Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-13 / 161. szám

1993. július 13., kedd 7 Jászsági körkép „A dinnyeföldön születtem” Az idei év veszteséges lesz A Jászságon átutazó embert Jászapáti határában - főleg Jászszentandrás és Jászapáti között - már ilyen tájt az út szé­lén álló kis elárusítóhelyeken hívogatják a dinnyék. Sokan meg is állnak, hiszen olcsóbb a termelőnél vásárolni, mint benn a városi-falusi piacokon. Azon­ban az idén meglepően kicsik mind a görög-, mind a sárga­dinnyék. Hogy miért?- Nagyon nagy a csapadékhi­ány - mondja Pócs János, aki 15 hektáron - csoportos vállal­kozásban - termeli a dinnyét. A téesztagok összefognak, min­denki a maga területét adja és így „összejön” akkora terület, ahol az ember szinte elveszik. A Pócs család immár nyolc éve foglalkozik dinnyeterme­léssel. A férj korábban a szülei­vel együtt dolgozott, így mond­hatni: családi örökségként foly­tatja ezt a munkát. Ahogy fo­galmazott: „a dinnyeföldön szü­lettem, itt nőttem fel.” Nem le­het csodálkozni azon, ha ebből élnek. De milyen élet ez? Hét hóna­pot töltenek kinn a földön, itt laknak és élik életüket. Van Apátin családi ház teljes kom­forttal - nyáron azonban csak üresen várja a telet, hogy meg­teljen a házigazdák zsibongásá- val. Mivel van két kisgyerek is. Ők szintén kinn laknak a szü­lőkkel. Itt nincs meleg víz, für­dőszoba, mint ahogy villany sem. Ma már van éppen benzi­nes aggregátor, de régebben - nem több tíz évvel ezelőtt! - a petróleumlámpa szolgálta az esti-éjjeli fényeket. Szabadság? Még egyszer sem voltak nyáron a Balatonon és szabadságon sem. Ilyenkor van a munka dandárja, nem lehet la­zítani. A dinnyét, miután leszedik, el kell adni. Hogy hol? Egy na­gyon kevés mennyiség - az ösz- szes terméshez viszonyítva ­elkel az út mentén. Egy része a városban, ahol saját boltot üze­meltetnek. A legtöbbet azonban a kereskedők viszik el. Nem mindegy, hogy milyen áron! Je­lenleg a dinnye nagyon kicsire nőtt, így a magyar piacon egyre kevesebbet adnak érte. Elkép­zelhető, már a héten, hogy csak 10 forint lesz kilója termelői áron. ( Megjegyzendő, hogy még bárhol láttam, 30-40 forint között mozgott a kiskereske­delmi ára. A magasabb a sárga­dinnyéé, míg az alacsonyabb a görögé.) Ugyanakkor egyre több termelő megjelent a pia­con, és egymás árait törik le. Ez jó lenne, hiszen a vásárló ol­csóbban jutna a dinnyéhez. Azonban az őstermelőknek ko­rántsem jó, hiszen a befektetett költségeik sem térülnek meg. Egyébként még nem volt olyan év, hogy ráfizetést hozott volna ki a „mérleg”. Mindehhez az értékesítési lehetőségek fel­kutatása is jelentősen hozzájá­rul. Ugyanis nem szabad hagyni dinnyét a földön elrohadni, amennyit csak lehet, el kell adni. Hogyan? Pócs János sze­rint „export nélkül nem lehetne eladni.” Az utóbbi években Németországba kerül tőlük jó néhány mázsa dinnye. Még né­hány évvel ezelőtt ismerkedtek meg a kereskedővel, mikor járta a vidéket, termelőket keresve. Azóta tart a gyümölcsöző kap­csolat. Az idei év korántsem lesz jó év. Biztos a ráfizetés. Ugyanis locsolni kell, másképp nem lesz több, mint amennyi első „neki­futásra” megtermett. Átlagos években kétszer-háromszor le­hetett szedni, most csak egyszer - esetleg kétszer, de csak ott, ahol a víz „megjelent”. Ennek költségei iszonyatosak, mivel a vizet tartálykocsival kell hor­dani, a locsolóberendezést pe­dig bérlik, így naponta 6-7 ezer forintot fizetnek ki egy kis „esőért”. Mikor arról érdeklődtem, va­jon folytatják e jövőre, a válasz egyértelmű igen volt. Szinte életük részévé vált a dinnye, ez az életforma, melyet a termesz­tése megkíván. Talán majd egy­szer, ha „meggazdagodnak be­lőle”, akkor váltanak valami másra. Addig azonban - mely szerény számítások szerint nem csak néhány évig tart majd - marad a dinnyeföld. Működik a kis locsoló, azonban ilyen kis volumenű berendezéssel csak próbálkozás a „menteni ami még menthető”-ért. Átlagos években már júliusra az indáknak teljesen be kell borítaniuk a földet, ehelyett még látszanak a sorok. A megnőtt dinnyék mellett új hajtásokat, virágokat és kis- dinnyéket csak a már meglocsolt helyeken lehet látni. Delelőn a család l§ff A Jászságban minden településen fészkel az elektromos vezeté­ken egy-két gólyacsalád. A meleg mind az embert, mind az állatot megviseli. És vajon milyen meleg lehet olyan közel a naphoz? Egy kis hűsítő szellő mindenképpen jót tesz mindenkinek. Tankönyvek ingyen Jászladányon a képviselő-tes­tület az utóbbi időben több fon­tos dologban döntött. így töb­bek között - mint már a korábbi években is - az általános iskolai diákok szeptemberben ingyen juthatnak tankönyveikhez. A bekerülési összeget az önkor­mányzat magára vállalta, a szü­lők válláról levéve a terhet. * * * A községben tovább javítják az úthálózatot. Ennek megfele­lően még ez év augusztus 20-áig aszfaltburkolatot kap a Vendel és az Alkotmány utca, továbbá a Bajcsy-Zs. telep. * * * Az önkormányzat a Népjóléti Minisztérium pályázatán 100 ezer forintot nyert a házi szociá­lis gondozás tárgyi feltételeinek javítására. így ezen az összegen kerékpárt, illetve ételhordót, va­lamint egyéb szükséges eszkö­zöket vásárolnak majd. * * * Nagy nap lesz augusztus 4-én. Ugyanis ekkor rendezik meg a Nyugdíjas Ki mit tud?-ot Jászladányon. A nevezések és jelentkezések folyamatosan ér­keznek. Az oldalt írta és szerkesztette: Vági E. Zoltán Első lovasnap Jászszentandráson Mint korábban már hírül ad­tuk, a Jászság települései sem kívánnak lemaradni rendezvé­nyek tekintetében (sem!) a többi községtől, várostól. így 1993. július 18-án kilenc órától Fa­ragó Nándor vállalkozó szerve­zésével megrendezik az első lo­vasnapot Jászszentandráson. A helyszín a strand mögötti zöldövezet lesz. A községet fürdője miatt számos külföldi látogatja. így további rendezvé­nyekkel - mint például ezzel a lovasnappal is - lehet csalogatni a faluba a pihenni, szórakozni vágyókat. Természetesen nem­csak a külföldi, hanem a hazai látogatók is szórakozhatnak majd a kedvükre való versenye­ken, műsorokon. A rendezvé­nyen a szerencsések számos ér­tékes ajándékot, első díjként pedig egy igazi kancacsikót vi­hetnek majd haza. A lovasnapi program 9.00- től kezdő lovak és lovasok díjugratása 11.00- től szimultán ugratás ló és lovas kizárás nélkül 12.00- től ebédidő 14.00- től ünnepélyes megnyitó, és a részt vevő csapatok be­mutatása következik 14.30-tól kitartásos magasugratás 17.00- től kettes fogatok akadályhajtása 18.00- tól a verseny díjazása 20.00- tól lovasbál veszi kezdetét A műsorok közötti szünetekben szórakoztató műsorokat te­kinthet majd meg a nagyérdemű. A jászapáti termelőszövetkezetnél Kérdés: mekkora lesz a veszteség? A megyében talán a Jászság a legaszályosabb terület, így az itt termelő szövetkezetek igen ne­héz helyzetbe kerültek. Jászapá- tin is korábban az egyik legna­gyobb munkaadónak számított a tsz, ma azonban bizonytalan­ság van a jövőt illetően. Áz ara­tás alatt még úgy-ahogy tudnak munkát biztosítani, de utána? Hiszen lehet, hogy a veszteség ’’elviszi az egész szövetkeze­tét.”- Talán ennyire nem súlyos a helyzet - kezdi dr. Tajthy Jó­zsef, a Jászapáti Szövetkezet elnöke -, de egy biztos: máról holnapra élünk. És a legsúlyo­sabb gond, hogy nem vagyunk egyedül. Mindemellett folyama­tos a vagyonfelélés. Ez röviden és tömören - a helyzet. Most, az aratás után kell a ta­valy ősszel felvett hiteleket és annak kamatait visszafizetni. Ezt a kifizetést a már eddigi ár­bevételekből kellene finanszí­rozni, csak éppen nem termett annyi - így bevétel sincs -, hogy törleszteni lehessen. Eset­leg további hitelek felvételével lehetne megoldani a kérdést. Mi egyre törekszünk, hogy tartsuk azt az adós pozíciónkat, amit a banknál elértünk. Kér­dés, meddig tudjuk a pénzt erre előteremteni. Még nem tudjuk, mit hoz az ősz. Eddig a termésátlagok a legszerényebb várakozásokat is alulmúlták. Az ősszel betakarí­tandó növények állapota napról napra romlik. Egy biztos: ha a Jászságban egy héten - tíz na­pon belül nem lesz eső, a kuko­ricabetakarítással nem lesz gond. Ugyanis be kell silózni, amíg lehet.- Milyen termésátlagot értek el?- Az őszi árpa aratását befe­jeztük. Sajnos a remélt három helyett 2,5 tonnát takarítottunk be hektáronként. A búza, lehet, még ennél is kevesebb lesz. Nagy a szórás, 18-38 mázsáig terjed az átlag.- Most már biztos, hogy a búza nem hoz nyereséget?- Ha a termésátlagot nézem, talán egy nullszaldóban még reménykedhetem. Ugyanis ha veszteséges lesz, az azt jelenti: ez az év „elúszott”.- Nyereséget terveztek?- Készült terv, egy szerény mértékű nyereséget is tervez­tünk a korábbi, átlagos, éveket figyelembe véve. Mára azonban csak a veszteség mértéke lehet vitatéma. Egyébként a bizonytalanság oly nagy, hogy hosszú távon - én már ezen egy évet értek! - tervezni lehetetlen, mivel bár­mikor változhat minden. Két hét alatt megváltozhat a poli­tika, és akkor változik a mező- gazdasági politika is - de mikor és hogyan? Ezt nem lehet tudni, így nincs is értelme tervezés­nek.- Hogyan áll az állattenyész­tés?- Az állattenyésztést valami­kor a termőterületekhez viszo­nyítva alakították ki. Mára ez megváltozott. Az állattenyész­tést legfeljebb saját takarmány­nyal lehet rentábilisan folytatni. Emiatt úgy kell alakítani, hogy a még meglévő területekhez kell csökkenteni a volumenét. De nyereségről beszélni igazán nem lehet.- Olyan információim van­nak, hogy a szövetkezetek két­harmada az őszi munkáltatókat sem tudja majd anyagi forrás­hiány miatt elvégezni. A jász­apáti téesz is ide sorolható?- Nagyon igaz, hogy kéthar­mada ilyen helyzetben van. Mi is e felé tartunk. Ha sürgősen nem változik meg a finanszíro­zási rendszer, a jövő évi aratás­sal „nem lesz gond”. Mindehhez tartozik, hogy az őszi munkákat hátráltatja a földrendezés. Ugyanis szinte szó szerint - nem tudjuk, hogy melyik tábla lesz majd szövet­kezeti vagy szövetkezeti műve­lésű, illetve magántábla. El kel­lene odáig jutni nagyon gyor­san -, hogy a vegyes használatú tábláknál leüssék a „karót”: idáig magán-, innentől szövet­kezeti művelésű. Ugyanis az őszi munkálatok már a tarlóhán­tással megkezdődnek, ez pedig a jövő évi termelés érdekében történik.- A kukoricát már említette. A cukorrépa esetében mire számítanak?- Úgy néz ki, hogy a répa sem fog nyereséget hozni. A gyár megelőlegezett bizonyos költségeket, melyet majd az ár­bevételből kell kifizetnünk. Kérdés azonban, lesz e miből?! Fedezetet nyújt majd egyáltalán a termés a megelőlegezett pénzre? Egyet tudomásul kell venni: a mezőgazdaságban nem lehet el­rontani valamit, ugyanis az egy egész évre kihat. Ha itt „selej- tet” termelünk, nem lehet csak úgy ripsz-ropsz pótolni, mint az iparban. Csak ott a gond, ha ezt „oda­fent” nem akarják belátni. VALAHA DOHÁNYSZÁRÍTÓ VOLT a Jászkisér határában álló hatalmas betonkolosz- szus. Kívülről nádszövettel volt bevonva, azonban az idő vasfoga már megette, és csak néhol lehet még felfedezni foszlányait. Vajon mi lesz ezzel a szinte szétrombolhatatlan építménnyel? Szétszedni és újra felállítani ugyanis nem lehet. (Fotó: I. Cs.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom