Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-14 / 162. szám
6 Tisztújítás A Karcagi Zenebarátok Egyesülete nemrég tartotta idei első ülését, ahol módosították az alapszabályuk néhány pontját, s új elnököt választottak. Szalayné Kegyes Margit gimnáziumi tanár személyében a titkári teendőket Schermann-né Kása Erzsébet, a gazdasági ügyeket Ferenczi Elekné intézi. Fogyasztóvédelmi főfelügyelőség A Fogyasztóvédelmi főfelügyelőség Karcagon is irodát nyitott. Munkatársai minden hónap harmadik szerdáján 9-15 óra között a városháza 33. számú szobájában fogadják az ügyfeleket. Felkeresheti őket az aki vásárolt termékkel vagy szolgáltatással elégedetlen. Nyugdíjasok a Parlamentben Júniusban a Nyugdíjas Olvasókör tagjai megnézték milyen is belülről az ország haza, ahol a fontos döntések születnek. A Margitsziget árnyas fái alatt is tettek egy nagy sétát, s a Nyulak-szi- getén töltöttek egy kellemes órácskát. Zárva tart A Városi Csokonai Könyvtár nyitva tartása júliusban augusztusban szombatonként szünetel. Július 19. és augusztus 1 -je között zárva lesz. Ezidő alatt a kisújszállási könyvtár áll az érdeklődők rendelkezésére. Játszótér készül A Polgármesteri Hivatal Humán Szolgáltatási Irodája a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól nyert pályázat segítségével augusztus 8-18 között karcagiak részére fafaragó tábort szervez, a Jókai úti nagykunsági Tájházba. A tábor vezetője Márton Béla erdélyi fafaragó lesz. A résztvevők vállalták, hogy a Múzeum Parkba elkészítenek egy játszóteret, amit a gyerekek augusztus 20-án vehetnek birtokba. Öregdiák találkozó A Karcagi Öregdiákok Baráti Köre következő ösz- szejövetelét július 17-én szombaton tartja Bőd László festőművész Velencén lévő műtermének a megtekintésével. A házigazda és a baráti kör déli 12 órára várja a látogatókat, akik a karcagi születésű művész festményeiből ösz- szeállított alkalmi kiállítást megnézhetik a kápolnából kialakított műteremben. Nyertesek Az Öregdiákok Baráti Köre Horváth Ferencnek a gimnázium egykori igazgatójának emlékére kiírt egy pályázatot. A zsűri elsődíjat nem adott ki, második Sza- lay Annamária, harmadik Szűcs Judit lett. A többi pályázó is pénzjutalmat kapott. Felkészítőjük Rideg István és Baráth Mihályné szaktanárok voltak. Véradás A vértranzfúziós állomás július 26-án hétfőn 8-15 óráig kihelyezett véradást tart a Déryné Művelődési Központban várják a 18. életévüket betöltött embereket véradásra. Kunsági Extra — Karcag 1993. július 14., szerda Pro Űrbe díjas lakatosmester A legutóbbi önkormányzati ülésen Bende János lakatosmesternek több évtizedes kimagasló tevékenysége elismeréseként a városért végzett munkájának elismeréseként odaítélte a Pro Urte díjat. Bende bácsi 84 éves létére olyan fürge, örökmozgó, hogy nyugodtan letagadhatna 10 évet.- A 20-as években Piros Béla debreceni lakatosmestemél kezdtem dolgozni - emlékezik vissza. Restauráltuk a Déry Múzeumot, a Postapalotát, a nagytemplom harangállványát... nagyon sok jó munkánk volt. Onnan Budapestre kerültem, mert ott jobban fizettek.- Hogyan került vissza Karcagra?