Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-25 / 146. szám
1993. június 25., péntek Azt beszélik Tiszaderzsen 7 A Tisza-tó tiszaderzsi partja Budapestet is innen látják el A polgármesteri hivatal épületének földszintjén mintaboltot nyitott a napokban a svájci Vil- lars-csokoládétermékekből a kettős állampolgárságú Barsi Ilona. A férjével együtt tavaly vettek egy házat Tiszaderzsen. Két hónapot töltöttek ott, majd visz- szamentek Svájcba, ahol kapcsolatba léptek azzal a csokoládégyárral, melynek termékeit korábban már forgalmazták. A gyár vezetőivel beszélgetve szó esett arról, hogy visszajönnek Magyarországra, s felmérik a gyár számára még felderítetlen magyar piacot. Nemsokára - a kedvező hazai fogadtatás után - meg is kezdték a Villars csokoládék importját. Először a helybeli téeszben volt a lerakatuk, s használhatták a szövetkezet telefonját. Később nyílt lehetőség arra, hogy bérbe vegyék az áfésztől a polgármesteri hivatal épületében lévő üzlethelyiséget. Most már a Villars csokoládékat Tisza- derzsről terítik az egész országban - természetesen ide értve a fővárost is. További terveik között szerepel az üzlet bővítése. Most kezdték a csokoládépor árusítását, aminek szintén nagy a keletje. Termékeiket elsősorban a sport segítségével népszerűsítik. Ezért patronálják például a Kiskörén rendezendő nemzetközi triatlonversenyt, a helybeli futballcsapatot és a szolnoki focisulit. Barsi Ilonáék új házának már kész az alapja. Raktár és üzlet- helyiség is lesz ott. Az eddigi tapasztalatok szerint jó üzlet lesz ez a vállalkozás. Felvételünk a Villars-mintaboltban készült Hátsó udvarból ékszerdobozt A Budapestről Tiszaderzsre költözött Pádár Gabriella talpraesett, energikus, vállalkozó szellemű ember. Nem véletlenül választották be a község képviselő-testületébe. Annak ellenére, hogy ő is, férje is tősgyökeres fővárosi, valóságos ékszerdoboznak tartja Tiszaderzset. Való igaz, hogy a falu tucatnyi szigettel tarkított tópartja mesebelien szép, de azért, hogy abban a mostaninál többen gyönyörködhessenek, még sokat kell tenni. Mindenek előtt szálláshelyeket építeni, fejleszteni a turizmust. Jól tudja ezt Pádár Gabriella, aki az újságírószövetség kül- kapcsolatok osztályán dolgozva utazási-szállási ügyekben is gazdag tapasztalatokra tett szert. Az oldalt írta: Simon Béla Fotó: Illyés Csaba Azokra alapozva határozták el férjével együtt, hogy eladják budapesti házukat, s Tiszaderzsre költözve, a falusi turizmus fejlesztését tekintik életcéljuknak. Ennek érdekében vásároltak négy faházat, s azokat házuk udvarán állították fel. Villany, víz, konyha, fürdőszoba is van bennük a háló mellett. Pótágyakat is lehet elhelyezni. Kényelmesen nyaralhat bennük egy-egy család. Az épületek „infrastruktúrájának” kialakítása a befejezéshez közeledik. Most készítik a járdákat. Azután a parkosítás következik. S remélhetőleg napokon belül megérkeznek az első vendégek.- Talpraesett vállalkozók - jegyzem meg a két és félmillió forintot felemésztő faházak gazdáinak.- Inkább talpra ejtettek - jegyzi meg a férj (aki egyébként szintén a sajtóban, a Pallas Lapkiadónál dolgozott). Bizonyára arra gondol, hogy mindkettőjük munkanélkülivé válása is közrejátszik a falusi turizmus fejlesztésében. Környezetvédelmi tábor Beviz László iskolaigazgató örömmel újságolja: nyertes pályázat révén tizennyolc tanuló számára ingyenes környezetvédelmi tábort szervezhetnek a helybeli, tiszaparti kempingben. Jutalom ez a résztvevők számára az eddigi aktív környezetvédelmi munkáért. A tábor lakói megismerkednek a Tisza élővilágával, hajókiránduláson vesznek részt, ellátogatnak a ti- szaigari arborétumba és a tiszafüredi strandra. A partszakasz rendbetétele is szerepel céljaik között. Az előző években szervezett táborokon részt vettek a környező települések tanulói is. Mostani távolmaradásuk pénzszűkével magyarázható. Nemcsak az üdüléssel felérő tábornak, hanem iskolájuk új szárnyának is méltán örülhetnek a tiszaderzsi tanulók. Korábban három különálló épületben folyt a tanítás. A huszonnégymillió forintot felemésztő beruházással lehetővé vált a tanítás koncentrálása. A most végzett nyolcadikosok közül tizenheten tanulnak tovább. Vázlat a községről 1992. november 29-én, az időközi választások során új képviselő-testület, s új polgár- mester került a község élére. Nem ígérgettek különösebbet, hiszen jól tudták, hogy a következő választásokig hátralévő másfél év kevés lesz nagy tettek véghezvitelére. Mégis, mit tettek a község édekében? - ezt tudakoltuk Varga Sándor polgár- mestertől, aki a következőket mondta:- Sikerült a műszaki csoportunkat - a volt gameszt - úgy átszervezni, hogy jó szakemberek tartoznak oda. Közhasznú munkásokat is foglalkoztattunk ott. Március elsejétől az önkormányzat működteti a tejcsamo- kot, hogy ne kelljen bezárni. Folytatjuk az útépítést. Már kész van a Madách és a Táncsics utca útalapja, s burkolattal is el fogjuk látni. Ennek a munkának a költségeihez a lakosság is hozzájárul. Uj elárusítóhelyet is kialakítottunk. Megtörtént a hajóállomási út kátyúzása. Sikerült bővíteni a telefonhálózatot. Információink szerint az ősz folyamán bővítik az abádszalóki telefonközponVarga Sándor polgármester tot. Akkor az év végéig valószínűleg az ötven-hatvan új igénylő is telefont kaphat. Megkezdtük az önkormányzat tulajdonában lévő telkek értékesítését is. Kettőt már eladtunk. A többi megvétele a kiépített út hiánya miatt késik. Terveinkben ezért is szerepel két útalap készítése. Azért, hogy némi pénzhez jusson a község, bérbe adtuk a darálót, s egy épületet a horgászegyesületnek. Az önkormányzat rendelkezésére álló pénz ugyanis meglehetősen kevés. A munkanélküliek aránya 30-33 százalék, s a körülbelül kétszáz fős etnikai kisebbség is támogatásra szorul. Április 1-től van körzeti megbízottunk, akinek lakást biztosított az önkormányzat. Úgy érezzük, javul a közbiztonság, bár az korábban sem volt rossz. Megoldódott az orvoskérdés is, mégpedig úgy, hogy a szolnoki MÁV Kórházból jött ide dr. Csontos Gábor, aki pillanatnyilag helyettesítő orvosként szerepel. Ä képviselő-testület és lakosság úgy ítéli meg, hogy nagyon jó munkát végez. Maximálisan elégedettek vagyunk vele. A képviselő-testületnek van egy olyan elvi állás- foglalása, hogy az előző orvos, dr. Herédy Dezső a továbbiakban csak magánpraxist folytathat a községben. Ennek az állás- foglalásnak pillanatnyilag csak azért nem lehet érvényt szerezni, mert Herédy doktor táppénzes állományban van. Líbia-Szolnok-Tiszaderzs Egy orvos rendhagyó életútja Dr. Csontos Gábor Dr. Csontos Gábor, a falu új orvosa nem a körzetiek szokványos útját járta be. A szolnoki MÁV Kórház sebészeként került néhány évre Líbiába, ahol bizonyos tekintetben embert próbáló körülmények fogadták. így például egy nyolc hónapig tartó vízhiány, minek következtében messziről kellett vizet hordani a normális életvitelhez. Ugyanakkor tapasztalta azt is, hogy az ottani, fejlődői harmadik világbeli ország orvosainak díjazásához képest nevetségesen és megalázóan csekély a magyar kórházi, illetve háziorvosok fizetése. Szerződésének lejárta után került vissza Szolnokra, onnan Tiszaderzsre. Azt mondja erről:- Engem biznyos körülmények arra kényszerítettek, hogy befejezzem MÁV-kórházbeli pályafutásomat. Áruikor visszajöttem Líbiából, az addigi általános sebészeti munkámra nem tartottak igényt, s áthelyeztek a baleseti sebészetre. Nem maradt más választásom, mint az, hogy közel tizenkilenc év után otthagyjam a kórházi munkát, és a körzet felé orientálódjam. így jutottam el Tiszaderzsre, ahol szintén nem teljesen tisztázódtak a viszonyok. Idejövetelem előtt különböző - azt hiszem, a sajtóból közismert problémák voltak itt, de azokból mindennapi munkám során nem érzek semmit. A betegek rendkívül nagy szeretettel és tisztelettel fogadtak. Találkozások, rendelések alkalmával azóta is érzem ro- konszenvüket. Ugyanakkor azt is meg kell mondanom, hogy pletykaszinten hallottam orvosi munkámat minősítő véleményeket is - de úgy gondolom, ez más faluban is így van, ami a beteg nem kellő szintű ismeretével, vagy az előző orvoshoz fűződő viszonyával magyarázható. Ez viszont minimálisan, csak egy-két esetben fordult elő. Arról, a körülbelül ezer helybeli lakosról, akikkel mintegy két és félhónapos itteni munkám során találkoztam, csak a legjobbakat tudom mondani. Attól eltekintve, hogy Szolnokon élő családom nagyon hiányzik, jól érzem magam Tiszaderzsen. A családom ideköltözéséről egyelőre azért sincs szó, mert a fiam most harmadikos a Varga Katalin Gimnáziumban, a lányom pedig ugyanott elsős. így aztán hétfőtől szombat reggel nyolcig itt vagyok, s aztán - ha nem vagyok központi ügyeletes Tiszafüreden - rögtön megyek haza. Az Árpád-kori templomrom
