Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-16 / 164. szám
1993. július 16., péntek Riport Startol egy AN-26-os szállítógép MI-8-as szállító helikopterek Nagy József őrnagy: Fedélzetünkön a MIG-29-es állomány Belépés behívóval Bemutatkozik a Szolnok Vegyes Szállítórepülő Dandár A Magyar Honvédség legnagyobb repülőalakulata állomásozik a szolnoki katonai repülőtéren. A lakosság nap mint nap figyelemmel kíséri a dandár szállító repülőgépeinek, helikoptereinek égi útját, mégis vajmi keveset tud az alakulatról - bár aziránti érdeklődése sohasem lanyhuló. Ez a tény késztetett bennünket arra, hogy az egység tisztjeinek segítségével legalább vázlatos képet rajzoljunk erről, a megyeszékhely életéhez szervesen kötődő alakulatról. A tiszek szavaiból áll össze a kép: Békési József ezredes, dandárparancsnok: Széleskörű tevékenységet fejtünk ki AN-26-os szállító repülőgépekből, MI-8-as szállító helikopterekből és MI-2-es könnyű helikopterekből áll dandárunk gépparkja. Személyi állományunk mind hazai, mind külföldi szállításokra képes. Rendszeresen részt veszünk a nemzetközi légiforgalomban. Helikoptereinkkel személy- és te- herdeszantolási feladatokat hajtunk végre. Itt említem meg. hogy a pápa őszentségét is mi szállítottuk magyarországi tartózkodása idején. Helikoptereink nemcsak szállítással foglalkoznak, hanem a jászkarajenői templom megsérült templom- tornyának rendbetevéséhez nyújtott segítségtől kezdve, igen sokrétű tevékenységet fejtenek ki. Évi repülési időnk 10-12 ezer órát tesz ki. Ez azt jelenti, hgy a szolnoki repülőtér esetenként nagyobb forgalmat bonyolít le, mint a ferihegyi. A dandár állományának átlagos életkora huszonnyolc év. A pilótaállomány nyolcvanöt százaléka két idegen nyelvet - oroszt és angolt - ismer. Kiképzettsége a nemzetközi szabvány szerint jó. A MI-2-es helikopterek beállítása új színfoltot jelentett a dandár életében. Az említetteken túl különböző speciális feladataink is vannak. Dandárunk biztosítja például a légi utazó szolgálatot, ami azt jelenti, hogy ha az ország területén bárhol bajba kerül egy repülőgép vagy repülőszerkezet, annak mentését biztosítanunk kell. Állományunk felkészült az ilyen feladatokra is. Annakidején munka, lakás, iskola, óvoda tekintetében jól előkészített volt a dandár Szolnokra való telepítése. Zökke- nőmenesen illeszkedtünk a város életébe. Példaértékű az a segítség, amit Szolnok vezetőitől kaptunk. Lakáshelyzetünk átlagos. Közülünk huszonnégyen várnak lakásra. Helyzetünk sem jobb, sem rosszabb mint az átlagpolgáré. Az illetmény tekintetében vannak gondjaink. A fiatal állományunk a létminimum alatt él. Átlagfizetése 12-14 ezer forint között mozog. A dandár mintegy 40-42 százaléka él így. Mindennapi megélhetési gondjai vannak. Nagyon remélem, hogy elöljáróink rövidesen változtatnak ezen a helyzeten - elsősorban a fiatal, kezdő állománynál. Annál inkább szükséges a változtatás, mivel a leterheltség igen nagy. Van olyan hajózónk, aki ebben az évben már tizennégy hétig készültségben volt. A kül- és belföldi szállítások, deszantolások mellett feladatkörünkbe tartozik még a Szolnoki Repülőtiszti Főiskola helikoptervezető hallgatóinak gyakorlati képzése. Ez nagy energiát köt le. Célszerűnek tűnik ennek a képzésnek a főiskolára való áttelepítése - de mint tudjuk: minden pénz kérdése. Szappanos József őrnagy: Pedagógia, pszichológia is kell A főiskolai hallgatók helikoptervezető kiképzésével foglalkoztunk a közelmúltban, most pedig jövendő helikoptervezető tiszteket képzünk, bizonyos kiáramlási folyamatok pótlására. Hogy miben különbözik munkánk a dandár egyéb feladataitól? Nevelés szempontjából öszetettebb. Nemcsak repüléstechnikai feladatokat kell elsajátíttatni, hanem az emberi vonatkozásokat is előtérbe helyezni. Itt egy kicsit több pedagógiára, pszichológiára van szükség. Ezért úgy igyekszünk összeválogatni az oktatási állományt, hogy meg tudjunk felelni ezeknek a feladatoknak. A nevelés folyamatára nagyon ügyelnünk kell, mert repülni viszonylag rövid idő alatt meg lehet tanulni, de sokkal hosszabb távú folyamat egy olyan szemlélet kialakítása, ami a repüléshez kell. Ebből adódóan - én legalább is úgy érzem -, felelősségteljesebb a munkánk, mert itt alapozzuk meg a repülőcsapatok jövőjét. Amilyen embereket képzünk, amilyen lesz a felfogásuk a szakmával, az élettel összefüggésben, olyan lesz majd a jövő. A honvédség anyagi helyzete nem valami rózsás, így mi sem dúskálunk a különböző javakban. Elmondhatom, hogy az oktatói állomány (26-28 év körüliek) a repülési pótlékkal együtt 22-24 ezer forintot kap kézhez. Azok a hadnagyok, akiket most képezünk, 17-19 ezer forint körül keresnek. A kötöttségek, az elvárások ugyanakkor nagyon szigorúak. Csoda, hogy vannak még emberek, akik ezt csinálják. A repülési idő is kevés, a nyugati hadseregekének egy- harmada. Tavaly Németországban egy olyan amerikai bázison jártam, ahol helikoptervezetők dolgoznak. Nálunk a repülési idő 70 és 100 óra között volt tavaly. Odakint viszont fél év alatt 100-120 órát repülnek a helikoptervezetők. Ebből adódóan beidegzett minden mozdulatuk. A kevés repülési idő a biztonság rovására megy, de sajnos ilyenek az anyagi lehetőségeink. Karlovits Sándor őrnagy: A műszakiak munkája az alap A műszakiak feladata cseppet sem látványos. A repülési feladat vérehajtása közben nem láthatók. A kívülállók nem tudják, hogy a műszakiak a repülés kezdete előtt már három-négy órával megkezdik a gépek előkészítését, s a repülési feladat végrehajtása után csak két-há- rom óra múlva mennek haza. A hibajavítások pedig nem látványosak. A műszaki munkának talán abban rejlik a szépsége, hogy - bár a háttérből - mi is látjuk az általunk felkészített gép felszállását, s tudjuk, hogy bármilyen nehéz is ez a szolgálat, nélkülözhetetlen, mert ez az alap, ebből indul ki repülés. Ha mi nem vagyunk, repülés sincs. Mégis azt tapasztaljuk a sajtóorgánumokban, hogy a műszakiakról kevés szó esik, pedig a polgári életben is tudni kellene, hogy egy-egy gép felszállásában minimum nyolc műszaki munkája rejlik. Ez a szám természetesen a különböző feladatok függvényében növekszik. A repülés előkészítésében részt vesz a sárkányhajtóműves, akit az autómotor és karosszéria szerelőhöz tudnám hasonlítani. Közreműködik az elektromos-oxigén szakág. Ez a műszerekkel, elektromost berendezésekkel, oxigén felszerelésekkel foglalkozik. A rádiótechnikai szakág nemcsak a rádiót, hanem az egyéb műszereket, például a rádió-magasságmérőt tartja rendben. S mivel katonai alakulatról van szó, nélkülözhetetlen a fegyver szakág közreműködése is a repülés előkészítésében. Sokoldalú, öszehangolt munka előzi meg tehát a repülést. Az 1. vegyes szállítórepülő század kiképző főtisztje vagyok. A parancsnok távollétében helyettesítési munkát látok el. Feladataink - a polgári és katonai szállítások vonatkozásában - meglehetősen széleskörűek. Felsőbb utasításra mi is szállítunk civileket. Útjaink kelettől nyugatig mindenhová vezetnek. Legutóbb például a MIG-29-es vadászgépek átképző állományát szállítottuk Krasznodárba. Századparancsnokunk pillanatnyilag Hollandiában, egy NATO támaszponton, repülőbemutatón rész részt. Feladatainkat - mint minden szakágnál - sok minden nehezíti. Közéjük sorolom a nem egészen kiforrt szervezési problémákat. Természetesen pozitív élményeink is vannak. Sok nyugati légibemutatón veszünk például részt. Eszközök és szervezettség tekintetében sok tapasztalatot szerzünk. Szilágyi Pál őrnagy: A pápa „otthonosan” repült kopter vezetésében ez a tudat nem okozott feszültséget, hiszen a korábbiakban már kellő rutint szereztem. A pápa is jól bírta a repülést. Minimális fáradtságot lehetett csak észrevenni rajta. Jól érezte magát, s rendkívül otthonosan mozgott a helikopterben. Mintha ismerte volna ezt a típust. Nagyon barátságos volt, mind érkezéskor, mind távozásakor kezet fogott velünk. Repüléseim- közül a pozsonyi, a temesvári és az aradi az emlékezetes. Itthon szállítottuk Göncz Árpád köztársasági elnököt (több helyre is) és Antall József miniszterelnököt úgyszintén. Külföldi utasaim között voltak finnek kubaiak, indiaiak, vietnamiak. A megkülönböztetett repülés, az utasokkal való előzékeny bánásmód tekintetében tehát a pápa látogatása előtt gazdag tapasztalatokra tettem szert. Attól függetlenül benne volt az emberben, hogy megmutassa mit tud, hogy a pápa jól érezze magát. Nyitott lett Európa 1991 augusztusában II. János pápa magyarországi repülő szállítási feladatait végezte a dandár. Négy napon át biztosítottuk a pápa és kísérete légi szállítását. Azt megelőzően pedig a kor- mánybiottság által kijelölteket szállítottuk szemrevételezésre, leszállóhelyek kijelölésére. A pápával tíz órát repültünk. Felemelő érzés volt. Tudtuk, hogy a világ odafigyel. A heliSzabó Péter főhadnagy: Ami pedig a polgári jellegű szállításokat illeti: vittünk már például magasrangú állami vezetőket, szállítottunk naposlibát Bulgáriába, s Oroszország északi részébe rendszeresen szállítunk a szolnoki olajosok megbízásából. Európa szinte minden országában megfordulnak a dandár repülőgépei. Nekem most - mint ügyeletes repülésirányítónak - az a feladatom, hogy a dandárnál repülésmentes nap lévén - irányítsam az átmenő, illetve leszálló gépeket. Ez első- soran katonai gépekre vonatkozik. A polgári utasszállítók nagy magasságban repülnek, azokkal nemigen van kapcsolatunk, de a kisebb, például mezőgazdasági repülőgépek is be szoktak jelentkezni. Megadunk nekik is minden segítséget - például az időjárás jelentést. A szandai sportrepülőtérrel is tartjuk a kapcsolatot, a közelség miatt koordináljuk a munkát. Van olyan - a dandár szempontjából „repülésmentes” - nap is, amikor 20-21 gép is megfordul itt. Amikor pedig a dandárnak kiképzési repülése van, akkor az irányítótoronyban a kiképzési repülésvezető veszi át a terepet, s ő irányítja a repülést. Az oldalt készítette: Simon Béla Fotók: Imre Lajos
