Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-26 / 147. szám

1993. június 26., szombat Hazai tükör 3' A szolnokiak jó helyezésre számítanak Nemzetközi tűzoltóverseny Egerben Ebben az évben Egerben rendezték meg a Gróf Szé­chenyi Ödön Kupa nemzet­közi tűzoltóversenyt, ame­lyen az ország megyei testü­letéi mellett részt vettek oszt­rák, német, cseh, szlovák, va­lamint lengyel tűzoltók is. Az ünnepéles megnyitó után pén­teken a Heves Megyei Tűz­oltó-parancsnokság udvarán horoglétra-versennyel vette kezdetét a viadal, ahol a szol­noki csapat tagjai közül öten a várt, nagyon jó eredményt hozták: húsz másodperc alatt teljesítették a feladatot. A szolnoki versenyzők között volt Szőke József alhadnagy is, aki a maga harmincnyolc évével a második legjobb időt hozta a csapatban. Amint azt Hoffmann Imre őrnagytól, a Szolnok Megyei Tűzoltóság parancsnokától megtudtuk, a 6000 ponttal a csapat az első öt-hat helyen áll a verseny­ben. Azonban még több ver­senyszám hátra van, így ma, szombaton kerül sor a 800 li- ter/perces kismotorfecs- kendő-összeszerelésre. E fel­adatban az a csapat győz, amelyik a startvonaltól 105 méter távolságban elhelyezett céltáblák mögött lévő tar­tályba egy 5 cm-es átmérőjű nyíláson 10 liter vizet a leg­hamarabb tud bejuttatni. Ezt a városi sportcsarnokban megrendezett, 4x100 méteres váltófutás követte.- Tavaly a 17. helyen végez­tünk — mondta lapunknak Hoffmann őrnagy -, de most sokkal jobb eredményre számí­tunk. Hiszen ez egy nagyon jól felkészített csapat, annak elle­nére, hogy a felkészülés alatt két versenyzőnk sajnálatos mó­don megsérült, s jelenleg még mindig a kórházban vannak... A műsorral egybekötött ünnepélyes eredményhirdetés előtt a Tűzoltóság Központi Zenekara, és a hevesi majo- rettcsoport szórakoztatja az érdeklődőket a Dobó téren, valamint a verseny helyszí­nein. -kácsor­Mostanság Acélosodik az agyunk Az emberi ingerküszöb időnként változik. Az ingerküszöböt messze meghaladó sok deci­beles zajok romboló hatásukkal immunissá te­szi érzékelésünket a zajra, vagyis megsüketü- lünk. így válunk a továbbiakban érzéketlenné az erős zajokra. A túl erős fény károsítja a lá­tást. A külvilág összetettebb ingerei túlmérete­zett formában ugyancsak rombolják érzékelő mechanizmusunkat. Ha egyes dolgokat túl­méretezett formában, nagy hangerővel és sok­szor hallunk akkor lassan nem figyelünk rá. Érzékeink önvédelmi reflexei megvédik agyunkat a káros hatásokkal szemben, Egykor annyiszor mondták, hogy felépítjük a fejlett szocializmust, hogy ezek a szavak las­san nem idéztek fel semmilyen képzetet agyunk féltekéin. Elkoptak a sokszor jelmon­datokra redukált célkitűzések. Összeomlott egy sajátos szimbólumrendszerű világ. Mostanság újra bombázzák az elmét nemzeti identitástu­dat problémákkal, múlt bűneivel, hazug koz- mopolitizmusképpel és a visszarendeződés rémével. A józan elme lassan felocsúdik és életjeleket ad. Az agyonbeszélés megteszi ha­tását és a polgár agya elkezd a külső kérgén keményedni, majd acélosodni. Nemzeti liberálisok, népnemzetiek, nem­zeti-nemzetiek és svarcgelb nemzetiek cáfolják a liberálisok, félközépbaloldaliak és jobbkö­zépcentristák jövő terveit. Léteznek-e használ­ható tervek a gazdasági és morális gödörből történő kikapaszkodáshoz? A privatizáció so­rán megkérdőjeleződött ipari üzemeink nagy­részének gazdaságossága és működőképes­sége. Olyan sokszor elmondták, hogy a hetve­nes évek talmi életszínvonal-növekedése adós­ságokba kergette az országot, hogy néhányan már elismerően csettintenek, hiszen az adós- ságcsináláshoz is kell tehetség meg bizalom­gerjesztő ábrázat. A privatizáció kárvallottjai­nak a nagyüzemekből utcára került munkanél­külieknek egészen minimális lehetőségeik ma­radtak az új egzisztencia teremtésre. Kárpótlást kap, akit sérelem ért, ez nagyon etikus. Terveznek-e kárpótlást a hirtelen feles­legessé vált középkorú nehézipari szakmunká­sok és mérnökök részére, pedig őket is ifjan kényszerítette be a vas és acél országa a gyá­rakba és munkásszállásokra az Alföld és Du­nántúl csöndes földműves mezővárosaiból. Az ő agyukat is csak megacélozza a folyto­nos életszínvonal-csökkenést előrejelző infor- mációözön. A szociális védőháló ezerfelé sza­kadt szálai között bukdácsoló nyugdíjasok sem gyújtanak örömtüzeket, amikor naponta hall­ják, hogy az aktív korukban épített gyárak és egyéb létesítmények micsoda veszteségforrá­sai az államháztartásnak. A hazánktól délre elterülő vidéken, a Balká­non furcsa nagy nemzetközi részvéttől kísért háború zajlik. Olyan sokszor mondják: minket semmi veszély sem fenyeget, hogy a hadsereg üzemanyagkészletének egy részével is megtá­mogatták a gazdaság élénkülését. Az élénkítő program kivitelezőit azóta zárolták. Nem igazán szerencsés dolog agyonbeszé- léssel, hatalmas szóözönökkel bombázni az agyakat, mert megindul az acélosodás. Meg­keményednek a kobakok. Természetesen ebből nem következik, hogy acélos aggyal akár a fal­nak is lehet menni, de mindenképpen nehéz lesz egy agyon és túlbeszélésre berendezkedett kommunikációs kultúrával hiteles, őszinte ér­tékeket közvetíteni értelemtől értelemig a szalmalángtüzű nagy érzelemkitörések égési sebeinek megelőzésével. Wirth István Az áramszámlát a Héra Alapítvány fizeti A Magyar Villamosművek Rt. az 1992. évi nyeresége ter­hére 300 millió forintot ajánlott fel a Héra Alapítvány javára, hogy abból segítse a három­vagy ennél több gyermeküket egyedül nevelő szülőket. Az összeg szétosztására az alapít­vány az áramszolgáltatókat kérte fel. A Héra a nagycsaládok felku­tatása érdekében az önkor­mányzatok segítségére is számí­tott az áramszolgáltatókon túl. A Titász Rt. a felkérés teljesí­tésére szívesen vállalkozott, vi­szont a másik részről problémák merültek fel. Az önkormányza­tok ugyanis részben az adatvé­delmi törvényre hivatkozva a személyiségi jogok megsértését látták e kérés teljesítésében, részben adatállományuk, nyil­vántartásaik naprakészségének természetes hiányosságai miatt nem tudták biztonságosan és teljeskörűen vállalni az adat­szolgáltatást. Azonban nagy nehézségek árán - több, más csatornán keresztül - sikerült a szükséges adatokat beszerezni. Végülis ez év első negyed­Az idén július 3-án kezdődik és a hónap végéig tart Eger pa­rádés kulturális rendezvényso­rozata, melynek ezúttal a Fesz­tivál a barokk Egerben címet adták a szervezők. Katona Istvánná, a Megyei Művelődési Központ városi csoportvezetője az előkészüle­tekről a következőket mondta:- Már második alkalommal rendezzük meg a barokk feszti­vált. A tavalyi sikeren felbuz­dulva elhatároztuk, hogy min­den esztendőben megismétel­jük, a világkiállításra is ezzel pályáztunk. A ’93-as fesztivál­ról elöljáróban elmondhatjuk, hogy tartalmában és a helyszí­nekben is változatosabb, mint az előző. A rendezvény ideje alatt minden nap este 7 órakor to­ronyzenét hallhatnak az egriek a Minaret-erkélyéről. Ez a „szig­nál” mintegy nyitánya az este 8-kor kezdődő koncerteknek. Hétvégeken, minden szomba­ton és vasárnap délelőtt 10 évének végére a nagycsaládo­sokról adatok sokasága állt ren­delkezésre. Megállapították, hogy gyermekenkénti 500 forint egyszeri juttatásra elegendő a 300 millió. Ezután áramszolgál­tatói területenként a gyermekek száma szerinti összegek átutalá­sát megkezdték. A pénznek a jogosultakhoz történő eljuttatására az rt. a fo­lyószámla-szerű megoldást vá­lasztotta. Ekkor azonban újabb gond jelentkezett. Ugyanis fo­lyószámlát csak létező fogyasz­tóinak tud. a társaság vezetni. Ehhez azonban egyértelműen azonosítani kell a családokat a fogyasztókkal, vagyis az ön- kormányzatok által megneve­zetteket fogyasztói számhoz kell rendelni. Ez igen nagy nehézségekbe ütközött, mivel a jogosultaknak három csoportja alakult ki: a név és a cím alapján egyértel­műen, illetve nem egyértelműen a fogyasztói számhoz rendel­hető a jogosult, valamint a jo­gosultak mintegy 25 százaléka nem áll a Titász Rt.-vei szerző­désben. órakor udvari zene lesz a vár­ban.- A hallottak alapján úgy tű­nik, a komolyzene lesz a feszti­vál főszereplője.-Számítunk a külföldi ven­dégekre, s igyekeztünk olyan programokat találni, amelyek nemzetköziek. A helyszínekről szólva a Franciskánus udvar, a bazilika és a Minorita templom mellett a Vitkovits-ház melletti színpadra és a Kis Dobó térre is szerveztünk programokat.- Csaknem minden napra tar­togatnak valamilyen meglepe­tést. Mi az, amit legszívesebben a látogatók figyelmébe ajánl?- Sztárvendégeink lesznek, többek között Gulyás Dénes, Klukon Edit, Faragó Laura, és számos külföldi kamarazene- kar: Ausztráliából, Franciaor­szágból és Angliából is. Fellép­nek az egri muzsikusok is: a Musica Aulica Régizene Együt­tes, az Egri Szimfonikusok. A megnyitót is úgy terveztük, hogy igazi népünnepély legyen, Az összerendelések során korrekt eredményt adó esetek­ben az azonosított fogyasztóinál az áprilisi számlákban (amely május hó második fizetési cik­lusát jelenti) a Titász Rt. el­kezdte a jóváírásokat. A továbbiakban azonban a jogosult állampolgárok érdeké­ben ismételten az önkormányza­tok hathatós segítségét kell kérni az adategyeztetések meg­valósítására. A már megkezdett jóváírások folytatása mellett a Titász Rt. a nagycsaládosokra vonatkozó eddigi teljes adatál­lományát megküldi minden ön- kormányzatnak felülvizsgálat és kiegészítés céljából. A Titász Rt. ezúton is fel­hívja a nagycsaládosok figyel­mét, hogy problémájuk esetén fogyasztói számmal (mely min­den villanyszámla jobb felső ré­szén megtalálható) jelentkezze­nek az önkormányzati hivata­loknál, ahol még legkésőbb ezév augusztus 15-ig lehetősé­get biztosítanak az egyértelmű azonosítások elvégzésére, és pótlólagos jelentkezésekre. ta nemcsak a turisták, de a helybe­liek számára is. Azt szeretnénk, ha Eger lakói haza se menné­nek, hanem egész nap az utcán követnék az eseményeket. Jú­lius 3-án szombaton, délelőtt 10 órakor a várban udvari zenével kezdődik a fesztivál. Délután 4 órakor a Dobó téren a tamalele- szi Szűk Mátyás Fúvószenekar ad térzenét. Később az Egri Rézfúvósok is megnyitják Eger első Nyári Tárlatát. Hétkor to­ronyzene hallik a Minaretről, majd a tervek szerint negyed 8-kor dr. Ringelhann György polgármester a bazilika előtt nyitja meg a rendezvénysoroza­tot. Este 8-tól a bazilikában a nemzetközi Bartók Kamaraze­nekar koncertjével veszi kezde­tét a fesztivál. Kocsis Albert, Liszt-díjas hegedűművész a hangverseny művészeti veze­tője. Este fél 10-től nagysza­bású tűzijátékot láthatnak a vár­ból a városlakók. (jámbor) Tudománypolitika Visszatekintés az elmúlt há­rom év tudománypolitikájára címmel Bittsánszky Géza, a Kormány Tudománypolitikai Bizottságának titkára elemző tanulmányt készített. Az átte­kintést azért tartotta indokolt­nak, mert - mint azt az MTI munkatársának kifejtette - az Országos Tudományos Kutatás­ról (OTKA) szóló törvény elfo­gadása után, már a Parlament előtt vannak a felsőoktatásról és a Magyar Tudományos Akadé­miáról szóló törvények is. Ez olyan határkő a törvényelőké­szítés folyamatában, amely in­dokolttá teszi a kormány tudo­mánypolitikájának áttekinté­sét. Tanévzáró A Magyar Képzőművészeti Főiskola , a dualista képzési rendszer bevezetését javasolja. Ma Magyarországon főiskolai képzés nincs a művészetben, hi­szen a művészeti főiskolák egyetemi szintűek. Úgy gondol­ják, hogy egy négyéves főisko­lai oktatás után 2-3 éves posztgraduális mesterképzéssel lehetne megszerezni az egye­temi szintű, tudományos képesí­tésnek megfelelő diplomát - szólt Sváby Lajos rektor távol- létéber Szőnyi István főtitkár a Magyar Képzőművészeti Főis­kola helyzetéről és gondjairól a pénteki tanévzáró ünnepélyen. Elmondta, hogy a felsőoktatás­ban zajló reformfolyamat egyik eredménye, hogy jövőre már művészdiplomát ad az intéz­mény. Hallgatóik eddig ugyanis tanárként végeztek. Szőnyi Ist­ván beszámolt arról, hogy a két éve alakult intermedia tanszék a következő tanévtől önálló szak­ként működik. A tanévzárón 22 tanulónak adtak át alapítványi díjakat, és kilencen kaptak szponzori ju­talmat. (MTI) Marihuánafogás Hétszáznyolcvankilenc gramm marihuánát foglaltak le a vámőrök csütörtökön egy ni­gériai állampolgártól. A tájé­koztatás szerint a Szófián át ér­kező nigériai turista sporttáská­jának erre a célra speciálisan ki­alakított aljában próbálta be­csempészni a kábítószert. Július 3-án ünnepi koncerttel kezdődik... Fesztivál a barokk Egerben Kapitális harcsák a Tiszában Ezt a tényt tanúsíthatja Hal­mai László tiszafüredi sport­horgász is, aki négy évvei ez­előtt elhatározta, hogy addig hódol legalább szenvedélyének, amíg horgára nem akad egy ka­pitális példány. Az idei hor­gászszezon már biztatóan indult számára, mert több kisebb pél­dány mellett egy 12 kilós busa is bekerült a horgásznaplójának nyilvántartásába. Ám a nagy nap júniusban virradt fel a szá­mára. Április derekától várt erre a pillanatra, este kilenc óra körül. Horgászbotja „spitzét” figyelte. Két erőteljes rántás után már ő következett. Megakasztotta a halat, amiről még nem tudta, hogy mekkora. Azt sejtette, hogy harcsa lesz, mert csónakja körül már koráb­ban elkezdtek nyüzsögni a ki­sebb példányok. Egy órai kemény fárasztás után, amiben a horgász is kime­rült, hatalmas buborékok jelen­tek meg a víz felszínén. Sport­társával. Bráda Jánossal vágó­horoggal együtt vették ki a víz­ből, majd kötéllel a csónak után kötötték. „Kicsit meglepődtem, amikor méltóságteljesen felém fordította hatalmas fejét. Soha nem láttam még ekkora pél­dányt. Nagyon izgatott voltam. Amikor kivettük a csónakba egymás nyakába borulva örül­tünk a horgászszerencsének” - meséli Halmai László. Biztos érdekli az is a horgásztársakat, hogy mivel és hogyan fogta ki a füredi sporthorgász ezt a két méteres, több mint negyvenki­lós példányt. DÁN botján 50-es zsinór volt. A kapitális harcsa érdeklődését pedig pióca csalik váltották ki. Ebben a hónapban többen át­élték azt az élményt, amit Hal­mai László átélt. Osztrák és német horgászok is fogtak két­méteres harcsákat. Biztatok te­hát minden horgászt, hogy ke­resse fel a Tisza-tavat, mert, hogy is mondta esetünk fősze­replője? „Igaz, hogy korábban azt em­lítettem, hogy addig akarok horgászni, míg egy kapitális harcsát nem fogok. Ám ez olyan nagyszerű élmény és ér­zés volt számomra, hogy talán még sűrűbben fogok kijárni a Tiszára. Feltétlenül szeretném megismételni, vagy túlszár­nyalni ezt a fogást.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom