Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-23 / 144. szám
4 1993. június 23., szerda Hétről hétre • A Fig-ECO Magyarországról A magyar vezetők a társadalmi problémák kiéleződésétől, a populizmus feléledésétől tartanak a választás évében, amelyben a kampányt a legkülönbözőbb ígérgetések jellemzik majd - állapítja meg a Fig-ECO, a Le Figaro című francia napilap gazdasgái melléklete. A cikk aláhúzza, hogy a magyar gazdasági életben kedvező jelenségek mutatkoznak, s bár a problémákat még korántsem oldották meg, a nemzeti jövedelem csökkenése lassulóban van, feljövőben vannak a kis- és középüzemek. A cikk beszámol arról, hogy nyugati vállalatok, köztük jelentős francia cégek, továbbra is érdeklődnek a privatizálás által adott lehetőségek iránt, és részt is vesznek abban. Magyarország, amely „minden téren példának számított, ma ellentmondásos képet mutat” - véli a lap. Budapest a harminchatodik Tokió és Osaka, a két japán város áll annak a listának az élén, amely - dollárban számolva - drágaságuk alapján rangsorolja a világ városait. A megélhetés tekintetében a lista ötödik helyére ugrott Moszkva; Budapest a 36., míg a sereghajtó 44. a zimbabwei főváros, Harare, valamint az indiai Bombay. Kelet-európai villamosenergia-rendszer Közel tíz napig önállóan, vagyis a FÁK-országok villamosenergia rendszerétől elszakadva működött nemrégiben az úgynevezett Centrel országok - Magyar- ország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország - villamosrendszere. Ezalatt veszélye frekvenciaingadozás nem fordult elő, ami azt bizonyítja, hogy a rendszer életképes, vagyis el tudja látni a szükséges szabályozási feladatokat. A „főpróbára” véletlenül került sor: a Centrel országok a FÁK energiarendszeréhez alapvetően két 750 kilovoltos vezetékkel kapcsolódnak, közülük az egyik karbantartás alatt volt, a másiknál pedig üzemzavar keletkezett. Vagyonvesztés állami vállalatoknál Az ÁVÜ az 1992. évi előzetes mérlegek alapján megállapította, hogy az állami vállalatok többsége tavaly veszteséges volt. A veszteség háromszorosára nőtt az 1991. évihez képest. Ugyanakkor a gazdasági társaságok többsége pozitívan zárta az évet. Az állami vállalatok vagyona 1991-ről 1992-re átlagosan 20 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a gazdasági társaságok vagyona változatlan maradt. Japán turisták Magyarországon Az idei már harmadik év lesz, amikor a Malév beindítja japán charterjáratait a nyári időszakban. A japán Sun Travel utazási iroda vezetője arra számít, hogy az idei akció révén mintegy 3 ezer japán turista keresi föl Magyarországot. Az oldalt szerkesztette: Túróczi Imre Gazdasági tájoló „Nem akarok mindenáron csődbe menni” Tízparancsolat Angliából Sokan beszélnek arról, hogy önálló vállalkozásba vágnak. Ha ezt mindenki meg is tenné, az egész nemzet hovatovább önálló vállalkozókból állna. A többség azonban csupán álmodozik a saját vállalkozásról, és soha nem vág bele. A próbálkozó emberek körülbelül 70-80 százalékának erőfeszítései kudarcot vallanak. Nyugati országokban ez a sikertelenség nem veszi el a kezdeményező kedvet, és más vállalkozás alapításába kezdenek. Magyarországon viszont, ha valakinek a számításai nem jönnek be, már nem tudja újra kezdeni. Ezt a hitelnyújtás szigorú feltételrendszere és a jelenlegi gazdasági környezet okozza. Új vállalkozások beindításánál nagyon sokszor csupa negatívum áll szemben némi halvány pozitív reménnyel, és ilyenkor bizony sovány vigasz, ha az ember elvétve némi sikerélményhez jut. Nehéz időket élnek mostanában a kisvállalkozók. Több mint tízezren kapták kézhez a felszámolásról szóló értesítést. Nem kell azonban pánikba esni: a csőd felé vezető úton vissza lehet fordulni - állítja Tim Hayward, a Peat Marwick McLintock cég szakértője. „Mindössze” egy tíz lépésből álló, szigorú és következetes programot kell végrehajtani. Aki időben észbe kap, és hajlandó bevenni a keserű pirulát, megmentheti, sőt gyarapíthatja befektetett tőkéjét. A recept a következő:-„Ne törekedj a forgalom nyakló nélküli növelésére. A dinamikus növekedés mindig fokozza a pénzszükségletet. Bölcsebben teszed, ha tisztes, de biztos haszonra koncentrálsz.- Ne végy fel több hitelt. Ne rontsd tovább a helyzeted azzal, hogy újabb kölcsönökért folyamodsz, hitelbe vásárolsz, illetve lízingszerződéseket kötsz.- Ha mégis több pénzre van szükséged, inkább bocsáss ki részvényeket.- Készíts túlélési tervet. Ne feledd: a likviditás most sokkal fontosabb, mint a profit. Halaszd el hosszú távú fejlesztési elképzeléseid megvalósítását, hogy rövid távon gondolkodhass az életben maradásodról. Tartalmazza a terv a létszám- csökkentésre, a veszteséges gyártósorok leállítására, az egyes épületek, irodák bezárására vonatkozó elképzeléseidet. Ejts szót kevésbé fontos vásárlásaid, beruházásaid elhalasztásáról is.- Mondj le kockázatos elképzeléseid megvalósításáról, még ha sok pénzt költöttéi is addig rájuk.- Zárd el a csekkfüzetedet. Ne fizess hamarabb, mint amikor muszáj. Folytass tárgyalásokat hajlandóságot mutató szállítóiddal a kifizetések elhalasztásáról.- Csökkentsd készleteidet, és gondold át újra vásárlási kötelezettségeidet. Csak a legszükségesebb anyagokat, alkatrészeket rendeld meg. Ne engedj a termeléscsökkentés csábításának: használd föl már meglévő készleteidet.- Könyörtelenül kutasd fö! adósaidat. Bizonyosodj meg arról, hogy esedékes tartozásaikat megfizetik. A veled szemben fennálló követeléseket mindenképpen próbáld rendezni, akár úgy is, hogy hitellevelet bocsáj- tasz ki.- Mindenről tájékoztasd hitelezőidet. Ha takarékoskodsz az igazsággal, könnyen elveszítheted bizalmukat.- Támaszkodj könyvelőid, jogászaid, számlavezető bankod szakmai segítségére. Nos valószínű nem könnyű megtenni ezeket a lépéseket. Csakhogy a mai nehéz időkben nincs más, ami a siker és a talp- raállítás reményével kecsegtetne. A vállalkozók nem nyelhetik le a bukás keserű piruláját. Már csak azért sem, mert pénzüket veszíthetik el. T. I. Van megállás az agrárlejtőn?! cd A határban állnak az üres marhaistállók: kívül-belül sehol egy teremtett lélek, se ember, se állat. Siralmas látványt nyújtanak a leszakadt ajtók, ablakok. A már-már romosodó épületek láttán elszorul az ember szíve. Felvételünk Tószeg határában készült. (Fotó: Novák) Az elkövetkező néhány számban egy, megyénket súlyosan érintő problémakörről szeretnék írni, a mezőgazdaság helyzetének romlásáról. Ezeket beszédes tényadatokkal támasztom alá, melyek meglepőek és aggasztóak egyben. Az elmúlt években az ágazat tovább romlott, a mérleg szerinti eredmény csökkent, a jövedelmezőség nem tudott javulni. Ezzel egyidőben az állami támogatás drasztikusan visszaesett. Nagy jelentőségű kedvezőtlen változások mentek végbe, melyek megjelenési módja az értékesítési nehézségek növekedése, az agrárolló nagy mértékű nyílása, az éleződő jövedelemhiány, az erőforrások leépülése és pusztulása. Az elmúlt években országos átlagban a növénytermesztésben és az állattenyésztésben említésre méltó jövedelem nem képződött, a termelők nem csak a tartalékaikat használták fel, de vagyonuk egy részét is felélték. A bruttó termelési érték egy év alatt (1991-ről 1992-re) 44 milliárd forinttal csökkent, ez több mint 10 százaléknak felel meg. Ez nem írható kizárólag az aszály rovására. Az okokat néhány számadat is igazolja- A gabonatermés mennyisége az elmúlt években folyamatosan csökken, ez az exportárualap mérséklődését is kiváltja.- A sertésállomány jelenleg 30 százalékkal marad el az 1990 évitől. A magas takarmányárak miatt a jelenlegi állatállomány is tovább csökkenhet.- A baromfiállomány visszaesése még ennél is nagyobb, mintegy 40 százalékra tehető.- A szarvasmarha-állomány az 1990 évihez képest közel 20 százalékkal csökkent.- A műtrágya-hatóanyag fel- használása az 1989 évi 1,3 millió tonnáról 0,2 millió tonnára esett vissza. Ez nem magyarázható környezetvédelmi szempontokkal. Ilyen nagy arányú csökkenésre a XX. század történetében nem volt példa.- Aggasztó jelenség az ellenőrzött, magas biológiai értékű vetőmagok felhasználásának csökkenése. Nagy gonda saját termés vetőmagként történő felhasználása. Csökkenhet a termés mennyisége és minősége.- A termelőeszközök felújítása, illetve pótlása gyakorlatilag leállt.- Az agrárolló nyílása tovább folytatódott, a mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek árindexe több mint kétszeres mértékben emelkedett a mező- gazdasági termékek felvásárlási árához képest. A fent vázolt kép, úgy érzem, aggasztó, a teljességhez azonban hozzátartozik, hogy ez évben is megszülettek a gondok mérséklését célzó kormányzati intézkedések. Az agrárpiaci rendtartás keretében az exportszubvenció továbbra is igényelhető. Bevezették a garantált árat, de jelentősége ez évben még korlátozott. A földművelési tárca kamat- preferenciát és közvetlen támogatást biztosít. A vetésterület alapján, részben ellensúlyozza a gázolaj fogyasztási adójának hatását. Kérdés, hogy ezek mennyiben tudják helyreállítani az elmúlt évek kedvezőtlen tendenciáinak következményeit. Az agrárgazdaság megáll-e a lejtőn, vagy naivitás-e ebben bíznunk? Befejeződött az első magyarországi PHARE-program A kisvállalkozókat támogatják Befejeződött az első magyar- országi PHARE-program, melyet 1990-ben indítottak. Ennek keretében 20 millió ECU-t fordítottak a mezőgazdaság fejlesztésére. Sok más mellett ebből korszerűsítették a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató- intézetének kecskeméti palackozó üzemét. A program mezőgazdasági, környezetvédelmi, közlekedési és távközlési osztályának vezetője elmondta, hogy a továbbiakban jelentős támogatás várható. Ezután is főként a privatizációra, a kis- és középvállalatok tevékenységének támogatására és a pénzügyi szektor fejlesztésére koncetrálnak. Fontos terület a mezőgazdaság és a munkaerőpiac is, ezek mellett az infrastruktúra fejlesztése a jövőben kiemelkedő szerepet kap. Eddig a technikai segítség- nyújtáson és szaktanácsadáson volt a hangsúly, ez most áttevődik a tényleges beruházások támogatására. A PHARE-prog- ram számára azok a projektek vonzók, melyek a bankok figyelmét elkerülik. Ilyenek például a nagyon kicsi vállalkozások. Ezeknek igyekeznek lendületet adni a jó kezdéshez.-tiAz ECU mesterséges valuta, melynek értéke több közös piaci tagország valutájához van kötve. Egy ECU jelenleg mintegy 106 forintnak felel meg. A nemet hírszerzés jelentese Kelet-Európábán eltűrik a piszkos pénzek tisztára mosását A nyugati titkosszolgálatok jelentései szerint a szervezett bűnözés nagy iramban foglalja el a legális gazdaság ágazatait: az összefonódás az alvilág és a törvényes vállalkozások között mind gyakoribb. A szervezett bűnözés - állapítja meg a német hírszerzés, a BND jelentése- „világszerte az iparosodás szakaszába lép”. Becslések szerint 1991-ben „üzleti forgalma” 500 milliárd dollárra rúgott. Ez a forgalom a jelzett évben a negyedik helyet foglalta el a kőolajipar (931 milliárd), a járműipar (853) és az elektronika (650) után; maga mögé utasítva az élelmiszeripart, a vegyipart, a fémfeldolgozóipart és számos más területet. A piszkos üzletekből körülbelül 250 milliárd (50 százalék) a kábítószerrel kapcsolatos, mert ennek a legmagasabb a haszonkulcsa. Ezt követi a csempészés- 40 milliárd (8 százalék), a lopás és az orgazdaság - 40 milliárd (8 százalék), a fegyverkereskedelem - 30 milliárd (6 százalék), a szerencsejáték - 25 milliárd (5 százalék), a zsarolás- 10 milliárd (2 százalék). A világ tíz legnagyobb legális üzleti vállalkozásának együttes éves nyeresége csupán valamivel több, mint egyhetede a bűnbandákénak. Az illegális forrásból származó tőke felhalmozódásának és tisztára mosásának a bűnüldöző szervek alig tudnak gátat szabni. Az alvilágnak fényűző életéhez és új üzleteihez mind több „tiszta” pénzre van szüksége. A világot behálózó bandák szívesen ruháznak be olyan ágazatokba, amelyektől együttműködést remélnek. Ilyen a repülőgép- és a hajógyártás, a turizmus, mert ezek megkönnyíthetik például a csempészést. Pénzt remélhet tőlük a vegyipar is, amely a kábítószer előállításában segédkezhet. A német hírszerzés, a BND jelentése szerint „a kelet-európai országok többé-kevésbé eltűrik, sőt részben elő is segítik a pénz tisztára mosását, mert így akarnak hozzájutni a szükséges devizához”. Másutt - kiváltképp Svájcban és Luxemburgban - a bankok nem törődnek a befizetett pénzek eredetével. Névleges „külkereskedelmi” cégek az ide-oda utalgatásokkal „megforgatott” pénzzel, végül mint legális jövedelemmel, szabadon rendelkeznek. Lehet-e eredményesen védekezni? Hans-Henning Offen német bankvezér szerint egyféleképpen talán: „Egyszerű, pokolian oda kell figyelnünk. S Uram bocsá’, ha kétségeink támadnának, vállaljuk, hogy lemaradunk egy üzletről!” Toronyi Attila (Ferenczy Europress) Katonai szakértőnk szerint A honvédségnek 11 milliárddal több kell A honvédelmi tárca a napokban jelezte, hogy a jövő évi költségvetés tervezésekor a legkevesebb 11 milliárd forinttal több, tehát mintegy .75 milliárd forintnyi költségkeretre tart igényt. A honvédség anyagi helyzete kritikussá vált, ma már éppen csak hogy eleget tud tenni a biztonságpolitikai koncepcióból és a honvédelmi alapélvekből fakadó követelményeknek. A védelmi kiadásokra biztosítható, egyre szűkösebb keretek kikényszerítették a haderő jelenének és jövőjének átfogó felülvizsgálatát. A haderő létszámának fenntartását, illetve technikai színvonalának megőrzését összhangba kell hozni a nemzetgazdaság lehetőségeivel és a katonaságra váró feladatokkal. Megváltozott körülöttünk a világ. Határaink mentén polgárháború dúl, a határszélen lakók állandó félelemben élnek. Bár valószínűtlennek tűnik a hazánk elleni általános támadás, a váratlan betörések, a „véletlen” légitámadások, mint eddig, ezután is előfordulhatnak. A honvédség szakmai felkészültségével, reagálóképességével, begyakorlottságával nyújtana biztonságot és védettséget a lakosságnak, s teremthet lehetőséget a politikai vezetésnek ahhoz, hogy külső fenyegetésektől viszonylag védetten irányítsa az ország belső életét. A honvédelmi költségvetés „vásárlóértékének” romlását eddig a sereg létszámcsökkentésével hidalták át: a 150-ről 100 ezerre apadt haderő létszámtartalékát azonban mára felélték. Kevesebb élelmiszert, üzemanyagot, energiát szereztek be, s elfogyasztották a készletek egy részét is. Ezt a módszert azonban már nem lehet tovább folytatni, tartalékképzésnek is van alsó határa, ami alatt már az ország biztonsága kerül veszélybe. Sajnos mára a hadsereg békés és háborús készleteinek összetételében, az üzemeltetési feltételekben, a személyi állomány ellátásában - a fejlesztések elhanyagolása miatt - kritikus helyzet alakult ki. A számítások szerint a jövő évre tervezett 75 milliárdos költségvetési előirányzat minimálisan szükséges ahhoz, hogy a hadsereg eleget tudjon tenni a védelem legalapvetőbb követelményeinek. Szemerei László