Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-23 / 144. szám

2 Körkép 1993. június 23., szerda Göncz Komiban A Komi Köztársaságban folytatódott kedden Göncz Árpád kéthetes oroszor­szági látogatása. A köztár­sasági elnök az egynapos moszkvai megálló után kü- lönrepülőgéppel érkezett meg a finnugor őslakosságú köztársaság fővárosába, Sziktivkarba. Az államfőt a messziről jött kedves ven­dégnek kijáró kenyérrel és sóval fogadták. Antall-látogatás Szerdán délután érkezik háromnapos hivatalos láto­gatásra Németországba An­tall József miniszterelnök: a bonni megbeszélések után felszólal a kölni német-ma­gyar gazdasági fórumon, majd a vizit pénteken Aachenben zárul, ahol a dóm magyar kápolnájánál felavatja Szent István szob­rát, Varga Imre alkotását. Az EK Boszniáról Nem hivatalos értesülé­sek szerint az európai kö­zösségi állam- és kormány­fők kedden reggel is folytat­ták vitájukat a boszniai helyzetről, különös tekintet­tel a fegyvervásálási em­bargó feloldásának kérdé­sére. Kiszivárgott hírek alapján tudni lehet, hogy a hétfő éjszakába nyúló ta­nácskozáson Helmut Kohl német kancellár igyekezett meggyőzni közösségi kol­légáit a muzulmánok fel­fegyverzésének helyességé­ről és szükségességéről. NATO-csúcs- A NATO-nak még az idén csúcsértekezleten kell foglalkoznia új feladatainak megfogalmazásával, egyút­tal Lengyelország, Magyar- ország és Csehország felvé­telével - jelentette ki Ri­chard Lugar szenátor. A be­folyásos politikus, a szená­tus külügyi bizottságának rangidős republikánus tagja hétfőn hangoztatta: nem tudja, milyen döntésre fog jutni a Clinton-kormány, de sokan vélik úgy a törvény- hozásban, hogy az Egyesült Államoknak szerepet kell vállalnia a közép-európai országok biztonságában. Atomreaktorok Hat egykori szocialista ország 25 atomreaktora olyan veszélyes, hogy le kellene állítani őket, és he­lyettük hagyományos ener­giaforrású erőműveket kel­lene építeni - ez áll a Világ­bank és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kedden ismertetett jelenté­sében. A magyarországi re­aktorokról nem esik szó. A The New York Times című amerikai napilap keddi számában közzétett felmé­rés szerint Oroszország, Ukrajna, Örményország, Litvánia, Bulgária ás Szlo­vákia nukleáris erőművei bizonyultak a legveszélye­sebbeknek. Háborús károk Az Azerbajdzsánban dúló polgárháború miatt már összeomlani látszanak a Kaszpi-tenger menti nyu­gati kőolaj-kutatási beruhá­zások, és veszélybe került az új kazahsztáni vezeték- rendszer kiépítése is. A tér­ségben tevékenykedő ame­rikai olajóriások közül már több - mások mellett pél­dául az AMOCO és a Penn- zoil - evakuálta alkalma­zottjait Azerbajdzsánból. A kazahsztáni Tengiz lelőhe­lyein dolgozó Chevron amerikai olajkonglomerá­tumot is érinti a háború: az ugyancsak hatalmas beru­házási tervekkel megalakult vegyes vállalat ugyan már termel, közvetlen exportra azonban egyelőre képtelen. Részvénytársaság lett a Szolnoki Tejipar (Folytatás az 1. oldalról)- Miért kényszerül rá az rt. az áron aluli értékesítésre?- A beszűkülő piac nem teszi lehetővé, hogy ezeket az álló­eszközöket értékükön adjuk el. A dolog pikantériája az, hogy még ezt sem fizették ki a cég- nek. Az ÁVÜ döntése szerint egyébként minden eladott üze­münk pénzbevétele a forgóesz­köz-állományunkat növelhetné, de az ilyen érték aluli eladás azonnali vagyonvesztéssel jár. Itt kapcsolódott be beszélge­tésünkbe Gyulai Lajos, a kun­szentmártoni Körös Menti Hol­ding Szövetkezet elnök-igazga­tója, aki a kunszentmártoni tej­ipari üzem megvásárlása miatt kereste fel Petri Tibort.- Már két éve akarja a szö­vetkezetünk megvásárolni a kunszenti tejüzemet, de a kikiál­tási árát, ami 54 millió volt, senki nem adta meg, így mi sem. Most úgy néz ki, hogy csökkentett áron hozzájutha­tunk az üzemhez. Erre szükség van, hiszen a kárpótlás miatt földterületünk csökkent, és meg kell keresni a talponmaradás le­hetőségeit. - A Körös mentiek nem akarják csökkenteni tehén- állományukat - veszi át a szót Petri Tibor -, és a megtermelt tejüket ők maguk akarják fel­dolgozna- Az AVU mikor válik meg a 100 százalékos állami tulajdo­nától? - kérdezem Petri Tibor­tól.- Szeptember végéig kell meghirdetnem a részvénytársa­ság kiárusítását - kezdi válaszát a vezérigazgató. - Itt számításba jönnek a termelők, az itt dolgo­zók, valamint a forgóeszköz megszerzése miatt a külföldi szakmai vagy pénzügyi befekte­tők is. Úgy szeretnénk, ha a cég többségi magyar tulajdonban maradna, de ezt nagyon nehéz megvalósítani, mivel a külföldi tőke csak abszolút többséggel hajlandó egy-egy vállalkozásba beszállni. A cég kapós, mivel a jegyzett tőkéje alacsony, de a termékskálája korszerű. Képviselői javaslat a parlamentben Legyen egy gazdasági főiskola Szolnokon Az Országgyűlés tegnapi, a felsőoktatási törvényről szóló részletes vitájában módosító ja­vaslatot terjesztett elő Petro- nyák László szolnoki ország- gyűlési képviselő, amely a fel­sőoktatás felügyeletének és fi­nanszírozásának racionalizálása mellett a Szolnokon létesítendő új, egységes gazdasági és ke­reskedelmi főiskola alapításá­nak törvénybe foglalására irá­nyult. A javaslat hátteréről nyi­latkozott lapunknak az előter­jesztő képviselő:- E fontos törvény egyik alapvető célja az, hogy az el­múlt évtizedek szétválasztó tö­rekvései után a felsőoktatásnak az univerzitás szerepe újra kitel­jesedjen. A mai felsőoktatási in­tézményrendszer ugyanis telje­sen széttagolt, elaprózott. Na­gyon kevés kivételtől eltekintve nincs igazi, európai értelemben vett Univerzitásunk, hanem csak egy vagy néhány karból álló szakegyetemeink, szakfő­iskoláink vannak. Ennek fő oka, hogy a korábbi rendszer szűk munkaerő-képzési célokkal a különböző szaktárcákhoz ren­delte az autonómiájukban erő­sen korlátozott intézményeket. Ennek következtében a „pol­gári” felsőoktatási intézmények ma is öt minisztérium felügye­lete, irányítása és finanszírozása alá vannak rendelve, amely évi többmilliárdos irányítási „lu­xust” jelent. (Hozzátenném, hogy a szétaprózott, tárcaérde­keknek alárendelt egyetemi fel­ügyelet megtartása még az egyik koalíciós partner, a Ke­reszténydemokrata Néppárt „rögeszméje” is!) Az alapkuta­tást és intézményrendszerét, va­lamint a tudományos minősítést ugyancsak leválasztották az egyetemekről, s az Akadémia irányításával különült el. Pedig az európai betagozódás egyik alapvető feladata a felső- oktatás területén is az egységes felsőoktatási intézményrend­szer kialakítása, amelynek megvalósítása a következőket kívánja: többkarú, széles szak­kínálatú felsőoktatási intézmé­nyek kialakulása az egyes ré­giók elaprózott intézményeiből; a tudományos továbbképzés­nek, minősítésnek az egyete­mekre történő visszakerülése; az egyetemi alapkutatás meg­erősítése. Ahhoz, hogy ezek a célkitű­zések megvalósulhassanak, mi­hamarabb egységes felsőokta­tás-irányításra és -finanszíro­zásra van szükség, nem pedig öt minisztérium szétaprózott, szubjektív versengésére! Akkor érvényesíthető ez, ha egységes nemzeti felsőoktatásra rendelkezésre álló állami támo­gatási eszközök egy helyre - egy költségvetési fejezetbe - ke­rülnek, s azok elosztásáról egy helyen - a létrehozandó Felső- oktatási Tanácsban - születik döntés. Ez tenné lehetővé a ha­zai felsőoktatás tudatos, az Eu­rópához történő felzárkózást szolgáló, a strukturális problé­mákat felszámoló, hatékony fej­lesztését. A másik módosító javaslatom célja, hogy a felsőoktatási tör­vény megerősítse az intéz­ményhálózat racionalizálódásá- ban megindult folyamatokat. Ezért azt javasoltam, hogy a törvény 1. számú melléklete úgy legyen megszerkesztve, hogy annak utolsó részében le­gyenek felsorolva az érvényes társasági szerződéssel rendel­kező intézményi szövetségek, tagintézményeikkel. Azokra az intézményi szövetségekre gon­dolok, amelyek részint bejegy­zett vagy aláírt okirattal rendel­keznek, részint az adott szűkebb régió felsőoktatási intézményeit átfogóan és működőképesen tömörítik. Azt javasoltam, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium készítsen el egy ilyen mellékletet is. Ez a lista egyben a magyar felsőoktatás fejlesztésének prioritási listája is lenne. Ugyanebben a módosító in­dítványban javasoltam azt is, hogy a főiskolák közé kerüljön be egy új főiskola, a Kereske­delmi és Vendéglátó-ipari Főis­kola, valamint a Külkereske­delmi Főiskola szolnoki kihe­lyezett tagozataiból létrejövő Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, amely új önálló főiskola lesz, s amelynek kormányzati egyeztetése már megtörtént. Bízom abban - s ebben a T. Ház pozitív reagálása is meg­erősített -, hogy a döntésnél mindezek érdemi elfogadásra kerülnek. L. Gy. Zsarusiker Jönnek-mennek kis hazánk első számú vezetői a megyei rendőr-főkapitányság székházában. Pungor Ernő miniszter, Bo- ross Péter belügyminiszter - akinek kíséretéül szegődött Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány is - tanulmányozták a Szol­nokon folyó informatikai kutatásokat és már megvalósult fej­lesztések eredményeit. Kétségkívül a Kriminálexpón felvonul­tatott pavilonban kiállított korszerű berendezésekkel kerültek a figyelem jótékony kereszttüzébe megyénk rendőrei. Bebizonyosodott ezen a szakterületen is, hogy nem elég a jó ötlet, a rendelkezésre álló szürkeállomány gazdaságos kihasz­nálása, szükség van az önmenedzselést jelentő bemutatkozásra, a nyilvánosságra is, éppen azért, hogy egy-egy innovációs fej­lesztés hosszú távon is életképes maradhasson. Stabil erkölcsi tőkét kovácsolva könnyebben lehet anyagi támogatottságra szert tenni (így működik ez az élet egyéb területein is). Noha, dicséretükre a szolnokiaknak, eddig sem vártak ölbe tett kézzel - ismerve az ORFK fejlesztési elképzeléseit és lehe­tőségeit - a központból aláhulló pénzesőre. Sőt! A rendőrőrsök számítógépes informatikai hálózatfejlesztéséhez szükséges pénzösszeg nagy részét is pályázati úton nyerték el az OMFB-től. A megyénkben bevezetés előtt álló rádiófrekvenciás számí­tógépes adatátvitel túl azon, hogy rengeteg élőerő-, energia- és pénzmegtakarítást jelent a helyszíni kiszállások megtakarításá­val, a rádiós módszer alkalmazásával kíméli is a távközlési inf­rastruktúránk jelenlegi leterheltségét. Elébe megy a vidék a központnak? A kifejlesztett mozgóla­boratórium terén igen. Akár a kétpói határban is pillanatokon belül tenyér- és ujjlenyomatot tudnak azonosítani a központi adattárból a számítógépes technika segítségével. A KFKI kuta­tócsoportjának és a főkapitányság informatikaosztályának pél­dás együttműködéséből származott e végeredmény. Nem csoda hát a miniszter urak sűrű bólogatása és gratulációja. Az információ hatalom, idő és pénz, korunk bűn­üldözése terén pedig egyenesen stratégiai fegyver. Miután meghallottam, hogy megyénk rendőri állományának negyedét máris kiképezték számítógépes alaptanfolyamok kere­tében — ami mégiscsak tanulást, intelligenciafejlesztést jelenthet -, érhetővé vált az intézkedő rendőrök újabban tapasztalható hűvös, de udvarias modora. Miközben bírságolnak, mintha si­mogatnának, amikor keresztnevünkön szólítanak. Még meg kell szoknunk (ezt is). Számítógépes informatikával bíró, kultúrál- tabb rendőrök? A zsarusiker sem magától jő. Rendőreink bizta­tóan jó úton járnak. Simon Cs. József MOZGÁSSÉRÜLT GYEREKEK TÁBORA. Az idén ötödik alkalommal rendezte meg a szolnoki Blce-Bóca Alapít­vány a mozgássérült gyerekek és családjaik országos táborát a Tiszaligetben, ahol ezúttal háromszáznegyve­nen vakációznak. Az iskoláskorúakon kívül óvodások és óvónőik is részt vesznek a programokban. Nem mellé­kes, hogy a gyerekek számára ingyenes az ellátás. Ké­pünkön Ivancsics Ilona „Légy a barátom” című műsorát élvezik a táborlakók. (Fotó: Imre Lajos) Munkahelyekre 60 millió (Folytatás az 1. oldalról) lalkoztatási törvény keretei kö­zött nem lehetségesek. így amíg a jogszabály a már meglévő munkanélküliség kezelését szolgálja, addig az alapítvány a munkanélküliség megelőzésére koncentrál. Ehhez dolgoz ki megfelelő lehetőségeket, esz­közöket, illetve ehhez biztosítja a pénzt. Ha ezek az új „eszkö­zök” beválnak, akkor a foglal­koztatási törvénybe bekerülnek. Maga az alapítvány kuratóri­uma kilencfős, melybe 3-3 személyt delegálnak a munka­adók, a munkavállalók és a kormány. A kuratórium és az Országos Munkaerő-piaci Bi­zottság részben fedi egymást, mivel mindkketőnek tagjai a fentebb említett személyek. Az alapítvány ebben az év­ben egymilliárd forinttal gaz­dálkodik, mely összeg teljes mértékben a foglalkoztatási alapból származik. Az összeget nyilvános pályázatok útján biz­tosítják az érintettek részére. A szerződéskötést követően a tá­mogatási összeg felhasználásá­nak ellenőrzését viszont már nem a Foglalkoztatási Iroda, hanem a területileg illetékes munkaügyi központ végzi.-ez­Zalai gabona Szlovéniába Szlovéniának csupán étke­zési búzából háromszor akkora igénye van, mint amennyit meg­termel, ezért a legközelebbi magyar megyéből, Zalából 24 ezer tonna étkezési búzát, ezen­kívül 20 ezer tonna árpát is vá­sárolnának. Erről tárgyaltak kedden, Za­laegerszegen a szlovéniai lend- vai földműves-szövetkezet, a zalai mezőgazdasági üzemek, valamint a forgalmazók képvi­selői. Csaknem harminc termelő- szövetkezet érdeklődik az ügy­let iránt, amelynek ár- és fize­tési feltételeit csütörtökön, a Ljubljanska Bank és a KHB ve­zetői jelenlétében, az FM me­gyei hivatalának szakemberei­vel közösen véglegesítik. (MTI) MEGJELENT a Harlequin Kiadó legújabb kiadványa r: ük . . . \ . ymsMPH mely a Júlia legszebb nyári történeteit tartalmazza *28050/1H'

Next

/
Oldalképek
Tartalom