Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-13 / 161. szám

2 1993. július 13., kedd „Fényes Ösvény” Lima. Tíz személy vesz­tette életét egy nap alatt Pe­ruban a kormánycsapatok és a Fényes Ösvény szélső- baloldali szervezet gerillái közötti összecsapásokban - közölte vasárnap a rendőr­ség. Az AFP jelentése sze­rint a legsúlyosabb harcok a Limától keletre fekvő Sa- tipo tartomány Mazorionari nevű városában törtek ki, ahol hat gerilla halt meg és * számos társuk megsebesült egy katonai járőrrel való összetűzés során. Szerb támadás Belgrád. A boszniai szerb csapatok hétfő haj­nalban elfoglalták a Szara­jevótól harminc kilométerre fekvő Tmovo városát és több kisebb települést. Az újabb területek megszerzése a szerbek számára lehetővé teszi, hogy összekapcsolják a Szarajevó környéki és a hercegovinai szerb körzete­ket. A boszniai szerb had­vezetés közleménye szerint ezzel szertefoszlottak azok a muzulmán tervek, hogy katonai erővel folyosót léte­sítsenek Szarajevó és Go- razde között. Clinton Ázsiában Honolulu. Ázsiai útjának végeztével vasárnap Hawai­ira érkezett Bili Clinton amerikai elnök. Háromna­pos látogatásának első ese­ményeként az elnök meg­koszorúzta a US Arizona emlékművét. A hajó 1941. december hetedikén a Pearl Harbor ellen intézett japán támadásban süllyedt el, 1177 tengerészt temetve hullámsírba. ENSZ-kivonulás Peking. Megkezdődött a kambodzsai választásokat előkészítő ideiglenes ENSZ-hatóság (UNTAC) rendőri erőinek fokozatos kivonása az indokínai or­szágból - jelentette be a hét végén Phnompenben Eric Falt, az UNTAC szóvivője. Az első távozó kontingens - 66 japán rendőr - a múlt hé­ten hagyta el az országot. A többiek - összesen közel 3500 főnyi nemzetközi rendőri egység szolgált az UNTAC kötelékében - há­rom lépcsőben távoznak. Turistákat raboltak London. Kurd felkelők két brit turistát raboltak el Törökország délkeleti ré­szén - erősítették meg a hírt vasárnap londoni kurd for­rások. Ä Kurd Munkapárt­tól származó értesülésekre hivatkozva a londoni Kurd Információs Központ beje­lentette, hogy a két turista „biztonságban van és jól érzi magát”. Az elrabolt brit férfi és társnője július ne­gyedikén gyalogtúra köz­ben tűnt el Délkelet-Török - ország hegyvidékén. A nyugati kormányok figyel­meztették már az utazókat, hogy kerüljék el Törökor­szág kurdok lakta vidékeit. Német közvetítők Tallinn. Lennart Meri észt elnök üdözölte a balti köztársaság és Oroszország közötti viszályban vállalt német közvetítő szerepet. „Nagyon örülök, hogy Né­metország magára vállalta a két ország közötti közvetí­tést” - mondotta. Választások Japánban Tokió. A múlt hét eleje óta teljes lendülettel folyik Japánban a választási kam­pány, amelyet csak átmene­tileg szorított háttérbe a „Hetek” csúcstalálkozója. Körkép „Mi vagyunk a legerősebbek a koalícióban” Beszélgetés a KDNP nagygyűlése után VÉRADÁS MEZŐTÚRON. A nyári hónapokban a szoká­sosnál is kevesebb a véradó. A mezőtúri véradóállomást tegnap a nyílt véradónapon alig egynehányan keresték fel. Inkább szerdánként, a szervezett véradáson - melyet helyben vagy a városhoz tartozó nyolc település valame­lyikén tartanak - van több jelentkező. Felvételünkön Gál Csaba mezőtúri lakos, aki immár hetedik alkalommal nyújtotta oda a karját mások megsegítéséért^Fotó: K. É.) Elfogadták a közoktatási törvényt (Folytatás az 1. oldalról) jöhessenek létre. A közoktatás rendszerére vonatkozóan az el­fogadott jogszabály módosítja az alapképzés jelenlegi sziszté­máját, hiszen tíz évfolyamos ál­talános iskolai képzést ír elő. így a jövőben az általános mű­veltséget megalapozó nevelés és oktatás az ötödik, hetedik és kilencedik évfolyamtól kezdő­dően a gimnáziumban és a szakközépiskolában, a kilence­dik évfolyamtól kezdődően a szakiskolában is teljesíthető. Az általános iskolában maradó ta­nulók a tizedik évfolyamon folytatott tanulmányok befeje­zését követően alapvizsgát te­hetnek. A tizedik évfolyamról kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít majd. A törvény kimondja, hogy az általános iskola, a szakiskola és a középiskola egy, az iskola va­lamennyi évfolyamát átfogó he­lyi tantervet használ. Szöveg- pontosító módosító indítványok eredményeként a törvény egyér­telműen rendelkezik arról is, hogy az oktatási intézmények­nek választaniuk lehet a külön­féle tantervekből, és nem kell ezeket maguknak készíteniük. A tantervi alapelvekkel és köve­telményekkel összhangban az egyes iskolatípusokra kerettan­tervek készülnek. A kerettan- terveket, csakúgy, mint magát a nemzeti alaptantervet - az Or­szágos Köznevelési Tanács ja­vaslatára - a művelődési és közoktatási miniszter adja ki. A képviselők többsége egyetértett a korábban sokak által bírált regionális oktatási központok létrehozásával is, így az ezt megkérdőjelező ellenzéki módosító javaslatokat elvetette a Ház. A törvény alapelvként fo­galmazza meg, hogy a neve­lési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Működési rendjükkel összefüg­gésben elfogadta a törvényho­zás, hogy az iskolák helyiségei­ben nem működhet párt, ám te­vékenykedhet párthoz kötődő társadalmi szervezet. A törvény részletesen szabá­lyozza a tanítási, képzési időt, valamint a tanórán kívüli fog­lalkozásokat. Ennek értelmében a tanítási év, azaz a szorgalmi idő - az alapvizsga, az érettségi vizsga, illetve a szakmai vizsga évét kivéve - minden évfolya­mon 190 tanítási napból áll. A jogszabály szeptember el­sején lép hatályba, de rendelke­zéseinek többségét egy évvel később, az 1994-95-ös tanév kezdetétől kell alkalmazni. (MTI) A Kereszténydemokrata Néppárt szombati nagygyűlése alkalmából Szolnokon járt dr. Varga László, a párt alelnöke és dr. Birkás János, aki jelenleg elnökségi tag. A rendezvényt követően mindketten vállalkoz­tak arra, hogy válaszolnak az Új Néplap kérdéseire.- Alelnök úr, Ön aról beszélt, hogy a luxemburgi keresztény- demokrata biztonsági tanácsko­záson ígéretet kapott: amennyi­ben Magyarországon a demok­ratikus folyamatot veszély fe­nyegeti, az Önök nyugati test­vérpártjai segítenének. Miképp történne ez?- Nézze, a segítségnyújtás keresztényi kötelesség, s a de­mokrácia tisztelete is egyenesen következik a keresztény eszme­iségből. Ennek ellenére, amikor a demokráciát Magyarországon • eltiporták, nem kaptunk semmi­féle segítséget, sem a ’40-es évek végén, sem 1956-ban. A tanácskozáson én erre felhívtam a Figyelmet, s ígéretet kaptam, hogy a történelem még egyszer nem ismétlődhet meg. A segít­ségnyújtás persze nem közvet­len lenne. Ä kereszténydemok­rata mozgalom azonban az egész világon nagy tekintélynek örvend, sok országban kor­mányzati tényező is. Egységes összefogással - ha van ilyen - el tudjuk érni azt, hogy a kor­mányzatok, illetve a nemzet­közi szervezetek tegyék meg a szükséges gyakorlati lépéseket.- Ón beszédében röviden jel­lemezte a koalíciós és az ellen­zéki pártokat. Ebben az MSZP-röl - az utóbbi időben hallható véleményekhez képest - jóval kategorikusabban fogal­mazott: „az MSZP nem tudott szakítani a múlttal." Tényleg így gondolja?- Tényleg. Az MSZP annak a szociáldemokrata pártnak a po­zícióira tör, amelyet annak ide­jén ők semmisítettek meg. Ezt erkölcstelennek tartom. Más­részt a reformkommunistáknál nem lehet tudni, hogy mennyi a reform és mennyi a kommu­nizmus. Szerintem kevesebb az előbbi, és több az utóbbi.- Birkás úr, Ön még sarko- sabban fogalmazott: egyenesen az „MSZP elszigetelődéséről" beszélt. A szocialisták által is támogatott szakszervezetek győzelme a tb-önkormányzati választásokon mintha nem ezt mutatná.- Az elszigetelődést főleg a pártokra értettem. Úgy látom, hogy valamennyi párt teherté­telnek tartaná az MSZP-vel való együttműködést. Mi is. Ami pe­dig a tb-választásokat illeti, ott csak a parlamenti választásokon résztvenni jogosultaknak 45%-a szavazhatott. Ennek 38%-a voksolt összesen, a szavazók­nak mintegy fele az említett szakszervezetekre. Ez valójá­ban egy törpe kisebbség. De ez a kisebbség akár relatív több­séggé is válhat, ha a jövőbeni választásokat közömbösség kí­sérné. Ezért mi mindenkit arra biztatunk, hogy menjen el sza­vazni, éljen a jogával. Ebben az esetben egészen más eredmény születik majd. A mi pártunk az elmúlt három évben nagyon megerősödött, jobban állunk az MDF-nél, sőt a koalíción belül mind a tagok, mind az alapszer­vezetek számát nézve a KDNP a legjelentősebb.- Ön a rendszerváltás elma­radásáról beszélt, s ennek kap­csán a koalíció felelősségét is említette. Miben áll ez utóbbi?- A rendszerváltás csak az alkotmányos keretek kialakítá­sát nézve ment végbe nagyjából kielégítően, személyi vonatko­zásban legfeljebb részlegesen, a gazdaságban pedig egyáltalán nem. Ezek pedig elsősorban a koalíciós pártok mulasztásaiból adódnak.- Ön korábban a KDNP ügy­vezető alelnöke volt. Ekkor di­namizmusával, szókimondásá­val tűnt ki. Számít-e ezen eré­nyeire pártja a kampányidő­szakban, esetleg ismét maga­sabb beosztásban?- Ha arra gondol, hogy aka­rok-e pártelnök, esetleg vatikáni nagykövet lenni, a válaszom: nem. Azt sem tudom még, hogy milyen minőségben számít rám a pártom, eddig semmilyen fel­kérést nem kaptam. Ha később kapok, azt természetesen mér­legelni fogom. Sz. P. Szellemi tulajdonjog Pénteken befejeződtek a szel­lemi tulajdonjog kérdéskörében zajló magyar-amerikai tárgya­lások. Erről a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisztéri­uma tegnap délután tájékozta­tott. A megbeszélés része volt annak a tárgyalássorozatnak, amelynek célja: július végéig a szellemi tulajdonjog-védelem széles területeire kiterjedő át­fogó megállapodás jöjjön létre. A tervek szerint e megállapodás vonatkozik a szabadalmakra, védjegyek oltalmára, szerzői jogvédelemre, üzleti titok vé­delmére. A vitás kérdések ren­dezésére július végén Washing­tonban újabb tárgyalási fordu­lóra kerül sor. (MTI) Felderítok vízi kiképzése a Tiszán Ivanec Zinovij Pavlovics visszatért Betört, lebukott- börtön, majd kiutasítás vár rá Az ügyben sáros két testvér még véletlenül sem tartozott az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet armadához, de a hely tetszhetett nekik, így visz- szatértek. Pontosabban fogal­mazva a fiatalabbik, aki 1992-ben, huszonhat évesen már járt az országban. Akkor lopott, elkapták, amiért hat hó­nap börtönre ítélték. A végre­hajtást azonban egy év próba­időre felfüggesztették, majd hő­sünket Magyarország területé­ről kiutasították. Úgy tűnik, Zi­novij Pavlovics sem az esetet, sem a bírósági végzést nem vette komolyan, hiszen feléjük efféle lopásokért évekig kivon­ják a forgalomból az embert, ezért gondolt egy merészet. Fittyet hányva a kitiltásra 1993 februárjának a második felében illegálisan visszatért. Nem egyedül, mivel magával hozta öt évvel idősebb bátyját is. Kü­lönböző áruféleségekkel csen- cseltek Debrecenben, illetve Nyíregyházán, és az egyik is­merősüktől kölcsön kapott fehér Zsigulival közlekedtek. Meg­ismerkedtek négy ukránnal, akik a változatosság kedvéért Ladával hozták, vitték az áru­kat. A két kocsi, benne hat uta­sával az idén február 26-án Debrecenből Miskolcra igyeke­zett. Hajnali háromra eljutottak Abádszalókra, ahol feltűnt ne­kik a Középtiszavidéki Áfész 13-as vegyesboltja. Nemes egy­szerűséggel feltörték a helyisé­get, és a magukkal hozott zsá­kokba minden mozgathatót be­rámoltak. Temérdek márkás és kevésbé márkás testápolót, 16 üveg likőrt, szappanokat, sam­ponokat, Hófehérke hintőport, banánt, tésztákat, spagettiket, néhány száz doboz cigarettát, és a jóég tudná egy rövid cikkben felsorolni még mi mindent. Tény, három zsákot raktak teli, amikor szerencsétlenségükre az utcán feltűnt egy rendőrautó. Ijedtükben eldobálták a szajrét és a közeli nádasokba rohantak. A négy ukrán - akiknek a nevü­ket sem tudták, vagy nem akar­ták megmondani - szerencsé­sebb volt, felszívódott, kocsistul eltűnt. A két testvért viszont el­kapták, és hamarosan kiderült, hogy a zsákokba rakott érték 79 ezer 530 forint volt. Minden té­tel meglett, az utolsó szál ciga­rettáig, sőt az a 150 forint is, amelyet az üzletben találtak. A lebukottak a mesét olymó­don kezdték, hogy nekik eszük ágában sem volt kárt okozni. Amikor azonban az éjszaka kel­lős közepén Abádszalókra ér­tek, a vegyesbolt - elmondásuk szerint - teljes kivilágításban úszott. Azt gondolták éjjel-nap­pali, ezért könnyítettek az áru­készleten. Arra, hogy az nem tűnt fel: nincsenek eladók, hall­gatás volt a válasz. Ügyüket el­sőfokon a Tiszafüredi Városi Bíróság tárgyalta. A fiatalabbik testvért Ivanec Zinovij Pavlovi- csot nagyobb értékre, dolog el­leni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt - mint első rendű vádlottat - egy év börtönre ítél­ték, ugyanakkor elrendelték az előző évben kiszabott hat hónap börtön végrehajtását is. Mind­ezek letöltése után kiutasítják az országból. Bátyja, Ivanec Igor Pavlo­vics, aki első ízben került ösz- szeütközésbe a törvényeinkkel lopás bűntette miatt - mint társ­tettes - 8 hónap börtönt kapott. A végrehajtást két év próba­időre felfüggesztették és nyom­ban kiutasították az országból. Ez a döntés már elsőfokon jog­erőssé vált. A „visszatérő vendég” - a ki­sebbik testvér ügye - azonban másodfokon a megyei bíróság elé is került, ahol az egy évi bör­tönt nyolc hónapra szállították le. Azért, mert május óta az új Btk. alkalmazása szerint a cse­lekmény enyhébbnek minősül, így azután Zinovij Pavlovics esetében a nyolc hónaphoz hoz­záadódik még a korábban kirótt félév is, amelyek kitöltése után neki is távoznia kell az ország­ból. Boldoguljon Lembergben: ahol élt, született, lakott a csa­ládjával együtt. Az ítélet jog­erős. D. Sz. M. A kormány a parlamentnek Részlet a Magyar Köztársaság Kormányának tegnapi nyilatkozatából „A Magyar Köztársaság Kormánya kiemelkedő ese­ményként értékeli és üdvözli, hogy az Országgyűlés 1993. jú­lius 7-én kilencvenhat százalé­kos szavazati aránnyal elfo­gadta a nemzeti és etnikai ki­sebbségek jogairól szóló tör­vényt. Az előkészületek során tett korábbi nyilatkozatában a Ma­gyar Köztársaság Kormánya hi­tet tett a nemzeti és etnikai ki­sebbségek jogainak az európai normarendszeren alapuló tör­vényi szintű szabályozása mel­lett. Összegezte azokat az átfogó elveket, amelyek a nemzeti és etnikai kisebbségek szabad fej­lődését a legmesszebbmenőkig biztosítani képesek. A kormány meggyőződése szerint jelentős mértékben hoz­zájárult a törvényalkotás sike­réhez, hogy a kisebbségek mint államalkotó tényezők képvise­lőiken keresztül egyenrangú tárgyalópartnerként részt vettek a törvény előkészítési folyama­tában. A politikai erők megegyezése olyan széles konszenzuson ala­puló átfogó törvény létrejöttét eredményezte, amely új lehető­ségeket, kereteket, jogokat biz­tosít a hazai kisebbségekhez tar­tozó polgároknak és ezek kö­zösségeinek.” (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom