Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-21 / 168. szám

1993. július 21., szerda Hazai tükör 3 Egy mezőváros gondjai Interjú Szegő János polgármesterrel Vidéki települések önkor­mányzatainak egyik legna­gyobb gondja, városuk, illetve településük lakóinak munka- nélkülisége. Ez igaz Török- szentmiklósra is, ahol az aktív dolgozók 16-17 százaléka nem talál munkahelyet. Arról kér­deztük Szegő Jánost, hogy mi­lyen eszközök vannak az ön- kormányzati testület kezében, amellyel kezelheti, illetve eny­hítheti ezt a súlyos gazdasági és szociális problémát.- Engedje meg, hogy egy ki­csit távolabbról közelítsem meg a témát - kezdi Szegő János mondandóját. - A testület alap­vető törekvése, hogy a város alakuljon úgy, hogy megmarad­janak, illetve ide települjenek a vállalkozók, olyan feltételeket teremtsen, hogy az itt élő embe­reknek módja és kedve legyen a vállalkozásra. Például megépítettük a piacs- csamokot, ahol kulturáltabb kö­rülmények között árulhatják portékáikat a termelők, és annál is inkább fontos, hiszen Török- szentmiklós mezőváros, és eh­hez kell igazítanunk az infrast­ruktúrát is.- A kárpótlási földárverések után csökken-e a munkanélküli­ség?- Mintegy ezer családot érint városunkban az új földosztás. Ez a lakosság körülbelül 40 százalékát érinti majd anyagi­lag. Vélhetőleg javulni fog ezeknek a családoknak a gazda­sági helyzete. Ezért és itt visz- szakanyarodnék a korábbi gon­dolatomhoz a város önkor­mányzatának oktatásterén is olyan feltételeket kell terem­teni, hogy a fiatalság ne menjen el Törökszentmiklósról. Mindhárom középiskolát az önkormányzat magára vállalta. Olyan képzést kell biztosítani iskoláinknak, hogy fiataljaink utána könnyen találjanak mun­kát vagy ne legyen gond a to­vábbtanulás.- Milyen közvetlen lehetősé­geik vannak a munkanélküliség enyhítésére?- Hát ez szűkebb intézkedés, amely azonban hosszútávon nem lehet megoldás. A külön­böző segélyek, illetve támoga­tások odaítélésének eldöntése­kor jó a kapcsolat a munkaügyi központ és az önkormányzat között. Az már hosszabb távra is je­lent valamit, hogy az önkor­mányzat megvásárolta a város téglagyárát, életre hívta a refe­rencia építőipari kft.-t, és újra beüzemelte a gyárat, ahol min­tegy 50 embernek van munka­helye. Ugyanígy vásároltunk egy húsüzemet is Szenttamá­son, de ez inkább Törökszent- miklós ellátását oldja meg, mintsem a munkahelyi kérdést. Két évvel ezelőtt átalakítot­tuk a régi költségvetési üzemet, amely szintén néhány embernek munkát tud biztosítani. Az előbb említett építőipari kft. száz embert foglalkoztat és még nyereségesen is működik.-span­Emelkedett az arany ára Könnyebb átjutni Csökkent a határátkerlőhe- lyek utóbbi napokban már sok gondot okozó zsúfoltsága. Nagylaknál 5 órára mérséklő­dött a tehergépjárművek vára­kozási ideje, a személygépko­csiké viszont még mindig 6 óra volt. Artándnál a veszteglés a személygépkocsik esetében 2 órára, a tehergépkocsik eseté­ben pedig 3 órára mérséklődött. Gyulánál a személygépkocsik várakozás nélkül haladhattak tovább, a teherjárműveknek vi­szont még mindig legalább 8 órát várakozniuk kellett. Zá­honynál a belépő gépkocsik vá­rakozási ideje 57 óra. (MTI) Módosította a nemesfémek vételi és eladási árait a Magyar Nemzeti Bank. A világpiaci ár­emelkedés hatására az MNB je­lenleg grammonként 1166 fo­rintért vásárolja és 1183 forin­tért értékesíti az aranyat. Az ékszerboltokban pillanat­nyilag még nem tapasztalható számottevő változás, egyes üzle­tekben azonban a drágulás hatá­sára kisebb áremeléseket tervez­nek. Az ékszerértékesítéssel és- ja­vítással foglalkozó Lukács Kft. tájékoztatása szerint 1 uncia (33.1 gramm) arany külföldi be­szerzési ára márciusban 340 dol­lár alatt volt, míg jelenleg 390-400 dollár között mozog. A mintegy 40-50 dolláros árnöve­kedés hatására 1 kilogramm ara­nyért most 1500 dollárt kémek, amely forintban számítva 140-150 ezer forintnak felel meg. A kft. a 14 karátos aranyból készült termékeket fazontól füg­gően grammonként 2000-3000 forint közötti áron értékesíti, a törtaranyat pedig 500 forintos áron vásárolja. A numizmatikai emlékérmék árát a kibocsátás és a kereslet befolyásolja. A Bizomá­nyi Kereskedőház és Záloghitel Rt. (BÁV Rt.) ékszerüzletei ár­lista alapján dolgoznak, amelyen március óta nem volt változás. A bizományi kereskedőházak aranykészletének nagyobb része a lakosságtól származik. (MTI) A rákóczifalvi önkormányzat - a lehetőségekhez képest - folyamatosan korszerűsíti az orvosi rendelőt. Ebben az évben két számítógépet vásároltak - a már meglévő mellé - az adatfeldolgozás megkönnyítésére. A két új EKG készülék és a minilabor (kisképünkön) nagy segítséget nyújt a családorvosok munkájához. Felvételünk dr. Bodács Zsófia rendelésén készült, a számítógépnél Haraszti Károlyné asszisztens. (Fotó: K.É.) Zöld sarok Mi van az üveghegyeken túl? Üvegek üvegek hátán. Mi legyen velük? (Fotó: Korényi) A föld, a levegő, a víz, a táj tényleg a miénk. Azon egyszerű oknál fogva, hogy visszahat ránk, sorsunkká válik. Mint ahogy az is visszahat ránk, aho­gyan a mindennapok folyamán felhalmozott hulladékokat ke­zeljük. A hazánkban keletkező hulladékok mennyisége nem­zetközi összehasonlításban vi­szonylag magas, míg hasznosí­tásának aránya alacsony. Prob­lémát azonban nemcsak a ve­szélyes hulladék jelenthet, ha­nem az olyan ártalmatlan hulla­dék (?) is, min az üres üvegek. El kellene érni, hogy hasznosí­tásuk - uram bocsá’, folyamatos visszaváltásuk megoldódjon. Természetesen a teljes megol­dás csak a háztartásokban, rak­tárakban levő üres üvegek fel- használásának folyamatos csökkentése vagyis a teljes megszűntetése lenne. A magyar háztartások ugyanis, mint tudjuk, tele van­nak úgynevezett nem szabvá­nyos üvegekkel. Azt persze, hogy mi a szabványos üveg vagy mi nem, lehetetlen meg­mondani. Mert ami ma szabvá­nyos, arról holnap megjelenik a minisztériumi rendelet, hogy mától az sem szabványos, visz- szaváltása ettől a perctől kezdve lehetetlen. Mit csinál erre az ember? Arra törekszik, hogy műanyag üvegbe csomagolt árut vegyen, mert azt később csak kidobja a kukába és megy tovább, mint aki jól végezte dolgát. Holott nagyon is rosszul végezte a dolgát, mert olyan anyagot visz vissza a környe­zetbe, amivel még fokozza a hazánkban amúgy sem megol­dott hulladéktárolási problémát. A komposztálható, biológiailag lebontható műanyagok előállí­tási technikáját 1979-ben Ma­gyarországon is ismertették, de nálunk egyelőre ilyet nem gyár­tanak. (Megjegyzés: a biomű­anyagok gyártásában az USA, Japán és Svédország jár élen.) A fejlett országokban rég tudják azt is, hogy már a gyártásnál kell olyan technológiát alkal­mazni, amelyek alkalmasak a hulladékok keletkezésének megelőzésére. Az üvegpalac­kok gyártásánál hulladék alig keletkezne, de ha újrahasznosí­tásuk megoldatlan, szemétként feszítik a raktárak vagy a ház­tartások polcait. Nem veszélyes hulladék kezelésére jogi szabá­lyozás nincs, tegye oda min­denki ahová akarja vagy tudja. Mi lenne, ha nem a kereske­delem, hanem aki termelte az lenne a felelős érte? Erre is tör­tént egyszer kísérlet, de a kör­nyezetvédelemmel kapcsolatos érthetetlenül ostoba emberi ma­gatartáson, viselkedésbeli hiá­nyosságon megbukott a dolog. Szolnokon is emlékeznek rá még sokan, amikor egy időben „Színes” és „Fehér” feliratú üveggyűjtőket helyeztek el az utcákon, de néhány .jómodorú” honpolgár divatot csinált abból, hogy tönre verte ezeket a gyűj­tőládákat. Ez az üvegvisszavál­tás tehát nálunk nem vált be. Hogy a kereskedelem miért nem veszi vissza az üvegeket érthető, de vajon milyen ma­gyarázattal szolgálnak a gyárak, akiknek nyugaton kötelessége vagy legalábbis erőteljes ten­dencia, sok-sok jó példával az általuk kibocsájtott termékek visszaváltása még hulladék formájában is. A környezetvédelemről ilyen formán Magyarországon csak papolunk, ha hathatósan nem teszünk érte. Amíg megtörtén­hetnek olyan visszásságok, hogy az ipari és kereskedelmi ágazat egy miniszteri rendelet­tel „nem szabványossá” minősít bizonyos kereskedelmi forga­lomba levő üvegeket, sőt egy IPKM elképzelés szerint Ma­gyarországon nem is lesz úgy­nevezett visszárus üveg! Ez azontúl, hogy a visszaválthatat- lan palackok sokasága szétfe­szíti a lakások kamrapolcait, addig „újrahasznosításról” nem beszélhetünk, s ez korszerűtlen mind anyaggazdálkodási, mind energiagazdálkodási, de szállí­tási szempontból is. Magyarán: pazarló gazdálkodás, amivel csak szemét gyűlik a polcokon. Jelenleg ez van. Az üveghegye­ken túl. Kátai Szilvia Fogyasztási termékeket forgalmazó amerikai vállalat képviselete gépko­csival rendelkező tenméáxHeHectyá&it főállású munkakörbe, Szolnok és Békés megye területére A jelentkezéseket a következő címre küldjék el: Alap Reklámügynökség, Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1959. Jelige: „Szíwel-lélekkel". TIT TANFOLYAMOK MUNKANÉLKÜLIEKNEK a megyei MUNKAÜGYI KÖZPONT támogatásával! Felsőfokú iskolai végzettségűeknek: . - EXPO - kulturális rendezvényszervező Szakmunkás iskolai végzettségűeknek: - Külföldi munkavállalásra felkészítő Általános iskolai végzettségűeknek:- Gombatermesztő-vállalkozó- Útfenntartó-betanított munkás Jelentkezés: - a területileg illetékes munkaügyi irodáknál, - és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei TIT-nél (Szolnok, Baross út 20. Telefon: 56/375-122, 377-501) Jelentkezési határidő: 1993. AUGUSZTUS 17. Tószeg A művelődési ház prog­ramjait a társadalmi igé­nyeknek megfelelően sze­retnék alakítani. Ezekhez igazodik például a komplex művészi tanfolyam, amely magába foglalja a zeneó­vodát (itt óvodás korú gyermekek zene oktatását vállalták), a szolfézs és a zongora otatást. A társastánc tanfolya­mok már szinte hagyo­mányt jelentenek, s a sike­reket és a kedvet mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az általános iskolából „kiöregedett” fiatalok ver­senytánc-tanfolyamokon kamatoztatták itt szerzett tudásukat. A nyelvoktatást óvodás kortól az általános iskola felső osztályáig tartanak, a felnőttek oktatására nincs igény a faluban * * * A községi rendezvénye­ket az önkormányzat finan­szírozza, a programokat pedig a művelődési ház ál­lítja össze. Megpróbálnak tenni va­lamit a különböző korosz­tályok egymáshoz közelíté­séért is. így például a gyermekek bábszakköre műsort szokott adni a nyugdíjas klub tagjainak. Mezőhék A község lakossága az elmúlt 30 évben nyolcvan százalékkal csökkent: 2038-ról 462-re. Hogy a meglévő lakosságot meg tudják tartani, a falufejlesz­tési programok mellett (gázvezeték építés, útháló­zat fejlesztés, közintézmé­nyek felújítása) kultúrális programokkal is szeretnék színesíteni a község életét. így például a fiataloknak külön bejáratú klubszobát adtak, ahol kedvükre néz­hetnek videót, hallgathat­nak zenét. Évi tízezer forint támogatást kapnak a fiata­lok különböző ifjúsági programokra. A polgármester szerint azonban nagy hiányt jelent, hogy a falubeli időseknek nincsen szórakozási lehető­ségük, hiszen az idősek klubja megszűnt, helyette pedig nem jött létre más társaság. Az ötletek finaszírozásá- tól nem zárkózik el el a polgármesteri hivatal, sőt: örömmel fogadná őket. * * * A múltkori testületi ülé­sen a pénzügyi tervek jó­váhagyása mellett a tele­fon-hálózat fejlesztés volt a legfontosabb napirendi pont. A Kőrös-Com RT.-vel van megállapodása a köz­ségnek: velük fogják elvé­geztetni a munkálatokat. A kérdés azonban az, hogy mikor? Ugyanis a pénzügyi keret nem elegendő a mun­kák elkezdéséhez. Eddig azonban már jónéhányan befizették a 15. ezer forin­tot, s ők várják: mikor kap­csolják be hozzájuk a tele­fonvonalat. A polgármester félelme megvalósulni lát­szik: elvész a bizalom a la­kosság és a kormány, va­lamint az önkormányzat között. Berekfürdő Berekfürdőn a Park Étte­rem teraszán minden pén­teken este nyolc órától Karcagi Nagy Zoltán, a Magyar Rádió énekesének a műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. A műsorban szerepel Farkas Rozália, a televízióból ismert fiatal nótaénekesnő is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom