Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-04 / 128. szám

1993. június 4., péntek Hazai tükör 3 Van-e érdekvédelem? Az állam bábáskodni akar? Röpinterjú dr. Raskó György államtitkárral- A gabonaipar privatizáció­jánál a törökszentmiklósi válla­latnak kondicionáló program keretében a korábbi tervek sze­rint 300 millió forintot szántak forgótőke-erősítésként. Miért lett ebből csak 200?- Az ÁVÜ privatizációs be­vételei nem úgy alakulnak, ahogyan vártuk, a 300 milliót természetesen meg fogja kapni a törökszentmiklósi GMV, de a garanciavállalás az természete­sen áll.- Néhány nappal ezelőtt zaj­lott le a MOSZ kongresszusa. Már korábban is beszéltünk ar­ról, hogy a termelőknek meg- van-e a megfelelő érdekvédel­mük .. .- Ezzel az érdekvédelmi szervezetek nem nagyon törőd­nek, ők is a dolog könnyebbik végét fogják meg, és annak el­lenére, hangsúlyozom, a MOSZ bemutatott agrárprogramja kor­szerű ...-Ahogy én tudom, a MOSZ is a költségvetéstől követel pénzt. A korábbi agrárpiac összeom­lott, most hagyjuk, hogy kinek a hibájából, de a mostani érdek- védelmi szervezetek ahelyett, hogy energiájukat siránkozásra fordítanák, a korábbi agrárpi­aci viszonyok helyén valami újat kellene építeni. Úgy tűnik, hogy az állam még mindig bá­báskodni akar a mezőgazdaság fölött. . .- Mi meg pont azt mondjuk, hogy az állam már nagyon nem szeretne bábáskodni, mert az emberek - bár ehhez szoktak - még ma is felteszik a kérdést, hogy az állam miért nem adja el az általa megtermelt akármilyen terméket. Az állam már soha többet nem fogja eladni, nem kereskedő az állam. Nekik kel­lene ezt megszervezni és ter­méktanácsokat létrehozni, ame­lyeken keresztül az egész terme­lési és értékesítési rendszer mű­ködne. Ha ezt a rendszert a termelők és érdekvédelmi szervezeteik létrehozták, a kormány, ha ez működne, delegálná azokat a feladatokat pénzzel együtt, amelyek támogatásra szorulnak. Nyugaton a termelésből az ál­lam már rég kivonult, itt is el­adunk, privatizálunk mindent. A termelésbe és a kereskede­lembe az állam nem szólhat bele, de az állami költségvetés támogatására azokon a ponto­kon lehet számítani, amelyek érdekeltek abban, hogy ez a rendszer jól működjön. Egy ilyen fajta szerveződés sajnálatos módon Magyaror­szágon nagyon lassan alakul ki, mert ez igen kemény, össze­hangolt csapatmunkát igé­nyelne, és könnyebb kiabálni, illetve a markunkat tartani pén­zért, amelyet az állami költség- vetés folyósít.- A magyar parasztnak mu­száj kukoricát termelnie, illetve disznót hizlalnia?- Azt hiszem, hogy nem. Ez egy nagyon súlyos dolog ...- Ezt most azért kérdeztem, hogy az EK-ban az agyontámo­gatott sertéshúspiac összeomlás előtt áll...- Hihetetlen túltermelés van, ők sem tudják megoldani a túl­termelés válságát, illetve ennek pénzügyi válságát, és Nyu- gat-Európában nincs szükség nyersanyag behozatalára. Ott dotációt fizetnek a gabonater­mesztés megszüntetésére, il­letve ha a farmer területének 20 százalékát köteles parlagon hagyni, mert csak így kapja meg az állami támogatást. Mi ezt nem tudjuk megfizetni. Saj­nos nincsen erre pénzünk.-*■ Korábban beszélgettünk a termékcsaládról. Itt a cukorta­nács döntött a cukor áremelésé­ről. Rögtön kartellezéssel vá­dolták őket . . .- Teljesen megalapozatlan volt a kartellvád. Ártatlanok voltak a cukortanács tagjai, ugyanis az ÁVÜ-től egy meg­gondolatlan levélben utasításba kapták a cukor áremelését. Tu­lajdonképpen a tulajdonos kép­viselője utasította őket az ár­emelésre. Ez egy megmoso­lyogni való átmeneti zavar, de a cukortanácsnak igenis kartell- ízű, igen kemény döntéseket kell hozni ahhoz, hogy a veszte­ségeit minimalizálni tudja.-span­Felmérik a viharkárokat Eddig összesen ezerkétszáz kárbejelentést tettek azok a ká­rosultak, akiknek házát az el­múlt hét végén megtépázta a vi­har - tudtuk meg Lakatos Ká- rolytól, az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. Közép-magyaror­szági Területi Igazgatósága kár- rendezési osztályának vezetőjé­től. A szolnoki és a karcagi fiók­hoz érkezett a legtöbb bejelen­tés. Szolnokon 700 kárt regiszt­ráltak, amiből kétszázat a hét végén már fel is mértek. Fo­lyamatosan dolgoznak az ÁB-Aegon szakértői, nyújtott nyitva tartással június 6-án, va­gyis vasárnap estig. Addig vár­hatóan a bejelentett károk nagy részét le is rendezik. A szolnoki fiókhoz tartozó kárhelyszíneken- vagyis Újszászon, Zagyva- rékason és Besenyszögön - a polgármesteri hivatalok gyűjtöt­ték össze a kárbejelentőket, és kihelyezett kárkifizetést is tar­tanak majd ezeken a helyeken, amennyiben erre igény lesz. A vihar jelentős pusztítást végzett- mondta a vezető. Ötezer és 300 ezer forint között szóród­nak a károk. A gyors felmérések érdekében most szombaton és vasárnap is nyitva tart 8-15 óra között a szolnoki, Nagy Imre körúti fiók. Ekkor kifizetések azonban nem lesznek. A hét- közbeni felméréseket a szakér­tők sötétedésig végzik, a fiókok ügyfélszolgálati ideje továbbra is 16 óráig tart. mta Látlelet A nélkülözhetetlenség mítosza Ha politikai irányzatok harca folyik egy párton belül, ez épp­úgy lehet örvendetes, mint ahogyan lehangoló is. S kivált a lel­kes párthívők számára, akik vagy az egyik, vagy a másik olda­lon állnak. Ilyesmi gyakran előfordul a parlamentáris demokrá­ciákban; s akkor még nem is szóltunk arról a körüményről, hogy a jelenlegi pártstruktúra korántsem tekinthető végleges­nek. Mert a választások közeledtével újabb átrendeződések várhatók. Emlékezhetünk rá: a hatalom megszerzésének pilla­natában minden felhőtlennek és harmonikusnak látszik, a köl­csönös megegyezések pedig a belső ellentéteket is elleplezik. Az egymással nem rokonszenvező politikai szereplők a legre- mekebbül kijönnek egymással, s mindenki úgy tesz, mintha az egységes fellépést önként vállalta volna. Többnyire a közbeeső időszakokban (egyik választástól a másikig) kelnek életre a meg nem értések, a kíméletlenségig fajuló presztízsharcok. Kétségtelenül tehetséges az a pártelnök, aki legalább három évig képes az egymásnak feszülő politikai indulatok kiegyensú­lyozására, s aki morális szempontok mérlegelése alapján is végzi békítő tevékenységét. Lehetetlenné akkor válik a szerepe, ha az ellenfelek már any- nyira sem tisztelik, hogy meghallgatnák érveit. És valóban így is történik minden olyan esetben, amikor a hatalmi harcban va­lamelyik fél túlságosan magabiztosnak érzi magát. Pozíciója vagy a mögötte álló személyek és társadalmi csoportok támoga­tása révén. Senki sem vitathatja például, hogy a Magyar Út-kö- rök szülőatyja kellő elszántsággal és határozottsággal tör előre. Politikai megnyilvánulásai legfeljebb azoknak tűnnek komi­kusnak, akiktől idegen a gyűlöletkeltés. Ám ezen azért sem csodálkozhatunk, mert a politikai életben - méghozzá a leg­szenvedélyesebben, s ennek'összes következményeivel együtt - mindig lesznek olyanok, akik mást csinálnak, mint amit .gon­dolnak, vagy másképp gondolkoznak, mint ahogy cselekednek. Az ország sorsára való hivatkozás, a nép akaratának örökös fel­emlegetése valójában azt a célt szolgálja, hogy a hatalom meg­szerzéséhez vezető út lerövidüljön. A szakszerűség, a hozzáértés ebből a szempontból vajmi ke­veset számít, sokkal inkább a nélkülözhetetlenség elhitetése, mely hangzatos jelszavakban ugyanúgy megjelenhet, mint a tel­jesíthetetlen ígéretekben. S amiképp már meggyőződhettünk róla, a hatalmi és a társadalmi érdek a legritkább esetben esik egybe, és tudhatjuk azt is, hogy minden szélsőséges politikai megnyilvánulás bukással jár. Kerékgyártó T. István Nyereséges az üzem Remélik, talpon maradnak „Az Úr szereti Szolnokot” Szeszcsempészet Jászalsószentgyörgyön már jó néhány éve működik a fedél- lemezgyártó üzem. A Jászsági ÁFÉSZ a berkeibe tartozó egy­ségtől még nem vált meg, pedig számos ipari tevékenységét megszüntette, illetve értékesí­tette. Vajon hogyan áll most az üzem? Á külső szemlélő moz­gást alig lát, teherautók sem áll­nak sorba termékeiért, mint a korábbi években. Ettől függet­lenül dolgoznak, a telepen sora­koznak a tekercsek. Csak rak­tárra termelnek?- Nem raktárra termelünk, bár igaz, hogy készleteink na­gyobbak a korábbi években megszokottnál - mondja Szalma László, ipari osztályve­zető. - Általában tízezres nagyságrendű az állandó készle­tünk, ez most felszökött 15-17 ezer tekercsre. Ennél többet nem kívánunk felhalmozni, jú­niusban majd leállunk a terme­léssel.- Leállás csak most lesz, vagy minden évben volt?- Igen, eddig is leálltunk minden évben, csak később, jú­lius végén. Ez most hamarabb bekövetkezik. Egyébként a kar­bantartási munkálatokat is el kell végezni. A szabadságot is ki kell adni az embereknek, mert nem dolgozunk olyan nagy létszámmal, hogy két-három embert tudjunk nélkülözni a szalag mellett.- Visszaesett a termelésük az utóbbi években?- Gyakorlatilag olyan mér­tékben, mint ahogy az építőipar is. Az 1988-as évhez viszo­nyítva körülbelül ötven száza­lékkal esett a megrendelésünk. A visszajelzéseink szerint - Tü- zép-telepesektől tudjuk - van olyan község, ahol egyetlen la­kóház sem épül.- Váltak meg dolgozóktól?- Volt leépítésünk, ez öt dol­gozót érintett. Ebből egy admi­nisztratív, itt a jászberényi köz­pontban váltunk meg tőle - saj­nos. Eddig két szalagunk ment párhuzamosan, most csak egy működik, melyen felváltja gyártjuk a sima és a homokolt bitumenes lemezt. A jelenlegi termelői létszám tizennégy.- Nem válnak meg az üze­müktől?- Azoktól az egységektől vál­tunk csak meg, melyek nem voltak nyereségesek, vagy úgy gondoltuk, hogy családi vállal­kozásban lehet üzemeltetni. Je­lenleg két ipari tevékenységet végző üzemünk van, ebből az egyik a fedéllemezüzem. Nye­reséges a gyártás, igaz, a tech­nikai színvonal nagyon ala­csony. Egy piaci rést kívánunk betölteni, főleg a családi- ház-építéshez szükséges termé­kekre specializálódtunk. Csak kétféle termékünk van, a kon­kurencia viszont teljes terméks­kálával van a piacon. így min­ket a nagy építőipari vállalatok válsága nem érintett, mert ré­szükre nem szállítottunk.- Milyen volt a tavalyi év?- A vártnál eredményesebben zártunk, pedig nagy költségeink voltak a környezetvédelmi elő­írások miatt. Ugyanis a hulla­dékainkat veszélyes hulladék­ként kell kezelni, és a telepen csak fél év alatt felgyülemlett mennyiséget lehet tárolni. Ezzel szemben nekünk hat év alatt összegyűlt mennyiség volt. A megsemmisítését először ége­téssel próbáltuk megoldani, fél évig jártuk a hulladékégetőket az országban. A majd hatszáz tonna hulladékot ezzel a mód­szerrel 12 millió forintért tudtuk volna megsemmisíteni, volt olyan hely, ahol negyven forin­tért égették volna el kilogramm­ját. Az iszonyú költségei miatt azonban más megoldást válasz­tottunk, így 3 millió forintból - mentesítéssel, szemétlerakóban helyeztük el. Á másik gondunk az alap­anyag hiányunk megszüntetése volt, ugyanis a csepeli papír­gyár leállt a termelésével. A nyugat-európai piac nagyon drága volt számunkra, így jelen­leg Szlovákiából importáljuk. Az alapanyagváltás így is negy­ven forintos áremelkedést jelen­tett tekercsenként.-A jövőt hogyan látja?- Az első féléves termelé­sünk hasonló lesz a tavalyihoz, így bizakodunk. A községben is munkát adunk néhány ember­nek, és a termékeink is olcsób­bak a konkurenciánál. Remél­jük, hogy az építkezések bein­dulnak, és továbbra is szükség lesz ránk.- ez ­Nagyon sokszor azt mondjuk hogy ezt a várost már a jó Isten se szereti. A minap érdekes ta­lálkozásom volt egy itt tartóz­kodó fiatalemberrel. A vele való beszélgetés egy rövid rész­letét idézem.- Hogyan került Szolnokra, s hogy lehet az, hogy egy londoni fiatalember éppen ezt a várost tekinti szívügyének?- Az egész 1990-ben kezdő­dött Londonban. Egy ifjúsági keresztyén konferencián vettem részt. Ez előtt a konferencia előtt világos elhívást éreztem arra, hogy Kelet-Európáért imádkozzam. A londoni gyüle­kezetem pásztora ekkor azt mondta: amit az Úr kér tőlünk, azt vigyük is végbe. Ilyen előzmények után kezdtem el készülni a kelet-európai utazá­somra, és nagyon sokat imád­koztam az utazásért. Ekkor még úgy hittem, Romániában hosz- szabb időt fogok tölteni, mint Magyarországon. Közvetlenül az elutazásom előtt találkoztam Londonban egy szolnoki lakos­Meglepetések Tiszafüreden Úgy látszik, hogy a betörők a hosszú ünnepekre specializálják magukat Tiszafüreden. Ez tör­tént most is. A háromnapos hét­végén, a pünkösdi ünnepek alatt több intézményt látogattak meg. A városi sportcsarnokból és a Kossuth iskolából értékes hír­adás-technikai berendezéseket vittek magukkal. Az Örvényi úti óvoda és bölcsődében már készpénzt kerestek a gazdasági irodákban. Szerencsére csak a bölcsőde pácélszekrényét sike­rült feltörniük, abból is alig több mint 2 ezer forintot tulaj­doníthattak el. Az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő intézmények­nek az effektiv káron felül az je­lenti a legnagyobb gondot, hogy az eltűnt berendezések hiánya fennakadást okoz a nevelőmun­kában. Ez annál is inkább sajná­latos, mert a Tisza-parti kisvá­rosban a betörők mostanában egyre többször akciójuk cél­pontjául oktatási intézményeket választanak. Martyn Howlett sál, aki éppen nyári szabadságát töltötte Ángliában. Ő hívott meg Szolnokra. Amikor megér­keztem, egyszeriben nehézsé­gekbe ütközött, hogy innen fel­hívjam romániai barátaimat, ezért végül is itt maradtam eb­ben a városban, és azt kérdez­tem: Miért ez a sok akadály, miért nem jutok el Romániába, miért kell itt maradnom? Ekkor a Bibliában a következőt olvas­tam:,,^ félj a hirtelen való fé­lelemtől..., mert az Úr lesz a te bizodalmád és megőrzi a te lá­badat a fogságtól”. Ezért Szol­A Magyar Innovációs Ka­mara és a Tv2 által 1992/93-as tanév időszakára meghirdetett II. Országos Ifjúsági Innovációs Versenyre beérkezett 140 pá­lyázat közül Lukács Sándor, a mezőtúri Szegedi Kiss István Református Gimnázium és Szakközépiskola tanulója má­sodik helyezést ért el. A zsűri az elbírálásnál az eredetiséget, cél­szerűséget, tudományos-szak­mai megalapozottságot, a be­nokon maradtam, és ugyanak­kor boldog voltam, mert érez­tem, ez az, amit tennem kell: imádkoznom ezért a városért és Magyarországért, hiszen az Úr szereti ezt az országot és szereti ezt a várost. Ettől a naptól kezdve rendszeresen imádko­zom Szolnokért, különleges he­lyet foglal el a szívemben. 1993 már a harmadik év, hogy meglá­togatom Szolnokot, s most lá­tom az Úr munkáját, látom, hogy mennyi változás történt itt. Ebben az évben nagyon sok kedves emberrel találkoztam itt, akikkel nagyszerű órákat tölthe- tem együtt. Mielőtt ideutaztam, az Ezsaiás könyvét olvastam a Bibliában, amelyről hiszem, sőt tudom, hogy Szolnokra vonat­kozik:,,/^ nem neveznek többé elhagyottnak, és földedet sem nevezik többé pusztának, hanem így hívnak: én gyönyörűsé­gem..., mert az Úr gyönyörködik benned.,.’’ Tudom, hogy az Űr nagy áldásokat tartogat e város számára. Lejegyezte: Kátai Szilvia mutathatóságot és a kidolgozás színvonalát mérlegelte. A „készülék nagy átmérőjű csövek áthatásainak gyors, pon­tos kirajzolásához” - melyet Takács László konzulens tanár segítségével készített a pályázó - felkeltette a MTA és a Rubik Innovációs Alapítvány érdeklő­dését is, szabadalmi oltalom alá került. Nagy átmérőjű csövek merőleges összeillesztésénél nehéz megszerkeszteni az il­Több mint 1 milliárd forint­nyi köztartozást titkolt el a vám- jogszabályok megsértésével öt, szeszes italok bérpalackozásá­val foglalkozó cég. A cégek, melyeknek nevét a vámhatóság nem kívánta közölni, tiszta szeszt hoztak be az országba külföldről, azzal a céllal, hogy azt a palackozás után külföldre szállítsák. Ilyen esetekben a je­lenlegi szabályok szerint nem kell vámbiztosítékot fizetniük. A VPOP által kezdeményezett vizsgálat azonban kiderítette, hogy az említett konstrukciót a vállalkozók nagy része arra használja fel, hogy vámfizetés nélkül az országba nagy meny- nyiségű szeszkészletet hozzon be, és azt itthon illegálisan for­galomba hozza. Hogy milyen nyereség lehet ezen az üzleten, azt jól példázhatja az egyik al­földi nagyvárosban működő cég példája, amelyik mintegy 2,3 millió liter, 100 százalékos al­koholnak megfelelő szeszt ho­zott be az országba, de ebből mindössze 120 ezer liternek megfelelőt szállított ki. lesztés körvonalát, vagyis a be­csatlakozó csőből kivágandó részt. Az ötletes, új megoldás lényege, hogy a csatlakoztatni kívánt csővel azonos átmérőjű hengert kell összeállítani körül­belül 0,5 méter hosszú műanyag redőnyszálakból. A hengert a becsatlakozó csőre kell illesz­teni, majd a szálakat ütközésig lenyomni. Az így kialakult pro­filt már körbe lehet rajzolni. C. A. Lukács Sándor és szabadalmaztatott találmánya

Next

/
Oldalképek
Tartalom