Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-23 / 144. szám

4 1993. június 23., szerda Hétről hétre • A Fig-ECO Magyarországról A magyar vezetők a tár­sadalmi problémák kiélező­désétől, a populizmus fel­éledésétől tartanak a válasz­tás évében, amelyben a kampányt a legkülönbö­zőbb ígérgetések jellemzik majd - állapítja meg a Fig-ECO, a Le Figaro című francia napilap gazdasgái melléklete. A cikk alá­húzza, hogy a magyar gaz­dasági életben kedvező je­lenségek mutatkoznak, s bár a problémákat még koránt­sem oldották meg, a nem­zeti jövedelem csökkenése lassulóban van, feljövőben vannak a kis- és középüze­mek. A cikk beszámol arról, hogy nyugati vállalatok, köztük jelentős francia cé­gek, továbbra is érdeklőd­nek a privatizálás által adott lehetőségek iránt, és részt is vesznek abban. Magyaror­szág, amely „minden téren példának számított, ma el­lentmondásos képet mutat” - véli a lap. Budapest a harminchatodik Tokió és Osaka, a két ja­pán város áll annak a listá­nak az élén, amely - dollár­ban számolva - drágaságuk alapján rangsorolja a világ városait. A megélhetés te­kintetében a lista ötödik he­lyére ugrott Moszkva; Bu­dapest a 36., míg a sereg­hajtó 44. a zimbabwei fővá­ros, Harare, valamint az in­diai Bombay. Kelet-európai villamosenergia-rendszer Közel tíz napig önállóan, vagyis a FÁK-országok vil­lamosenergia rendszerétől elszakadva működött nem­régiben az úgynevezett Centrel országok - Magyar- ország, Csehország, Szlo­vákia és Lengyelország - villamosrendszere. Ezalatt veszélye frekvenciaingado­zás nem fordult elő, ami azt bizonyítja, hogy a rendszer életképes, vagyis el tudja látni a szükséges szabályo­zási feladatokat. A „főpró­bára” véletlenül került sor: a Centrel országok a FÁK energiarendszeréhez alap­vetően két 750 kilovoltos vezetékkel kapcsolódnak, közülük az egyik karbantar­tás alatt volt, a másiknál pe­dig üzemzavar keletkezett. Vagyonvesztés állami vállalatoknál Az ÁVÜ az 1992. évi előzetes mérlegek alapján megállapította, hogy az ál­lami vállalatok többsége ta­valy veszteséges volt. A veszteség háromszorosára nőtt az 1991. évihez képest. Ugyanakkor a gazdasági társaságok többsége pozití­van zárta az évet. Az állami vállalatok vagyona 1991-ről 1992-re átlagosan 20 száza­lékkal csökkent. Ezzel szemben a gazdasági társa­ságok vagyona változatlan maradt. Japán turisták Magyarországon Az idei már harmadik év lesz, amikor a Malév bein­dítja japán charterjáratait a nyári időszakban. A japán Sun Travel utazási iroda vezetője arra számít, hogy az idei akció révén mintegy 3 ezer japán turista keresi föl Magyarországot. Az oldalt szerkesztette: Túróczi Imre Gazdasági tájoló „Nem akarok mindenáron csődbe menni” Tízparancsolat Angliából Sokan beszélnek arról, hogy önálló vállalkozásba vágnak. Ha ezt mindenki meg is tenné, az egész nemzet hovatovább önálló vállalkozókból állna. A többség azonban csupán álmodozik a sa­ját vállalkozásról, és soha nem vág bele. A próbálkozó emberek körülbelül 70-80 százalékának erőfeszítései kudarcot vallanak. Nyugati országokban ez a sikertelenség nem veszi el a kezdemé­nyező kedvet, és más vállalkozás alapításába kezdenek. Magyarországon viszont, ha valakinek a számításai nem jönnek be, már nem tudja újra kezdeni. Ezt a hitelnyújtás szigorú feltételrend­szere és a jelenlegi gazdasági környezet okozza. Új vállalkozások beindításá­nál nagyon sokszor csupa nega­tívum áll szemben némi hal­vány pozitív reménnyel, és ilyenkor bizony sovány vigasz, ha az ember elvétve némi sike­rélményhez jut. Nehéz időket élnek mostaná­ban a kisvállalkozók. Több mint tízezren kapták kézhez a fel­számolásról szóló értesítést. Nem kell azonban pánikba esni: a csőd felé vezető úton vissza lehet fordulni - állítja Tim Hayward, a Peat Marwick McLintock cég szakértője. „Mindössze” egy tíz lépésből álló, szigorú és következetes programot kell végrehajtani. Aki időben észbe kap, és haj­landó bevenni a keserű pirulát, megmentheti, sőt gyarapíthatja befektetett tőkéjét. A recept a következő:-„Ne törekedj a forgalom nyakló nélküli növelésére. A di­namikus növekedés mindig fo­kozza a pénzszükségletet. Böl­csebben teszed, ha tisztes, de biztos haszonra koncentrálsz.- Ne végy fel több hitelt. Ne rontsd tovább a helyzeted azzal, hogy újabb kölcsönökért folya­modsz, hitelbe vásárolsz, illetve lízingszerződéseket kötsz.- Ha mégis több pénzre van szükséged, inkább bocsáss ki részvényeket.- Készíts túlélési tervet. Ne feledd: a likviditás most sokkal fontosabb, mint a profit. Ha­laszd el hosszú távú fejlesztési elképzeléseid megvalósítását, hogy rövid távon gondolkod­hass az életben maradásodról. Tartalmazza a terv a létszám- csökkentésre, a veszteséges gyártósorok leállítására, az egyes épületek, irodák bezárá­sára vonatkozó elképzeléseidet. Ejts szót kevésbé fontos vásár­lásaid, beruházásaid elhalasz­tásáról is.- Mondj le kockázatos elkép­zeléseid megvalósításáról, még ha sok pénzt költöttéi is addig rájuk.- Zárd el a csekkfüzetedet. Ne fizess hamarabb, mint amikor muszáj. Folytass tárgyalásokat hajlandóságot mutató szállító­iddal a kifizetések elhalasztásá­ról.- Csökkentsd készleteidet, és gondold át újra vásárlási köte­lezettségeidet. Csak a legszük­ségesebb anyagokat, alkatré­szeket rendeld meg. Ne engedj a termeléscsökkentés csábításá­nak: használd föl már meglévő készleteidet.- Könyörtelenül kutasd fö! adósaidat. Bizonyosodj meg ar­ról, hogy esedékes tartozásaikat megfizetik. A veled szemben fennálló követeléseket minden­képpen próbáld rendezni, akár úgy is, hogy hitellevelet bocsáj- tasz ki.- Mindenről tájékoztasd hite­lezőidet. Ha takarékoskodsz az igazsággal, könnyen elveszíthe­ted bizalmukat.- Támaszkodj könyvelőid, jo­gászaid, számlavezető bankod szakmai segítségére. Nos valószínű nem könnyű megtenni ezeket a lépéseket. Csakhogy a mai nehéz időkben nincs más, ami a siker és a talp- raállítás reményével kecseg­tetne. A vállalkozók nem nyel­hetik le a bukás keserű piruláját. Már csak azért sem, mert pén­züket veszíthetik el. T. I. Van megállás az agrárlejtőn?! cd A határban állnak az üres marhaistállók: kívül-belül sehol egy teremtett lélek, se ember, se állat. Siralmas látványt nyújtanak a leszakadt ajtók, ablakok. A már-már romosodó épületek láttán el­szorul az ember szíve. Felvételünk Tószeg határában készült. (Fotó: Novák) Az elkövetkező néhány számban egy, megyénket súlyo­san érintő problémakörről sze­retnék írni, a mezőgazdaság helyzetének romlásáról. Ezeket beszédes tényadatokkal támasz­tom alá, melyek meglepőek és aggasztóak egyben. Az elmúlt években az ágazat tovább romlott, a mérleg sze­rinti eredmény csökkent, a jö­vedelmezőség nem tudott ja­vulni. Ezzel egyidőben az ál­lami támogatás drasztikusan visszaesett. Nagy jelentőségű kedvezőtlen változások mentek végbe, melyek megjelenési módja az értékesítési nehézsé­gek növekedése, az agrárolló nagy mértékű nyílása, az éle­ződő jövedelemhiány, az erő­források leépülése és pusztu­lása. Az elmúlt években országos átlagban a növénytermesztés­ben és az állattenyésztésben em­lítésre méltó jövedelem nem képződött, a termelők nem csak a tartalékaikat használták fel, de vagyonuk egy részét is felélték. A bruttó termelési érték egy év alatt (1991-ről 1992-re) 44 mil­liárd forinttal csökkent, ez több mint 10 százaléknak felel meg. Ez nem írható kizárólag az aszály rovására. Az okokat néhány számadat is igazolja- A gabonatermés mennyi­sége az elmúlt években folya­matosan csökken, ez az expor­tárualap mérséklődését is ki­váltja.- A sertésállomány jelenleg 30 százalékkal marad el az 1990 évitől. A magas takarmányárak miatt a jelenlegi állatállomány is tovább csökkenhet.- A baromfiállomány vissza­esése még ennél is nagyobb, mintegy 40 százalékra tehető.- A szarvasmarha-állomány az 1990 évihez képest közel 20 százalékkal csökkent.- A műtrágya-hatóanyag fel- használása az 1989 évi 1,3 mil­lió tonnáról 0,2 millió tonnára esett vissza. Ez nem magyaráz­ható környezetvédelmi szem­pontokkal. Ilyen nagy arányú csökkenésre a XX. század tör­ténetében nem volt példa.- Aggasztó jelenség az ellen­őrzött, magas biológiai értékű vetőmagok felhasználásának csökkenése. Nagy gonda saját termés vetőmagként történő felhasználása. Csökkenhet a termés mennyisége és minő­sége.- A termelőeszközök felújí­tása, illetve pótlása gyakorlati­lag leállt.- Az agrárolló nyílása tovább folytatódott, a mezőgazdaság­ban felhasznált ipari termékek árindexe több mint kétszeres mértékben emelkedett a mező- gazdasági termékek felvásárlási árához képest. A fent vázolt kép, úgy érzem, aggasztó, a teljességhez azon­ban hozzátartozik, hogy ez év­ben is megszülettek a gondok mérséklését célzó kormányzati intézkedések. Az agrárpiaci rendtartás kere­tében az exportszubvenció to­vábbra is igényelhető. Bevezették a garantált árat, de jelentősége ez évben még korlátozott. A földművelési tárca kamat- preferenciát és közvetlen tá­mogatást biztosít. A vetésterület alapján, részben ellensúlyozza a gázolaj fogyasztási adójának hatását. Kérdés, hogy ezek mennyiben tudják helyreállítani az elmúlt évek kedvezőtlen tendenciáinak következményeit. Az agrárgaz­daság megáll-e a lejtőn, vagy na­ivitás-e ebben bíznunk? Befejeződött az első magyarországi PHARE-program A kisvállalkozókat támogatják Befejeződött az első magyar- országi PHARE-program, me­lyet 1990-ben indítottak. Ennek keretében 20 millió ECU-t for­dítottak a mezőgazdaság fej­lesztésére. Sok más mellett eb­ből korszerűsítették a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató- intézetének kecskeméti palac­kozó üzemét. A program mezőgazdasági, környezetvédelmi, közlekedési és távközlési osztályának veze­tője elmondta, hogy a további­akban jelentős támogatás vár­ható. Ezután is főként a privati­zációra, a kis- és középvállala­tok tevékenységének támogatá­sára és a pénzügyi szektor fej­lesztésére koncetrálnak. Fontos terület a mezőgazdaság és a munkaerőpiac is, ezek mellett az infrastruktúra fejlesztése a jövőben kiemelkedő szerepet kap. Eddig a technikai segítség- nyújtáson és szaktanácsadáson volt a hangsúly, ez most áttevő­dik a tényleges beruházások támogatására. A PHARE-prog- ram számára azok a projektek vonzók, melyek a bankok fi­gyelmét elkerülik. Ilyenek pél­dául a nagyon kicsi vállalkozá­sok. Ezeknek igyekeznek lendü­letet adni a jó kezdéshez.-ti­Az ECU mesterséges valuta, melynek értéke több közös piaci tagország valutájához van kötve. Egy ECU jelenleg min­tegy 106 forintnak felel meg. A nemet hírszerzés jelentese Kelet-Európábán eltűrik a piszkos pénzek tisztára mosását A nyugati titkosszolgálatok jelentései szerint a szervezett bűnözés nagy iramban foglalja el a legális gazdaság ágazatait: az összefonódás az alvilág és a törvényes vállalkozások között mind gyakoribb. A szervezett bűnözés - állapítja meg a né­met hírszerzés, a BND jelentése- „világszerte az iparosodás szakaszába lép”. Becslések sze­rint 1991-ben „üzleti forgalma” 500 milliárd dollárra rúgott. Ez a forgalom a jelzett évben a negyedik helyet foglalta el a kőolajipar (931 milliárd), a járműipar (853) és az elektro­nika (650) után; maga mögé utasítva az élelmiszeripart, a vegyipart, a fémfeldolgozóipart és számos más területet. A piszkos üzletekből körülbelül 250 milliárd (50 százalék) a kábítószerrel kapcsolatos, mert ennek a legmagasabb a haszon­kulcsa. Ezt követi a csempészés- 40 milliárd (8 százalék), a lo­pás és az orgazdaság - 40 milli­árd (8 százalék), a fegyverke­reskedelem - 30 milliárd (6 százalék), a szerencsejáték - 25 milliárd (5 százalék), a zsarolás- 10 milliárd (2 százalék). A vi­lág tíz legnagyobb legális üzleti vállalkozásának együttes éves nyeresége csupán valamivel több, mint egyhetede a bűnban­dákénak. Az illegális forrásból származó tőke felhalmozódá­sának és tisztára mosásának a bűnüldöző szervek alig tudnak gátat szabni. Az alvilágnak fényűző életéhez és új üzletei­hez mind több „tiszta” pénzre van szüksége. A világot behá­lózó bandák szívesen ruháznak be olyan ágazatokba, amelyek­től együttműködést remélnek. Ilyen a repülőgép- és a hajó­gyártás, a turizmus, mert ezek megkönnyíthetik például a csempészést. Pénzt remélhet tő­lük a vegyipar is, amely a kábí­tószer előállításában segédkez­het. A német hírszerzés, a BND jelentése szerint „a kelet-euró­pai országok többé-kevésbé el­tűrik, sőt részben elő is segítik a pénz tisztára mosását, mert így akarnak hozzájutni a szükséges devizához”. Másutt - kivált­képp Svájcban és Luxemburg­ban - a bankok nem törődnek a befizetett pénzek eredetével. Névleges „külkereskedelmi” cégek az ide-oda utalgatásokkal „megforgatott” pénzzel, végül mint legális jövedelemmel, szabadon rendelkeznek. Le­het-e eredményesen védekezni? Hans-Henning Offen német bankvezér szerint egyfélekép­pen talán: „Egyszerű, pokolian oda kell figyelnünk. S Uram bocsá’, ha kétségeink támadná­nak, vállaljuk, hogy lemara­dunk egy üzletről!” Toronyi Attila (Ferenczy Europress) Katonai szakértőnk szerint A honvédségnek 11 milliárddal több kell A honvédelmi tárca a napok­ban jelezte, hogy a jövő évi költ­ségvetés tervezésekor a legkeve­sebb 11 milliárd forinttal több, tehát mintegy .75 milliárd forint­nyi költségkeretre tart igényt. A honvédség anyagi helyzete kriti­kussá vált, ma már éppen csak hogy eleget tud tenni a bizton­ságpolitikai koncepcióból és a honvédelmi alapélvekből fakadó követelményeknek. A védelmi kiadásokra biztosítható, egyre szűkösebb keretek kikényszerí­tették a haderő jelenének és jövő­jének átfogó felülvizsgálatát. A haderő létszámának fenntartását, illetve technikai színvonalának megőrzését összhangba kell hozni a nemzetgazdaság lehető­ségeivel és a katonaságra váró feladatokkal. Megváltozott körülöttünk a vi­lág. Határaink mentén polgárhá­ború dúl, a határszélen lakók ál­landó félelemben élnek. Bár va­lószínűtlennek tűnik a hazánk el­leni általános támadás, a váratlan betörések, a „véletlen” légitáma­dások, mint eddig, ezután is elő­fordulhatnak. A honvédség szakmai felké­szültségével, reagálóképességé­vel, begyakorlottságával nyújtana biztonságot és védettséget a la­kosságnak, s teremthet lehetősé­get a politikai vezetésnek ahhoz, hogy külső fenyegetésektől vi­szonylag védetten irányítsa az or­szág belső életét. A honvédelmi költségvetés „vásárlóértékének” romlását ed­dig a sereg létszámcsökkentésé­vel hidalták át: a 150-ről 100 ezerre apadt haderő létszámtarta­lékát azonban mára felélték. Ke­vesebb élelmiszert, üzemanya­got, energiát szereztek be, s elfo­gyasztották a készletek egy részét is. Ezt a módszert azonban már nem lehet tovább folytatni, tarta­lékképzésnek is van alsó határa, ami alatt már az ország bizton­sága kerül veszélybe. Sajnos mára a hadsereg békés és háborús készleteinek összeté­telében, az üzemeltetési feltéte­lekben, a személyi állomány ellá­tásában - a fejlesztések elhanya­golása miatt - kritikus helyzet alakult ki. A számítások szerint a jövő évre tervezett 75 milliárdos költségvetési előirányzat mini­málisan szükséges ahhoz, hogy a hadsereg eleget tudjon tenni a védelem legalapvetőbb követel­ményeinek. Szemerei László

Next

/
Oldalképek
Tartalom