Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

1993. június 3., csütörtök Hazai tükör 9 Szólt a dal Mezőtúron Boszorkányok, bűbájosok a Jászkunságban Pénteken délután nyitották meg Mezőtúron a gyermekkó­rusok háromnapos országos fesztiválját, amelyen kilenc kó­rusban 374 gyerek vett részt. Szombaton délelőtt és dél­után a városháza dísztermében színvonalas hangversenyen ad­tak számot tudásukról a kóru­sok, este pedig nagysikerű templomi hangversenyeken mu­tatkoztak be a nagyközönség előtt. Mindkét napon este nyolc órától pedagógiai tanácskozá­sokra került sor a Közösségi Házban, melyek témája a gre­gorián tanításának lehetőségei és a kicsinyek kórusa szervezé­sének kérdései voltak. Vasárnap nyolc órától a há­romtagú zsűri - elnök: Takács László karnagy, a KÓTA Gyermek és Ifjúsági Tagozatá­nak vezetője, Bartháné Góhér Edit karnagy, Jász-nagy- kun-Szolnok megyei szaktaná­csadó, Lovrek Károly karnagy, a KÓTA Ifjúsági Bizottságának tagja - értékelte a fesztivált. A GATE sportcsarnokában tíz órakor kezdődő záróünnepsé­gen - rézfúvósokat és a majorett csoportot követően - Csík Mik­lós, a Magyar Kórusok és Ze­nekarok Országos Szövetségé­nek tagja köszönte meg a vá­rosnak és a szervezőknek a fesz­tivál létrehozásáért végzett munkáját. Szavai után az össz- kar köszöntötte a fesztivál ven­dégeit, majd átadták a díjakat. Fesztiváldíjasok:- A Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzatának dí­ját a kecskenjhtj Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola Kicsinyek Kórusa - a kórus életkorához legjobban illő mű­sorért kapta.- A mezőtúri Móricz Zsig- mond Könyvtár és Közösségi Ház díját a budapesti Ádám Jenő Ének-Zene Tagozatos Ál­talános Iskola Kicsinyek Kó­rusa a Bárdos-művek gondos tolmácsolásáért kapta.- A mezőtúri Kossuth Úti Ál­talános Iskola díját a kazincbar­cikai Ádám Jenő Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola Ki­csinyek Kórusa a mai magyar gyermekkari irodalom részlete­inek jó karakterű megszólaltatá­sáért kapta.- Mezőtúr önkormányzatának díját a nyíregyházi Kodály Zol­tán Általánös Iskola Napsugár Kórusa kimagasló hangzáskul- turájáért és muzikalitásáért kapta.- A Magyar Kórusok és Ze­nekarok Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szövetségének díját a székesfehérvári Kodály Zoltán Ének-Zenei Művészeti Iskola Kicsinyek Kórusa kapta, a jó képességeit gazdagon bemutató műsoráért és nagyszerű szó­lamkarakteréért.- A Magyar Kórusok és Ze­nekarok Országos Szövetségé­nek díjába kisteleki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Kicsi­nyek Kórusa kapta műsorukért, amely az európai és magyar nemzeti kultúra azonos rangját magas szinten bizonyította.- A Lakitelek Alapítvány dí­ját a mezőtúri Kossuth Úti Álta­lános Iskola Kicsinyek Kórusa a fesztivál szelleméhez, céljához méltó előadásáért nyerte el.- A Mezőtúri Gyermekekért Alapítvány díját a szolnoki Ko­dály Zoltán Ének-Zenei Általá­nos Iskola Tücsök Kórusa szí­nes műsorösszeállításért és örömteli éneklésért kapta.- A vállalkozók díját a buda­pesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gaudete Kórusa Bartók- és Kodály-művek ápo­lásáért kapta. Különdíjban részesültek: A Túri Szőnyeg Kft. díját Kistelek, a szolnoki SZI-LAJ Kft. díját Kecskemét, Veres Gyula kerámikus díját Nyíregy­háza, a nyugdíjasklubok és idő­sek Életet az Éveknek Országos Szövetségének díját Mezőtúr kapta. A közönségdíjat, a mezőtúri Denver játékbolt méteres nagy­ságú kabala „varázsegerét” Ka­zincbarcika vehette át. A fesztivál rendezői gondol­tak azokra is, akik születés- és névnapjukat május 28-30-a kö­zött, a fesztivál idején ünnepel­ték. A díjátadó ünnepségen névre szólóan - gyermek és fel­nőtt egyaránt - ajándékot vehe­tett át ebből az alkalomból. C. A. A kárpótlási jegyek névértéke Június 1-jén a kárpótlási je­gyek kamattal növelt névértéke elérte a 133.7 százalékot - tájé­koztatta az Országos Kárrende­zési és Kárpótlási Hivatal ille­tékese szerdán az MTI-t. A kárpótlási jegyek a törvény értelmében a jegybanki alap­kamat 75 százalékával kama­toznak. Ennek megfelelően az ezer forint címértékű kárpótlási jegyek kamattal növelt névér­téke június 1-jén 1337 forint, az ötezer forintosok 6685 forintot, a tízezer forintosok pedig 13.370 forintot érnek. A kamat­tal növelt címértéket köteles fi­gyelembe venni az állam min­den esetben, amikor a kárpótlási jegy ellenében állami tulajdont vásárolnak. Szintén ez az érték a mérvadó az önkormányzati lakások megvásárlásánál. Nem érvényesül az az érték a földár­veréseken, ahol a címérték a mérvadó, és természetesen az értékpapírok szabad adás-véte­lekor sem köteles sénki a ka­mattal növelt névértéket figye­lembe venni.(MTI) Mától nem gond a takarítás Mert egy erős és megbízható segítőtársra akadt az Electrolux személyében. Most vásároljon Electrolux porszívót, mert az alábbi készülékekhez 2db Cif súrolószert és 1 db Sunlicht mosogatószert tartalmazó ajándékcsomagot adunk: Mio 911, Lite 1620, Lite 1840, Lite 1850, Dolphin 3840. Electrolux Electrolux, és ez biztos IDEÁL „FÁZIS” MŰ SZAKI BOLT Szolnok, Baross u. 10-12.; IDEÁL DOMUS Szolnok, Ady E. u. 3. „Boszorkányokkal szemben, akik nincsenek, semmiféle ke­reset ne legyen” - ezek a pontos szavai Könyves Kálmán kirá­lyunk azóta szállóigévé vált törvénykönyvének. Mégis lega­lább hat évszázadnak kellett eltelni amíg egy másik ural­kodó, Mária Terézia 1768-ban tiltó rendeletével lezárta a bo­szorkányok üldözését. De mit jelent valójában a bo­szorkány név? A néphitben álta­lában rút külsejű, varázsló sze­mély - elsősorban nő -, aki az ördöggel cimborái, és így űzi ártó mesterségét. A boszor­kányfogalom országonként mást takar, közös vonásuk a természetfeletti erő. Németor­szágban az emberek hite szerint a boszorkányok a sátánnal szö­vetségben élnek, a levegőben repülnek a boszorkányszom­bathoz, hogy a sátánnak át­nyújtsák hódolatukat. Ezzel szemben a magyar boszorkány általában javasasszony volt, rontani tudással felruházva, és egyénileg fejtette ki tevékeny­ségét. A boszorkánysággal vádolt személyeket a középkorban perbe fogták, és rendszerint elevenen megégették. A kiala­kult magyarországi jog, német hatásra - különösen a visszaeső bűnösként kezeiteket - nálunk is tűzhalállal büntette a boszorká­nyokat. Az utóbbi években megindult boszorkányper-feltáró kutatá­sok számos olyan forrásértékű anyagot hoznak elő, amely to­vábbi adalékot nyújt ehhez a színes folklorisztikai témához. Nemrég került elő a Jász-Nagy­kun-Szolnok Megyei Levéltár­ban egy boszorkányper, mely­nek külön érdekessége, hogy éppen Mária Terézia tiltó rende­leté után egy évvel, 1769-ben fejeződött be. 1768. december 8-án a 36 esztendős Oláh Györgyné (Gor- zás Zsuzsanna), Kunhegyesen lakó asszony ügyében tették meg az első kihallgatásokat II- lésy István nagykun kapitány vezetésével a kerület bírái. Á szerencsétlen asszony ekkor már fogoly volt lopás, károm­kodás és bűbájoskodás vádjá- vel. Ezek külön-külön is főben­járó bűnnek számítottak, de a tanúkihallgatások a bűbájosko­dás részleteire fektetik a hang­súlyt. Mindezeket tetézte, hogy Katona Jánosné, kunhegyesi asszony 12 éves kislányának ha­lálában is vétkesnek tartották. Boszorkányságot azért sütöttek rá, mert a törvényszék ítélete alapján felakasztott rablók csontját elhozta. Cselekedeté­nek állítólag az a hiedelem volt az oka, mely szerint az akasztott ember csontja vagy testének egy darabja megvédi a tolvajt lopás közben a felfedéstől. Ezért a tanúk elmondása szerint Gorzás Zsuzsa tavaszi szántás­kor elment a Kacagon felállított akasztófához, és esthajnalkor Nagy György nevű akasztott ember keze szárának csontját levágta, ezenkívül még négy darab csontot hozott el egy régi felakasztott bűnös maradvá­nyából. A csontokat temetői fá­ból rakott tűzön megégette, majd mozsárban megtördelte, végül szappanozó teknőben megszitálta. Nagy György keze szárát pedig kutyakölyök levé­ben megfőzte. Ezeknek olyan erőt tulajdonított, hogy „ha azon béfújhat a házban, amidőn a ben lévők alusznak, senki fel nem serken, és ottan való létét és járását észre nem veszi.” A vádlott kihallgatására 1768. december 16-án került sor Karcagon. Gorzás Zsuzsa tagadta az ellene felhozott vá­dakat. A kislány haláláért sze­rinte a gyermek anyja a felelős, aki rendkívül rosszul bánt vele, tettleg bántalmazta, megverte és ez okozta a halálát. Az akasztó­fáról való csont elvitelét elis­merte, de azt azért követték el, mert hite szerint az akasztott ember csontjával nyavalyatörős beteget gyógyítanak. Ebben a műveletben társa volt Oláh Er­zsébet 35 éves kunhegyesi asz- szony. Őt 1769. április 5-én hallgatta ki a törvényszék, ami­kor Gorzás Zsuzsa már a fél­egyházi tömlöcben raboskodott, és ügyében egy napja már meg­született az ítélet. Áz 1769. ápri­lis 4-én hozott ítélet szerint a félegyházi törvényszék bűnös­nek mondta ki lopásban, erő­szakos halál okozásában és bű­bájoskodásban. Ezért először a következő ítéletet hozták: „Gorzás Susa érdemlett bünte­tésének ell vételére másokk pe- nig rettentő példájára, úgy mint Bűbájos, és gyilkos, Országunk Törvénye és Törvény Székekk szokott Pragrafusa szerint ele­venen megégettessék.” Az ítélet után kemény tortúra alá vonták az elsőrendű vádlot­tat, aki a hóhér kínzóeszközei­nek hatására elismerte az ellene felhozott vádakat. A törvény­szék azonban kegyelmet gyako­rolt, és tűzhalál helyett csak a Jászkun Kerületek területéről tiltotta ki a bűbájos asszonyt. Oláh Erzsébetet harminc pálca­ütésre és a Kerületek elhagyá­sára ítélték. A kunhegyesi bűbájos asz- szony történetével azonban nem zárult le a boszorkányperek sora a Jászkun Kerületben. A jegy­zőkönyvekben számtalan be­jegyzés emlékezik meg róla, hogy még a XIX. században is hányszor vádoltak meg ártatlan embereket boszorkánysággal. Szikszai Mihály Hamisított kazetták megsemmisítése Az V. kerületi önkormányzat holnap 11 órakor a BNV 6. számú kapujával szembeni par­kolóban mintegy ezer hamisít­ványnak minősített video- és hangkazettát semmisíttet meg nyilvánosan - úthengerrel. A Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség az ORFK-val a Ma­gyar Hanglemez Szövetséggel, valamint az Audiovizuális Mű­vek Szerzői Jogait Védő Köz­célú Alapítvánnyal együttmű­ködve mintegy 300 forgalma­zót, videotékát és piaci árust el­lenőrzött. Az akció keretében mintegy 25 ezer kazettát foglal­tak le, ezek döntő többsége ha­misítványnak bizonyult. A vizsgálatok és eljárások befeje­zését nehezítette, hogy a for­galmazók sok esetben mindent elkövettek azért, hogy kibújja­nak a felelősség alól. A most megsemmisítendő kazettákra vonatkozóan a vizsgálatok lezá­rultak. NYÁRKÖSZÖNTŐ HANGVERSENY. Pünkösd hétfőjét a szolnoki Vártemplomban kó­rushangversennyel ünnpelték. Fellépett a Ruhaipari Szakközépiskola énekkara, Varga Júlia vezetésével. Szólót énekelt Mondok Ivett, Varga Júlia és Bujdosó János, orgonán kisért Németh Miklós és Nagy Tamás. Fotó:lmre Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom