Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-12 / 135. szám

8 1993. június 12., szombat Kulturális panoráma Kiállítás ’49-ről - Év végéig látogatható Budavár a miénk! Somogyi Győző: Görgey tábornok Éppen egy esztendeje, hogy május 21-ét a magyar honvéde­lem napjává jelölték ki, emlé­kezve egy nagyszerű magyar ka­tonai győzelemre, 1849. május 21-éré, Budavár visszavételére. Hajnali 4 órakor tűzték ki a nem­zeti trikolórt a várfokra. Bár a végső győzelemig még órákig tartó véres utcai harcokat vívtak a magyar honvédek a császári ka­tonákkal. Ennek a diadalnak állít emléket a hadtörténeti Múzeum Budavár a miénk! kiállítása, amelyett az év végéig látogathat­nak az érdeklődők, de az sem ki­zárt, hogy ebben a formában be­épül a most újrarendezés alatt lévő állandó kiállításba. A történelmi előzményeket a márciusi forradalomtól, a pozso­nyi országgyűlés törvénykezései­től, az első népképviseleti or­szággyűlési választásoktól, kez­deti békés, törvényes úton történő változásoktól indítja a kiállítás. Időrendben követi az eeménye- ket. A császári birodalom vissza- rendezési törekvéseit, a nemzeti­ségi ellentétek szítását, a Délvi­dék lángba borítását dokumentál­ják a vitrinek. Egy sorkatonai és egy honvéd­tiszti egyenruha illusztrálja, hogy a magyar szabadságharc hadse­rege hogyan állt össze. A magyar legénységű sorkatonaság 30 ezer, az 1848. május végétől szerve­ződő honvédség (1849 tavaszára) százezer katonát számlált. No­vember végére már egységes a magyar honvédség. E hadsereg száll szembe az országba betörő császári-királyi hadsereggel és az azt támogató szerb, román felke­lőkkel. E hadsereg kényszerül feladni Pestet és Budát. Ugyanők lépnek ellentámadásba február­ban Kápolnánál, sikertelenül. De ez a hadsereg az, amelynek nevét a dicsőséges tavaszi hadjárat nyomán Európa-szerte csodálat­tal emlegetik. Nagyméretű térkép részletezi a csapatállásokat, a katonai mozgá­sokat, s világossá teszi azt a ko- fábban sokat vitatott hadműveleti tervet, amely szerint a megvert császári erőket nem üldözik to­vább Bécs felé, hanem visszafor­dulnak a főváros irányába. A megvert, de egyáltalán nem szét­zilált császáriak ugyanis jelentős erőt képviselnek. S a nyugati ha­tárvidékhez közeledve újabb erő­sítésre számíthatnak. Míg a ma­gyar honvédsereg egyre távolo­dik utánpótlási bázisától, alig van lőszere, s csapatereje fele akkora, mint a Bécs alá szorított császári hadseregé. Ezért fordulnak vissza. Meg azért is, mert a szabadságharc po­litikai lépéseinek, a függetlenségi nyilatkozatnak Buda felszabadí­tásával akarnak hangsúlyt adni. Görgey Artúr főparancsnoksá­gával május 4-én érkeznek az ost­romlók a vár alá, 30 ezren lehet­nek. A védők 4764-en. De mivel a vár erősítve volt, véresen visz­szaverik a támadást. A magyarok ostromágyúkat hozatnak, és a szemben lévő Nyárshegyre, a mai Naphegyre állítják a réstörő üte­geket. Húszadikán éjszaka újabb roham következett, amit hajnali siker koronázott. Az ütközetet megörökítendő hadműveleti térkép számol be Budavár ostromáról. Egy magyar nemzeti zászló szomszédságában pedig egy császári csapatzászló van, amelyet a budavári ostrom­ban zsákmányoltak. Fegyverek, Pikéty Ágoston huszár szablyája, egy kezdetleges tüzérségi röppen­tyű, egy tábori orvosi sebészkész­let. A 9. zászlóalj híres piros sap­kái. (A magukat a harcokban ki­tüntető katonák eredetileg azért kaptak vörös sapkát, mert elfo­gyott a kék szövet. Utóbb a vörös sapka kitüntető jelkép lett.) Des- sewffy Arisztid és Leinin- gen-Westerburg Károly tábornok katonai érdemrendje. Leiningen ebben az ostromban Knézich Ká- rolytól azért vette át a hadosztály parancsnoklását, hogy elkerüljék a testvérharcot. Knézich testvére ugyanis a várőrségben szolgált. Budavár visszavételének em­lékezete máig foglalkoztatja a történészeket, hadtörténészeket. Az első könyv már 1850-ben napvilágot látott a harcokról. Az elemző munkák közül is kiemel­kedik az, amelyet a Hadtörténeti Múzeum elődjének, a Hadimúze­umnak egyik alapító igazgatója út; Aggházy Kamill munkája a mai napig kéziratban olvasható csak. (kádár) Somogyi Győző: Tüzérek Iskoláink arca Beszélgetés Ranschburg Ágnessel a pedagógiai alternatívákról Miiközben elszabadultak az indulatok az oktatási refor­mot illetően, az alternatív is­kolák a maguk útját járták. A színes intézményi palettáról, több iskolai modell békés egymás mellett éléséről be­szélgettünk Ranschburg Ág­nessel, a jungiánus iskola egyik kidolgozójával, az UNESCO nevelési bizottsá­gának tagjával.- A pedagógiai alternatívák­nak arra kell válaszolniuk, hogy szükséges-e a neveléstudomány kérdésfeltevésein változtatni ahhoz, hogy a jelen, de különö­sen a jövő történelmi problémá­inak meg tudjon felelni. Én iga­zán abban látom az alternatív pedagógiák működéséhez ve­zető utat, hogy ismételten ki­mondjuk: a pedagógia munka- módszere és gondolkodásmódja is válaszút előtt áll. Itt, Magyarországon, a rend­szerváltás után sajátos helyzet alakult ki. Az, aki eddig nem szólhatott, most újra előállhat tapasztalataival, ami egyszer már bevált az életében. Nem akar hallani a jelen rendszer problémáiról, mert ő még a múltbeli helyzetre adott vála­szait sem realizálhatta. A jelen­ben gondolkodók vagy az eddig is működőképes csoportok pe­dig a már elért eredményeikhez való ragaszkodásuk miatt nem hajlandók figyelembe venni sem azt, hogy a háttérbe szorí- tottaknak mire van szükségük - utalhatnék itt a világi és az egy­házi iskolák ellentétére -, sem pedig azt, hogy általában a pe­dagógiának milyen kérdésekre kellene válaszolnia.- E paralel folyamat mellett szerveződnek tehát az alternatív iskolák.- Méghozzá kétféle módon. Vagy van egy új emberkép-vi­lágkép gondolkodásmód, amely egyedi megközelítést kristályo­sít ki, vagy van egy érdekcso­port, amelyik a maga szempont­jainak érvényesítésére kidolgoz egy speciális módszert.- Melyik a gyakoribb?- Viszonylag hasonló arány­ban vannak jelen a közoktatás­ban, hiszen az elmúlt öt-hat év­ben, Gazsó Ferenc idejében el­indult alternatív - legalábbis szóhoz jutó - iskolai mozgal­mak mára már többnyire mű­ködő intézményekben vannak jelen. De szerveződik egy-egy kiemelt érték, képesség (művé­szet, tehetség továbbfejlesztése, számítástechnika, nyelvi specia­litás) működtetésére is iskola, amelyet csak azok tudnak igénybe venni, akik megfelelő anyagi háttérrel is rendelkez­nek.- Több alternatív iskola kap most zöld utat, mint korábban?- Az alternatív iskolák nem­csak módszertani másságukkal, hanem világképbeli másságuk­kal is nyíltan színre léphettek. Arra már nem kell energiát for­dítani, hogy megérthetővé, tole­rálná tegyék a maguk egyéb­ként valóban más alapú világ­képét, mint ami a hivatalos vi­lágkép volt. Noha elvileg a le­hetőségek növekednek, ugyan­akkor a megvalósíthatóság fel­tételei csökkennek. Csak azo­kon a területeken tud egy iskola elindulni, ahol anyagi támoga­tást is kap. Ugyanakkor ez a tá­mogatás jóval szűkebb, mint egy ilyen iskolának a célkitű­zése, és ez nagyon gyakran ve­szélyezteti a célkitűzés tisztasá­gát- ..-Ón a jungiánus iskola egyik megteremmtöje. Ebben a mo­dellben a művészet, a munka, tudomány, a vallás alapkategó­ria. A vallásnak mennyire kell jelen lennie a különböző alter­natív iskolákban?- A vallás szerepe számomra vitathatatlan. Fontossága elle­nére mégis kiemelnék egy szempontot: aki vallásos ha­gyományokat kapott, annak nem kérdéses, ám aki soha sem kapott, az esetek többségében ma sem érti, hogy miért erőlteti a másik. Pedig jó, ha visszaem­lékezünk és tudatosítjuk, hogy a nyolcvanas évek elején az ak­kori állami vezetés azért fordult az egyházakhoz, és kérte fel a Kallódó Ifjúság mozgalom el­indítására, mert egyszerűen nem tudott mit kezdeni a fiata­lok körében egyre inkább ter­jedő elidegenedéssel, erkölcsi nihillel, illetve a kábítószer megjelenésével. Az iskoláknak olyan világké­pet kell a tanulók, a szülők és a pedagógusok számára elérhe­tővé tenni, amelyben a külön­böző kultúrák, különböző vallá­sok egyformán jelentős érték­rendjére hívják fel a figyelmet. Ezek az iskolák abban nyújthat­nak segítséget, hogy megtanít­sák az öncélú, valláshoz ha­sonló jellegű technikák és a va­lóban értéket teremtő vallási igények kielégítése közötti kü­lönbséget. S. L. Gondolatok egy könyv lapozgatása közben Győrffy György: A magyarság keleti elemei A Kelet és Nyugat határán élő nemzetünk számára az utóbbi kétszáz évben egyre fon­tosabbá vált a kérdés, hová tar­tozunk. A nyugati típusú civili­zációhoz, a fejlődő régióhoz, vagy csak a periféria jellegtelen mellékszereplőiként vagyunk kénytelenek végigstatisztálni történetünket. A keleti legújabb időkben lassan pejoratív töltetű jelzővé vált, holott e frank típusú, római alapokon kiépülő feudális ki­rályságok fejlődése lehetetlen lett volna a keletről érkezett nomád népek kihívássorozata nélkül. A lovasnomádok a ken­gyel és a szügyhám elterjeszté­sével valóságos technikai meg­újulást okoztak az európai kon­tinensen. A keletről jövő inváziók so­rozata végül a középkor alko­nyán végérvényesen megtörik, és a XVI-XVIII. században a nyugat expanziója kezdi érez­tetni hatását. A magyarság esetében a sike­res beilleszkedés tette lehetővé az alapjában nyugati keresztény mintákat követő állam létreho­zását. Sikeres beilleszkedésünk okait kutatva napjainkban a nyugatról érkezett impulzusok kerültek előtérbe, kicsit megfe­ledkezve arról, hogy a korabeli magyar királyságot fontos szá­lak kötötték a napkeleti népek­hez. Győrffy György kötetében a keleti elemeket mutatja be. A kötet több 1939-1989 közt készült írást tartalmaz, a tanul­mányok sorra veszik a közép­kori magyar államkeretbe il­leszkedő keleti eredetű népele­meket. Az első írásban, a székelyek eredet és településük története címűben - amely 1941-ben ke­letkezett - sorra veszi az addig ismert fellelhető forrásokat, arra a következtetésre jut, hogy a székelység tulajdonképpen tiszta nomád életet élő török népelem volt, akiknek a később betelepített besenyőkkel együtt a csatákban való elöljárás és a határvédelem volt a kötelessé­gük. A XIII. századig a székely­ség a Kárpátok vízválasztójáig kitöltötte az addig gyéren lakott határvidéket. Kialakult a hét fő­székre és öt-hat fiúszékre tago­lódó közigazgatási szervezetük. Az állattenyésztés szerepe - kü­lönösen a marhaállományé - az egész középkor folyamán na­gyon jelentős, a lótenyésztés veszít csak teret. A csatlakozott népeket bemu­tató tanulmány bőséges nyelvé­szeti anyag elemzése és az arab források felhasználásával ké­szült. Meglepően éles logikával bizonyítja, hogy az alánok első hullámát már ott találjuk a ka­barok törzsei között. Ä dukátus területén Magyarország keleti felén élő honfoglalás előtt csat­lakozott alánok utódainak nagy része több emberöltőn keresztül ragaszkodott az iszlámhoz. A bolgár török és más kazár töredékek életében is nyilván­való az Iszlám XIII. századig tartó jelenléte. hvárezmick vagyis kalizok az Árpádkor első felének pénzverésében is fontos szerepet játszottak mohamedán vallásuk ellenére. Az 1232-ben kötött beregi egyezményben a királyság egyházi vezetői korlá­tozni igyekeztek a királyt ab­ban, hogy nem keresztényeket magas méltóságokra emeljen. A kabar kérdés legérdeke­sebb része ezen három törzsnek az etnikai vizsgálata, itt is kimu­tatható a Kazár birodalomra jel­lemző rendkívüli összetettség. Az írott források alapján a kabar törzsek Kárpátokon belüli szál­lásterületeiként az Eger völgyé­től észak-keletre elterülő vidé­ket, a Sajó és Moldva táját, a Vág pozsonyi és nyitrai vidékét és a déli határvidéket említi. A szétszórt letelepítésnek alapve­tően hadászati okai voltak. A kabar törzsek etnikai összetevő­inek finomabb feltérképezésé­hez a szerző a török és alán földrajzi nevek nyelvészeti vizsgálatát és a honfoglaláskori temetők alapos régészeti feltá­rását tartja elengedhetetlennek. A Besenyők és Magyarok című tanulmány kismonografiányi terjedelmével, adatgazdagságá­val és főként a magyarországi besenyő településterület pontos rajzával a tématerület napjaink­ban leghasználhatóbb tudomá­nyos elemzésre. Ezt a részt egyetemes történeti összefüg­gésbe ágyazza az 1971-ben ké­szült A besenyők európai hon­foglalásának kérdéséhez című írás. A Codex Cumanicus néven ismert, Velencében található kódex a kun nép legjelentősebb fennmaradt nyelvi és művelő­déstörténeti emléke. Ennek a 164 oldalból álló kódexnek la­tin, perzsa, kun szókönyve, va­gyis a kódex első része egy tu­lajdonképpeni tolmácskönyv. A második rész különféle egyházi szövegeket és glóriákat tartal­maz. A szókönyv nem egyházi és nem kizárólagosan kereske­delmi célból készült, hanem a krími, itáliai telepesek általános helyi használatára. Ä fennmaradt kódexpéldány korának és keletkezési helyének meghatározásához a papírvízje- gyek, nyelvészeti, történeti ösz- szefüggések nyújtottak támpon­tokat. A kötet második felében ta­lálható írások újbóli megjelente­tése a helytörténetírással foglal­kozó szakemberek számára nagy örömet okozott, hiszen ezek a részek a kora középkori kun és jász társadalom kutatói számára nélkülözhetetlen for­rásanyagot tárnak fel. A tanulmánykötet elolvasása után az olvasó képet alkothat ar­ról az ismétlődő folyamatról, amelyben a magyarság újra és újra kiegészül és megerősödik, keleti elemekkel beilleszti őket a kora középkor sajátos társa­dalmába, magyar nyelvűvé asz- szimilálja őket, de etnikai tuda­tukat évszázadokig őrzik. Talán ez a megszüntetve megőrző kö­zépkori kreatív magyar asszimi­lációs készség is segítette nem­zetünk fennmaradását a Kelet és Nyugat mezsgyéjén. Wirth István Júniusi moziújdonság: Facérok Forrása a Biblia A Biblia örök ihletóje az emberi elmének, alkotóerőnek, csodálatos képzőművészeti, zenei, irodalmi alkotások elevenítik fel az Ó- és Űj- testamentum szellemét és történé­seit, de a Biblia világa jelen van mindennapjainkban, nyelvünkben is. Se szeri, se száma azoknak a szállóigéknek, szólásmqndásoknak, közmondásoknak, amelyek a Bibli­ából erednek. Az egyik népszerű fesztiváldal a ’60-as években, az Adám, hol vagy? kezdetű sláger kérdése is a Bibliában hangzott el először. Az első emberpár történetéből ismert, hogy Ádám is evett a tiltott gyü­mölcsből. Érezte, hogy bűnt köve­tett el, ezért Évával együtt elrejtő­zött az Édenkert fái között. Ekkor hangzott ej a kereső szó a Teremtő szájából: Ádám, hol vagy? Áki valamilyen furcsa jelenség­től elborzad, megrökönyödik, arra azt szokás mondani, hogy sóbál­vánnyá vált. A sóbálvánnyá válás fogalma onnan ered, hogy az Úr Sodorna és Gomora erkölcstelenné, gonosszá vált lakóit kénköves eső­vel elpusztította. A két város pusz­tulásakor csak Lótot mentette meg. A férfi tanácsot kapott, hogy mene­küljön a városból. Arra is figyel­meztették, hogy ne nézzen vissza a városra. Lót felesége azonban nem fogadta meg a tanácsot, visszané­zett az égő városra, és sóbálvánnyá vált. Számos magyar közmondás is a Bibliából származik. Ilyen például a vak vezet világtalant-, aki más­nak vermet ás, maga esik bele; megy, mint ökör a vágóhídra; nyomtató lónak nem kötik be a száját és így tovább. Rengeteg szóval, fogalommal gazdagította nyelvünk szókészletét a Biblia. A mózeskosár, az ádám- kosztüm, a siserahad, a pálfor- dulás, a kálváriajárás, a tej- jel-mézzel folyó Kánaán, a tö­viskorona, a tékozló fiú - ezek mind-mind az emberiség legolva­sottabb, legismertebb könyvéből, a Bibliából valók. K. Gy. M. Az ember életének arról az időszakáról szerettem volna be­szélni, amikor először próbálja meghatározni helyét a világban, és amikor megkísérli eldönteni, mit is akar magával kezdeni - mondja filmjéről Cameron Ce- rowe rendező, aki 1983 óta dol­gozott a Facérokon, és azt az ér­zést igyekezik alkotásában megragadni, amit minden fiatal átél huszonéves korában. A filmben fontos szerepet kap a lakás - jegyzi meg nyilatkoza­tában a film alkotója. ,»Amikor egy amerikai fiatal befejezi az iskolát és eljön a szüleitől, álta­lában egy kis garzonlakásba költözik. Többre nem is futja. De ez a szoba jelenti számára az életet, az egész világot, leg­alábbis egy ideig. Mindig is na­gyon foglalkoztatott a gondolat, hogy mi történik néhány egye­dülálló fiatallal, akik ugyanabba a házba kerülnek és - anélkül, hogy érdekelné őket, milyen is az a ház - egymás mellett élnek és egymást figyelik. A lakóház azt a lehetőséget kínálta az alko­tónak, hogy több, egymásba kapcsolódó történetet meséljen el, s így a film egy kissé egy al­bumhoz hasonlít, amelyben pil­lanatképek villannak fel, illesz­kednek egymásba ugyanakkor, és így a teljesség érzetét adják. A Facérok valójában hat nyugtalan szívű seattle-i hu­szonéves fiatal életét követi nyomon, akik idejük nagy ré­szét a város divatos, zenés szó­rakozóhelyein töltik. A maguk módján élik életüket, a hétköz­napok minden gondjával és örömével, a felnőtté válás idő­szakára jellemző növekvő ér­deklődéssel gondolkodnak saját jövőjükről, és mindnyájukat az a vágy élteti, hogy szeressenek és hogy őket is szeressék. Ez a néhány barát és ismerős meg­osztja egymással álmait, zene iránti rajongását, és a ház kis udvarát is. A forgatókönyv írása közben az jelentette az igazi forduló­pontot, amikor eljutottam Se- attle-be, és megismertem a vá­ros életét - mondja Crowe, aki Dél-Kalifomiában nőtt fel, de az ottani városokat soha nem érezte sajátjának. Ám itt igazán otthonra lelt. Ráadásul a város zenei élete is nagymértékben inspirálta a film elkészítésében. Képünkön a film egyik női szereplője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom