Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-02 / 152. szám
230. Balogh Imréné, Kunhegyes Óh, nagymami, drága nagymami... Tóth Titusz és Titanilla Kunhegyesről küldték levelüket: „Nekünk is van egy drága mamánk, a Balogh mama, akit nagyon szeretünk, de ő is szeret ám bennünket. Többet enged mint anya, papa pedig mindig vesz csokit vagy nyalókát. Én Tóth Titusz vagyok és nemsoká hatéves leszek, a hugit Tóth Titanillának hívják, ő hároméves. Rajtunk kívül mamának még van két unokája (Balogh Tamás 5 éves, Balogh Noémi 3 éves), ők Debrecenben laknak.” „Három képet küldök a Szu- pemagyi pályázatra.” - kezdi levelét Kissné Csemány Zsuzsa, s így folytatja: „Csemány Jánosné a nagymamám, akinek 7 unokája és 16 dédunokája van, most nyáron fog megszületni a 17. dédunoka. Csemány Béláné az édesanyám, aki most a 4. unokáját várja, a 3 fiú unoka után szeretne egy kislányt. Kiss Attiláné 'az anyósom, akinek 4 gyermeke, 2 unokája van. Mindhármukat szeretettel köszöntjük és képüket szeretnénk viszontlátni a lapban. Nagy Erika és Nagy Jencike Újszászról írtak: „Kérem Önöket, a mi nagymamánk képét is tegyék az újságba. Nagy Erika hatodikos tanuló vagyok. A magam és öcsém nevében szeretnék köszönetét mondani nagyinak, aki szerintem a legjobb nagymama a világon. Sokat segített nekünk, amikor édesanyám egyetemre járt és azóta is mindent megtesz értünk. Sokat vigyáz ránk, mert szüléink nagyon elfoglaltak. Lenne egy javaslatom is: a szupemagypapákat is tegyék bele az újságba, mivel nekünk nemcsak a nagymamánk, hanem a nagypapánk is szuper!” Özv. Pintér Mihál yné 5 gyermeket nevelt fel, 6 unokája és egy dédunokája van. Ebben az évben tölti 72. évét. Takács Gábomé írja Szolnokról: „Kislányom kérésére írom soraimat. Nagyon szeretné mindkét nagyikáját viszontlátni a Szupemagyi sorozatban. A Teri mamának így szeretne 59. születésnapjára egy kis meglepetést, örömet szerezni, Ica mamának pedig utólag boldog születésnapot kívánni ezzel, az ő születésnapja március 28-án volt. Mindkét mamánk sajnos nagyon hamar, még gyermekkorban elveszítette az édesanyját, így már gyerekkoruktól nagyon sokat kellett dolgozniuk, nehéz munkásélet áll mindkettejük háta mögött. Most is nagyon sokat fáradoznak, aggódnak értünk. Pár sorban meg sem lehet köszönni mindazt, amit értünk tettek s tesznek. Innen kívánjuk mindkettőjüknek, hogy még nagyon sokáig legyenek köztünk boldogságban, vidámságban és egészségben. Unokájuk: Edóka.” Nádas Edit leveléből idézünk: „Leányunk, Krisztina - aki 6,5 éves - bízott meg a levélírással. Tud írni, olvasni öt és féléves kora óta, de levélírásra nem vállalkozott. Az óvodában most nagycsoportos, a testvére, Viktor pedig 22 hónapos. Mindketten imádják a mamát és a tatát. Az anyai nagyszülők közül már csak papa él. Sajnos! íme, amit Krisztina mondott: Olvastam a Szupernagyi pályázatot, és az én mamámat is szeretnénk látni az újságban. Ő nem tud róla, meglepetés lesz neki. Nekem és Viktorká- nak csodálatos mamája van, mindent megkapunk tőle. Nagyon szeret bennünket, és anyának, apának is sokat segít, pedig már nyugdíjas. Minden hétvégén finom tortát süt nekünk. Szeretettel gondolunk rá, ő egy szuper nagymama! Várjuk a képet és reméljük, hogy velünk együtt a mama is örülni fog. - Juhász Krisztina.” „Pólyák Jánosné vagyok. Van egy lányom, Zsuzsanna, aki 14 éves. Úgy gondoltuk, hogy a nagyi megérdemli, hogy a fényképe megjelenjen a többi szupemagyival együtt. Tényleg szupemagyi Domán Györgyné, sok mindent köszönhetünk neki. A nagyi 59 éves, nagyon szereti a zenét, amikor csak teheti, azt hallgatja. Ezzel a képpel szeretnénk örömet szerezni neki.” Béziné Csípő Eszter, a legelső unoka írja: „Először is szeretnék köszönetét mondani Önöknek, hogy lehetőséget kapunk ily módon is köszönetét mondani a drága nagymamáknak a sok-sok jóért, szere- tetért, amit tőlük kapunk. A mi nagymamánk özv. Varga Istvánná. Kisújszálláson lakik, októberben tölti a 80. életévét. Nyolc éve özvegy. Három gyermeket nevelt fel, az unokák viszont teljesen benépesítették a családot. Öt unokája, hét dédunokája és egy ükunokája van. A dédunokák száma hamarosan nyolcra szaporodik. Az unokák apraja-nagyja úgy hívja: Varga Mama. Számunkra ő az igazi, a legjobb, a legdrágább nagymama. A családja számára így egyedül is igazi meleg otthont nyújt, mert az ünnepnapok, vasárnapok az ő közelében telnek el. Szeretnénk neki örömet szerezni ezzel is, és megköszönni azt a mérhetetlen szeretetet, fáradságot nem kímélő munkát, odaadást, amit tőle kapunk. Mama, itt üzenjük: Óh, nagymami, drága nagymami, jaj de jó, hogy köztünk élsz ...” Végezetül Gyányi Lászlóné leveléből idézünk: „Nagyszerű ötlet volt a Szupemagyi pályázat. Mi is szeretnénk köszönteni édesanyánkat és nagyinkat 65. születésnapja alkalmából, melyet május 26-án töltött. Köszönjük azt a sok jót, amit nyújtott, és reméljük, még sokáig nyújtani fog. Gyermekei és unokái: Lackó, Reni, Attila, Zsoltika és Viktor.” ... aki csak jót és szépet ád! 245. Juhász Jánosné, Szolnok 246. Domán Györgyné, Szajol 247. Berkó Mihályné, Rákóczifalva Özv. Varga Imréné, Kisújszállás 249. Petrezselyem Jánosné, Törökszentmiklós 240. Palágyi Sándorné, Szolnok 241. Takács Gáborné, Szolnok 242. Özv. Koncsik Györgyné, Szolnok 243. Kovács Károlyné, Szajol 244. Gruber Károlyné, Szolnok 234. Földi Balázsné, Újszász 235. Szelmák Gyuláné, Szolnok 236. Tóth Szilveszterné, Újszász 237. Kovács Imréné, Bánhalma 238. Özv. Pintér Mihályné, Szolnok 239. Szanyi Istvánné, Bánhalma 232. Kiss Attiláné, Szolnok 231. Csemány Jánosné, Törökszentmiklós 233. Csemány Béláné, Törökszentmiklós