- Édesapám lakatosmester volt, így visszajöttem hozzá. Jobb, ha másfelé is dolgozol, több tapasztalatot szerzel - tanácsolta, s igaza is volt. Idehaza foglalkoztunk csépléssel, mérleg- tűzhelyjavítással. Kenderes, Abádszalók, Kunmadaras mérlegeit is mi javítottuk. Mondtam kedves apámnak megpróbálok önálló lenni, így 36-ben megnyitottam ezt a műhelyt. Az ipartestület zenekarában is játszottam csellón, hegedűn, brácsán... ahol hiány volt oda tettek. Színpadon is játszottam, írtam aktuális strófákat is.- Nem gondolt pályamódosításra?- Nem, a zene csak hobbi volt, mentünk lakodalomba, bankettre zenélni.- Ötxennyolcadik éve ugyanott van a műhelye. A gépeket is ön készítette?- A fúrógépet, hegesztőt én csináltam, az esztergagépet vettem. Az autogén hegesztőt a Ti- sza-malomtól vásároltam meg, amikor leselejtezték.- Az elmúlt évek alatt volt több tanulója is?- Körülbelül 13-15 fiatalt igyekeztem megtanítani a szakmára, s arra, példamutatóan tanuljanak, megállják helyüket.- Van-e utánpótlás az unokák közül?- Sajnos senki nem akar lakatos lenni a hat unokából. Iván villamosmérnök, a másik fiú még kicsi. A műhelyben sorára vár a permetező, a fürdőhenger, hoztak egy lyukas bögrét is javításra, rossz sparheltek, kályhák sorakoznak az udvaron is. Most a városháza kilincsét javította meg, de a rendőrségre is sűrűn hívják „dolgozni”. Bende bácsinak nincs ideje utazgatásra, sokan keresik fel nap mint nap. Szerencsére az egészségével nincs gondja. így még vagy negyven évig szívesen eldolgozgatna. Fiókkönyvtár A Kiskulcsosi városrészen lévő fiókkönyvtáraknál már 11. éve dr. Nyíri Lászlóné a vezetője. Az évi olvasólétszám körülbelül 300 fő. Ez korábban, míg a SZIM Gépgyár nem szűnt meg, duplája volt. Sok nyugdíjas, munkanélküli, gyes-es kismama keresi föl a könyvtárat, de a kölcsönzők hetven százaléka iskolás. Ők a „postások” is, hozzák a szülőktől a listát és nekik is viszik az olvasnivalót. Közel négyezer szépirodalmi és ismeretterjesztő könyv közül válogathatnak a tagok. Ciliké néni kezeli a SZIM kétezer kötetes műszaki könyvtárát is. 91-ben pályázaton nyertek húszezer forintot, amit a Városi Csokonai Könyvtár - mint anyakönyvtár - kiegészített, s vettek egy színes tévét.' A videó vásárlásába az önkormányzat is besegített. Azóta klubkönyvtár jelleggel működik az intézmény. A szomszédos óvodából átjárnak mesefilmet nézni, vetélkedni az ovisok. A helytörténeti anyagot is itt gyűjti a könyvtárosnő, így ebbe is betekinthetnek az érdeklődők. Dr. Nyíri Lászlóné könyvtáros a SZIM óvodásainak tart mesedélutánt. Magánnapközi Benéné Kecskeméti Anna óvónő. Tavaly gondolt egy merészet, s magán napközijébe várta a jelentkezőket. Azokra a szülőkre gondolt elsősorban, akik az óvodaszünet alatt nem tudják hová tenni a gyerekeket. Tavaly strandra jártak, sátrat építettek az udvaron, társasjátékok, videojátékok szórakoztatták az itt lévő gyerekeket. Most a lakás emeletét alakította át erre a célra, a saját két gyereke nagyon várta a játszópajtásokat. Eddig még csak egy család jelezte, hogy a 12-én induló, s augusztus 20-ig tartó napközibe beadja kislányát. Anna kissé elkeseredett, mert nagyobb érdek- lődésdre számított, de nem adja fel. Az udvaron már áll a sátor, kész a szalonnasütő hely is. A család kisállatai - ékszerteknős, papagáj, aranyhal - is várják a gyerekeket. A programokat 3-4 jelentkezőnek is megcsinálja. A főzésbe mindenki besegíthet, hiszen a családi konyhában készülnek a finom falatok. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet. A fotókat készítette: Korényi Éva Aki nem adja fel Ezt a szakmát csak szeretettel lehet csinálni Fógel Józsefné, tanult szakmája könyvkötő. Általános iskola után virágkötészetet szeretett volna tanulni, de nem vették fel, így a helyi nyomdába ment el dolgozni, ahol Feketéné Margitka néni kezei alatt megtanulta a nyomdai munkát. Éppen ezért borzasztó sok keserűséget okozott neki, hogy nem sikerült visszamennie, amikor 84-ben visszaadta kisiparosi engedélyét. A BHG-ban betanított munkásként dolgozott, jelenleg a 17 hónapos Erikkel van gyeden. Most a férje a vállalkozó, akit mindenre megtanított, amit egy könyvkötőnek tudnia kell. Nemrég azonban megkeresték a Cuinánia-nyomdától, s azt tervezi, megszünteti a gyedet, s vállalkozóként fog újból dolgozni. Úgy érzi, meg tud állni a saját lábán, rengeteg a megrendelése. Most kötötték be férjével a könyvtárnak a folyóiratokat, ezek is mind egyedi darabok, mert úgy tartja: ha küllemre szép, kívánkozik a könyv az ember kezébe, előveszi, belenéz, művelődik. Sokáig hiányzott neki a könyv szaga, most jó bemennie a saját műhelyébe, ahol ez megvan. Nagyon jó, amikor látja^örülnek a kész, bekötött könyvnek, ez neki erőt ad az újrakezdéshez. A férj jelenleg a BHG-nál dolgozik, ha újrakezdhetné ő is a felesége szakmáját választaná. A könyvkötő szakmát csak szeretettel lehet csinálni, nem muszájból. A gyalognak is lelke van 1990 őszén úgy tűnt. hogy megszűnik a karcagi sakk szakosztály, mert nem volt vezetőjük. A fennmaradás mellett többen állástfoglaltak, így Fejes László elvállalta az elnöki teendőket Kónya László és Fodor István mesterjelöltek segítségével. A csapatot elindították a megyei I. osztályban is. 91 május elsején kivitték a sakkot a szabadba, az akkor 12 éves Lékó Pétert meghívták sakkszimultánra a múzeumparkba. A sok érdeklődő arra ösztönözte őket, hogy nyáron sakktábort szervezzenek a kis- fürdő területén, ahol a gyerekek ping-pongozni, úszni is megtanulhattak. 91 őszén felvették a kapcsolatot az „Értől az óceánig 64 mezőn” alapítvánnyal, s a város három általános iskolájában a tantervi oktatásba beépítették a sakk tanítását is. Itt a gyerekek nem jegyet kapnak, hanem félévi és évvégi vizsgát tesznek egy városi ifjúsági sakkverseny keretében. Szeptembertől a 4-6 évesek részére is biztosítani fogják a sakkal való megismerkedés lehetőségét. Idén negyvenezer forint támogatást kaptak az ön- kormányzattól. Ez a pénz kevés ahhoz, hogy sok versenyre eljussanak, ezért a lakosságtól is várják a segítséget. Nyáron négy környező településen is sakktábort szerveztek az ottani gyerekek részére. A karcagi főtéren folyamatosan tartanak sakkszimultánt. Fejes úr könyvet ír a sakkról a gyerekeknek, akik zöld színű sakktáblán játszanak. Szándékos a színválasztásuk, csak fa táblán fa figurákkal játszanak, hiszen a gyalognak is lelke van, jobban kötődik ehhez a figurához a játékos. Érzi ez az én lovam, sajnálja, ha meg kell válnia tőle. Fejes László ha sakkról van szó mindenre képes, kifogyhatatlan az ötletekből, mindent megtesz a gyerekekért. így nem csoda, hogy rajonganak azok érte. MEGSZÉPÜLT A TÁJHÁZ A Jókai úti tájház 1850 körül épült klasszicista stílusban. A múzeum dolgozói most végzik az utolsó simításokat az épületen. Hétfőn zárva van, de a hét többi napján 10 és 16 óra között várja a látogatókat. Az udvaron lévő sütőházban lesz augusztusban a fafaragó tábor.
