Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-19 / 141. szám

1993. június 19., szombat Sport 15 Mikola Miklósnét kitüntették Soha nem tudott nemet mondani „Soha nem tudtam nemet mondani” A Toldi Miklós-díj a testne­velés és sport népszerűsítésé­ben, az ifjúság testedzésének és a diáksportnak a szervezé­sében, a lakosság fizikai és er­kölcsi állapotának fejlesztése érdekében hosszú időn ke­resztül kifejtett eredményes tevékenység elismerésére adományozható. A közelmúltban megyénk egyik legkiválóbb pedagógusát érte a fenti kitüntetés. Mikola Miklósnét, vagy ahogy a kar­cagi Gábor Áron Gimnázium­ban tanár és diák egyaránt szó­lítja: Tériké nénit. Azaz csak szólították, mert mint látogatá­sunkkor megtudtuk, a nyári va­káció után nem szándékozik folytatni 38 esztendeje megkez­dett pedagógusi munkáját. Lát­hatóan nehezen beszél, ám ha Zsömi, a puli jelez az udvaron, azonnal pattan, mert mint mon­dotta, a mozgás az egyik életető eleme. Meg különben is, ő in­kább a tettek embere. Ne­velő-oktató munkájának ered­ményei országszerte ismertté •tették, tornászai és kosárlabdá­zói számos trófeával öregbítet­ték az intézet hírnevét. Ezerki- lencszázötvenötben diplomá­zott a TF-en, s azóta egyfolytá­ban, több generációt tanított meg az egészséges életre, a sport és testnevelés semmivel sem pótolható gazdagságára.- Számomra nem hiszem, hogy létezett volna egy másfajta pálya, amelyet ilyen lendülettel tudtam volna végezni, mint a testnevelő tanárit. Már fiatal ko­romban minden vágyam az volt, hogy taníthassak. Remekül kezdtem mint friss diplomás, hamar sikerült megtalálnom a kontaktust a gyerekekkel és kol­légákkal. Szép sikereim voltak, csalódások sem értek, mindig szívesen dolgoztam, többet nem vártam, mint amennyit kaptam.- Ezek szerint elégedett?- Igen. De talán azért, mert a sors kegyeltje vagyok. Soha nem volt gondom a munkaké­pességemmel, és boldog vol­tam, mert azt csinálhattam, amit szeretek. Azt hiszem, ez a leg­tökéletesebb dolog az életben, ráadásul így magasabb szintű teljesítményre képes az ember. De azt is elmondhatom, hogy családi tragédiáim idején is a munka volt a menedékem. Ha esetleg komoly gondok köze­pette nem tudtam újítani, csak ránéztem a gyerekekre, és ment minden a maga útján tovább.- Mozgékonyságát, életked­vét, energikus jelenségét figyelve úgy érzem, Tériké néninek szep­tember elsejétől újra a tornate­remben, sportpályákon lenne a helye. Az őszi lombhullás nem változtat elhatározásán?- Még nem tudom, hogyan fogom megélni, ugyanis most még azért nem hiányzik a munka, mert vakáció van. Bi­zonyára nem lesz könnyű, hi­szen az elmúlt harmincnyolc év alatt bebizonyosodott: egyér­telmű partnerekre leltem tanít­ványaimban, akikkel egysze­rűen nem lehetett nem komo­lyan foglalkozni.- Megható, ahogy beszél ró­luk, talán Tériké néninek nem is volt rossz gyerek diákja?- Nem nagyon. A sporton ke­resztül szinte valamennyien kö­tődtek hozzám, szerettek velem dolgozni, én pedig tiszteltem őket ezért. Máris kialakult a partneri kapcsolat Soha nem tudtam haragudni a csínyte­vőkre, főleg akkor, ha tudták, hol a határ, meddig lehet el­menni.- Ezek szerint a sportot neve­lési módszerként alkalmazta?- így igaz.- Hogyan fogadta a hírt, mi­szerint Toldi Miklós-díj tulaj­donosa lesz?- Számos erkölcsi elismeré­sek koronájaként kaptam ezt az utolsót. Ebben minden benne van, álmomban sem gondoltam, hogy kiérdemelem. Ha mindent elölről kezdhetnék, ugyanezt a pályát választanám, hiszen eny- nyi örömet sehol máshol nem lehet találni.-Hogyan tervezi sokszorosan megérdemelt nyugdíjas éveit?- Miután már beléptem a „hogy tetszik lenni” táborba, egészséges tevékenységet sze­retnék folytatni, nem teljesen el­távolodni mindentől, s ha netán igénylik a segítségemet, szíve­sen teszem. Egy biztos felada­tom azonban már akadt. Csodá­latos kisunokám ősszel kezdi az iskolát. Azt hiszem, a kísérete­met nem fogja rossz néven venni. (néder) Ki mond igazat és ki valótlant? Jász-Nagykun-Szolnok Megyei LSZ Főtitkárának Varga Ferenc úrnak! Tisztelt Főtitkár Úr! Az alattyáni sportegyesület kibővített vezetőségi ülésén megtárgyalta a jászboldogházai mérkőzéssel kapcsolatos óvás, illetve fellebbezés ügyét. A vezetőség úgy határozott, hogy a mérkőzést nem kívánja újra játszani és a továbbiak­ban is ragaszkodik a szövetség versenybizottságának I. fokú határozatában foglaltakhoz, mivel azok megalapozottak és reálisak. Alattyán, 1993. június 17. Tisztelettel: Móczó István (SE elnök), Kiss Károly (polgármester) Változatlanul nincs győztese a megyei másodosztályú bajnokság Jászsági csoportjának. Az utolsó forduló lefújásának pillanatában úgy tűnt, Jászboldogháza vívhatja a rájátszás döntőjét Tiszaföldvár el­len, ám a nagy vetélytárs alattyá- niak megóvták május kilencediki mérkőzésüket, Varga László jogo­sulatlan játéka miatt. A fiatalember szerepeltetése okán egyébként még két együttes fejezte ki nemtetszését, a zagyvarékasi és pusztamonostori egyesület vezetősége szintén bead­vánnyal fordult a szövetség felé. Ennek hatására - az utolsó két for­dulóra - a megyei irányítótestület felfüggesztette Varga játékjogát, így már nem léphetett pályára a haj­rában Jászladány és Kőtelek ellen. Hogy miért volt az óvás? A ver­senykiírás értelmében csak az utolsó hat fordulóig lehet új játé­kost igazolni, tehát május elsején 24 órától nem kerülhet pecsét a friss szerzemények sportkönyvébe. Az alattyániak szerint Vargát csak május hetedikén adta ki a Szolnoki MÁV MTE Boldogházának, míg a másik fél szerint már május elsején megtörtént a klubcsere. A megyei LSZ versenybizottsága természetesen kellő alapossággal kivizsgálta az ügyet, s meghozta el­sőfokú határozatát. Kálmán László, szövetségi alkalmazott - ő ütötte rá az igazolásra a pecsétet - tanúval­lomása alapján bizonyítottnak vélte az óvás jogosságát, ezért a jászbol- dogházi együttes három vitatott eredményét megsemmisítette és 0-3-as gólkülönbséggel az ellenfe­lek javára igazolta. Ezek alapján az alattyániak végeztek a csoport élén, így ők lehetnének a tiszaföldváriak ellenfelei a bajnoki döntőben. A jászboldogháziak, ahogy az várható volt, nem hagyták annyiban a dolgot, fellebbezést nyújtottak be, mondván, a játékos kiskönyvében május 1-i dátum szerepel. Ők ta­gadják, hogy hetedikén íratták be a hamis időpontot. Két, egymásnak szögesen el­lentmondó állítás alapján kellene igazságot tenni. Varga Ferenc főtit­kár és Oláh György titkár megpró­bálkozott a lehetetlennel, azaz rá­bírni a két érdekelt felet, hogy ne az asztal mellett, hanem a zöld gye­pen, sportszerű keretek közt dönt­sék el az elsőség kérdését. Mint a fenti levélből kiderül, az Alattyáni SE elzárkózik a mérkőzés megis­métlésétől, hiszen nem hibáztatható a kialakult helyzetért. Nem akarjuk a döntőbíró hálátlan szerepét felvállalni, ráadásul néhány dolgot nem is értünk. Hogy lehet az, hogy az NB III-ból szombaton erő­sítésként igazolt játékos va­sárnap a megyei másodosz­tályban nem szerepel új csa­pata rangadóján (máj. 2.: Jászdózsa-Jászboldogháza)? A jegyzőkönyvek szerint Varga László május 1-jén még a kispadon ült az St. Ko­hász - MÁV MTE mérkőzé­sen, tehát a hátulról számított hatodik fordulóban még szol­noki játékosnak számított. Esetleg egyazon fordulóban, két különböző osztályban sze­repelhetett volna? Az NB III-as együttes veze­tői állítják, hogy május else­jén 19.30-kor adták ki Vargát a boldogháziaknak a szolnoki Piros-kék vendéglőben. Ha egy kicsit utánaszámolunk, kiderül, az időpontok vala­hogy nem stimmelnek. A MÁV MTE akkor szombaton fél ötkor kezdett Salgótarján­ban, fél hét körül ért véget mérkőzése. Fürdés, öltözés, utazás - 136 kilométer - nem fér bele egy órába. Ha minden klappol, esetleg kilencre ér­hettek haza. Ha akkor alá is írta a szakosztály vezetője az átigazolási lapot, a boldoghá­ziaknak még meg kellett ke­resniük lakásán a szövetség ügyintézőjét, rá kellett venni, hogy bemenjen az irodába a bélyegzőért. Ennyit bajlódtak a játékjog megszerzésért, s akkor nem szerepeltetik a másnapi rang­adón? Vajon ki mond igazat és ki állít valótlant? (Géléi) Hét végi sportműsor SZOMBAT Asztalitenisz. Az egész­ségügyi dolgozók XVIII. országos találkozója, Szol­nok, Tiszaligeti Sportcsar­nok, 8.30. Sakk. A megyei szövet­ség küldöttgyűlése, Szol­nok, Mátyás kir. u. 31., 9.00. Tömegsport. Társada­lombiztosítási sportnapok, Szolnok. Atlétika, férfi lab­darúgás, Tiszaligeti Sta­dion, 9.00, női röplabda Olaszbányász Sportcsar­nok, 9.00, sakk, Tiszaligeti Motel 9.00, asztalitenisz, Olajbányász Sportcsarnok, 14.00, ünnepélyes ered­ményhirdetés Hotel Tisza, 19.00. Idegenben szerepelnek: a Szolnoki MÁV MTE atlé­tái Zalaegerszegen az or­szágos vidékbajnokságon, a Komplex EC strandröplab- dázói Dunaújvárosban. VASÁRNAP Asztalitenisz. Az egész­ségügyi dolgozók XVIII. országos találkozója, Szol­nok, Tiszaligeti Sportcsar­nok, 9.00, eredményhirde­tés 11.30. Labdarúgás. NB III. Mátra-csoport: Szolnoki MÁV MTE-Balássagyar- mat, Véső u., Topánka, Tö- rökszentmiklós-Rákospa- lota, Kiss Gy., Jászbe- rény-Szolnoki Cukorgyár, Damyi, Karcag-Dunakeszi, Bogár. Megyei I. o.: Szol­noki Vegyiművek-Kun- szentmárton, Veres, Új- szász-Mezőtúr, Sebestyén, Tiszajenő-Martfű, Tombor, Kunhegyes-Szászberek, Fe- renczi, Jánoshida-Jászkisér, Szabari, Tószeg-Szajol, Nagy R., Besenyszög- Jászalsószentgyörgy (He­ves m.), Tiszafüred-Kisúj- szállás, Varga S. Kezdés minden osztályban egysé­gesen 17.00 órakor. Fegyelmi határozatok. Erdei T. (Újszász) és Juhász A. (Kisújszállás) írásbeli fi­gyelmeztetésben részesült. Klenyár Zs. (Mezőtúr) 1, Nagy L. (Túrkeve) 2 baj­noki, ill. kupamérkőzéstől eltiltva. Idegenben szerepelnek: a labdarúgó NB III. Mátra-csoportjában Jász­apáti Salgótarjánban, a Rákóczi SE Pásztón. Sportextra-ajánlat A labdajátékok bajnokságai­nak befejeztével a Sportextra is „karcsúsodni” fog. Ezen a héten azonban még a megszokott öt oldalon olvashatják a hétvége sporteseményeiről szóló tudósí­tásokat. Labdarúgás Az utolsó fordulóhoz érkez­tek a különböző osztályú labda­rúgó-bajnokságok. Még mindig nyílt az NB III. Márta-csoport- jának bajnoki címe, de a kiesők kiléte is kérdéses. Vasárnap es­tére azonban már mindenre fény derül. A megyei első osztályban már hetekkel ezelőtt eldőlt, ki lesz a bajnok, de jó néhány csa­pat „remeg” még a kieséstől félve. Mindenesetre érdekes és izgalmas mérkőzésekre lesz ki­látás vasárnap öt órától. Kosárlabda Mezőtúron rendezik péntek­től vasárnapig a Diákolimpia IV. korcsoportos országos dön­tőjét. Nyolc-nyolc lány-, illetve fiúcsapat mérkőzik az arany­éremért, sajnos Jász-Nagy- kun-Szolnok megye képviselő­inek távollétében. Ettől elte­kintve valószínűleg jól fognak szórakozni azok, akik kiláto­gatnak a mérkőzésekre. Asztalitenisz Az egészségügyben dolgo­zók országos aszalitenisz-ver- senyét rendezik Szolnokon a Tiszaligeti Sportcsarnokban a hét végén. Idén már tizennyol­cadik alkalommal kerül sor erre a vetélkedésre, remélhetőleg ezúttal is a hagyományokhoz méltó szolnoki szerepléssel. Tömegsport A társadalombiztosításiak is követik az egészségügyiek pél­dáját, és háromnapos sportvia­dalt rendeznek péntektől vasár­napig. A focin és röplabdán kí­vül aszaliteniszben, atlétikában, sakkban mérik össze erejüket és tudásukat öt megye tb-s dolgo­zói. A Tiszaliget sportlétesít­ményeiben zajló eseményre szívesen várnak hozzátartozó­kat és kívülállókat, érdeklődő­ket egyaránt. Ezenkívül hétfői lapszá­munkban olvashatnak még a tö­rökszentmiklósi kézilabdások szerepléséről, a Szolnoki Ve­gyiművek röplabdás lányairól, sportoló családok sorozatunk­ban pedig bemutatjuk a Szigeti família két tagját. Tenisz Brit győzelemre senki sem fogad Az angolok nem lennének angolok, ha nem kötnének min­denre fogadást. A wimbledoni teniszbajnokság előtt a bukmé­kerek mindig közzéteszik az esélyeket. Sokat elárul a hétfőn kezdődő füves pályás viadal erőviszonyairól, hogy többet fi­zetnének a fogadóirodák egy esetleges brit győzelemre, mint Elvis Presley vagy a Loch Ness-i szörny felbukkanására. A bukmékerek ezer az egyhez adják szigetországi teniszező diadalát. Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy eddig még nem akadt senki, aki hazai győ­zelemre fogadott volna, tekin­tettel arra, hogy az utolsó angol bajnokot 1936-ban(!) avatták Wimbledonban Fred Perry személyében. A nők versenye idén különös jelentőségű, mivel most avatják a tenisz szentélyének 100. Steffi Graf lehet a 100. wimb­ledoni női verseny győztese hölgybajnokát. Az első győztes 1884-ben egy 21 éves, Maud Watson nevű angol teniszezőnő volt, aki a 13 fős torna döntőjé­ben húgát, Liliant verte meg. A nők mindaddig nem kezdhették el versengésüket, amíg a férfiak nemes vetélkedése be nem feje­ződött. Ezzel szemben az idei legjobb játékosnő 417 ezer dol­lárt vehet fel a kasszánál, mi­után „végigrágta” magát a 128-as főtáblán ... Erre egyéb­ként a legnagyobb esélye Steffi Gráfnak van, annak ellenére, hogy a világelsőségét vissza­szerzett német sportolónő rajtja még egy héttel ezelőtt is kétsé­ges volt (csonthártyagyulladás­sal bajlódik a lábában). A 23 éves favorit hat éven belül ötö­dik wimbledoni diadalára ké­szül, pályafutása során ez lenne a 13. Grand Slam-trófeája. A címvédő öt év alatt mindössze egyszer kapott ki füvön (1990-ben a Garrison elleni elődöntőben), s a tavalyi finálé­ban az ezúttal hiányzó Szeles Mónikát ütötte el a győzelemtől. A férfiak rendkívül kiegyen­súlyozott mezőnyében a sorso­lás láttán Stefan Edbergre mo­solygott rá leginkább a szeren­cse. A kétszeres wimbledoni bajnok viszonylag könnyű ágra került, először a selejtezőből kap ellenfelet, majd pedig csak a negyedik fordulóban jutna neki kiemelt ellenfél, az osztrák Thomas Muster személyében. A kiemelés alapján a negyed­döntőben Ivan Lendl várna rá, igaz, az amerikai játékosnak előtte még az ukrán Andrej Medvegyev útját állhatja. Bér­mentesítés nélkül adható fel POSTAHIVATAL HELYBEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom