Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-02 / 126. szám

1993. június 2., szerda Hazai tükör 3 A körülményeink nem dédelgetik a gyerekeket Az MSZP Tiszaföldvár vá­rosi szervezete fórumra hívta a városba Csehák Juditot. Ebből az alkalomból beszélgettünk a képviselőnővel.- Ha most volna pályakezdő fiatal, hány gyereket vállalna?- Kettőt biztosan, de talán hármat is. Minimum kettőt azért, mert a gyerekeknek kell hogy legyen testvérük, hiszen az nagy biztonságot jelent min­denkinek, mint ahogy az én számomra is nagy biztonságot jelent, hogy testvéreim vannak. És minél nagyobb egy család, annál színesebb közösség. Jól tudom, hogy a mai húszévese­ket nem az korlátozza az ehhez hasonló vágyak valóra váltásá­ban, hogy önzők vagy kényel­mesek. Hanem amikor megszü­letik az első gyerek, tapasztal­ják, hogy milyen iszonyú ne­hézségek, áldozatok és kocká­zatok árán lehet nevelni, milyen sokba kerül a nevelése. Nem teljesülnek időben azok az el­képzelések, vágyak - például otthonteremtés -, amelyet sze­retnének, és ez is kétségessé te­szi már a második vagy a har­madik gyerek vállalását. Minden nő gyereket akar A mai fiatalokat, azt hiszem, a munkahely biztonsága foglal­koztatja a legjobban. Ha egy olyan alkalmazott lennék, aki­nek ma Magyarországon bár­mikor megszűnhet a munkahe­lye, ha olyan szakmám volna, amelyet nem önállóan gyako­rolhatnék, hanem döntően befo­lyásolnák a mai gazdasági kö­rülmények, akkor bizony nagy lelkierő vagy bátorság kellene ahhoz, hogy második vagy harmadik gyereket vállaljak.- Nagyon sokan rásütik a fia­talokra a bélyeget a gyermek- vállalás miatt, hogy önzők.- Biztos, hogy nem önzők. Én még ahány nővel beszéltem, mindegyik gyereket szeretett volna. Azzal is tisztában va­gyok, hogy a gazdag társadal­mak, a létbiztonság nem terem­tik meg a nagyobb család igé­nyét. Nem hiszem, hogy a gaz­dagodás önmagában elegendő volna ahhoz, hogy több gyerek szülessen Magyarországon. De itt, ebben a pillanatban a mun­kanélküliség a legnagyobb visz- szatartó erő.- Azt szokták mondani, hogy a mai társadalom gyerekelle­nes.- Ha ezt mondjuk, akkor az egész társadalmat kellene elma­rasztalnunk. A körülmények nehezítik a gyerekvállalást és a gondtalan felnevelésüket. A sta­tisztikák azt mutatják, hogy a mai gyerekek több mint 50 szá­zaléka létminimum alatti vagy körüli egy főre jutó jövedelem­mel rendelkező családban nő fel, és a mai családok harmada kifejezetten nélkülöz. Az isko­lások egyharmada éhezik, mert sem otthon, sem az iskolában nem jut hozzá a kielégítő táp­lálkozáshoz. Az egészséges életkörülményeket nem tudják a szülők megteremteni. Nagyon sok olyan dologban is nélkü­lözni kénytelenek, mint például könyvek, kirándulás, családi üdülés. Tehát a körülményeink nem dédelgetik a gyerekeket. Féltem is őket, mert a munka- nélküliség, a szegénység, a tár­sadalom peremére szorultság, a hátrányos helyzet örökölhető. Öröklődik is generációkon ke­resztül! Nem véletlenül tarto­zom a szocialistákhoz, mert a velem dolgozó politikusok el­gondolásaiban találom meg azokat a programelemeket, amelyek a társadalmi esélyek egyenlőtlenségének csökkenté­sét célozzák.- Korábban gondot fordítot­tak arra, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek is bekerül­hessenek az egyetemekre, főis­kolákra. Ezt most mi pótolja? Kevés a családi pótlék- Elfogadjuk azt, hogy egyenlőtlenségek vannak, ame­lyek a piacgazdaságban még fokozódnak is. De szeretnénk, ha a megszületett emberkék esé­lye az egyenlőségre nem rom­lana. Az esély lehetőségét akar­juk megteremteni, erősíteni. Az egészséges felnövekedés esé­lyét mindenképpen meg kellene adni. Azoknak a családoknak, ahol minimális feltétele sincs meg az egészséges életmódnak, az önkormányzat és az állam adjon támogatást ahhoz, hogy bölcsődébe, óvodába adhassa a szülő a gyereket, ahol megfe­lelő étkezéshez jut. Szélesíteni kellene azokat az önkormány­zati szociális támogatási lehető­ségeket, amelyek segítenek ki­lábalni a családoknak a krízis- helyzetekből. Kevésnek tartom a családi pótlék összegét, és állandóan csökkenőnek az értékét, teljesen elfogadhatatlannak a kormány­nak és a pénzügyminiszter úr­nak azt a tértét, hogy meg akarja adóztatni a családi pótlé­kot ...- Nyugati példákra hivatkoz­nak.- Az egy más típusú adó­rendszer! Változatlanul fontos­nak tartom a tehetséggondozást. Nemcsak karitatív szervezetek­nek, hanem az államnak is tuda­tos programot kell készíteni arra, hogy a tehetséges gyerek ne csak az általános iskolát vé­gezhesse el, hanem a diplomáig is eljuthasson. Én úgy látom, hogy ma gyenge anyagi bázissal rendelkező, jó szándékú alapít­ványok próbálnak ilyen célokat támogatni - és mintha ezekről a célokról az állam maga lemon­dott volna, legalábbis az okta­tási törvény ezt példázza. A munkanélküliség a legna­gyobb fenyegető társadalmi probléma, amely a fiatalok in­dulását nehezíti. Évekre megha­tározó, hogy el tud helyezkedni egy fiatal vagy sem. Csődhelyzet alakulhat ki? Ezeket a jelenségeket én ke­zelendőnek tartom, elfogadha­tatlannak, olyannak, amelyet nem kell tudomásul venni szó nélkül.- Az egészségügyben dolgo­zók az egészségügy összeomlá­sától félnek. Mekkora veszélye van ennek?- Jogos az aggodalom, van mitől tartani. Az egészségügy finanszírozási forrásai nem ele­gendőek, az idén sem képesek ellentételezni az inflációt. Szep­temberben egy többletadmi­nisztrációval járó egészségügyi finanszírozási reform indul, emelkednek a gyógyszerárak, az infláció magasabb lesz a ter­vezettnél. Ez terheli a kórházak költségeit, így tehát okkal fél­nek az egészségügyben dolgo­zók és az egészségügy ellátási színvonaláért aggódók, hogy akár egy totális csődhelyzet is kialakulhat. Ha nem is a teljes összeomlástól tartok - mert azt hiszem, hogy az egészségügy­ben dolgozók hivatástudata a legrosszabb körülmények kö­zött is továbbviszi a szolgálta­tást -, de attól igen, hogy ilyen erőfeszítések mellett is dráma­ian csökkenni fog az ellátás színvonala. Paulina Éva Fotó: Nagy Zsolt Kedvezmény kárpótlási jegyekre Az Állami Vagyonügynök­ség szeretné elérni, hogy a kár­pótlási jegyért részvényt jegy­zők, illetve cserélők is részesül­hessenek befektetési kedvez­ményben a személyi jövedele­madó keretében - tudta meg az MTI az ÁVÜ-ben kedden. A jelenlegi szabályok szerint a kárpótlási jegyek után nem kell személyi jövedelemadót fi­zetni, hiszen a kárpótlás nem számít bevételnek. Igaz ugyan, hogy ha kárpótlási jegyért sze­rez valaki valamilyen vagyon­tárgyat és azt értékesíti, akkor az ellenérték már jövedelemnek számít. így például személyi jövedelemadó köteles a kárpót­lási jegyért szerzett részvény ár­folyamának emelkedéséből származó nyereség is. Ez volt az indoka eddig annak, hogy a be­fektetési kedvezmény nem vo­natkozott a kárpótlási jeggyel szerzett részvényekre. Ugyan­akkor az ÁVÜ szerint a kárpót­lási jeggyel részvényt szerzők indokolatlan hátrányba kerül­nek emiatt a készpénzes vásár­lókkal szemben, s ez csökkenti a kárpótlási jegyek tulajdonosai között az érdeklődést a rész­vényjegyzések iránt. (MTI) Kábítószercsempészek Két nagyobb kábítószer-szál­lítmányt is lefoglaltak a pénz­ügyőrök az elmúlt napokban - tájékoztatta a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­noksága kedden az MTI-t. A gyulai közúti határátkelő- helynél 15 kilogramm heroint találtak egy török állampolgár­nál Mercedes típusú személy- gépkocsijában. A másik kábító­szerfogás a lökösházai vasúti határátkelőhelynél történt. A Balt-Orient nemzetközi gyors­vonat egyik utasfülkéjében egy kartondobozban mintegy más­fél kilogramm kábítószert talált a vámellenőrzést végző pénz­ügyőr az ülés háttámlájába rejtve. „Az ország sorsával nem hagyunk játszani” Pozsgay Imre Karcagon A hét végén a Kunhalom Klub vendége volt Pozsgay Imre országgyűlési képviselő, a Nemzeti Demokrata Szövetség társelnöke. Kérdésekre válaszolva a népi-nemzeti kör jövőképéről elmondta: ha van valami, ami időszerű, ez az. Ha ez a fajta új- jászületési törekvés nem lett volna Kelet-Európábán, akkor a szovjet birodalom még ma is állna. Égető kérdés, hogyan megyünk az integrációba, arra kell törekedni, hogy ne Európa söprögetői legyünk. A Nemzeti Alaptantervről is beszélt. Olyan NAT kell, amely nem vállal világnézeti szerepet, de középpontba állítja a nemzeti értéket. Jó lenne olyan közmeg­egyezéses oktatási törvényt létrehozni, ami nincs kitéve minden kormányváltás szeszé­lyének. Meg kell határozni benne szigorúan az állam szere­pét az oktatásban. Az NDSZ a Magyar Útról azt tartja, hogy az MDF-nek meg kellene oldania a belső vitáit. Nagyon fontos, hogy a kezde­ményező szerep a nemzeti ol­dalról ne menjen el máshová. A közeljövőben a nemzeti demok­rata erőknek kell megvívnia a magyar fejlődést. Az ország sorsával nem hagyunk játszani, csak olyan pártokkal lépünk szövetségre, akik ugyanezt gondolják, s ezt is ígérik - mondta végezetül az előadó.-de ­Szociáldemokrata vezetők a megyeházán Kétséges egység A szociáldemokrata pártok or­szágos vezetői találkoztak szombaton, a megyeházán meg­tartott lakossági fórumon. Ko- rompai János, a meghívó-házi­gazda Bogár Ottó megyei alel- nök által is képviselt párt, a Magyarországi Szociáldemok­rata Párt alelnöke szólt először. Azért létező párt az MSZDP, mert 150 tagszervezete van - jegyezte meg, tagja továbbá a Szocialista Intemacionálénak és megalkották programjukat. Ez­zel kapcsolatban kiemelte: a pi­acgazdálkodást támogatják, de nem a száz évvel ezelőtti mó­don. A saját hibájukon kívül hátrányos helyzetbe került em­bereket a társadalomnak kell támogatnia. A legfontosabbnak a négy szociáldemokra párt egységét tartotta és a választásokra való felkészülést. Takács Imre, a Szociálde­mokrata Párt elnöke elsők kö­zött volt, aki elindította a pártot - mondotta a halgatóságnak. Egy markáns program kell - hívta fel a figyelmet. Meg kell tudni, miként jutot­tak vagyonhoz 1989 után egyes emberek. Király Zoltán parlamenti képviselő, a Szociáldemokrata Néppárt ügyvivője hangsú­lyozta, hogy elsősorban nem a múlt határozza meg a magyar- országi szociáldemokrácia élet- képességét, hanem az egység. Ellenkező esetben más párt - az MSZP - veszi át a szerepét. A szakszervezeteknek van társadalmi támogatottságuk - jegyezte meg Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszerve­zetének képviselője. A külön­böző szakszervezeti irányvona­laknak is meg kell találni a kö­zös hangot, hogy együtt tudja­nak működni. Zöld sarok Arzén van a levegőben Moise Filip: „Az együttmű ködés segíthet” A III. Fesztivál Szolnokért keretében környezetvédelmi fó­rumot rendezett a Tisza Klub. Meglepően sokan vettek részt ezen a fórumon, ami azt látszik igazolni, hogy városunkban nő a környezet- és természetvéde­lem iránti érdeklődés. A fórum vendége a román parlament tagja, Moise Filip volt, aki Románia egyik legis­mertebb természetvédője. Ő volt az első román környezet- és természetvédő parlamenti kép­viselő, aki két évvel ezelőtt Magyarországon járt, és a ro­mán parlament nevében felvette a kapcsolatot Magyarországgal. Mi adta és mi adja az aktuali­tását annak, hogy egy Márama- ros megyei képviselőt hívjon vendégségbe a szolnoki Tisza Klub? Az az egyszerű tény, hogy a környezetvédelem, de a levegőszennyezettség sem is­mer határokat. A Máramaros székhelyéről, Nagybányáról érkező képviselő megdöbbentő adatokat mondott Szajol Kié lesz a Holt-Tisza? A kérdés eldőlni látszik. A Ti- szapüspökivel közös terület tulajdonba vételéhez mind­két településnek jeleznie kellett tulajdonosi igényét, amit most Püspöki is meg­tett. Ezzel lehetővé vált, hogy Szajol az üzemeltetés jogát megkapja. A kérdés a vagyonátadó bizottság előtt van, az aláírás június elejére várható. * Június eleje mozgalmas az iskolások életében. A végső hajrá kezdődött meg, a tanulók utolsó lehe­tősége az esetleges javí­tásra. Az osztálykirándu­lások is folynak. Sajnos legtöbbjük rövid, egyna­pos kikapcsolódást jelent, mivel a szülőkre nagy anyagi terheket ró a gyer­mekek befizetése. Ennek ellenére a tanulók az or­szág legkülönbözőbb he­lyeivel ismerkednek meg: Lillafüredet, Debrecent, Szegedet, Visegrádot és a Tőserdőt keresik fel. * Pénteken volt az első szú­nyogirtás, ami közúti jármű­ről végrehajtott permetezést jelent - ezt június 10-én re­pülőgépes szórás követi. * Június 12-én ballagnak az általános iskola végző­sei. A „kirepülő fecskék” száma 54. A suli és a köz­ség méltán lehet büszke arra, hogy minden nyolca­dikost felvettek valamilyen középfokú intézménybe. A tanév június 18-án zárul. * Befejezéséhez közeledik a tavaly elkezdett gázveze­ték-építés. Úgy néz ki, a Kék Láng Kft. jó munkát végzett, tartja a határidőt - június 30-ra lefektetik a vezetéket, és július végéig az utómun­kálatok is befejeződnek. A program eredményessége nagymértékben a lakosság­tól függött, hiszen 80 száza­lékuk járult hozzá a gázellá­táshoz anyagiakkal is. * Az iskola dolgozói már most a jövő év előkészíté­sén dolgoznak. A tan­könyvrendeléseket lead­ták, a könyvek érkeznek is, de egyre drágábbak. A ne­velők számítottak erre, s egész évben gyűjtötték a pénzt, így ősszel kevesebb gond lesz a tanévkezdéssel. Uj kollégák is fognak ér­kezni, 4 tanárnő gyesre ment, 1 testnevelői állás betöltésre vár. Az induló németoktatás előkészítése is folyamatban van. * Szintén a lakosság össze­fogásának köszönhető, hogy elkezdődhetett az útépítés. Á Zrínyi utcában az útalap már elkészült - teljes egészében a lakók pénzén. Idén még az Ibolya utca fog sorra ke­rülni, mindkettőt le is beto­nozzák - önkormányzati támogatással. * Csütörtökön volt hulla­dékgyűjtés az iskolában. A fém- és papírhulladékból származó összeg a diákön­kormányzat számlájára kerül - ebből biztosítják a különböző versenydíjakat, illetve támogatják a nyári táborozást. A tanulók töb­bek között Badacsonyban országos fotótáborban, ke­rékpártáborban, illetve foci jutalomtáborban vesznek részt. * Az áfész új beruházásba fogott a községben. Az 1976-ban épült bolt épületét felújítják, a település képébe jobban illeszkedő, ízléses megjelenésű nyeregtető ke­rül a régi helyére. a valaha oly tiszta és gyönyörű környezetben fekvő Nagybánya városáról. Máramaros megye északi határán folyik a Tisza, s így az országhatárainkon túli környezetszennyezés bennün­ket is közvetlenül érint.- Nagybánya Európa egyik legszennyezettebb városa - mondotta a fórumon elhangzó ismertetőjében Moise Filip, majd így folytatta: ez a helyzet igen tragikus kömyezetszeny- nyezettségi mutatókat hordoz. A lakosság számára legveszé­lyesebb az a tény, hogy arzén van a levegőben, amely a réz- és ólombányák egyéb szennyező faktoraival súlyos egészségká­rosodást okoz a lakosság köré­ben. A helyzet megoldására egye­lőre nincsenek reális esélyek, ugyanis a 150 ezer lakosú ipari városban, ha bezárnák e rendkí­vüli módon veszélyes gyárakat, a lakosság 90 százaléka ma­radna munka nélkül. A környe­zetvédelmi szabályok betartása pedig olyan anyagi akadályokba ütközik, melyek legyőzésére je­lenleg megintcsak nincsenek meg a feltételek. Hazánk és Szolnok környe­zetvédelmi helyzetét Moise Fi­lip jóval kedvezőbbnek ítéli, mint a romániai állapotokat, de előadásából nyilvánvalóvá vált, mennyire fontos odafigyelni környezeti problémáinkra, hi­szen csak egy életünk van, s nem mindegy, hogy az meddig tart, s hogy milyen körülmé­nyek között éljük meg. Ennek a gondolatnak a je­gyében írják majd alá Márama­ros megye és Szolnok megye között a környezetvédelmi együttműködési megállapo­dást. K. Sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom