Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-18 / 140. szám

Időszerű teendők a kertben Zöldségesben még pótolhat­juk a hiányzó paprika, káposzta, paradicsom töveket. A nagy melegben eredésük lassú, ezért gyakori öntözésükről gondos­kodjunk. A paradicsom gyor­sabban érni fog, ha a töveknél kinövő hajtásokat tőből levág­juk. Később a bogyók magassá­gáig a leveleket is szedjük le. A talajra érkező hő visszaverődik és a bogyók gyorsabban piro­sodnak. A magasabbra növő tö­veket karózzuk, így a viharká­rokat megelőzhetjük. Megkezdhetjük az őszi érésű káposztafélék palántázását. Még palánta is nevelhető. Ez esetben a magvetést fólia csík­kal takarjuk be, így igen gyor­san kikel. Arra ügyeljünk, hogy a talaj felszíne ki ne száradjon. Másodvetésként vethető a téli retek, zöldbab, cékla, póré­hagyma. Gyorsabb lesz a kelés, ha a vetőbarázdát jól beöntöz­zük és így vetjük bele a magot. Morzsás talajjal takarjuk vissza a barázdát. Az uborka többet és rendsze­resen terem, ha támberendezést alkalmazunk. Gondozása, sze­dése könyebb. Öntözését tőről végezzük. A gyümölcsösben elérkezett a cseresznye szedés ideje. Sok baleset, maradandó károsodás következik abból az alapvető szabály megsértéséből, mely úgy szól: egy kézzel kapasz­kodni kell! Az ördög ugyanis nem alszik. Elegendő egy méh- csípés, létramegbillenés és má­ris kész a baj. Megkönnyítjük a biztonságos szedést, ha két vas­kampót használunk. A rövidre a kisvödröt akasztjuk, melyet az ágra teszünk. A hosszabb kam­póval húzzuk be a külső ágakat, a másik végét rögzítő ágba akasztjuk. így egyik kezünk ka­paszkodásra szabaddá válik. Eső áztatta, laza talajon érde­mes a magas létrát erős ághoz kikötni, az eldőlést így meg­előzhetjük. Cseresznyét és meggyet kocsánnyal szedjük. Óvjuk a termőrészt, melyen a termés van. Ne törjük le a ter­méssel, mert a jövő évi termőa­lapot semmisítjük meg. A szőlőben folytatjuk a kötö­zést. A kinövő hónaljhajtásokat 1-2 levél felett csípjük vissza. Ezzel a levél hónaljában lévő főrügy nem hajt ki és a jövő évi termés alapja lehet. A csonká­zást (tetejezést) június végén végezzük. Túl korai csonkázás ugyanis sok hónaljhajtás kép­ződést idéz elő. Ne feledkezzünk meg a tava­szi, „gyökémyakban végzett” oltások gondozásáról. Óvatosan bontsuk ki és ujjunkkal kapir- gáljuk el a talajt a fiatal hajtás­tól. A harmatgyökereket, a mélyről kitörő hajtásokat vág­juk le. Friss, morzsalékos talaj­jal takarjuk be az oltványokat. A hónap végéig zöldoltást is készíthetünk, amennyiben az alany vesszők még nem fásodtak meg. A hiány pótlására ez a leggyorsabb eljárás. Egy tőben több oltás is végezhető, így még több tőkét nyerhetünk. B.I. Megyeszerte tombol az aszály • • Öntözni kell a gyümölcsösben is! Ajánlatos az öntözéseket késő délutáni, sőt az esti idő­szakokra ütemezni, hiszen a nappal végrehajtott vízpótlás (különösen a szórófejes öntö­zés) során a párolgási veszteség a 30-40 százalékot is elérheti a szél, s a magas hőmérséklet együttes hatásaként. Az esti órákban végrehajtott öntözés fiziológiai hatása is kedvezőbb, s a kiadagolt víz- mennyiség nagy hányada hasz­nosul úgy, hogy vízkapacitásig feltölti az aktív talajréteget. A gyümölcsfák, bár mélyen gyökerező, erőteljes gyökérze­tet fejlesztő növények, és így ál­talában jobban bírják a száraz­ságot, ugyanakkor azonban nagy vízfogyasztók is. A csapadékhiányos, elégtelen vízellátottságú időszakok, mint az idei nyár, fiziológiai zavart okoznak az ültetvényekben: ko­rai gyümölcshullás, apró termés stb. A rügydifferenciálódás idő­szakában (nyár dereka, második fele) elmaradt vízpótlás pedig a jövő évi termés kialakulásának lehetőségét teszi kockára. Különösen a kései érésű gyümölcsösök (alma, körte, szilva, őszibarack) öntözésigé­nyesek, mert ezek gyümölcsfej­lődése az általában csapadék­szegény nyári, nyár végi hóna­pokra esik. Ezek május-július közötti időszakban történő ön­tözése tehát különösen indokolt. Itt kis vízadagokkal nem érünk célt, a felső 100-120 centiméte­res talajréteg alapos (vízkapaci­tásig történő) beáztatása szük­séges ahhoz, hogy a már hi­ányzó nedvességtartalmat pó­tolni tudjuk. A gyümölcsfák öntözésénél gyakorta tapasztalt, úgynevezett „tányérozás” helyett, sokkal célravezetőbb a lombkorona alatt, a „csurgóban” kiképzett kör barázdába adagolni az öntö­zővizet. A fák vízfelvételében jelentős szerepet játszó hajszál­gyökerek ugyanis ebben a zó­nában helyezkednek el, a ba­rázdába adagolt víz a mélyebb talajrétegbe szivárogva, szinte maradéktalanul hasznosul. Öntözéseink célja ma: a hi­ányzó csapadék pótlása, talaja­ink további veszélyes mértékű kiszáradásának megakadályo­zása, a máris tapasztalható aszálykárok mérséklése. Arday László Gyümölcsös barázdás áztató öntözése Az elmúlt időszak időjárását bátran minősíthetjük rendkívü­linek, hiszen a szokatlanul me­leg, ugyanakkor csapadéksze­gény május rég nem tapasztalt vízellátottsági problémákat produkált a talajokban, s ezen keresztül a vegetációban. Nemcsak a szántóföldi nö­vénytermesztésben, de különö­sen a házi kertekben, gyümöl­ha eddig még nem vált szüksé­gessé kiemelkedően nagy ví- zemnnyiségek sürgős, egyszeri kiöntözése, de ha saját hibánk­ból vagy a különösen kedvezőt­len, aszályos időjárás miatt olyan helyzetbe jutottunk, hogy ennél kevesebb öntözővíz már nem lenne elegendő a növények számára, feltétlenül adjuk ki a szükségletet. Uborka csepegtető öntözése esősökben kell, hogy előtérbe kerüljön az öntözés, s ha vala­mikor is égetően fontos volt a hiányzó csapadék mesterséges pótlása, az aszálykárok elhárí­tása, akkor napjainkban különö­sen az. Talajaink vízkészletének rohamos csökkenését lép- ten-nyomon tapasztalhatjuk, de az úgynevezett talajaszály (a felvehető víz hiánya) mellett az idei tenyészidőt légköri aszály- lyal is jellemezhetjük, hiszen a „nyári” forróságban egyes nö­vények párologtatása annyira intenzív, hogy a gyökérzet víz­felvétele nem tud azzal lépést tartani. Öntözni kellett, és kell to­vábbra is! A cél a kertészeti kul­túráinknál a gyökerekkel dúsan átszőtt, (aktív) 30-35 centiméte­res felső talajréteg alapos át- nedvesítése, s ennek az állapot­nak a fenntartása. Ha az indo­koltnál kevesebb vízmennyisé­get adunk ki, annak csak ele­nyészően kis része fog haszno­sulni, ugyanis a nappal erősen felmelegedő, 5-10 centiméteres talajréteg szinte órák alatt kiszá­rad, s a kiöntözött vízmennyi­ség 80-90 százaléka haszonta­lanul elpárolog. Akkor végeztünk jó munkát, Milyen betegségekre, kártevőkre számíthatunk? Aktuális növényvédelem Minden évben felhívnjuk a figyelmet az amerikai fehér szövőlepke elleni védelemre. Ez a károsító szokta a házi- és szórványkertekben a gyü­mölcs - és haszonfák leveleit lerágni. Nemegyszer okoztak már a lárvák tarrágást is. Ebben az évben - megfigye­léseink alapján - a lepkék meg­jelenési ideje, azok mennyi­sége hasonló volt az elmúlt évek első nemzedéki átlagá­hoz. Ez fénycsapdával jól nyomonkövethető. Sokkal ne­hezebb volt megfigyelni a to­jásrakást és lárvakelést. A szokatlanul nagy szárazságban a tojáscsomók egy része való­színűleg leszáradt, a lárvák csak ott tudtak kikelni, ahol nedvesebb mikroklíma alakult ki. Összességében: az eddigi megfigyelésünk alapján az első lárva nemzedék az átlag­tól eltérően alacsonyabb egyedszámban károsít. Ettől függetlenül minden mezőgaz­dasági terület tulajdonosának és használójának kötelessége, hogy a kártevő ellen - ha káro­sít a területén - eredményes védekezést hajtson végre. Aki ezt elmulasztja, szabálysértést követ el. Védekezni ellene kezdetben a kis hemyófészek leszedésével, azok megsem­misítésével lehet, ha a lárvák szétmásztak Unifosz 50 EC-vel, Decis 2,5 EC-vel is eredményesen irtható. Az előzőekben már említést tettünk arról, hogy más-más környezeti körülmények (idő­járás változások) között min­dig más károsítók elszaporo­dásának vannak meg a feltéte­lei. Vannak, amelyek nedves­ség, de vannak amelyek a szá­raz környezet hatására szapo­rodnak jobban. Ez utóbbiak közé tartoznak a levélaknázó­molyok, a takácsatkák, beteg­ségek közül elsősorban a liszt­harmat betegségek. A levélaknázómolyok, mint ahogy az a nevükben is szere­pel, a különböző gyümölcsfák (meggy, cseresznye, alma, körte) leveleit károsítják. A kártételt több faj is okozhatja, évenként és helyenként más-más fajok károsítanak. Tömeges elszaporodásuk ese­tén korai (július-augusztus) lombhullást is okozhatnak. Kártételük az asszimilációs felület és a következő évi ter­més csökkentésében nyilvánul meg. Fajtól függően jelennek meg a kárképek. Van, amely a levél fonákon, és van, amely a levél színén károsít. A károsí­tás következtében kialakult aknák alakja is eltérő. Jelenleg a lombosfa-fehérmoly és az almalevélaknázómoly kárté­tele van túlsúlyban. Mindkettő a levél színén készít aknát. Az előbbinél, amíg a lárva az ak­nában tartózkodik, az akna feletti bőrszövet világosbarna, távozása után sötétbarna, majd szürke lesz. Az utóbbinál ez barnás-vöröses, majd ezüstfe­hér színű lesz. Az utóbbi években a lombosfa-fehér­moly kártétele dominált, vár­hatóan így lesz ez ebben az évben is. A károsítónak az idő­járástól függően 2-3 nemze­déke fejlődik évente, amelyet a vegetációs időben nehéz egymástól elválasztani. A kár­tevők legsebezhetőbb fenoló- giai állapota az imágó, vagyis a kifejlett lepke elleni védeke­zés. Ez ellen a Decis 2,5 EC, a Chinetrin 25 EC vagy az Uni­fosz 50EC hatásos. Mindkét aknázómoly második nemze­dékének imágórajzása most várható nagyobb mennyiség­ben. Fokozottan kell számolni a piros gyümölcsfa takácsatka kártételére is. Ez a kártevő a kifejezetten aszályos, meleg nyarat kedveli. A hőmérséklet­től függően 4-6 nemzedéke fejlődhet. A tavaszi megjele­néstől kezdve gyakorlatilag minden fejlődési állapot elő­fordul a nyár folyamán. Kárté­tele a levelek szívogatásában áll, a levelek fakulnak, sárgul­nak. Súlyos esetben korai lombhullást okozhatnak. Erős felszaporodásuk esetén ajánla­tos speciális atkaölőszerrel védekezni ellene. Elég nehéz a kaliforniai pajzstetű elleni védekezés is, hiszen a kifejlett egyedek pajzs alatt élnek. Érzékeny fe- nológiai állapot a hímrajzás és a mozgó lárva alakok megje­lenése. Ez utóbbi állapot van jelenleg, így a kártevő - ahol károsít - most jól irtható pél­dául a Chinetrin 25 EC-vel. Az elmúlt időszak viharos időjárása több kertben is fel­hívta a figyelmet az eddig nem nagyon figyelt kártevőre. Ez a farontó lepke. Lárvája a fák törzsében, ágaiban rág járatot. Az így elgyengített részek erős szél hatására eltörnek. A fertő­zött fák, illetve ágrészek tövé­ben és a fa alatt ürülékcsomók jelzik a kártétel nyomát. Vé­dekezni mechanikai úton lehet úgy, hogy az ürülék megjele­nési helyén a rágás irányába drótot dugva elpusztítható a lárva, vagy a járatba tömény Unifosz 50 EC-vel átitatott rongyot kell csavarni. Kasza Imre Agrárrendezvények határainkon túl Az év második felében a kör­nyező szomszédos országokban több figyelemre méltó agrár- gazdasági rendezvényt, kiállí­tást tartanak. Ezek kiváló al­kalmat adhatnak a kis agrárvál­Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán lalkozásoknak a nemzetközi bemutatkozásra, a kereskedelmi és együttműködési lehetőségek feltárására. Általában az ilyen rendezvényeken való magyar résztvételt az NGKM pénzügyi­leg is támogatja, melynek igénylését célszerű a szervező vállalkozásokon keresztül lebo­nyolítani. A legközelebbi ilyen rendezvényre Nyitrán kerül sor augusztus 14 és 22 között. Az Agrokomplex ’93 nevet viselő kiállítás magyar szervezője a budapesti Agroexpo Kft. (1119. Budapest, Tétényi út 101/c, Tel./fax: 162-3877.) Ugyancsak augusztusban, 21-29-én kerül megrendezésre Szlovéniában a Gomja Radgonai agrárvásár, melyről a Zala megyei FM hiva­tal tud információt adni. Gazdahumor Két gazda beszélget. -Oszt tudja-e kend, hogy melyik oldalán van több szőr a Csillag nevű lová­nak? Nem - válaszolja a kérdezett.-Hát én megmondom. Amelyik oldalára a farkát csapja. * Gyanútlanul kapirgál egy tyúk az országút porában. Egyszerre egy hatalmas autó robog arra és puff, keresztül megy a tyúkon. A tyúk egy ideig mozdulatlan marad, de később felkel, megrázza magát és így szól: - Ejha! Ez aztán kakas volt a javából. * Úrvacsoraosztáskor János gazda is sorra kerül. A nagy tiszteletű úr kezébe adja a borral teli kelyhet, amit őkelme egy hajtásra mind ki­issza. A tiszteletes úr látván, ahogy a bor eltűnik az áldozó torkában, megszólal: -Sok lesz az a bor Já­nos! -De sok itt uram a bűn is - vá­laszolja a gazda. » * Egy farmer éjjeliőrt keres. Az egyik jelentkezőnek azt mondja: Rendelkezik maga azokkal a képes­ségekkel, amelyek egy éjjeliőri ál­lás betöltéséhez szükségesek? Hogyne - feleli ajelölt - a legkisebb zajra azonnal felébredek. B.I. Két száron négy szem? Megáll az é szem! Fotó: Barna Sándor v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom