Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-02 / 152. szám

1993. július 2., péntek Hazai tükör 3 NÉMET TÁNCOSOK SZOLNOKON. A Tiszaparti Gimnázium tanulóiból alakult „Szolnok Táncegyüttes” ismét vendégül látja a németországi Kirchseeltéből érkezett „Dorf und Natur” (Falu és Természet) tánccsoportot. A fiatal táncosok július 4-ig maradnak a vá­rosban. A program: esténként közös táncház (képünkön), nappal városnézés, ismerke­dés Szolnok környékének nevezetességeivel. A találkozó csúcspontja július 3-a, ami­kor a nemzetközi középiskolás néptánctalálkozón a „Dorf und Natur” együttes a Riihi- mákiből (Szolnok finnországi testvérvárosa) jött tánccsoporttal együtt lép fel a Helyőr­ségi Művelődési Klubban. (Fotó: Korényi Éva) Hevesben Vállalkozás­fejlesztés Megkezdődött a hat Heves megyei várost összekötő vállal­kozásfejlesztési irodalánc ki­építése: az egri után átadták a hatvani irodát is. A Pharé-prog- ram a megyei és városi önkor­mányzat, valamint a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány támogatásával létrejött iroda Hatvan több mint ezer vál­lalkozójának nyújt segítséget. A városban a cukorgyáron és a konzervgyáron kívül nincs je­lentősebb ipari létesítmény, így sokan igyekeznek saját vállal­kozást alapítani. Gerontológiai világkongresszus Az öregedés biológiája, or­vosi és szociális vonatkozásai állnak a középpontjában a XV. gerontológiai világkongresz- szusnak, amelyet július 4-9. kö­zött rendeznek meg Budapes­ten. A tanácskozásra 55 országból mintegy 3000 résztvevőt vár­nak. Az idősek számának növeke­dése világjelenségnek tekint­hető. 1991-es adatok szerint Kínában él a legtöbb, 60 év fe­letti ember. Az ázsiai ország­ban számuk a 100 milliót is meghaladja, de szintén sok idős ember el Indiában, illetve a volt Szovjetunió területén és az Egyesült Államokban. A gerontológiai világkong­resszus keretében - hat napon át - számos előadáson, szimpózi­umon, kerekasztal-konferencián foglalkoznak majd az öregedés, illetve az idős kor legfontosabb összefüggéseivel, problémáival. A megnyitó után Tudomány az egészséges öregedésért címmel hangzik el előadás, míg 9-én a gerontológia jövőjéről lesz szó. (MTI) Határhelyzet / Artándnál a legkönnyebb A Határőrségtől tegnap reg­gel kapott tájékoztatás szerint a magyar-román határon to­vábbra is Ártándnál kell legke­vesebbet várakozniuk a kilépő személy- és tehergépkocsiknak. Ennél a határállomásnál a személygépkocsik 2 óra, a te­herautók 30 óra után léphetik át a határt, míg Gyulánál a sze­mélyautóknak 5, a teherautók­nak 50, Nagylaknál a személy- forgalomban 18, a teherforga­lomban 40 órát kell várni a ki­lépésre.« Ukrajna felé Záhonynál is vá­rakozni kell 3 órát a személyau­tóknak és 1 órát a teherkocsik­nak. Horvátország felé Letenyénél a személykocsik zavartalanul, várakozás nélkül, a teherautók pedig 2 óra várakozás után lép­hetik át a határt. Az ország többi határátkelő- helyén mindenhol zavartalan a forgalom. Ä vámosszabadi híd lezárása sem érezhető egyelőre a többi szlovákiai határállomás forgal­mán. Növekszik a Németor­szágból szabadságra hazaláto­gató törökök átutazók forgalma, ám újabban egyre többen veszik igénybe az Ausztrián, Magyar- országon és Jugoszlávián is át­haladó autós vonatokat. A Határőrség az utóbbi 24 órában ismét két lopott sze­mélygépkocsi vezetőjét fülelte le. Röszkénél egy jugoszláv ál­lampolgár 3,5 millió forint ér­tékű Volkswagen Combi típusú, Ártándnál pedig egy lengyel ál­lampolgár 2,5 millió forint ér­tékű Toyota Corolla típusú személyautót kísérelt meg ki­vinni a határon, de rajtavesztett. (MTI) • Szövetkezeti törvény vagy kivégzés? • Blöff lenne a koleszterin pánik? • Soros kontra német márka? • Adják-veszik a lakcímünket? A szövetkezeti törvény módosítása ellen Megyeszerte tiltakozik a tagság A szövetkezeti törvény módosításával, a kiválási (leválási) lehe­tőség újbóli megteremtésével szemben már eddig számos szak­mai és érdekvédelmi szervezet fogalmazta meg tiltakozását, me­lyek szerint a jogszabály módosítása végképp kihúzná az egyébként is sok más bajjal és gonddal küszködő mezőgazdaság alól a talajt. Arra kerestük a választ, hogyan fogadják megyén- ben a törvénymódosítást. A tiszafüredi Tiszamenti Me­zőgazdasági Szövetkezetben több mint négyszázan döntöttek úgy, hogy továbbra is nagy­üzemi formában dolgoznak. Kalmár Ferenc elnök elmondta, hogy egyértelműen tiltakoznak a szövetkeztei törvény ilyen jel­legű módosítása ellen, mert úgy érzik, hogy megkérdőjelezik a nagyüzemi formában tovább­dolgozni kívánó szövetkezetek működőképességét. Amennyi­ben a működtethető vagyonré­szeket még kiviszik ezekből a szövetkezetekből, teljesen elle­hetetlenülnek. Pintér Klotild földrendező szerint csak az a kérdés, hogy ki és mi alapján fogja eldönteni a leválók és maradók működőké­pességét. „Nekem elegem van már a mezőgazdasági törvényekből és azok módosításaiból” - emlí­tette. Oláh István, az Agrár Kft. ügyvezető igazgatója az alábbi­akban összegzi a témával kap­csolatos véleményét:- 1992. december 31-ig, az átalakulás eredeti időpontjáig semmilyen értékhez, létszám­hoz nem volt kötve a kiválás, most az a legnagyobb prob­léma, hogy csak működő va­gyonrészt lehet kivinni, ami je­lentős értékhatárokhoz kötött. „Nekem nehéz összeszedni olyan beruházási hiteleket, amivel a fejlesztési elképzelése­inket - úgy, ahogy mi szeret­nénk - meg tudnánk valósítani. Másfél-kétszeres biztosítékot kér a kihelyező. Kérdezem én, hogyan értelmezi ezek után az állam mint hitelező a működő­képességet?” Megingott az em­berek bizalma, mert csak azt ér­zékelik, hogy a nagyüzem, kft., kisszövetkezet számára az je­lenti a legnagyobb gondot Ti­szafüreden is, hogy egyáltalán fenn tudják tartani likviditásu­kat, ki tudják fizetni a szüksé­ges járandóságot dolgozóiknak. Egyáltalán nem látják annak biztosítékát, hogy benthagyott üzletrészeik után valamikor is osztalékot kapjanak. Valóban fel lehet vetni a kérdést ezek után, hogy hogyan lehet ilyen állapotok között egyáltalán mű­ködőképességről beszélni.- A szövetkezeti törvény mó­dosításának esetleges elfoga­dása mennyiben érinti a terme­lőszövetkezet további működé­sét? - érdeklődtük Hernek An­taltól, a mezőtúri Ma­gyar-Mongol Barátság Mező- gazdasági Szövetkezet elnöké­től.- A múlt év december 18-án tartott közgyűlés elfogadta az új alapszabályt, a volt tagságunk­ból csak negyvenen döntöjtek a kiválás mellett. Rendkívül ked­vezőtlenül érintene bennünket a módosítás elfogadása. Érthetet­lennek tartjuk azon törekvése­ket, melyek a már meglévő tör­vényt második általakulási tör­vénnyé kívánják változtatni, to­vább fokozva ezzel a szövetke­zetek körül kialakult bizonyta­lanságot. A szerdai igazgatóta­nácsi ülésünket követően július 3-án, szombaton délelőttre köz­gyűlést hívtunk össze. A szö­vetkezet tagságának döntenie kell: vállalja-e az újabb va- gyonkvitelt célzó törvénymó­dosításokat, a már végrehajtott Látlelet Munkásmozgalmi egységpark A munkásmozgalom önmagában is nehezen értelmezhető fogalom, s kivált azok a szereplői ejthetnek zavarba, akiket életükben vagy haláluk után harcosainak tekintettek. Korom­nál fogva - mely nyilvánvalóan nem érdem - és körülmé­nyeim miatt csak olyan „harcosokkal” találkoztam, akik pél­dául Marxról épp olyan keveset tudtak, mint más színben tündöklő utódaik Széchenyiről. Egy eszmében hittek, mely talán még boldogítónak is tűnt számukra. Nemkülönben az a rendszer, mely elkerülhetetlenül megbukott. Ha többeket borzongás tölt el majd a hamarosan megnyíló munkásmozgalmi szoborpark láttán, igazából nem is nagyon csodálkozhatunk. Ugyanazokkal a szobrokkal találkozhatnak, melyekkel a kemény és a lágy diktatúra éveiben az utcákon és a tereken. Csak éppen a politikai rendszer változott meg. Gyötrelmeket is hozott és felszabadulást is. Sokaknak pedig a szabadság bódulatát, mely nem váltható kenyérre vagy biztos munkahelyre. Senki sem hiheti ugyanis, hogy mára a szabadság rendje vált volna meghatározóvá. Vélhetően sokan azért nem mer­nek egészen felébredni, mert félnek szembenézni a valóság­gal. S az évtizedeken keresztül kínkeservvel járt út akár nosz­talgiákat is ébreszthet azokban, akiknek legalább kenyérre nem volt gondjuk. Holott az emberi önrendelkezés mindennél fontosabb. Még pontosabban annak esélye, hogy semmilyen eszmének nem kell szolgaian alávetnünk magunkat. A szoborpark szereplői ugyanis könnyen kicserélődhetnek. Különösen, ha nyilván­való politikai igény fogalmazódik meg „társadalomjobbító” vagy annak tartott eszmék képviselőinek megörökítésére. Ef­fajta törekvések a demokráciában is megjelenhetnek, mivel a múltat nem nehéz átírni. Legalábbis egy ideig. Mert minél inkább aktuálpolitikai szempontok alapján tör­ténik bármilyen szoborállítás vagy -döntés, annál kétségesebb a jelentősége. A munkásmozgalom utólag naggyá növesztett személyein is azért mosolygunk, mert hiányzik az a politikai erő, mely a félelmet táplálná az állampolgárokban. Kun Béla, Szamuely Tibor vagy Münnich Ferenc szoborként megjelení­tett alakja sem mond többet, mint bármely más múzeumi tárgy. Elkeseredést és szomorúságot legfeljebb azok érezhetnek, akik utólag sem képesek bevallani, hogy haszonélvezőként is áldozatai voltak az önkényuralomnak, mely kezdetben remé­nyeket ébresztett, kudarcával viszont több nemzedéknek kell szembenéznie. S ebben az a tragikus, hogy egyre romló életkörülmények között. Kerékgyártó T. István kárpótlások után az újabb és újabb földosztogatást, a további piacvesztést és a mindezzel ösz- szefüggően a jövedelempozíció romlását, a vidék teljes ellehe­tetlenülését. György Imre, jászberényi Kossuth Szövetkezet vágóhíd- jának vezetője: szerintem az a lényeg, hogy olyan egységek váljanak, válhassanak ki a szö­vetkezetből, amelyek folyama­tosan végzik a kiválás előtti te­vékenységüket. A kiválás ne létszámleépítéssel járjon náluk, hanem létszámgyarapodással, s a szövetkezetekben a kiválás ne okozzon hátrányt, ne veszélyez­tesse működőképességüket. Dinai György, a Zagyva­menti Szövetkezet mezőgazda- sági gépcsoportjának műhely- vezetője: a törvényt és a módo­sító javaslatot részletesen és jobban kellene ismemi, hogy teljességgel véleményt tudjunk mondani róla. Ezzel együtt az a véleményem, hogy akár a tör­vényben, akár a módosításban nagyobb hangsúlyt kellene kap­nia a racionalitásnak, a politi­kával és az érzelmekkel szem­ben. Nem biztos, hogy a kiválás mindenkinek a javát szolgálja, bár egyesek nagyon jól járná­nak. Most arra megy ki a játék, hogy a szövetkezeteket meg­szűntessék, s az elaprózódások­kal bennünket kilátástalan hely­zetbe hozzanak. Miklós Pál, a Zagyvamenti Szövetkezet karosszréialakatosa: amennyiben a gazdasági háttér kedvezőbb volna, akkor nagyobb lehetőség lenne a kiválásra, s va­lószínűleg sokkal többen dönte­nének emellett. Ezzel együtt fon­tos lenne, hogy se a kiválók, se a szövetkezet ne váljék működés- képtelenné. Szerintem nincs meg a gazdasági háttere a Zsíros Géza féle elképzelésnek. Hájas László, Zagyvamenti Szövetkezet autószerelő műhely vezetője: a mai magyar mező- gazdaság, bárki is akarja, most nem szakítható részekre. Ennek ugyanis nincsenek meg, vagy ha igen, akkor is csak minimálisan, a gazdasági feltételei, bár a törvény erre lehetőséget ad. P. M.-C. A.-K. E. Vasutasnap Szabadidős sportnapot rendez július 10-én, szombaton a 43. vasutasnap alkalmából a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszerve­zete. A rendezvény 9 óra 30 perckor kezdődik a BVSC Sző- nyi úti Sportcentrumában, ahol gazdag program, így birkapör- költfőzés és bál is lesz. Az ERME-ház hírei A karcagi ERME-házban nagy a forgalom. A Népjóléti Minisztérium illetékesei ellen­őrizték az étkeztetést. A pályá­zati pénz, amit tavaly erre el­nyertek, november közepéig lesz elég - az idei pályázatokat nem fogadták el - nincs rá pénze a minisztériumnak. Most a mozgássérültek, a va­kok- és gyengénlátók, az ér­telmi fogyatékosok jutnak így 32 forintos kedvezményes ebédhez, összesen hetvenen. Az itt működő szervezetek (mozgássérültek, belszervi be­tegek egyesülete) most készítik munkahelyteremtő pályázatukat rehabilitációs foglalkoztatás­hoz. A ház a megyei munkaügyi központtól nyert átképzésre 600 ezer forintot. Júliustól indítják be textil- és gépi varró átképzé­süket a helyi munkanélküliek­nek. A húsz fő képzéséhez a ki­sújszállási szakmunkásképzőtől kapnak szakmai segítséget, a vizsgáztatásba is ők segítenek be. A nyáron folytatódnak a ház felújítási munkái is, az „Építő­barátok Nemzetközi Szerveze­tétől” olasz, osztrák fiatalok jönnek segíteni meszelni, épít­kezni. Beadott pályázatukat még nem bírálták el, de ha megnye­rik a kért pénzt, akkor a hátsó épületrészt is megvásárolnák. A jövőben itt kap helyet a gyógyult alkoholisták és a cu­korbetegek klubja is. D. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom