Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-16 / 164. szám
1993. július 16., péntek Érdekességek-----Tudomány-------Technika 9 J ön a telekommunikációs forradalom s Elet a telefonon túl Kevés olyan tárgy van a környezetünkben, mely olyan nyilvánvalóan kellemessé teszi életünket, s mégis olyan egyértelműen humánus rendeltetésű, mint az Alexander Graham Bell által 1867-ben feltalált telefon. Használjuk is, ha kell, ha nem, s noha e találmány humánus lényegén mit sem változtat az üzlet, a világban ma évente 300 milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak le az ezzel foglalkozó társaságok. De miközben a világ fejlődő részében, egyebek között nálunk Magyarországon a telefon még mindig sokak számára megvalósulatlan lehetőség csupán, a fejlett országok már a telefon utáni kommunikációs eszközök kidolgozásán fáradoznak. Igaz, a telefonvonalakon bonyolódó forgalom 90 százaléka ma még hagyományos beszélgetésekből áll, de a fennmaradó tíz százalék is figyelemreméltó: telekommunikációról beszélünk akkor is, amikor egy iroda különböző szobákban ülő munkatársai videón és hangosbeszélőn keresztül értekezletet tartanak, lényegében anélkül, hogy abba kellene hagyniuk a munkát. Vagy amikor az adatbankból kérünk le adatot, komuperből küldünk táviratot vagy faxot. Akkor is, amikor telefonvonalon utalunk pénzt a bankszámláról. És akkor is, amikor összes kábeles és légköri televíziós vételi lehetőségeinket egyetlen kis fekete dobozba zsúfolják, s a dobozt a telefonhálózathoz csatlakoztatják, hogy házhoz rendelhessük azt a filmet, amit aznap éppen kedvünk van megnézni. A hagyományos telefon és az új telefonkommunikációs eszközök hamarosan erős versenybe kerülnek és a telekommunikáció a kilencvenes évek egyik legnagyobb konkurren- cia-ágazata lesz. Innen Magyarországról szemlélve ez nem nagy baj, mert a nagy nyugati cégek versengése számunkra olcsóbb árakat jelenthet akkor, amikor egy szolgáltatás elér bennünket. És még valamit. Úgy tűnik, a telefonhálózatok kormányellenőrzése és monopóliuma is megtörik. Ez a folyamat az Egyesült Államokban kezdődött, 1982-ben, amikor Harold Greene szövetségi bíró a verseny kiiktatása miatt alkotmányellenesnek nyilvánította „Bell-mama”, azaz a telekommunikációban mindenható AT&T telefontársaság országos monopóliumát és a társaságot feldarabolták. Amerikán kívül viszont csaknem mindenütt kormánytulajdonban voltak a telefontársaságok, de ebben is megkezdődött a változás. Nagy-Britanniában, Argentínában, és más latin-amerikai országokban privatizálták a telefontársaságokat, sokszor külföldi tőke beengedésével is. Az argentin telefonhálózat tulajdonosai a kétharmadrészben ugyancsak magánkézen lévő spanyol telefontársaság és az állami tulajdonban lévő Franca Telecom. A telekommunikációs forradalom politikai előkészületei előrehaladott stádiumban vannak. Érdekes az is, hogy ez a forradalom időben egybeesik majd a fejlődő országok és a volt szocialista országok bekapcsolódásával a telekommunikáció szempontjából fejlett országok sorába. Nálunk, Magyarországon is vannak erre utaló jelek: a MATÁV monopóliuma elvben már megszűnt, a telefonhálózat fejlődése érezhetően meggyorsult, az új telekommunikációs rendszerek sokkal gyorsabban terjednek, mint annak idején a telefon, s olyan műszaki újdonságok érnek el bennünket New York-kal és Londonnal egyidőben, mint a kábeltelevízió és a telefon együttes bevezetése a lakásokba, amellyel épp napjainkban kísérletezik - egyelőre csak Nyíregyházán - a Kábelkom, a mögötte álló amerikai U.S.West telefontársaság ultramodern eljárásának felhasználásával. Amerikába 14 államában 13,2 millió lakást kábeleznek be a következő két évtizedben ezzel a módszerrel, de mivel más cégek is kísérleteznek a telekommunikációs hálózat modernizálásával, a különféle szolgáltatások egyesítésével lehet, hogy mások megelőzik. Az amerikai háztartások 50 százalékában már ott van kábeltelevízió, így a telefonosok és a kábelesek konkurenciája elkerülhetetlennek látszik. A telekommunikációs forradalom végcélját a jelenlegi stádiumban így fogalmazzák meg: minden embernek, minden embertár- sáhhoz azonnali kapcsolatfelvételi lehetőséget biztosítani. Ebben a széles megfogalmazásban elfér a celluláris telefon is, amelyet az Egyesület Államokban és Nyugat-Európában több tíz- millióan használnak. Az amerikai RAM és ARDIS rendszerek adatokat és szövegeket továbbítanak ugynacsak vezeték nélkül előfizetőtől-előfizetőig. A vezeték nélküli korszaknak még csak a legelején járunk. Piackutatók 1996-ra 54 millióra becsülik a rádiótelefonok számát, s ezek új változatai már olyan tökéletesek, hogy maholnap egy írországi birkapásztor a hegyekből fogja hívni telefonon az olasz gyapjúkereskedőt. Teljesen új felhasználási területet jelentenek a nagy cégek saját kommunikációs rendszerrel. Áz Apple cég elsők között hozta létre a maga független rendszerét. Alkalmazottai bárhol is tartózkodjanak, a nap és az éjszaka bármely pillanatában kapcsolatot teremthetnek egymással anélkül, hogy dolguk akadna a telefontársasággal. (Atlantic Press) Faxok műanyagborítékban A leveleket egyre inkább faxok váltják fel. Az elektronikus postán való továbbítás ma már nem csak sokkal gyorsabb, hanem általában olcsóbb is, mint a hagyományos levélküldés. A címzettek ennek a hátrányát azottban kénytelenek elviselni: az írások védő boríték nélkül jönnek ki a gépből, kitéve bárki kíváncsi tekintetének. Problémát különösen az okozhat, ha egyes vállalatoknál csak egyetlen készüléket használnak a telefaxok fogadására és az érkezett faxokat küldöncök osztják szét. Segítséget ígér a svéd Seal System cég új biztonsági faxkészüléke, amely valamennyi beérkező levelet beforrasztja egy plasztik borítékba. A készülék az irat valamennyi oldalát kinyomtatja, majd két műanyagfóliával ellátott henger között áttolja. A készülék a faxlevelet csak a fóliákat egymással össze-^ heggesztve adja ki. A fólián át a fedőlap olvasható, amely csak a címzettről tartalmaz információt. (FEB) Chipek védik a műkincseket Az értékes érmék gyűjtői bizonyára elborzadnak a gondolattól, hogy drága érméikbe kis lyukakat furassanak, bennük apró mikrochipeket rejtsenek el. Mégis, ami az érméknél furcsának tűnik, az más értéktárgyak esetében komolynak szánt ötlet ellopásuk megakadályozására. A brit ID-Link cég forgalmaz erre a célra megfelelő mikrochipeket, amelyeket antik bútorokba vagy értékes képek kereteibe fúrt kis lyukakba helyeznek el, később bármikor lehetővé téve a tulajdonos azonosítását. A chipek ugyanis speciális scannerrel kiolvasható rejt- jelzett kódokat tartalmaznak. A rádióhullámokkal működő scanner az adatokat érintés nélkül, több méteres távolságból is megérti. A cég adatai szerint már néhány ezer értéktárgyat elláttak ilyen chipekkel. (FEB) Higanyteleszkóppal - 5 milliárd(!) fényévnyire A higanyt évtizedek óta lázmérőkben a hőmérséklet mérésére használták. Tükörként való alkalmazásának ötlete már Isaac Newtont is foglalkoztatta, aki a 17. században egy higannyal bevont forgó koronggal kísérletezett. Két fizikus - Paul Hickson a vancouveri British Columbia Egyetemről és Ermanno Borra, a québeci Laval Egyetemről - most kifejlesztett egy 2,7 méter átmérőjű teleszkópot, amelynek tükre folyékony higanyból áll. Az új készülék éppen olyan pontosan működik, mint a hagyományos tükörteleszkóp, viszont a régi előállítási költségének csak mintegy két százalékába kerül. A berendezés szíve a higanytál, amely a percenként tízszer forduló korongra van erősítve. A centrifugális erő hatására a folyékony fém olyan parabolaformát vesz fel, amely egy hagyományos tükör görbületének felel meg. Az egész konstrukció egy légpárnán nyugszik, ami megakadályozza a tükröző felületet zavaró rázkódásokat. A képeket, amelyeket a higanytükör a világűrből felfog, egy speciális kamera lefilmezi és számítógépre viszi. A kutatók remélik, hogy a higanyteleszkóp segítségével megfejthetik a 3-5 milliárd fényévnyire (I fényév = 9,460528 x 10 a tizenötödiken méter) lévő galaxisok titkait. (FEB) Egyiptomi régészek felfedezése Húsz kilométerre Kairótól a Giza-i piramis mellett véletlenül bukkantak rá egyiptomi régészek II. Ramses fáraó követének sírkamrájára. A sírkamrát i.e. 1580-1085 építhették, a dokumentumok, melyeket itt találtak i.e. 2700-2000 körüliek. A sírkamra ötven négyzetméteres, több kisebb termecskéből áll. A falakat relifek fedik, melyek kiváló állapotban találták meg. Megkezdték a sírkamra restaurálását is. Az egyiptomi régészek bíznak abban, hogy hamarosan megnyithatják a sírt a nagyközönség előtt is. FEB Többször felhasználható űrrakéta !i VHÁLÓZAT IRÁNYÍTÓ KÖZPONT, ahol az AT&T Philadelphia és környéke hang-, adat- és müsorforgalmát figyeli, az olyan kommunikációs rendszerek példája, amelyekre a komputerek terjedésével a jövőben nagyobb szerep vár. Forrás: Scientific American Megvalósulhat a rakétaépítők régi álma, a sci-fi szerző Verne Gyula látomása, amelyet az Űrutazás a Holdba című könyvében leírt: rakéta startol a világűrbe, elvégzi a feladatát, majd visszafordul és tüzet okádó hajtóművén „lovagolva” újra landol a földön. Az amerikai McDonell Douglas léghajózási és űrhajózási konszern reméli, hogy közelebb jutott ennek megvalósításához. A Los Angeles melletti Huntingdon Beach székhelyű cég bemutatta a nyilvánosságnak „Delta Clipper” (DX-C)-nek nevezett űrhajójának prototípuÁrcsökkenés Az utóbbi években a számítástechnika minden területre betört. Nincs a világon olyan hely - természetesen a fejlett országokat figyelembe véve - ahol ismeretlen lenne. Azonban a tömeges megjelenésnek okai között a költségvonzatok is jelentős szerepet töltenek be. A statisztikai adatok szerint a kereskedelmi forgalomban a számítástechnika költségei háromévenként megfeleződnek. A költségek mellett a gépek hatékonysága viszont szinte ugyanilyen ütemben emelkedik, míg a méreteik egyre kisebbek. Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán sát: egy könnyű súlyú, egylépcsős, folyékony hidrogénnel meghajtott rakétát, amelyet többször lehet felhasználni. Az 1:3 léptékben megépített, 12 méter hosszú prototípust már ezen a nyáron egy sor próbának vetik alá. A „DC-X” 180 méteres repülési magasságot fog elérni, majd ezt követően - mint egy lift, amely visszatér a földszintre - függőleges helyzetben landol. A második kísérleti fázisban további, magasabb és hosszabb repülések következnek. Az ezt követő utolsó fázisban a rakétát hatezer méteres repülési magasságban vízszintes helyzetbe állítják, majd a landoláshoz újra függőleges helyzetbe hozzák. Á prototípus kifejlesztése 60 millió dollárba került és 18 hónapig tartott. A cég szakértői szerint már az évszázad végén sor kerülhet az első igazi „Delta Clipper” startjára, amellyel az űrrepüléseknél szokásos mai költségek 90 százalékát meg lehetne takarítani. A rakéta - a karbantartási munkálatokat követően és újra feltankolva - már nyolc órával a leszállás után képes lenne ismét startolni. Ferenczy Europress Olcsóbb lesz az űrutazás Az oroszok drasztikusan csökkentettek az űrhajók fellövésének számát. Az Európai Urutazási Hivatal is mérsékelte terveit. Még az Egyesült Államokban is kétséges, hogy urutazási programjukat tartani tudják-e. Az okok financiális és gazdasági-technikai természetűek: még a nagy ipari országok sincsenek abban-a helyzetben, hogy folyamatosan fizetni tudják a több főnyi személyzetet magába foglaló űrhajó hosszantartó utazásának ambíciós terveit. Éppen ezért az űrutazásban egyre nagyobb szükség és lehetőség van a nemzetközi összmunkára. Jeffrey Manber természettudós, a New Jersey-i űrutazási tanulmányok intézetének munkatársa kijelentette: „Be kell látnunk, hogy nem fejleszthetünk ki mindent kétszer vagy háromszor, ezt nem engedhetjük meg magunknak. Nincs értelme valami után kutatni vagy valamit felépíteni, ha azt már egy baráti vagy a jövőben azzá váló országban kifejlesztettek". Szakértők véleménye szerint sarkallatos pont lesz az égitestek kutatására szolgáló mesterséges űrszondák felbocsátása. A nemzetközi együttműködés ugyanis nemcsak olcsóbb, de célszerűbb is, hiszen például az aszteroidák és üstökösök fokozott figyelése sok ország tudományát gazdagíthatja. (FEB)
