Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-05 / 129. szám

1993. június 5., szombat Nézőpontok 5 Szombati jegyzet Kié legyen a szabadság? A közelmúltban három kormánypárti és egy független képviselő olyan javaslatot terjesztett a magyar parlament elé, amely mind formai, mind tartalmi vonatkozásban drasztikusan kor­látozná a vallásszabadságot. Javaslatuk lényegi mondanivalója, hogy: a tízezer főnél kisebb lét­számú vagy a 100 évnél fiatalabb felekezetek­nek törvényi jogai ne legyenek egyenlők az úgynevezett nagy történelmi egyházakéval. Amerikában, és azt gondolom, Nyugat-Euró- pában is, Magyarországot úgy tekintik, mint a kelet-közép-európai térség szabadság-szimbó­lumát. (Az most teljesen mindegy, hogy belül­ről mi is ilyen szépnek látjuk-e politikai, gazda­sági helyzetünket, a nyugat minden esetre így látja.) Éppen ezért lepett meg a hír, miszerint Magyarországon ismét formai és tartalmi korlá­tokat akarnak szabni a vallásszabadság elé. Ez teljesen hihetetlennek tűnik számomra, hiszen most úgy gondoljuk, mindenféle eszme (olykor még az úgynevezett kártékonyak is) szabadon áramolhatnak újjászületett szabad ha­zánkban. És most újra elő akarjuk venni a tör­vénybe ugyan be nem ikatatható, de az erkölcsi szokásjogra hivatkozó elveket, amelyeket igenis be kell tartania mindenkinek. Úgy, mint az „átkosban”. Többség uralma a kisebbség föl­ött. Az egyéni emberi jogok korlátozása oly so­káig nyomasztotta országunkat, nem bírja az elmém felfogni, mire jó ismét ez a korlátozás. Milyen erkölcsi kategóriákat kell még megél­nünk? A szocialista hazafiság és erkölcs fogal­mán már túl vagyunk. Elképzelni is rossz, hogy ahány uralmon levő párt, annyiféle erkölcsi ka­tegóriát kell ezentúl (is) követnünk. Ez enyhén- szólva furcsa lenne. Van mondjuk most a nyu- godterő-hazafiság és nyugodterő-erkölcsiség elve, azután később lesz mondjuk a hallgassa- szívedre-erkölcs és -hazafiság elve, vagy mondjuk a szabadélet-, szabadmadár-elv. De lehetne kitalálni követendő ideológiákat, erköl­csi elveket valamennyi létező és még csak ez­után születő párt elvei szerint. Én eddig azt hit­tem, a demokrácia nemcsak politikai prulariz- mussal jár, hanem erkölcsivel is. Ezzel nem a szabadosság elvét akarom favorizálni, de azt nem könnyű ismét elfogadni, hogy csak azért maradjanak meg elvek, vallási szabad joggyakorla­tok, mert már régóta élnek, az újaknak meg ne legyen létjo­gosultságuk. De ki szabja meg, mennyi az az idő, amely elég egy eszme, egy vallási formula gyakorlásához? Mi­ért éppen 100 év? Azért, mert mondjuk valami már 100 éve van, pusztán maga ez a tény elég ahhoz, hogy a törvény előtt elismerést nyerjen? Lassan 100 éve lesz már az oroszországi októ­beri szocialista forradalom győzelmének is, mégis most derült ki róla, hogy nem is volt az olyan pozitív dolog, mint ahogy azt a szocialista világ oly sok éven át hitte. Minden hit és egyházi felekezet mércéje a 100 esztendő legyen? Ki tudja hány vallási fe- lekezetet rekesztene ki a törvényesség keretei közül egy ilyen törvény beikatatása? És a tíze­zer? Ma tízezer, holnap kétmillió. Hol a határ, és miért éppen itt? A vallásszabadság megsérté­sének tűnik számomra az ilyen törekvés, hiszen a nagy történelmi egyházak történelmivé válása is csak úgy volt lehetséges, hogy telt, múlt az idő, és egyszercsak történelminek lehetett őket nevezni. Ki vállalja a felelősséget, hogy a ki- segyházakat és különböző, nemrég született fe- lekezteket egyszerűen kiiktasson a törvény adta jogokból? Ez túl nagy felelősség, fiatal, érzé­keny demokráciánk szerintem megsínylené, de a polgárság személyesen is, hiszen már így is óriási káosz van a fejekben a demokráciát ille­tően, jószerével még nem is tudjuk, mi fán te­rem, milyen jogokat biztosít valójában szá­ntunkra? Jobb lenne, kicsit élvezni kivívott em­beri szabadságjogainkat, hogy ráérezzünk arra, milyen jó dolog is az valójában, hogy szabad az ember. Az egészséges ivóvízért Elfogadták a kétéves kormányprogramot Dob, zene, dob Államvizsga, virtuóz muzsikálással „Sokan azt hiszik: ide ütök, oda ütök, s már dobolok is.” Délutáni próba a szegedi konzervatórium nagytermében. Az Országgyűlés tavaly nyá­ron felkérte a kormányt, hogy dolgozza ki, és terjessze az Or­szággyűlés elé a települések megfelelő ivóvízellátását előse­gítő kétéves programját. Ennek tett eleget a kabinet a közel­múltban. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium - orszá­gos felmérésre alapozva - ele­mezte, milyen lehetőségek van­nak az ivóvízellátás 1994 vé­gére történő biztosítására. 1990 végén 1491 településen működött közüzemi ivóvízmű. Az ellátott lakosság száma min­tegy 9,6 millió fő volt, ami az ország lakosságának 90 száza­léka. Emellett 599 településen nem volt vezetékes vízellátás. Közü­lük 400 településen az ivóvizet nitrát szennyezte - derül ki a KÉIVM tájékoztatójából. Az ellátatlan települések egészséges ivóvízzel történő el­látásának beruházási költségét, 1990 évi árszinten, 30-35 milli­árd forintos nagyságrenddel számolta a szaktárca. Az 1991-92 évi önkormány­zati fejlesztések eredményeként 247 településen a vezetékes ví­zellátás megoldódott, 195 tele­pülésen pedig folyamatban van a beruházás. Ehhez az állami költségve­tésből 1991-92-ben 7,6 milliárd forint támogatást kaptak az ön- kormányzatok, a Vízügyi Alap­ból pedig 568 millió forintot. Az adott támogatásokkal az önkormányzatok közel 12 mil­liárd forintos beruházást valósí­tottak meg. 1992 végéig üzembe helyeztek mintegy 172 ezer köbméter víztermelő kapa­citást, 1222 kilométer vízháló­zatot, és napi 31 ezer köbméter kapacitással bővültek a víztisz­tító berendezések. A hátralévő települések vízel­látásának megoldása jelenlegi árszinten 9 milliárd forintot igényel. Ezek a települések - ameny- nyiben a céltámogatási tör­vényben előírt feltételeknek megfelelnek - 90 százalékos ál­lami támogatásban részesülnek, a saját erőforrás kiváltásához Vízügyi Alapból, illetve a Cél- támogatási Kiegészítő Keretből pályázati úton kérhetnek támo­gatást. Ez lehetővé teszi, hogy az elmaradt térségek kis községei akár 100 százalékos támogatás­sal valósítsák meg közkifolyós vízmüveiket. Az 1993-94-re benyújtott céltámogatási igénybejelenté­sek alapján - a KHVM előzetes információi szerint - elmond­ható, hogy az ellátatlan telepü­lések önkormányzatai éltek a kormányprogramban biztosított lehetőségekkel, és közel 150 önkormányzat nyújtotta be igé­nyét. Ezek kielégítésével elérhető, hogy a lakosság 96-97 száza­léka közműves vízellátásban ré­szesüljön 1994 év végéig, s ez­zel elérjük az európai országok színvonalát. Ahhoz viszont, hogy az üze­melő vízművek által szolgálta­tott víz minősége megfeleljen az ivóvízszabványban előírt ér­tékeknek, és a települések még ellátatlan részeit is be lehessen kapcsolni, további beruházáso­kat kell végrehajtani. E beruházások nagyság­rendje is megközelíti a 30 milli­árd forintot, ezért megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe. A kormányprogram úgy számolt, hogy a megfelelő víz­tisztítótechnológiák 2000-ig épüljenek ki, és ehhez a szüksé­ges állami támogatást az ön-x kormányzatok részére bizto­sítja. A kormányprogram másik kiemelt feladatának tekintette az üzemelő- és távlati vízbázi­sok védelmét. Hazánk ivóvíz­bázisainak döntő többsége ugyanis sérülékeny földtani környezetben van. A működő vízművek 65 százaléka, a táv­latban igénybe vehető vízkész­letek 78 százaléka esik ebbe a kategóriába, ahol a hiányos természetes védelmet kell ki­egészíteni, vagy a meglévő víz­bázist újjal helyettesíteni. Az ivóvízbázisok döntő többsége még biztonságba helyezhető, és az onnan történő vízellátás fo­lyamatossága biztosítható, ha a védelmi intézkedések azonnal megkezdődnek. Késedelmes intézkedések esetén a lakosság egészséges ivóvízellátása érdekében szük­ségessé váló bármilyen más megoldás nagyságrenddel na­gyobb költségű, mint amit a preventív vízvédelmi feladatok megoldása igényel. A közműves vízellátásban már részesülő településeknél a vízellátás megoldását nem kö­vette a szennyvízelvezető rend­szer megfelelő arányú kiépítése. Ennek következményeként a két vízi-közműves szolgáltatás közötti különbséget kifejező úgynevezett közműolló az el­múlt évtizedekben rohamosan növekedett, jelenleg eléri a 41 százalékos különbséget. A regionális jelentőségű, sé­rülékeny vízibázisokon élő la­kosság házi szennyvizei szennyvízcsatorna-hálózaton való elvezetésének és tisztításá­nak költsége 50 milliárd forintra becsülhető. A nem regionális je­lentőségű sérülékeny felszín alatti vízbázisokat veszélyez­tető szennyvízcsatorna-hiány felszámolásához és a szennyvíz tisztításához körülbelül 15 mil­liárd forintra lenne szükség, ami az előzőekkel együtt 65 milliárd forint. Mindez azt jelenti, hogy az ivóvízbázisokat veszélyeztető szennyvízcsatorna-hiány meg­szűntetéséhez, az ezzel járó szennyvíztisztítás megvalósítá­sához körülbelül 66 milliárd fo­rintra van szükség (ÁFA nél­kül), ami az ország európai színvonalú szennyvízcsatorná­zottságának körülbelül egyhe- tede. Ez 10 éves megvalósulást tekintve, évi 6,6 milliárd forint forrást igényel. (Az ország la­kosságának t 67 százalékos szennyvízelvezetési - tisztítási ellátottságához mintegy 520 milliárd forintra lenne szükség 1990 évi árszinten.) L.Z. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervató­riumának nagyterme. Kora dél­után. Az intézmény ütőhangsze­res együttese - tagjai között Ugró Béla egykori Szolnok me­gyei állami gondozottal - pró­bál az esti koncertre.- Afrikai zene, gyűjtésből való -súgja Siklósi Gábor ka­marazene-tanár. Majd adja az instrukciót a nézőtérről: - La­zábban, sokkal látványosabban, nagyobb mozdulatokkal! Ez a tétel halott piano legyen, szinte alig hallható. A marimbát hal­kabban! Kevesebbet! Nincsen pedál?! * * * Bárkányi Pál, a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagja, ütőhangszeres főiskolai tanár is figyeli a próbát.- Mióta ismeri, tanítja Bélát?- kérdezem tőle.- Az 1981-es kezdetektől, amikor a szegedi zeneiskolába került. Azzal a szándékkal jött, hogy elvégzi a zenei szakközép- iskolát. Ezt túlteljesítette, hi­szen a főiskola négyéves stúdi­uma van immár mögötte - itt is én tanítottam -, ma este fog dip­lomázni.- Nehéz hangszer a dob?- Sokan azt hiszik, ide ütök, oda ütök, s már dobolok is. Nem minden a ritmusérzék. A zenei érzék legalább olyan fon­tos. Míg az előbbit meg lehet tanulni, az utóbbihoz, a tempó­érzékhez - hogyan indítsunk egy gyakorlatot - több kell.- Mennyire meghatározó egy zenekaron belül a dobos játéka?- A karmester külső gesztu­sokkal - dirigálással - tartja össze a zenekart, az ütős pedig belsőleg, ritmikailag.- Egyedül fog játszani Béla ma este?- Egyedül és zongorakíséret­tel is. Az est megkoronázása lesz az ütős kamaraegyüttes előadása. * * * Próba utáni beszélgetés Ugró Bélával. Láthatóan feszült, ide­ges, arcán még a játszott mű­vekből ráragadt dinamikai töl­tés, érzelemvilág tükröződik. Tegeződünk. Néhány óra múlva- alapvégzettségemet tekintve - pedagógus kollégák leszünk.- Gyerekkorod?- Kisújszállásról Szajolba ke­rültem nevelőszülőkhöz, akik már meghaltak. Forgácsoló szakmát tanultam. Citerán, furu­lyán játszottam, amikor tizenhét évesen - Kádár Kálmánnak, a szajoli pávakör vezetőjének ja­vaslatára - elmentem a szolnoki zeneiskolába. Jutka néni (Szathmáry Judit zenepedagó­gus S.Cs.J.) három hónapig be se írt a naplóba, gondolva, hogy egy 17 éves fiú nem kezd el komolyan ütőzni, amit a külsőm is, foltos farmer, hátközépig érő haj, alátámasztott.- Aztán csak bekerültél a naplóba...- Igen. Jutka néni inspirált, és én is kitartónak bizonyultam. Három év szolnoki tanulás után, zenetanárnőm segítségével, 1981. október 23-án vonatra szálltam egy kofferrel. így ke­rültem a szegedi zeneiskolába, a Rózsa Ferenc szakközépiskolá­ban pedig levelezve leérettsé­giztem.- Úgy hallottam, a katonaság nem ment simán...- Mint ahogy semmi sem. Minden voltam Pakson, Pesten - lövész, tüzér, futár -, csak ép­pen nem zenélhettem. Ezért kel­lett leszerelés után mindent új­rakezdeni. Végül elvégeztem a zenei szakközépiskolát, majd autodidakta módon - Bárkányi tanár úr segítségével - felvéte­liztem a zeneművészeti főisko­lába. A második próbálkozásra sikerült bejutnom. így értem el a mai estéhez.- Nagy menetelés volt.- Sokan segítettek, a Szolnok Megyei Tanács annak idején, a GYIVI a mai napig. Közben felvételiztem „dugiban”, senki­nek se szólva a JATE filozófia szakára, ahol nappali tagozaton negyedéves vagyok, jövőre végzek.- Statiszta is voltál, úgy tu­dom.- Egy ideig. Sőt, népművelő is. Régi szerelmem a versírás. Ez év januárjában jelent meg egy kötetem.- Mennyire fizikai munka a dobolás?- Harmincegy évesen már ez is nehezebb, különösen így, hogy két intézményben tanul­tam egyszerre.- Magánéleti problémáid vannak?- Úgy néz ki, ez tovább tart. Tizennégy éve albérletben la­kom. Ebben volt pince, garázs, minden. Teljesen reménytelen. Ez a diploma azért erkölcsi tar­tást adhat. Itt állok a kapujá­ban... Borzasztó fáradt vagyok, két napja nem tudok enni. * * * Este hét óra. A konzervató­rium nagytermében Ugró Béla ütőszakos tanárjelölt sorra szó­laltatja meg a dallam- és rit­mushangszereket. Ördöngős gyorsasággal megy marimbától a dobokig, majd tovább a vibro- fonig. Csak dob, zene. dob. Csak dob, zene, dob. Mi­csoda ritmus, virtuozitás, zenei effektusok! Sírhatnékom támad - ott a gombóc, egészen fent -, majd felszabadultan nevetnék. Szól a harangjáték, triangulum, cintányér. És Ugró Béla neszte­lenül pakolja az ütőket mikor kell, húrozza a kisdobot. A ka­marazenei együtt muzsikálás már csak ráadás. Hosszú-hosszú taps. * * * A vendégek - a szolnokiak: Rozenberszky László, a gyer­mekvédő igazgatója és Szath­máry Judit zenetanámő is - meghatódottak. Szathmáry Judit (miközben csak nyeli, nyeli ott valahol legbelől a könnyeit):- A legnehezebb esetem volt Ugró Béla. Végtelenül örülök, hogy sikerült pályára segíteni. A hallott Bach-muzsika két té­tele iszonyatosan nehéz volt. A zenei szöveteket memorizálva kell megtanulni dallamjátszó ütőhangszereken. Nem lehet kottából nézni, mert a zenész azonnal melléüt. * * * Ugró Béla nem ütött mellé. S hála nagy-nagy kitartásának, segítőinek, akik szülő helyett szülőként álltak mellé amikor kellett, őt sem ütötte el az élet. Sose csüggedj Tanár úr, előbb-utóbb lakásod is lesz! Fotó: Nagy Zsolt Simon Cs. József Este hét óra. Az államvizsgaműsor egyik pillanata. Az eredmény: tanári és kamarazenei tanári diploma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom