Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-13 / 161. szám
1993. július 13., kedd 7 Jászsági körkép „A dinnyeföldön születtem” Az idei év veszteséges lesz A Jászságon átutazó embert Jászapáti határában - főleg Jászszentandrás és Jászapáti között - már ilyen tájt az út szélén álló kis elárusítóhelyeken hívogatják a dinnyék. Sokan meg is állnak, hiszen olcsóbb a termelőnél vásárolni, mint benn a városi-falusi piacokon. Azonban az idén meglepően kicsik mind a görög-, mind a sárgadinnyék. Hogy miért?- Nagyon nagy a csapadékhiány - mondja Pócs János, aki 15 hektáron - csoportos vállalkozásban - termeli a dinnyét. A téesztagok összefognak, mindenki a maga területét adja és így „összejön” akkora terület, ahol az ember szinte elveszik. A Pócs család immár nyolc éve foglalkozik dinnyetermeléssel. A férj korábban a szüleivel együtt dolgozott, így mondhatni: családi örökségként folytatja ezt a munkát. Ahogy fogalmazott: „a dinnyeföldön születtem, itt nőttem fel.” Nem lehet csodálkozni azon, ha ebből élnek. De milyen élet ez? Hét hónapot töltenek kinn a földön, itt laknak és élik életüket. Van Apátin családi ház teljes komforttal - nyáron azonban csak üresen várja a telet, hogy megteljen a házigazdák zsibongásá- val. Mivel van két kisgyerek is. Ők szintén kinn laknak a szülőkkel. Itt nincs meleg víz, fürdőszoba, mint ahogy villany sem. Ma már van éppen benzines aggregátor, de régebben - nem több tíz évvel ezelőtt! - a petróleumlámpa szolgálta az esti-éjjeli fényeket. Szabadság? Még egyszer sem voltak nyáron a Balatonon és szabadságon sem. Ilyenkor van a munka dandárja, nem lehet lazítani. A dinnyét, miután leszedik, el kell adni. Hogy hol? Egy nagyon kevés mennyiség - az ösz- szes terméshez viszonyítva elkel az út mentén. Egy része a városban, ahol saját boltot üzemeltetnek. A legtöbbet azonban a kereskedők viszik el. Nem mindegy, hogy milyen áron! Jelenleg a dinnye nagyon kicsire nőtt, így a magyar piacon egyre kevesebbet adnak érte. Elképzelhető, már a héten, hogy csak 10 forint lesz kilója termelői áron. ( Megjegyzendő, hogy még bárhol láttam, 30-40 forint között mozgott a kiskereskedelmi ára. A magasabb a sárgadinnyéé, míg az alacsonyabb a görögé.) Ugyanakkor egyre több termelő megjelent a piacon, és egymás árait törik le. Ez jó lenne, hiszen a vásárló olcsóbban jutna a dinnyéhez. Azonban az őstermelőknek korántsem jó, hiszen a befektetett költségeik sem térülnek meg. Egyébként még nem volt olyan év, hogy ráfizetést hozott volna ki a „mérleg”. Mindehhez az értékesítési lehetőségek felkutatása is jelentősen hozzájárul. Ugyanis nem szabad hagyni dinnyét a földön elrohadni, amennyit csak lehet, el kell adni. Hogyan? Pócs János szerint „export nélkül nem lehetne eladni.” Az utóbbi években Németországba kerül tőlük jó néhány mázsa dinnye. Még néhány évvel ezelőtt ismerkedtek meg a kereskedővel, mikor járta a vidéket, termelőket keresve. Azóta tart a gyümölcsöző kapcsolat. Az idei év korántsem lesz jó év. Biztos a ráfizetés. Ugyanis locsolni kell, másképp nem lesz több, mint amennyi első „nekifutásra” megtermett. Átlagos években kétszer-háromszor lehetett szedni, most csak egyszer - esetleg kétszer, de csak ott, ahol a víz „megjelent”. Ennek költségei iszonyatosak, mivel a vizet tartálykocsival kell hordani, a locsolóberendezést pedig bérlik, így naponta 6-7 ezer forintot fizetnek ki egy kis „esőért”. Mikor arról érdeklődtem, vajon folytatják e jövőre, a válasz egyértelmű igen volt. Szinte életük részévé vált a dinnye, ez az életforma, melyet a termesztése megkíván. Talán majd egyszer, ha „meggazdagodnak belőle”, akkor váltanak valami másra. Addig azonban - mely szerény számítások szerint nem csak néhány évig tart majd - marad a dinnyeföld. Működik a kis locsoló, azonban ilyen kis volumenű berendezéssel csak próbálkozás a „menteni ami még menthető”-ért. Átlagos években már júliusra az indáknak teljesen be kell borítaniuk a földet, ehelyett még látszanak a sorok. A megnőtt dinnyék mellett új hajtásokat, virágokat és kis- dinnyéket csak a már meglocsolt helyeken lehet látni. Delelőn a család l§ff A Jászságban minden településen fészkel az elektromos vezetéken egy-két gólyacsalád. A meleg mind az embert, mind az állatot megviseli. És vajon milyen meleg lehet olyan közel a naphoz? Egy kis hűsítő szellő mindenképpen jót tesz mindenkinek. Tankönyvek ingyen Jászladányon a képviselő-testület az utóbbi időben több fontos dologban döntött. így többek között - mint már a korábbi években is - az általános iskolai diákok szeptemberben ingyen juthatnak tankönyveikhez. A bekerülési összeget az önkormányzat magára vállalta, a szülők válláról levéve a terhet. * * * A községben tovább javítják az úthálózatot. Ennek megfelelően még ez év augusztus 20-áig aszfaltburkolatot kap a Vendel és az Alkotmány utca, továbbá a Bajcsy-Zs. telep. * * * Az önkormányzat a Népjóléti Minisztérium pályázatán 100 ezer forintot nyert a házi szociális gondozás tárgyi feltételeinek javítására. így ezen az összegen kerékpárt, illetve ételhordót, valamint egyéb szükséges eszközöket vásárolnak majd. * * * Nagy nap lesz augusztus 4-én. Ugyanis ekkor rendezik meg a Nyugdíjas Ki mit tud?-ot Jászladányon. A nevezések és jelentkezések folyamatosan érkeznek. Az oldalt írta és szerkesztette: Vági E. Zoltán Első lovasnap Jászszentandráson Mint korábban már hírül adtuk, a Jászság települései sem kívánnak lemaradni rendezvények tekintetében (sem!) a többi községtől, várostól. így 1993. július 18-án kilenc órától Faragó Nándor vállalkozó szervezésével megrendezik az első lovasnapot Jászszentandráson. A helyszín a strand mögötti zöldövezet lesz. A községet fürdője miatt számos külföldi látogatja. így további rendezvényekkel - mint például ezzel a lovasnappal is - lehet csalogatni a faluba a pihenni, szórakozni vágyókat. Természetesen nemcsak a külföldi, hanem a hazai látogatók is szórakozhatnak majd a kedvükre való versenyeken, műsorokon. A rendezvényen a szerencsések számos értékes ajándékot, első díjként pedig egy igazi kancacsikót vihetnek majd haza. A lovasnapi program 9.00- től kezdő lovak és lovasok díjugratása 11.00- től szimultán ugratás ló és lovas kizárás nélkül 12.00- től ebédidő 14.00- től ünnepélyes megnyitó, és a részt vevő csapatok bemutatása következik 14.30-tól kitartásos magasugratás 17.00- től kettes fogatok akadályhajtása 18.00- tól a verseny díjazása 20.00- tól lovasbál veszi kezdetét A műsorok közötti szünetekben szórakoztató műsorokat tekinthet majd meg a nagyérdemű. A jászapáti termelőszövetkezetnél Kérdés: mekkora lesz a veszteség? A megyében talán a Jászság a legaszályosabb terület, így az itt termelő szövetkezetek igen nehéz helyzetbe kerültek. Jászapá- tin is korábban az egyik legnagyobb munkaadónak számított a tsz, ma azonban bizonytalanság van a jövőt illetően. Áz aratás alatt még úgy-ahogy tudnak munkát biztosítani, de utána? Hiszen lehet, hogy a veszteség ’’elviszi az egész szövetkezetét.”- Talán ennyire nem súlyos a helyzet - kezdi dr. Tajthy József, a Jászapáti Szövetkezet elnöke -, de egy biztos: máról holnapra élünk. És a legsúlyosabb gond, hogy nem vagyunk egyedül. Mindemellett folyamatos a vagyonfelélés. Ez röviden és tömören - a helyzet. Most, az aratás után kell a tavaly ősszel felvett hiteleket és annak kamatait visszafizetni. Ezt a kifizetést a már eddigi árbevételekből kellene finanszírozni, csak éppen nem termett annyi - így bevétel sincs -, hogy törleszteni lehessen. Esetleg további hitelek felvételével lehetne megoldani a kérdést. Mi egyre törekszünk, hogy tartsuk azt az adós pozíciónkat, amit a banknál elértünk. Kérdés, meddig tudjuk a pénzt erre előteremteni. Még nem tudjuk, mit hoz az ősz. Eddig a termésátlagok a legszerényebb várakozásokat is alulmúlták. Az ősszel betakarítandó növények állapota napról napra romlik. Egy biztos: ha a Jászságban egy héten - tíz napon belül nem lesz eső, a kukoricabetakarítással nem lesz gond. Ugyanis be kell silózni, amíg lehet.- Milyen termésátlagot értek el?- Az őszi árpa aratását befejeztük. Sajnos a remélt három helyett 2,5 tonnát takarítottunk be hektáronként. A búza, lehet, még ennél is kevesebb lesz. Nagy a szórás, 18-38 mázsáig terjed az átlag.- Most már biztos, hogy a búza nem hoz nyereséget?- Ha a termésátlagot nézem, talán egy nullszaldóban még reménykedhetem. Ugyanis ha veszteséges lesz, az azt jelenti: ez az év „elúszott”.- Nyereséget terveztek?- Készült terv, egy szerény mértékű nyereséget is terveztünk a korábbi, átlagos, éveket figyelembe véve. Mára azonban csak a veszteség mértéke lehet vitatéma. Egyébként a bizonytalanság oly nagy, hogy hosszú távon - én már ezen egy évet értek! - tervezni lehetetlen, mivel bármikor változhat minden. Két hét alatt megváltozhat a politika, és akkor változik a mező- gazdasági politika is - de mikor és hogyan? Ezt nem lehet tudni, így nincs is értelme tervezésnek.- Hogyan áll az állattenyésztés?- Az állattenyésztést valamikor a termőterületekhez viszonyítva alakították ki. Mára ez megváltozott. Az állattenyésztést legfeljebb saját takarmánynyal lehet rentábilisan folytatni. Emiatt úgy kell alakítani, hogy a még meglévő területekhez kell csökkenteni a volumenét. De nyereségről beszélni igazán nem lehet.- Olyan információim vannak, hogy a szövetkezetek kétharmada az őszi munkáltatókat sem tudja majd anyagi forráshiány miatt elvégezni. A jászapáti téesz is ide sorolható?- Nagyon igaz, hogy kétharmada ilyen helyzetben van. Mi is e felé tartunk. Ha sürgősen nem változik meg a finanszírozási rendszer, a jövő évi aratással „nem lesz gond”. Mindehhez tartozik, hogy az őszi munkákat hátráltatja a földrendezés. Ugyanis szinte szó szerint - nem tudjuk, hogy melyik tábla lesz majd szövetkezeti vagy szövetkezeti művelésű, illetve magántábla. El kellene odáig jutni nagyon gyorsan -, hogy a vegyes használatú tábláknál leüssék a „karót”: idáig magán-, innentől szövetkezeti művelésű. Ugyanis az őszi munkálatok már a tarlóhántással megkezdődnek, ez pedig a jövő évi termelés érdekében történik.- A kukoricát már említette. A cukorrépa esetében mire számítanak?- Úgy néz ki, hogy a répa sem fog nyereséget hozni. A gyár megelőlegezett bizonyos költségeket, melyet majd az árbevételből kell kifizetnünk. Kérdés azonban, lesz e miből?! Fedezetet nyújt majd egyáltalán a termés a megelőlegezett pénzre? Egyet tudomásul kell venni: a mezőgazdaságban nem lehet elrontani valamit, ugyanis az egy egész évre kihat. Ha itt „selej- tet” termelünk, nem lehet csak úgy ripsz-ropsz pótolni, mint az iparban. Csak ott a gond, ha ezt „odafent” nem akarják belátni. VALAHA DOHÁNYSZÁRÍTÓ VOLT a Jászkisér határában álló hatalmas betonkolosz- szus. Kívülről nádszövettel volt bevonva, azonban az idő vasfoga már megette, és csak néhol lehet még felfedezni foszlányait. Vajon mi lesz ezzel a szinte szétrombolhatatlan építménnyel? Szétszedni és újra felállítani ugyanis nem lehet. (Fotó: I. Cs.)
