és körömfájás miatt bevezetett, Magyarországot is sújtó itézkedésekre is kiterjed, így kedvezőbbé váltak az exportszállítást megelőző előkarantén-rendszer feltételei is. Az EK Bizottság hivatalos döntése alapján Békés és Hajdú-Bihar megyékből is engedélyezik az élősertés és sertés-nyerstermékek bevitelét az EK-tagországokba. Újabb átkelőket- Hazánk a Román Külügyminisztériumhoz intézett jegyzékben új határátkelőhelyek megnyitását szorgalmazta - mondta Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője. A magyar kormány szerint ugyanis a török vendégmunkások nyári átutazása azonnali intézkedést tesz szükségessé. Bértárgyalás Az egészségügyi dolgozók bérének rendezéséről folytat tárgyalást hétfőn Surján László népjóléti miniszter, valamint az EDDSZ elnökének vezetésével az ágazat szakszervezetének képviselői. Erről a felek szerdai megbeszélésükön állapodtak meg. Gázcsőcsere Szolnokon a buszpályaudvartól egészen a Domus Áruházig kicserélik a gázvezetékeket. Árvízvédelem Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendel el a Duna szigetközi szakaszán az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Sokfelé eső Sokfelé várható eső, záporeső, helyenként zivatar. A hőmérséklet 18 és 23 fok között alakul. IüJ IV. évfolyam, 169. szám 1993. július 22., csütörtök MA io óráig feladja, másnap olvasgatja apró- és festeretes hirdetését. A kormány napirendjén szerepel Elnöki program A kormány csütörtöki ülésén előterjesztést hallgat meg a nem kereskedelmi helyi rádió- és stúdióengedélyek szabályozásáról. A miniszterek tanácsa az előzetes napirend szerint megtárgyalja az augusztus elsejével életbe lépő áfa-emelés lakossági ellentételezésének végrehajtását. Szó lesz a kabinet ülésén a csődeljárások makrogazdasági hatásairól, a bányászati törvény végrehajtásáról intézkedő kormányrendelet tervezetéről és a volt munkásőrség egyes ingatlanainak hasznosításáról is. Szerepel a napirenden két kormányrendelet módosítása is: a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről, valamint az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló rendeleteket tervezik megváltoztatni*a miniszterek. (MTI) Indiában konkrét tervek vannak a vámok jelentős csökkentésére. A magyar áruk piacra jutását jelenleg átlagosan 65 százalékos indiai vámszint nehezíti. Ez a kérdés is szóba került Shankar Dayal Sharma indiai államelnök és Kádár Béla külgazdasági miniszter találkozóján. Mindkét fél kedvező lehetőséget lát a piaci együttműködésre. (MTI) Mezőgazdaságunk léte a tét a tárgyalásokon Demonstráció lesz, vagy jön a támogatás? Ha minden igaz, ma befejeződnek a tárgyalások a kormány és a mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetek között, amelynek tétje a mezőgazdasági üzemek működőképességének megtartása. Az érdekképviseleti szervezetek a gazdaságok ellehetetlenülésétől tartanak. Szerintük ha a költségvetés nem biztosít körülbelül 10 milliárd forintos gyors segélyt az aszály sújtotta gazdaságoknak, valamint nem járul hozzá a kedvezményes hitelek folyósításához és nem függeszti fel a korábban felvett kölcsönök egy részének visszafizetési kötelezettségét, akkor a gazdaságok nagy része - megyénkben 40 üzem - fizetésképtelenné válik. Ezekben az üzemekben megáll az élet, nem lesz pénz szántani és lehet, hogy az ősziek betakarításához szükséges anyagokat sem tudják megvásárolni. A mai tárgyaláson a kormány részéről részt vesznek a földművelésügyi, a pénzügyi, valamint az igazságügyi tárca vezetői. Ma eldől, hogy kiszakítható-e még az amúgyis labilis költségvetésünkből egy szelet és megőrzik-e működőképességüket a gazdaságok. Vagy a kormány elutasítja a követeléseket és akkor várhatóan a mezőgazdaságban dolgozók az utcára vonulnak és demonstrációjukkal próbálják meg felhívni az ország lakosságának figyelmét arra, hogy ha most nem kapnak pénzt, akkor nem tudják ősszel elvetni a jövő évi kenyérnek valót. I I/jC Az Á VÜ jelenti Cél a privatizáció élénkítése Az Egzisztencia-hitelről és részletfizetési kedvezményről még 1991-ben alkottak kormányrendeletet. Annak érdekében, hogy a privatizációt e kedvező hitelfelvételi lehetőséggel tovább élénkítsék, módosították a rendeletet, így az értékesítési lehetőséget E-hitel segítségével az ÁVU-n és az ÁV Rt.-on kívül még öt szervezet kapta meg. Egzisztencia-hitel nyújtásával jelenleg 23 pénzintézet foglalkozik. A 12 ezer szerződésnek 70 %-a társas vállalkozási formában működteti a megvásárolt vagyont. Az ilyen jellegű hitelek felét előprivatizációs akciók finanszírozásához használták fel. Az összesen kihelyezett hitelekre eddig 10 milliárd forintot fordítottak. A rendelet módosítása (március) óta a tőzsdén kívüli nyilvános forgalmazású ügyletek ötszörös növekedést mutatnak, ezen értékesítések száma meghaladta a nyolcezret. A változtatások ellenére az egyéni vállalkozások aránya csupán 12,6 %-os az E-hitel igénybevételénél - 1500 alkalmazott vásárolt így vagyonrészt -, de a munkanélküliek közül is csak négyen tudták ezt a pozíciójukat a hitelfelvétel segítségével megváltoztatni. Egységben az erő „Charta” a vállalkozásokért A megyében az elmúlt két-három évben jelentősen megszaporodtak a kis- és középvállalkozások, továbbá azok a szervezetek, amelyek ezek segítésével, tanácsadással, illetve érdekképviseletükkel foglalkoznak. Ezek létrehozásában a megyei önkormányzat is jelentős szerepet vállalt. Kialakultak ezen szervezetek hazai- és nemzetközi kapcsolatai, létrejöttek a megfelelő információs rendszerek és nagyobbrészt biztosították a kellő szakmai hátteret is. „Nem mind arany, ami fénylik” - tartja a közmondás. Bár a kezdeményezés megtörtént, azonban a szervezetek és érdekképviseleti szervek munkájának összehangolása, a közöttük való kapcsolattartás ma még messze elmarad a követelményektől és nem alakult ki egy kellő munkamegosztás sem. Ezek hiánya elsősorban a nemzetközi kapcsolatok kiépítésénél és az információáramlás biztosításánál mutatkozik meg. A megoldás keretéül olyan együttműködési megállapodás - „charta” - szolgálhat, mely biztosítja a kölcsönös információáramlás feltételeit, a nemzetközi gazdasági kapcsolattartásban való munkamegosztást és szerepvállalást. A befektetés és vállalkozásösztönzési „charta” aláírói az önkormányzatok, a pénz és biztosító intézetek, érdekképviseleti szervek és a témában érintett tanácsadó, szolgáltató szervezetek. A megyei önkormányzat egyetért egy befektetés és vállalkozásösztönzési együttműködési megállapodás, „charta” kezdeményezésével, felhatalmazta a megyei közgyűlés elnökét a szükséges kezdeményezések és előkészületek megtételére, illetve a megállapodás aláírására. A „charta” létrejöttéről a szeptember végéig esedékes közgyűlésen kell számot adni. A megyei víz- és csatornamüvek kezelésében lévő felszíni vízmű gondoskodik Szolnok és hat környékbeli település ivóvíz-ellátásáról. Képünkön a vízmű derítője látható üzem közben (Fotó: Novák) Városházi tájékoztató Szolnokon Ismét a lakástörvényről Szolnoki fotóssiker Az elmúlt év őszén kapta meg az ESFIAP (a Fotóművészet Nemzetközi Szövetségének kitüntetettje szolgálataiért) rangos kitüntetést Kolozsi Sándor szolnoki népművelő, s immár az Osztrák Fotográfiai Társaság meghívott tiszteletbeli fagja, miután értesítették arról a határozatról, hogy a társaság közgyűlése Rudolf Kulda professzor elnökkel együtt egyhangúlag érdemesnek találta a „Hon. ÖGPh" kitüntetés elnyerésére. A megtiszteltető cím adományozására az osztrák-magyar fotográfia érdekében kifejtett, éveken át tartó tevékenységek (zsűrizések, tolmácsolások, kiállítások szervezése, a Petzval emlékbizottság létrehozása), a két ország fotós kapcsolatainak ápolása miatt került sor. Szolnok Város Önkormányzatának két képviselőcsoportja a Fidesz és az SZDSZ frakciója a települést érintő lényeges kérdésekben rendszeresen egyeztetni kívánja lépéseit. Kedden az önkormányzati ingatlanok bérleti díjáról és elidegenítéséről szóló törvény helyi végrehajtásáról tárgyaltak - erről Várhegyi Attila polgármester szólt a tegnapi sajtótájékoztatón.A köztársasági elnök aláírását követően három hónapon belül módosítani kell a helyi rendeletet - hangzott el. Éz egyébként logikájában és stratégiájában sok mindenben közel áll a törvény elképzeléseihez. Ez nem véletlen, hisz kidolgozása során egyeztettek a Belügyminisztériummal és a Népjóléti Minisztériummal is. Szolnok önkormányzati vezetői támogatják a Megyei Jogú Városok Szövetségének kezdeményezését a lakástörvény felülvizsgálatáról. A polgármester elmondta, hogy továbbra sem tekintik rendezettnek a lakáskérdést, ugyanis a kormányzat továbbra sem szól a fiatalok lakáshozju- tásának segítéséről, az anyagi segítség formáiról, lehetőségeiről vagy a hitelkamatok mérsékléséről. Szolnok esetében mindez azt jelenti, hogy négyezer bérlakásban élővel igen, 22 ezer egyéb ingatlanban lakóval nem foglalkozik a jogszabály. Bejelentették, hogy az ön- kormányzati ingatlanok felértékelését 1994. június 1-jéig be kell fejezni. Környékbeliek az éles lőgyakorlat után Ezúttal jóval csendesebb volt a bombázótér A Magyar Honvédség háromnapos éles lőgyakorlatot tartott a Karcag és Nagyiván közötti bombázótéren. Mit szóltak ehhez a környékbeliek? - erről gyűjtöttünk néhány véleményt. A Teleki-tanyán özv. Teleki Tihorné túlságosan észre sem vette a gyakorlatot. Csak egy-egy dörrenést hallott, de tűz szerencsére nem keletkezett. Mint mondta, a szovjetek idejében sokkal elviselhetetlenebb volt ez, a saját hangját sem hallotta a lakásban, s a fal is rázkódott. Ezt most nem tapasztalta. A fiamtól tudja, aki körbejárta a területet, hogy minden óvintézkedést megtettek. Előtte körbe- szántottak, volt tűzoltókocsi is. A Karcagon, a Bem utcában lakó Virág Sándor úgy gondolja, hogyha az oroszokat el kellett viselni 25 évig, akkor ezt is el kell viselnünk. Tudomásul kell venni - hangzik a véleménye -, hogy nincs az országban még egy másik olyan hely, amely az ilyen gyakorlatokra alkalmas lenne. 0 jóformán nem is hallott az éjszaka semmit. Czinege Rudolfné a Tájházban éjszaka felébredt arra, hogy újból szóltak a bombák, rakéták, s reggel 7-kor hagyták abba. - Őszintén szólva nem számoltam meg, mennyi volt, de nem lehetett több tíznél - emlékezik vissza. Eddig még a károkról nem hallottam, remélem, nincsenek is. Azt hiszem azonban, hogy ideje volna, ha abbahagynák ezt, s hasznosabb célra fordítanák ezt a pénzt. A nádudvari Nagy József is úgy gondolta, hogy másra kellett volna fordítani ezt a pénzt. Nem értette, miért ilyen szárazságban kellett megtartani ezt a gyakorlatot, bízik abban, hogy ez volt az utolsó ilyen. Véleménye, hogy jobb lenne a harci eszközök árát a mezőgazdaság talpraállítására fordítani. Abba meg jobb bele sem gondolni - ahogy elmondta -, hogy ezzel a gyakorlattal megzavarták a madarak immár több hónapos nyugalmát.
