Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-11 / 134. szám

1993. június 11., péntek Gazdaság 5 Gazdasági kilátásaink Maximum: stagnálás Pénztelenség és érdektelenség Hol tart a jászsági gázprogram? A GKI Gazdaságkutató Rt. április prognózisában ellent­mondásos gazdasági évet he­lyez kilátásba. Ha a magyar gazdaságnak sikerül ebben az évben legalább stagnálni, az a legtöbb, amit várhatunk. A bruttó hazai termék (GDP) változatlan színvonala, a bel­földi fogyasztás és felhasználás tavalyival megegyező szintje várható. Az első negyedévi ada­tok még a stagnálást is kétsé­gessé teszi, ugyanis a beruházá­sok folyó áron 7 százalékkal - volumenben 12-15 százalékkal - csökkentek. A lakosság pénz­bevételei közel 20 százalékkal bővültek, de a 25 százalékos infláció ezt a mértéket megha­ladta. A kiskereskedelmi forga­lom kismértékű, 2,4 százalékos csökkenése volt megfigyelhető. Az ipari termelés sem érte el az előző évit, de a mezőgazdaság kilátásai is visszaesésre utalnak. A prognózist készítő gazda­sági szakemberek arra számíta­nak, hogy a beruházások terüle­tén 1-3 százalékos emelkedés fog bekövetkezni az infrastruk­turális jellegű fejlesztések na­gyobb arányú beindítása miatt. Ennek két lényeges iránya lesz. Pártharcok kereszttüzébe került, azaz kikerült a szakszerű, szenve­délymentes megítélés köréből a pótköltségvetés. Pedig benyújtásá­nak aktusa egyáltalán nem szokat­lan a demokráciák világában. A demokráciának ez a formája ugyanis éppen azoknak a polgári törekvéseknek az eredménye, hogy a választók - képviselőik révén - végre beleszólhassanak abba, mek- ■ kora legyen az adóterhük, mire költse a hatalom ezeket a bevétele­ket, s egyáltalán: milyen legyen az állam tevékenysége, bevételei és kiadásai. Ezért a mindenkori kormányok iránti parlamenti bizalom pró­bája, hogy a törvényhozás meg­szavazza-e a költségvetést vagy sem. Ebben egyébként nem kizáró­lag az játszik szerepet, hogy milyen a költségvetés minősége. A parla­menti tárgyalás gyakran inkább al­kalom arra, hogy a költségvetés „ürügyén” vagy kapcsán a kor­Az ÁVÜ sikernek és nagy je­lentőségűnek minősíti, hogy a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat vagyo­nának háromnegyede egy ma­gánvállalat tulajdonába került, s a tulajdonváltás befejezéseként várhatóan rövidesen eldől a GMV maradékának a som is - mondotta Rácz Ernő, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese a minap Békéscsabán megtartott sajtótájékoztatón. Az ÁVÜ igazgatóhelyettese, értékelve a békési cég privati­zációját, beszámolt a Zsíros Géza kisgazda-politikus által vezetett GMV tulajdonváltásá­nak körülményeiről. Mint el­mondotta: a 900 millió forint jelzáloggal terhelt ingatlanokat az az ajánlattevő - az Agrimpex Nem fogyott el a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap je­gyezhető összes befektetési je­gye - derül ki az alap jegyzésé­nek az MTI-hez eljuttatott záró jelentéséből. A március 16-tól május 30-ig tartó jegyzési idő­szak során 1,846 milliárd forint értékű befektetési jegy talált gazdára. A maximális jegyzés 2 milliárd forint értékű lehetett volna, így valamennyi befektető hozzájuthat jegyzett befektetési jegyeinek teljes mennyiségé­hez. A befektetési jegyeket kár­Egyrészt a központi - önkor­mányzati - vagy koncessziós (kedvező hitelfeltételű) forrá­sokból, másrészt a vállalkozók kedvezményekkel is segített modernizációjából. A lakossági jövedelmek vásárlóértéke, a re­áljövedelmek az előrejelzések szerint nem változnak, mivel a kézhez kapott nomináljövedel- mek és az infláció növekedése azonos mértékű lesz. A lakos­sági megtakarítások mérsék­lődni fognak, hiszen a korábbi években elhalasztott tartós fo­gyasztási cikk és ruházat cseré­jét nem lehet hosszú évekig el­odázni, ezek részleges megva­lósításával számolhatunk. Azt azonban semmiképpen nem fel­tételezhetjük, hogy a lakosság „biztonsági” célú megtakarítá­sait visszafogja és inkább a fo­gyasztását bővíti. Ezt a szándé­kát gátolja a tovább növekvő és tartóssá váló munkanélküliség, a várható magas infláció és a tu­lajdonosi bizonytalanság is. A GKI szerint a termelés azonos szinten marad, mint 1992-ben, ugyanis az export már nem tényezője dinamiz­musnak. Külpiaci recesszió várható. A számottevően csök­mányt leszavazó többség alakuljon ki. Á pótköltségvetéshez nem szí­vesen folyamodnak a kormányok és a pénzügyminiszterek, mert óhatat­lanul fölvetődik, hogy az eredeti költségvetés elkészítésekor hiba történt. Valóban, a mindenki által érzékelhetően rendkívüli, a költ­ségvetés összeállítói által előre nem látható, nagy horderejű, a bevétele­ket vagy a kiadásokat kedvezőtle­nül érintő események (háború, pol­gárháború, természeti katasztrófa, a fő exportpiac összeomlása stb.) in­dokolhatják a pótköltségvetést. Ilyen történések hiányában a pénz­ügy-minisztériumi apparátust vádolják hozzá nem értéssel vagy a kormányt marasztalják el, mondván, hogy taktikai okokból rózsásabb képet festett a való­ságnál a rendes költségvetés elfo­gadásakor. Meggyőződéssel állítható, hogy a pénzügyminisztérium szakér­telme megfelelő. Feltételezhető vi­Rt. - kapta meg, amelyik a leg­kedvezőbb ajánlatot tette. A megvásárolt vállalati részből Agrimill néven alakult rész­vénytársaság. A békési GMV maradékának megvételére az a Kiskun Kft. tett ajánlatot, amely eredetileg a teljes vállalatra is pályázott. A döntést az ÁVÜ igazgatótanácsa ezután hozza meg- , .. Az ÁVÜ azért is elégedett a békési GMV sorsának rendező­désével, mert az ügylet az aratás előtt lebonyolódott, így az rt. megfelelően felkészülhet a ga­bona-felvásárlásra. A gabonai­parban összesen több mint két­száz kisebb egységet, köztük hetven malmot hirdettek meg eladásra, s ez utóbbiak közül negyvenkettő már az új tulajdo­pótlási jegyekért lehetett meg­vásárolni. Három kárpótlási je­gyért négy befektetési jegy járt, a forgalmazók által elfogadott kárpótlási jegyek címletértéke így meghaladta az 1,384 milli­árd forintot. A kárpótlási jegyek az Állami Vagyonügynökség­hez (ÁVÜ) kerültek. Az ÁVÜ által most bevont kárpótlási jegy-mennyiség eléri az eddig bevont kárpótlási jegyek összes címletértékének a 20 százalé­kát. A befektetési jegyeket túl­nyomórészt - 94,2 százalékban - magánbefektetők jegyezték, a kenő kivitel oka a magyar gaz­daság versenyképességének gyengeségei. A belföldi kereslet vonzza az importot, ezért a be­hozatal bővülése messze túlha­ladja majd a hazai termelés mi­nimális emelkedését. Ezen okok miatt a külkereskedelmi mérleg számottevő romlása várható. Ha az importtöblet 1,5 milliárd dol­lár lesz, e miatt a deficit a folyó fizetési mérlegben 1 milliárd dollárra fog nőni. 15 százalékos termelői és 21 százalékos fo­gyasztói áremelkedésre számít­hatunk, a forint pedig 15 száza­lékkel gyengülhet a valutako­sárhoz képest. Látható, hogy a változatlan nagyságú termelés és a belföldi felhasználás kismértékű emel­kedése a külső és belső egyen­súly rovására fog végbemenni. Hiába is következett be - az el­múlt évek komoly eredménye­ként - az adósságunk csökke­nése, kedvező fizetési mérleg - és devizatartalék - pozíciónk, ha mindez áldozatául esik az elérni kívánt stabilzációnak. A bekö­vetkező egyensúlyi problémák tovább fogják fokozni az inflá­ciót és későbbi instabilitást eredményez. Szabó Irén szont, hogy - mint a múlt évtize­dekben annyiszor - a vágy volt a szülője a gondolatnak. S az eredeti költségvetés (amelynek hiánya mintegy 17 százalékkal, tehát min­den hibahatáron túlmenő mértékkel haladja meg a tervezettet) a pénz­ügyi berkekben szállóigének szá­mító „IMM” záradékkal készült, ami annyit tesz, hogy'„Isten Majd Megsegít...” De komolyra fordítva a szót: a kormány valójában a1 pót­költségvetéssel és a körülötte kitört viharral fizet az állam szerepét megváltoztató, mélyreható re­form halogatásáért. Maga a pótköltségvetés - az ere­detivel összevetve - számos pozitív vonást mutathat föl. A fogyasztókra háruló terhek növelése, amit persze sokan keserű szájízzel fogadnak, némileg tehermentesíti a megtakarí­tókat, a befektetőket. Magánberu­házást élénkít, növekedést serkent, bővíti a foglalkoztatási lehetősége­ket. Ferenczy Europress nosok kezében van. E pályáza­tok tanulsága, hogy a kis- és közepes malmok iránt óriási az érdeklődés. Néhány kivételtől eltekintve az új malomtulajdo­nosok hazaiak. A további ma­lom-privatizációra az aratás után kerül sor - mondotta az ÁVÜ igazgatóhelyettese. Bacsa Vendel, az új békési malomipari vállalat, az Agrimill Rt. vezérigazgatója a sajtótájé­koztatón elmondotta, hogy cé­gének az Agrimpex 1 milliárd forintot biztosított a tevékeny­ség megkezdésére. A vezéri­gazgató szerint a gabonaterme­lőknek bizonyára vonzó lesz, hogy a teljesen tehermentes részvénytársaság a felvásárolt gabonáért nyolc nap után kész­pénzzel fizet. (MTI) többségük kárpótolt, illetve kárpótoltak hozzátartozója volt. A jegyzőknek mindössze 5,8 százaléka volt jogi személy (fő­ként szövetkezetek és önkor­mányzatok). A jegyzések mennyisége a jegyzési időszak utolsó hetében erősen felfutott. Ekkor több, mint 600 millió fo­rint értékű befektetési jegy talált gazdára. Különösen sok jegy­zést fogadtak el a forgalmazók az első héten is, ekkor azonban az értékesített befektetési je­gyek értéke csak mintegy 250 millió forint volt. A beruházásokkal kapcsolat­ban hazánkban elég sok keserű tapasztalat halmozódott fel az utóbbi évtizedekben. A kitörő lelkesedéssel, olykor vehemen­ciával indult nagy építkezések egy része idő előtt megtorpant, leállt, sok esetben pedig az el­készült, üzembe helyezett beru­házások több szempontból sem feleltek meg a gazdaságossági, műszaki vagy éppen környezet­védelmi kívánalmaknak. A jászsági települések pol­gármesterei még 1991-ben elha­tározták, hogy közös erővel megkezdik a térségi gázprog­ramot, melynek megvalósulá­sával újabb 15 ezer közületi és lakossági fogyasztót kapcsol­hatnak be gázszolgáltatásba. Az ötletet hamarosan tanulmány- terv követte, majd pályázatot hirdettek a másfél milliárdos beruházás fővállalkozójának megkeresésére. Az induló min­tegy 20 cég közül a Dunatrade Rt. lett a befutó. A Dunatrade Holdinghoz tartozó vállalkozás a beruházás tervezési munkái­nak elvégzésével alvállalkozó­ként a szolnoki Univerzum Részvénytársaságot bízta meg. Erről a sikeres magáncégről annyit kell tudni, hogy 1987-ben mint gmk. kezdte meg tervezési, műszaki ellenőr­zési és kivitelezési tevékenysé­gét, melyet később kft.-ként, ta­valy október óta pedig rész­vénytársaságként folytat. Az 12 fős, tapasztalt mérnöki gárdával dolgozó magánvállalkozás már Kifaggatták a minisztert A magyar gazdálkodók csak olyan költségvetési politikát tudnak támogatni, amely nem erősíti a gazdasági recessziót. Szerintük nem a hiány mérsék­lését kellene prioritásnak tekin­teni, mert ez tovább mélyíti a hanyatlást. A vállalatok úgy ér­zékelik, hogy a hitelkonszolidá­ció első üteme nem oldotta meg a problémákat - mondták Szabó Iván pénzügyminiszternek ked­den, a Magyar Gazdasági Ka­mara Szövetségi Tanácsának ülésén. Válaszában Szabó Iván elő­rebocsátotta, hogy nehéz azon követelményeknek megfelelem, amelyek a gazdaság élénkítését is szolgálják, ugyanakkor a költségvetés deficitjét is megál­lítják. Nem lehet egyidejűleg az összes érdeket figyelembe venni, hiszen vagy a gazdaság nem növekedik, vagy a társada­lom tiltakozik a költségvetés ki­adási oldalának újragondolása kapcsán vagy esetleg Magyar- ország nem kap külföldi forrá­sokat. Egyetértett a kamarával ab­ban, hogy a hitelkonszolidáció a mai gazdálkodási rendszer kulcskérdése. Ez ugyan na­gyobb költségvetési áldozatvál- lalalást is igényel, ám a körvo­nalazódó, kétlépcsős világbanki hitellel történő megoldás egy vállalati reorganizációval is összekapcsolható. Ehhez azon­ban a Nemzetközi Valutaalap­pal kell megyezni. Ez pedig azt feltételezi, hogy az államháztar­tás legalább egy „megállapo­dott” helyzetbe kerül. A bevételi oldalon vannak még bevethető tartalékok, a ki­adásról viszont nem növelhető tovább a szociális és jóléti köl­tekezés. Többet kell fordítani az infrastruktúrára és a mezőgaz­daságra. Itt mondta el a pénz­ügyminiszter, hogy a közalkal­mazottak törvényes jogos köve­teléseit nem szándékoznak a költségvetésből finanszírozni. Ezek kielégítése az önkor­mányzati vagy társadalombiz­tosítási forrásokból azonban - a hírek szerint - a Nemzetközi Valutaalap a megállapodás ki­játszásának tekinti, és egyálta­lán nem támogatja ezen össze­gek kifizetését. (MTI) eddig is komoly referenciákat tudott felmutatni, ők tervezték meg például a Nyírség több te­lepülését ellátó gázvezetékhá­lózatot. A dinamikusan fejlődő vállalkozás nemrégiben jogo­sultságot szerzett arra is, hogy komplex szerelő-szolgáltatáso­kat nyújtson a lakosságnak, a tervengedélyezéstől a műszaki ellenőrzésig. A konkrét mű­szaki tevékenységen kívül fog­lalkozik hitelkonstrukciók köz­vetítésével, sőt a hazánkban még kevésbé ismert beruházási lízinget is tud ajánlani. De va­jon hol tart a jászsági gázprog­ram? - érdeklődtünk Lazányi Tamástól, ugyancsak a Dunat­rade Holding részét képező Univerzum Rt. igazgatójától, aki egyúttal a megyei mérnöki kamara elnöki tisztét is ellátja.-Szokványos piackutatási munkánk során, úgy is mond­hatnám, beletenyereltünk ebbe a programba. Korábban keve­sebb településsel számoltunk, azóta - evés közben jön meg az étvágy alapon - újabb települé­sek jelezték résztvételi szándé­kukat. A Heves megyei Tama-menti községek csatla­kozásával ma már 15 település várja a gázt ettől a pogramtól, s ehhez jöhet még Jászapáti és Jászkísér. A másfél milliárdos beruházás forrásának biztosítá­sát az önkormányzatok vállalták fel, elsősorban lakossági hozzá­járulásokból. Jelenleg az érdektelenség és a pénztelenség a beruházást visz­Az Antall-kormányzatnak 1992 elején reális lehetősége volt, hogy új kiegyezési politi­kát folytatva stabilizálja helyze­tét és tartósan kiépítse a konszo­lidációt Magyarországon, azon­ban ezzel nem élt - mondta Lengyel László, a Pénzügyku­tató Részvénytársaság a Jelen­tések az alagútból legújabb ta­nulmánykötetének szerdai saj­tóbemutatóján. A kiadvány ti­zenegy tanulmány keretében te­kinti át az elmúlt év politikai és gazdasági folyamatait. A Pénzügykutató Rt. szak­embere úgy látja, hogy a kor­mányzat békülékenysége abban állt: távol tartották a harcias be­avatkozókat a privatizációtól, a bankokat a közgyűlések után nem fenyegették, nem mentek bele viszályokba a szakszerve­zetekkel. Ez a betelepülés foly­tatását jelentette. Ugyanakkor ideológiai háborút folytattak a médiák ellen. A kormány kül­politikai offenzívája során más hagyományos szövetségeseivel sem volt képes igazán jó kap­csolatra. Lengyel úgy véleke­dett: a Csurka-ügy és a bősi konfliktus során a kormányzat elvesztette a Nyugat szemében a szalonképességét. Petsching Mária Zita szerint nem valósult meg az a kor­mányzati várakozás, hogy a gazdaság természetes növeke­dési pályára áll, s ezzel egyide­jűleg javulnak az egyensúlyi mutatók. Hiányoztak a növeke­szavetette. Családonként 40 ezer forintos hozzájárulással mintegy 15 ezer fogyasztó be­kapcsolását tervezték kezdet­ben, pillanatnyilag pedig körül­belül 5 ezer fogyasztóra lehet számítani. Tervezési szinten egyébként előrehaladott a beru­házás, a létesítési engedélyek is megvannak már. Hogy a kivite­lezés mikor kezdődhet meg, nem rajtunk múlik, de nem is a fővállalkozón. Egyedül attól függ, mikor jön össze a pénz. Annak ugyanis semmi értelme sincs, hogy megépüljön a rend­szer negyede vagy elkészül a te­lepüléseket összekötő vezeték, de a községeken belül nincs el­osztóhálózat. Molnár Ferenc, a térségi gázprogram „gesztora”, János- hida polgármestere elmondta, hogy a minimális közületi ér­deklődés ellenére a jövő év vé­gére be kell fejeződnie a beru­házásnak. A finanszírozással kapcsolatban még van némi bi- zonytansági tényező, ezért az érintett települések polgármes­terei három héten belül megvi­tatják a lehetséges forráslehető­ségeket. Az már biztos, hogy a lakossági, valamint a Dunatrade Rt saját tőkéje mellett szükség lesz a megalakítandó gazdasági társaságok vagy az önkormány­zatok hitelfelvételére. A telepü­lések vezetői számítanak arra is, hogy az Állami Fejlesztési Inté­zethez benyújtott, támogatási kérelmüket kedvezően bírálják el. L.Z. dés feltételei, elmaradt az ex­port és a belső piac bővülése. A korábbi piaci koordináció ele­mei szétesését a kormány tétle­nül szemlélte. A megtakarítások növeke­dése a kutató szerint valójában a távolmaradás jele a hosszú távú befektetésektől, vállakózások­tól. Ráadásul nem a jövedelem- termelést finaszírozták a meg­takarítások, hanem elemésztőd­tek a költségvetési deficitjén ke­resztül. Felemás módon és ellent­mondásosan alakultak a piac- gazdaság alappillérének tekin­tett folyamatok: az államtalaní- tás helyett visszaállamosítás va­lósult meg, a költségvetési újra­elosztás mérséklése és az állami bürokrácia csökkentése, a dere­guláció meg sem kezdődött. Az elmúlt év gazdasági " leg”-jeit Petsching Mária Zita a következőkben határozta meg: a gazdaság leggyengébb lánc­szeme az agrárgazdaság volt, a legnagyobb sikernek a negatív reálkamatok ellenére a növekvő megtakarítások tekinthetők, míg ezek elköltése volt a legna­gyobb kudarc. Az év legnagyobb melléfo­gása a 69 milliárd forintra sac- colt, ám a háromszorosát is el­érő deficit. A legnagyobb merészség a kutató szerint a kormány ez évi prognózisához, és a Valutaa­lapnak tett ígérethez kellettek. (MTI) Ébresztő Ébresztőt kellene már fújni a magyar gazdaságban. S mi­nél hamarabb, mert a kutatók előrejelzései szerint régiónk gazdasági versenyfutásában fokozatosan csökken az elő­nyünk a környező országok­kal szemben. Sőt, nyugati közgazdászok látni vélik, hogy Szlovénia, Csehország és Lengyelország előzni ké­szül. Olyan iramot diktálnak, mintha már a célegyenesben járnának. A magyar „motor” fordul atszáma eközben fo­lyamatosan csökken. Éppen itt az idő tehát, hogy feltúráz- tassuk az erőforrásainkat. Márcsak azért is, mert - sze­rencsére - egyelőre még töb­ben loholnak mögöttünk, mint mellettünk és előttünk. De kérdés, hogy meddig? A minap egy sajtóinformá­ciót hozott a posta. Lényege, hogy a közelmúltban Buda­pesten találkoztak Európa legfontosabb élesztőipari cé­geinek vezetői. Az immár 35-dik konferenciájukon a menedzserek meghányták-ve- tették a szakma aktuális ten­nivalóit. A meghívót olvasván ab­ban reménykedek, hogy az élesztőipari tanácskozást mie­lőbb követi majd egy ipar-élesztő konferencia. Mert erre most bizony óriási szük­ség lenne. L.Z. „Titkos záradékkal’’ készült? A pótköltségvetés természetrajza Az Agrimpexé lett a Békés megyei GMV Nem fogyott el az összes Pillér-jegy Jelentések az alagútból i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom