Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-30 / 150. szám

EXTRA Zeneiskola önálló épületben Negyvenéves találkozó Franciaországban járt a gyerekkórus Kérik a földjüket A felét visszakapta Ügyelni a tisztességre (írásaink a 6-7. oldalon) Ma FELADJA, holnap OLVASHATJA: APRÓHIRDETÉS V— ___J V endégek Szolnok. Tegnap lengyel szakmai delegáció látogatott Szolnokra, a Henkel gyáregy­ségébe. A cég kelet-európai terjeszkedése során a közel­múltban megvásárolt egy lengyel vegyipari üzemet, ahol fejlesztést kíván végre­hajtani, ezért tapasztalatcse­rére érkeztek hozzánk a len­gyel vállalat munkatársai. Betétbiztosítás Budapest. Június 30-át követően nyitott betétekre és folyószámlákra nem az állam, hanem az Országos Betétbiz­tosítási Alap vállal (ÓBA) ga­ranciát. A bankok és a taka­rékszövetkezetek hirdetmé­nyekkel, szórólapokkal tájé­koztatták erről ügyfeleiket, vezetőik, dolgozóik részére pedig tanfolyamokat tartot­tak. A június 30-ig elhelye­zett betétekre és kamataikra továbbra is érvényes a 100 százalékos mértékű állami garancia. Azokra a számlán, betétokiraton forintban, il­letve devizában lévő össze­gekre és kamataikra azonban, melyeket június 30. után he­lyeznek el, az ÓBA vállal ke­zességet betétesenként egy­millió forintos összegig ugyanannál az intézetnél. Piaci alku Tarifaemelés A Budapesti Közlekedési Vállalat július elsejétől emeli a vonaljegyek, a napijegyek és a bérletek árát. A régi - 19 forintos - jegyekkel július 15-ig lehet utazni. Erről a BKV kedden tájékoztatta az MTI-t. A tarifaemelést köve­tően a vonaljegy ára 25 fo­rintra, a napijegy ára 200 fo­rintra növekszik. Napsütés Az ország nagy részén több órás napsütés várható. Főleg északkeleten időnként erősen megnövekszik a gomolyfelhő- zet, de csak szórványosan fordul elő záporeső, zivatar. A legmagasabb nappali hő­mérséklet szerdán északkele­ten 21, délnyugaton 26 fok körül valószínű. Alkotmánybíróság: Alkotmányellenes . az elévülési törvény Alkotmányellenes az „egyes büntetőeljárási szabá­lyok kiegészítéséről” szóló, az Országgyűlés 1993. feb­ruár 16-i ülésén elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény. E megállapítás az Alkot­mánybíróság határozatának tegnapi nyilvános kihirdeté­sén hangzott el, amikor dr. Só­lyom László, a testület elnöke a köztársasági elnök indítvá­nyára lefolytatott alkotmá­nyossági vizsgálat alapján ho­zott döntést ismertette. A határozatot egy alkot­mánybíró különvéleményével hozta meg a testület. A határozat szerint a tör­vény ellentétes a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmá­nyos elvével. Az indokolás rámutat: a büntetőjogi felelősségrevonás célja a bűncselekmény elkö­vetőinek megbüntetése. Visszaélés lenne az állam büntető hatalmával, ha az eljá­rást akkor is lefolytatnák, ha az elévülés miatt az elkövető már nem büntethető. (MTI) Az Országos Szövetkezeti Tanács tiltakozik Ismét hátrányos helyzetbe kényszerítik a szövetkezeteket Az Országos Szövetkezeti Tanács megdöbbenéssel érte­sült arról, hogy az Országgyűlés - bár elenyésző többséggel - sürgősséggel napirendre tűzte a szövetkezeti törvény olyan mó­dosítását, amely e hosszú távra készült törvényt újabb átmeneti jogszabállyá degradálja. 4500 szövetkezet 3 millió tagját képviselő hat ágazati szö­vetség az Országos Szövetke­zeti Tanács fórumán egysége­sen állást foglalt abban, hogy a beterjesztett javaslatot alkot­mányellenesnek tartja, és tilta­kozását fejezi ki a törvénymó­dosítással szemben. Arra kéri az Országgyűlés elnökét, hogy kezdeményezze a jogszabály­tervezet napirendről való levéte­lét. A magyar szövetkezeti moz­galom másfél év óta a súlyos megpróbáltatás időszakát éli. A piacgazdaság körülményeire való áttérést elősegítő szövetke­zeti törvény megalkotásában a szövetkezeti érdek-képviseleti szervek aktívan közreműköd­tek. Ehhez azonban - észrevéte­leik ellenére - olyan bonyolult és előítéletekkel súlyosan ter­helt, úgynevezett „átmeneti tör­vényt” csatoltak, amely a szö­vetkezeteket másfél évre hátrá­nyosan megkülönböztetett helyzetbe hozta más társas vál­lalkozásokkal szemben. (Folytatás a 2. oldalon) Szolnokot és Jász-Nagykun-Szolnok megyét a Magyar Villamosművek Konszern alap- hálózati állomása látja el villamos energiával. A megye energiafogyasztása évről évre csökken. 1985 előtt szükségesnek látszott négyszáz kV-os transzformátor beépítése, mely az akkor megépült Albertirsa-Békéscsaba közötti 400 kV-os távvezetéket csa­polta volna meg Szolnokon, de végül is nem készült el. A fogyasztás csökkenése elle­nére a konszern terveiben 2005-re szerepel a régi terv megvalósítása. Jászkunsági ceilatitkok Katonai kollégiumból szakközépiskola Szolnokon- címmel új sorozat közlését kezdjük meg holnapi számunk­ban. A részleteket egy készülő dokumentumkötetből vettük át. A szerző bírósági ítéletek, bör­tönnaplók és egyéb dokumen­tumok felhasználásával betekin­tést nyújt megyénk bűnügyeibe és igazságszolgáltatásába. Minderről az )ezerhétszázas évek elejétől vannak írásos anyagok, melyek idézése nem­csak hitelesebbé teszi a képet, hanem szinte minden képzeletet felülmúl. A szolnoki önkormányzat és a honvédség hosszú ideig alkudo­zott a megszűnt katonai kollégi­umról, miközben a nagy értékű, lényegében új épület jó két éve üresen áll. Helyzetében az hozott változást, hogy decemberben le­vették az eladási listáról. Mivel a hazai replülőgépve- zető-képzés ősztől kezdve a Szol­noki Repülőtiszti Főiskolán meg­kezdődik, ott újabb tantermekre lesz szükség. Kézenfekvő volt a megoldás: a főiskolán elhelyezett repülőműszaki és légvédelmi szakközépiskolát áttelepítik az üresen álló katonai középiskolai kollégiumba. Ott bőven van hely, nemcsak a hallgatók elhelyezé­sére, hanem szaktantermek kiala­kítására is. Nem lesz tehát akadálya, hogy az új helyre kerülő szakközépis­kolában szeptembertől megkez­dődjön a tanítás. Négy évfolya­mos képzéssel kezdenek, de jö­vőre már - ötödik évfolyamként - technikusképzés is lesz. Fizetési mérleg Több százmillió dolláros hiány Az energetikai verseny eredménye Élen a Cukor Rt. A szolgáltatók már vagyonukat élik fel A Magyar Nemzeti Bank tegnap nyilvánosságra hozta az év első két hónapjának folyó fi- zetésimérleg-adatait. Eszerint januárban a kereskedelmi mér­legben 200 millió dolláros, feb­ruárban 176 millió dolláros de­ficit alakult ki, így az első két hónapban a kereskedelmi mér­leghiány elérte a 376 millió dol­lárt. Ebben az időszakban - tél lévén - az idegenforgalomban is meghaladták a kiadások a be­vételeket. Ennek megfelelően a múlt esztendőhöz képest rom­lott a fizetési mérleg helyzete. Januárban a fizetési mérlegben Ingrid a legsikeresebb A Szolnoki Bútoripari Vállalat termelésének egyre nagyobb részét teszi ki a közvetlen ve­vői rendelésre gyártott konyhabútor. Képünkön az egyik legsikeresebb típus, az Ingrid konyha­bútor szerelése látható. (Fotó: Novák) 135, februárban 288 millió dol­lárt tett ki a hiány. így az első két hónapban a fizetési mérleg deficitje 423 millió dollár volt. A mérleg szerint a közvetlen külföldi befektetések értéke ja­nuárban 118 millió dollárral, februárban pedig újabb 44 mil­lió dollárral gyarapodott. így a két hónap alatt 161 millió dollá­ros pénztőke érkezett az or­szágba. Az összesített adatok azt mutatják, hogy a közvetlen külföldi befektetések február végére meghaladták a 3,5 milli­árd dollárt. A bruttó adósságállomány januárban 21,885 milliárd dol­lárt tett ki, februárban kis mér­tékben növekedett, s elérte a 22,03 milliárd dollárt. A lejára­tokat vizsgálva tovább csökkent a rövid, s valamelyest növeke­dett a hosszú lejáratú adósságál­lomány. Januárban a konvertibi­lis devizatartalék nagysága 4,7 milliárd dollárt ért el, február­ban pedig 4,5 milliárd dollár volt. A Magyar Nemzeti Bank most június végén hozott nyil­vánosságra először ez évi vég­leges folyó fizetési mérlegada­tokat. Tegnap délelőtt energetikai konferenciát tartottak a Szol­noki Cukor Rt.-nél, a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségének Hajdú-Bihar Megyei Szerve­zete és a Magyar Elektrotechni­kai Egyesület Debreceni Szer­vezete szervezésében. A konfe­rencián a Tiszántúl kiemelt nagyvállalatainak energetikusai vettek részt. A tanácskozást Simon Imre, a Cukor Rt. gazdasági igazgatója nyitotta meg. Bevezetőjében a vállalat helyzetét, piaci részese­dését ismertette. Ezt követően a Titász Rt. fő­tanácsosa, Csató János, a vil- lamosenergia-ellátás időszerű kérdéseiről tartott előadást. Ta­pasztalatuk, hogy az elmúlt években fokozatosan csökkent a villamos energia felhasználása, a nagy fogyasztók esetében 10 százalékot is meghaladja a visz- szaesés. „Úgy gondolom, ez nem technológiai fejlesztés, ha­nem termeléscsökkenés ered­ménye” - mondta az előadó. A tavalyi évet 320 millió fo­rintos veszteséggel zárták. Hangsúlyozta, hogy nagyon fontos az új villamosener- gia-törvény megalkotása, mivel a mostani tendencia lassú va­gyonfelélést eredményez. Hi­szen egy privatizált, sok, nem az alapvető tevékenységi körbe tartozó, funkció leválasztásával létrejövő áramszolgáltató ese­tében a helyzet teljes mértékben megváltozna. A Tigáz Rt. részéről Czike Gábor fejlesztési és beruházási osztályvezető tartott előadást. A vállalat helyzete hasonló a Titá- széhoz, így ők is várják a gáz­törvényt. A gázfelhasználás egyébként náluk jóval radikáli­sabban csökkent, több mint 30 százalékkal, bár a tavalyi évben több tízezer új fogyasztót csat­lakoztattak a hálózatokra. A csökkenés a nagy fogyasztóknál jelentkezik. Ha a csökkenés to­vábbra is ilyen ütemben folyta­tódik, elképzelhető, hogy az év végére a Tigáznál likviditási gondok jelentkeznek. Ugyanis a jelenlegi keresztfinanszírozási rendszernek ez sajnálatos vele­járója. (A keresztfinanszírozás esetében a lakossági ráfizetést a nagyfogyasztóknál elért nyere­ség kompenzálja.) Czike Gábor megjegyezte, hogy körülbelül 18 forintos köbméterenkénti ár lenne az elfogadható. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom